Új Dunántúli Napló, 1997. február (8. évfolyam, 31-58. szám)

1997-02-23 / 53. szám

1997. február 23., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúl Rendőrlovak luxuskivitelben A somogysárdi ménest 1953- ban ügetőlovak tenyésztésére hozták létre. A Lótenyésztési Igazgatóság felügyelete alatt működő tenyészet 1962-ben átkerült a Kutasi Állami Gaz­daság tulajdonába. Ekkor kez­dődött meg a fakó félvérek és az angol telivérek tenyésztése. A ménes fénykorában, a ’70-es években 100 tenyészkancával büszkélkedhetett, a lovak ren­geteg versenyt nyertek és ez volt Európa egyik legjobb üge- tőló-tenyészete. A kilencvenes évek elején a Boross-kormány elhatározásából a Belügymi­nisztériumon keresztül, az Or­szágos Rendőr-főkapitányság vette használatba, rendőrlovak tenyésztésére. A közeljövőben az ORFK és a BM eladja a mé­nest az ÁPV Rt.-nek, további értékesítésre. Elképzelhető, hogy ez véglegesen megpecsé­teli a valaha nagyhírű telep sorsát. Komjáthy György, a ménes korábbi igazgatója elmondta, hogy luxus volt a tenyészetet rendőrlovak nevelésére meg­vásárolni, viszont így legalább túlélte az eladást a ménes.- Rendőrlovat nem érdemes tenyészteni, inkább a piacon kell nyugodt és kemény lovakat vásárolni. Somogysárd minta­ménes volt, aztán ésszerű okok miatt az ORFK kezébe került. Most megint eladják, hiszen a rendőrségnek még benzinre sincs pénze. Mint megtudtuk, a 300 lovat számláló ménes éves fenntar­tási költsége 30-40 millió fo­rint között mozog, a mostani eladási ár pedig majd’ 400 mil­lió. A BM Sajtóosztályának il­letékese lapunknak elmondta, hogy heves szakmai viták zaj­lottak a ménessel kapcsolat­ban, hiszen többen fölvetették, hogy olcsóbb rendőrlovat vá­sárolni, mint tenyészteni. Az ÁPV Rt.-nél megtudtuk, hogy jelenleg az ár megállapí­tása folyik, ugyanis először az ÁPV Rt.-nek kell megvásárol­nia a ménest ahhoz, hogy ké­sőbb értékesíteni tudja. A pro­cedúrát nehezíti, hogy a terüle­ten található ingatlanok műem­lékvédelem alá esnek. R. Z. Közbeszerzés és balhé Nem kis felháborodást keltett a Tolna Megyei Közgyűlés képviselői között az az ügy, melyről egyszer már a báta- széki 100 fős Idősek Otthona generálkivitelezési pályázata kapcsán beszámoltunk. A be­ruházás kivitelezésére tíz ajánlat érkezett, a közgyűlés végül a Wiedemann RT. 344 milliós pályázatát fogadta el. Időközben kiderült, hogy az ilyenkor kötelezően létreho­zott közbeszerzési bizottság munkájában részt vett az a Planéta Kft. is, melyben a nyertes cég két vezető tisztvi­selője is tulajdonos, illetve hivatalos igazolások is hiá­nyoztak. A Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Bizottsága egymillió forintos bírság ki­szabása mellett elmarasztalta az önkormányzatot, hogy nem körültekintően járt el a pá­lyáztatás során. A megyei közgyűlés tagjai az után há­borodtak fel, miután Bach Jó­zsef elnök bejelentette: vitat­ják a döntőbizottság határoza­tát, és ellenkeresettel élnek. Dávid Ibolya, az MDF par­lamenti képviselője azt sé­relmezte, hogy az egész ügy­ről semmilyen információt nem adtak a testületnek, ezért nem tudni, hogy mi alapján él ellenkeresettel az önkor­mányzat. Dr. Princz István kisgazda képviselő ennél ke­ményebben fogalmaz: „A közgyűlést egyszerűen félre­vezette a tenderbizottság, ezért az elmarasztaló ítélet nemcsak „kis jogi nézetkü­lönbségből” adódik. A képvi­selő egyébként dokumentu­mokkal rendelkezik, hogy a bizottság tudott az összeférhe­tetlenségi kérdésről és arról is, hogy a szükséges igazolá­sok hiányoznak. Az ügyet - a személyi fele­lősséget is nézve - soron kí­vül vizsgálják. Hazafi Zs. Erősebb a metró-lobby A fővárosi