Új Dunántúli Napló, 1997. február (8. évfolyam, 31-58. szám)

1997-02-18 / 48. szám

1997. február 18., kedd Háttér - Riport Dünántúli Napló 9 A többgyermekes igazi vesztesek Az energiaáremelések hatása Pécs társadalmi minimum értékeire Pályájának alakulása sze­rint Kákái László 32 éves politoló­gus-szocioló­gus nem az az ember, akit megbénítanak a változások. A MÉV-nél dolgozott, amikor híre járt 1989-ben, hogy meg­szűnik a cég. Akkor jelentke­zett az ELTE szociológiai inté­zetének nappali tagozatára. Az­tán a Bokros-csomag hatására néhány hónapos oktatói pályája megszűnt a JPTE Bölcsész Ka­rán. Most órákat ad az egyete­men, él a pályázati lehetősé­gekkel, publikál: van munkája bőven. Eközben idén az ELTE Jogtudományi Karán másod­éves nappali tagozatos docto- randus hallgató. A későbbi té­mához nem mellékes informá­ció, hogy Pécsett lakik egy kertvárosi panellakásban, fele­sége jogász, kislányuk öt éves. Egyik fő kutatási területe - másutt élő négy kollégájával együtt munkálkodva - a társa­dalmi minimum értékeinek vál­tozása a vidéki városokban. A lét újratermelésén túl- Még egyetemistaként vető­dött fel az ötlet: próbáljunk sa­ját módszert kitalálni annak vizsgálatára, hogy milyen ár­színvonalnál milyen jövede­lemre van szükségük a külön­böző típusú családoknak. Per­sze, ahhoz mérten, hogy a tár­sadalmi minimum olyan jellegű kiadás, amely az emberi lét fi­zikai újratermelésen kívül a gazdasági, társadalmi, kulturá­lis fejlettségi szintnek megfe­lelő és általánosnak mondható szolgáltatások igénybevételét jelenti. Számtalan nyugat-eu­rópai tesztelés­ből két éves programfejlesztő munkával szüle­tett meg a saját módszerünk. Az egyetem után kezdetben öt kisebb vidéki városban vizs­gálták a témát, részint egy ala­pítvány számára. A Bokros-cso­mag meghirde­tése után hirtelen senkinek nem kellett az efféle számítás.- Ám még 1995-ben átszab­tuk és újraindí­tottuk a vizsgála­tokat, és akkor vettük bele Pécs városát is. Az önkormányzattal elég jól működő kapcsolatom volt decemberig, azóta viszont nem kaptam visszajelzést.-Mire lehet, illetve másutt mire szokás hasznosítani az ilyen adatokat?- Segélyezésnél, a minimál­bér meghatározására az érdek- egyeztetésnél, a családi pótlék megállapításánál. Magyaror­szágon sajnos, ilyen célú vizsgálatokra nincs igény - mondja fanyarul. Lakásfenntartás Az egyik legutóbbi tanulmányában arra tett kísérletet, hogy a vezetékes gá^ és elektromos áram va­lamint a távhőszolgál­tatás 1997-es áremel­kedésének hatását mutassa be a társa­dalmi minimum érté­kek változására Pécs esetében. A prognózis alapjait az 1996. júni­usában elkezdett két­havonta ismétlődő társadalmi minimum felmérés adja.- A vizsgálatba bevontam a szilárd fű­tőanyagok (szén, fa) árváltozá­sát is. Bázisnak az 1996. de­cemberben számított társadalmi minimum lakásfenntartással kapcsolatos kiadások energiára fordított költségeit vettem. Ha csak a villamos energia, a föld­gáz valamint a távhőszolgálta­tás árváltozását vesszük figye­lembe, és viszonyítjuk a társa­dalmi minimum értékeihez, ak­kor az emelkedés decemberhez képest átlagosan 1,6%-os, azaz 902 Ft. Az emelkedés főként a gyermekes családoknál jelen­tős, a két- és háromgyermeke­seknél megközelíti az 1500 fo­rintot.-Mennyit drágult a lakás- fenntartás, és kiknek legin­kább?-A lakásra fordított kiadá­sok képezik a társadalmi-mi­nimum legnagyobb hányadát. A lakással kapcsolatos kiadá­sok összetevőjében az energi­ára fordított részen túl a tartós fogyasztási cikkekre, a közü­zemi díjakra, a lakbérekre és a lakberendezési cikkekre kiadott összegek szerepelnek. Család­típustól függően a decemberi lakáskiadásokhoz viszonyítva átlagosan 4,4%-kal (903 Ft-tal) kellett több pénzt fordítani a la­kásra januárban, mint decem­berben. Az egyedül élő inaktív férfi, illetve nő, valamint az egyedül élő férfi és nő kényte­len jövedelme közel felét la­káskiadásra fordítani. Ha azon­ban az energia árának változá­sát a lakás összetevőn belül vizsgáljuk, akkor a növekedés átlagosan 9,2%-os, ami szintén átlagosan 902 Ft. Ha a laká­sösszetevő energiahányadát vizsgáljuk abból a szempont­ból, hogy mekkora a háztartás létszáma, akkor azt látjuk, hogy a nagyobb létszámú háztartások lényegesen nagyobb hányadát fordítják energiára, mint a ki­sebb létszámú háztartások. A növekedés főként a két- és háromgyerme­kes valamint a gyer­mekét egyedül nevelő nőket érinti hátrányo­san, az emelkedés de­cemberhez képest 1100-1400 Ft. Ezek alapján úgy tűnik, a kompenzációt be le­hetne építeni a családi pótlékba, hisz éppen a gyerekes háztartások tartoznak a nagyobb létszámú háztartások közé.- Azt is vizsgálta, hogy az energia ár­emelkedése mekkora többletkiadást jelent a város összlakosságá­nak, illetve családtí­pusok szerint. Kiket sújt leginkább az ár­emelkedés? Költségtöbblettel járó családlétszám-Először meghatároztam a város családtípusainak pluszki­adásait a decemberi értékekhez képest, majd a város lélekszá- mával súlyozva kiszámítottam, hogy családtípusonként átlago­san mekkora emelkedést hozott az energia árának változása. Nos, ezen energiafelhasználási szint szerint a pécsi háztartá­soknak hozzávetőleg 58 millió Ft többletköltséget jelent az energia áremelés. Az 58 millió Ft háztartás-létszám szerinti megoszlását és Pécs háztartása­inak létszámszerinti megoszlá­sát összevetve jól látszik az, hogy a kéttagúnál nagyobb csa­ládok energiára fordított költ­ségei nagyobbak, mint a város társadalmi összetételének meg­felelő arányuk, s ez különösen a gyermekes háztartásokra igaz.- A következtetés eléggé egy­értelmű. Ön hogyan fogalmazta meg és kiknek címezve?- Szerintem ak követendő út: a döntéshozók a kompenzációt - Pécs Önkormányzata 1997-re 51 milliót különített el, amit to­vábbi 40 millió Ft-tal egészített ki az energia áremelkedés el­lentételezésére - a családi jöve­delmek figyelembevételével a nagyobb létszámú háztartások­hoz és az inaktív háztartások­hoz irányítsák. Dunai Imre A társadalmi minimum lakásfenntartással kapcsolatos kiadásainak energiára fordított költségei Pécsett 1996 december 1997 új érték 1996 december 1997 új érték 1996 december 1997 új érték Családtípusok Társadalmi minimum Társadalmi minimum Lakás Lakás Enefgla Energia Egyedülálló (érti 34 332 34920 15 702 16290 4834 5281 Egyedülálló n ő 36340 36928 15702 16290 4834 5281 Házaspár 56285 57166 19626 20 507 7250 7922 Házaspár egy gyerekkel 70 633 71749 22793 23909 9184 10034 Házaspár két gyerekkel 84194 85486 25 242 26 534 10634 11618 Házaspár három gyerekkel 