metró-lobby el­érte, hogy a felszíni közle­kedés zavaraival elkerülhe­tetlennek látsszék az észak­déli metróvonal megépítése. Mindezt dr. Kurucsai Csaba, a Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke emlí­tette, hozzátéve: személy szerint semmi gondja a met­róépítéssel. Ha van rá a fő­városnak pénze, tegye. De ne a mi zsebünkből finan­szírozzák azt a beruházást, mely az előzetes számítások szerint 180 milliárd forintba kerül, s amely (a 60:40 szá­zalék alapon) a kormányzat számára közel 110 milliárd­nyi terhet jelent. Az alelnök leszögezte, hogy mindez akkor elfogadhatatlan, ha tudjuk: a dél-dunántúli régió négy megyéje, Baranya, Somogy, Tolna és Zala az elkövetkező három évben, 1997 és 1999 között mind­össze 12,9 milliárdot kap te­rületfejlesztésre: gazda­ságra, egészségügyre, kultú­rára, szociális kiadásokra, egyébre. K. F. Csalássorozat A-tól Z-ig (Folytatás az 1. oldalról) A banda tagjai különböző korú, foglalkozású, társadalmi hova- tartozású férfiak és nők, akik hivatali vesztegetésért, csem­pészetért, hamis tanúzásért, ha­tóság félrevezetéséért, csalá­sért, magán- és közokirat hami­sításért, üzérkedésért és orgaz­daságért feleltek a Pécsi Városi Bíróság előtt. A még nem jog­erős ítélet szerint a legtöbben pénzbüntetést, néhányan pedig egytől öt évig terjedő szabad­ságvesztést kaptak. A burjánzó bűnszövetség fik­tív kárbejelentésekkel kezdett, aztán már meg is rongálták az autókat. Meghatalmazásokat, forgalmi engedélyeket és betét­lapokat hamisítottak, hogy ká­ruk hihetőbbnek tűnjön. Eköz­ben többször ismeretlen forrás­ból származó, belföldön vagy éppen külföldön ellopott autók is átmentek a kezükön, de a vámtörvények kijátszásával is bővítették „profiljukat”. A biztosítási szakmában egyébként a leggyakrabban a gépjármű biztosításoknál fordul elő csalás. Az ÁB-Aegon Bara­nya Megyei Kárrendezési Iro­dájának igazgatója, Horváth István a VDN-nek elmondta, hogy általában mindaddig tisz­tességesen kezelik az ügyfelek bejelentéseit, amíg valami gátló tényező nem merül fel. A leg­több visszaélés az üvegkárnál jelentkezik, hiszen mindenki szeretné „eladni” a kárát. Az összes kárbejelentésből körül­belül 30 százalék a nem valós kárigény. Rendes Z. A telefontársaságok kizártnak tartják - a készülék mégis működik A mobilok is lehallgathatók? A technika jelen állasa szennt ismét megdőlni látszik egy té­zis. A rádiótelefonok lehallgat­hatóak. Bárki hozzájuthat az elmés kis szerkezethez, aki nem saj­nál rááldozni ezer német márkát. Né­metországban lehet megvá­sárolni a ké­szüléket, ami két ceruzae­lemmel mű­ködik. Japán eredetű be­rendezésről van szó. Per­sze nem min­den műszaki boltban lehet hoz­zájutni, csak a bennfentesek tudják a helyét. Pécsett mégis akad belőle (legalább) egy pél­dány. Tulajdonosa természete­sen nem kívánja magát megne­vezni, de hajlandó volt egy fotó erejéig kölcsönözni a lehallga­tót, aminek természetesen a működését is bemutatta. Több „remek” üzemmódja van a kis elektronikai csodának. Egyrészt lehet vele kalandozni, csak úgy vakon, véletlenszerű- leg belehallgatni mások beszél­getéseibe. Ez azonban nem iga­zán érdekes. Sokkal „von­zóbb”, ha a tulajdonos számára fontos egyének közelébe tud férkőzni. A készülék három méter távolságról képes a kibocsá­tott jeleket meg­jegyezni és elrak­tározni, ezek ké­sőbb bármikor előhívhatók. Et­től kezdve a dia­lógusok nem ma­radnak titokban. Ilyen jelekből képes százat tá­rolni a memóriá­jában. Fejhall­gató és magneto­fon is kapcsol­ható rá - a gyár­tók mindent meg­tettek ... Ennek a - feltehetően nem­csak egy-két ember által ismert - lehallgatási lehetőségnek fon­tos következményei lehetnek, sokféle téren. A jogi kérdések­ről sem szabad elfeledkezni. Pucz Péter Faültetések Drávafokon E hét végén, szombaton és vasárnap faültetési akcióra kerül sor Dráva­fokon az Ormánság Ala­pítvány szervezésében. A faültetés ezentúl min­den hétvégén megismét­lődik a helyi védelem alatt álló mocsaras terü­let környékén, ahol élő­hely-megfigyelő állomás létesül még ebben az év­ben. (d) Nyolcszáz fotó Pécsett Harmincadik alkalom­mal rendezi meg Pécsett az 508-as Szakmunkás- képző Intézet az Orszá­gos Középiskolai Fotó- kiállítást, melyre idén 31 iskolából több, mint 200 alkotó közel 800 képe érkezett. A nyilvános zsűrizésre ma délelőtt tíz órától kerül sor. A kivá­logatott anyagból már­cius 23-án nyílik kiállí­tás az iskola aulájá­ban. (d) Tájház épül Dunaszekcsőn Az iskolaudvarban álló elhanyagolt épületből tájházat alakít ki az ön- kormányzat. Egy magánalapítvány már megkezdte a kiállítandó anyagok gyűjtésének szervezését. A tájház nyárra elkészül, s nem csupán a helybéli iskolá­sokat és polgárokat szol­gálja ki, hanem a falusi turizmus állomása is lesz. (d) Elvándoroltak a siklósi zsebesek Siklós a horvát bevásárlóturiz­mus egyik célpontja. Ahol nagy a tömeg, sok a külföldi, ott sze­retnek igazán dolgozni a zseb­tolvajok. A városból azonban kiszorí­tották a zsebeseket, de nem tudni, hol tűnnek fel legköze­lebb. Schmidt Henrik siklósi rendőrkapitány szerint várha­tóan Barcs és Pécs a lehetséges célpontja a bandáknak, hiszen itt ideálisak a „munkakörülmé­nyeik”. Az is igaz, hogy a kará­csonyi nagy bevásárlóroham után most egy kicsit leült a for­galom, de húsvét és pünkösd közeledtével növekszik a ve­szély. A legkedveltebb áldozat az ötven körüli egyedülálló horvát nő, aki legalább két-há- rom cekkert cipel. A legrosz- szabb helyzetben szombaton­ként napi 4-5 bejelentést kapott a siklósi kapitányság, de sokan csak a határnál vették észre tár­cáik eltűnését. Dr. Kozsuch István pécsi megbízott kapitány nem tud ar­ról, hogy a városban több lett volna az ilyen jellegű bűncse­lekmény. Mint mondta, kevés hadra fogható embere van, és vannak a társadalomra veszé­lyesebb bűncselekmények is. Barcson dr. Kiss Elemér rendőrkapitány nem aggódik amiatt, hogy náluk tűnnének fel a zsebesek. Volt már rá régeb­ben is példa, hogy Siklósról ki­szorultak a zsebmetszők, és Barcson tűntek fel. Amennyi­ben ismét hasonló lenne a hely­zet, több rendőrt küldene a kri­tikus időszakban utcára. Móczán Zoltán „Tejbomba” Pécsett (Folytatás az 1. oldalról) A Győrtej RT. kereske­delmi igazgatója elmondta, hogy az említett két termé­ket csak nonprofit jelleggel forgalmazzák. Észak-Ma- gyarországon csak az isko­lák kaphatnak belőle, így az rögtön a célcsoporthoz jut.- Az ország más részein bizonyos megkötésekkel kereskedelmi forgalomba kerülhet a termék, de annak árréssel való eladása nem csak etikátlan viselkedés, de szabálysértés is lehet. Sajnos arra nincsenek esz­közeink, hogy kiszűrjük a „zugárusokat” és esetleg in­tézkedéseket kezdemé­nyezzünk ellenük. Egyelőre tisztázatlanok az erőviszo­nyok a piacon, ezért a kis­kereskedő azt csinál, amit akar - így az igazgató. A Baranyatej, mint for­galmazó csak úgy adja el ezen termékeket, hogy a megrendelésnél figyelmez­teti a kiskereskedőt, hogy azt csak árrés nélkül hoz­hatja forgalomba.- Ez az áru kizárólag vá­lasztékbővítésre alkalmas, de nem tudjuk ellenőrizni, hogy végül mennyiért ke­rül ki a polcokra. Egyéb­ként ugyanígy működik ez Somogybán is. Végül is a kereskedő becsületére van bízva minden - mondta el a VDN-nek Molnár Csaba, a Baranyatej RT. képvise­lője. R. Z. t »

Next

/
Oldalképek
Tartalom