95 701 97111 27 272 28682 11601 12 675 Egyedülálló nó egy gyerekkel 51475 52356 19588 20469 7250 7922 Egyedülálló nő két gyerekkel 64556 65672 23056 24172 9184 10034 Inaktív térti 32 390 32977 15702 16290 4834 5281 1 I Inaktív nő 34082 34670 15 702 16290 4834 5281 Inaktív házaspár 52085 52966 19 626 20507 75350 7922 í n recsen au min. rt roDDietKOitseget leiento energjoáretnelés háztartás létszám szcrintj megosiláso Hizupir 3 gyarakkii 3,37% síim ~ Egytagú haztirtjj 18,38V. Kétágú Egyadiláls ni/térd 2 gymklul 4.14% EflntiUM ní/téffl tm K 2 ÁmMnl 21.48% ; 24.»% 1 gpriMul 21,1% R pécsi háztartások megoszlása létszámuk szerint Haznspar 3 gyerekkel 2.1% I|ft-|4g| „ä/Hrfi 2 „miM *»% Eiyaéútalté nö/térft gyárakkal 1,17% 2 gyárakkal 14.1% r 1 marikkal 18,83% (Az 1990. évi népszámlál*» Baranya megyei adatai) Cseri László jegyzete Származástan Nemrég mutatták be a tv-ben: egyes kutatók bizonyítékokat találtak arra, hogy az ember sokkal régebb óta él a földön, mint ahogyan azt a konzerva­tív tudósok feltételezik. Láthattunk a dinoszauru­szok korából megkövesedett emberi lábnyomokat, formás csontvázakat. Kiderült, hogy hetvenmillió éves őseink is a mai ember biológiai fejlett­ségi fokán álltak, tehát nem arról a nyomottfejű majom­emberről van szó, aki nem tu­dott különbséget tenni Stego­saurus és Brontosaurus kö­zött, aki egy Tyrannosaurus rex jelenlétében még azt sem tudta megmondani, hogy van- e lehetőség inflációkövető béremelésre a közalkalma­zotti szférában vagy sem. Mindezek után persze, rög­tön megkérdőjelezhető az evolúciós elmélet: ha ugyan­olyanok voltunk évmilliókkal ezelőtt, mint ma, akkor még­sem a majomtól származunk. Ez jó hír. A majom szőrös, földig ér a katja, a fene sem akar rokonságban lenni vele. Most már tudjuk, ugyanannyi közünk van hozzá, mint a disznóhoz vagy a tetűhöz, vagyis semmi, túl azon, hogy utóbbi kettő közül az egyiket esszük, a másikat meg irtjuk. Ha viszont körülnézünk környezetünkben, bizonyta­lanság lesz úrrá rajtunk, mintha egyik elmélet sem állná meg a helyét. Egyre in­kább él bennünk a gyanú: ahány ember, annyiféle útja a származásnak. Felsejlik, hogy mégis lehet valami igazság abban a majomhistóriában, bár a disznót és a tetűt szíve­sen kizárnánk az ősök sorá­ból. „Azután megformálta az Úristen az embert a föld po­rából, és élet leheletét lehelte orrába.” Hát, ez a változat sem rossz, de hogy kerül ebbe a történetbe a majomember a nyomott fejével? Erre nehéz válaszolni. De a közalkalma­zotti szféra és az Edénkért kapcsolata egyértelműnek tű­nik. Lépcső a várfalra - Tovább rendeződik Pécsett, a belvárosban a Citrom utca környéke. A régi gyilokjáró mel­lett egy újabb szakaszon is elkészült a falépcső, amely a szépen helyreállított egykori városfalon vezet keresztül. így már könnyebben lehet megközelíteni az új sétálóutcát a Rákóczi út felől is. fotó: laufer László A jogalkotó, a költségvetés a társulások szervezésére ösztönöz Hol legyen körjegyzőség ? A z elv: Baranyában 302 település, 302 önálló polgármesteri hivatal. A valós számok: 124 hivatal, ebből 46 a polgármesteri, to­vábbi 78 körjegyzőség. A kör­jegyzőségek száma akár sta­bilnak is mondható, bár válto­zások vannak. A közelmúltban Aranyosgadány elvált Pellérd- től, önálló jegyzőséget hozott létre, Villány ,Jáváit”, a ko­rábban vele társult viszonyban lévő öt község - Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Márok, Palko- nya és Villánykövesd - to­vábbra is egy asztal mellett maradt. * Ezeket ugyan különösebb mozgásnak nem lehet tekin­teni, dr. Czoboly István, a me­gyei Közigazgatási Hivatal törvényességi ellenőrzési fő­osztályának vezetője mégis felhívja a figyelmet arra, hogy a jogalkotói szándék - még ha egyelőre kis lépésekkel is - a társulás felé ösztönzi a közsé­geket. Ezt akár nyugat-európai tendenciának is nevezhetjük, mert például Németországban az utóbbi években 10 000 tele­pülés társult, s ma 5000 önálló hivatalról beszélhetnek. Mindez természetesen a te­lepülés-szerkezet függvénye is, de csak részben lehet moz­gatója az önállóságnak vagy a társulásnak. Esetünkben azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ha a korábbi, kényszerrel kialakított közös községi tanácsi rendszer nem lett volna, ma a települések ta­lán örömmel fontolgatnák az összefogásban rejlő előnyöket. Azt kell feltételeznünk, hogy minden polgármesteri hi­vatalban, jegyzőségen szükség van speciális képzettségű szakemberekre. Például az épí­tési igazgatás területén. Csak­hogy egy apró településen egy- egy évben hányszor kell ilyen feladatot megoldani? Azaz szükséges-e a ritka igénybevétel mellett ennek személyi, dologi, anyagi felté­teleit biztosítani? Lényegében tehát arról van szó, hogy kon­centrálni, vagy éppen fordítva, dekoncentrálni kell-e a speciá­lis képzettséget igénylő igazga­tási hatásköröket. Ez a jogal­kotó problémája is, megoldá­sához két utat említenek a szakemberek. Vagy jogszabályok erejével eldöntik, hol legyenek kör­jegyzőségek, ám ez gyakorlati­lag egy merev rendszert ered­ményezne. Marad a másik: azoknak a hatásköröknek a meghatározása, amelyeket speciális szakembereket al­kalmazó hivatalokban kell el­látni, a különleges szakérte­lemre tekintettel.-Ez a járható út nálunk ­véli Czoboly István -, mert nem sérti az önkormányzatok önállóságát. Megmarad ugyanis az a lehetőségük, hogy helyi rendeletekkel dönthesse­nek, például arról, hogy illik-e a faluba egy, a pincesor arcula­tát sértő épület. A folyamat ezzel együtt sem egyértelmű. Ha három társult községhez, ahol eddig elég volt két adóügyi szakember foglal­koztatása a hivatalban, csatla­kozik egy negyedik település, esetleg fel kell venni még egy adóügyest. A most már három alkalmazott teljes munkaidejét azonban nem tölti ki az elinté­zendő ügyek száma. Felesleges kiadás a többletbér. Az előbb már említett apró jogalkotói lépésekből azonban bizonyos trendet ki lehet ol­vasni. A készülő gyermek- és ifjúságvédelmi törvény terve­zete például a gyámügyi igaz­gatás területén összevonást su­galmaz. Más oldalról a költségvetés is hordoz magában bizonyos pozitív diszkriminációt azzal, hogy a körjegyzők bérének je­lentős részét állami támogatás­ként biztosítja, vagyis társu­lásra ösztönöz. Egyébként - hallottuk dr. Bércesi Ferenc­iül, a Baranya Megyei Köz- igazgatási Hivatal vezetőjétől - a körjegyzőségeknek adott állami támogatást ettől az évtől kezdve a költségvetés a há­romszorosára emelte. De csak a körjegyzőségekét! Mészáros A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom