Új Dunántúli Napló, 1997. február (8. évfolyam, 31-58. szám)

1997-02-18 / 48. szám

2 Dünántúli Napló Világtükör 1997. február 18., kedd Hírcsatorna A taszári felvonulási bázis nélkülözhetetlennek bizonyult a NATO számára a boszniai béketeremtés sikeres végrehaj­tásához, ugyanakkor valószínű­leg előmozdította Magyaror­szág gyors csatlakozását az észak-atlanti szövetséghez - írta hétfői, taszári keltezésű ri­portjában a befolyásos The Washington Post. Élesen bírálta a magyar kül­ügyi vezetést Dusán Slobodník, a szlovák parlament külügyi bi­zottságának elnöke a Slovenská Republika hétfői számában megjelent írásában. A politikus szerint Budapest képtelen sza­badulni „Trianon traumájától”, s egyenesen sértőek a szlovák nemzetiségi politika jó hírét torzító, sőt megtorlásokkal fe­nyegető próbálkozásai. Jacqnes Klein amerikai tá­bornok, a még szerb kézen levő horvát Duna mente átmeneti ENSZ-igazgatásának vezetője fölszólította a térség szerb la­kosságát, hogy tüntetések he­lyett inkább az áprilisi választá­sokra készüljenek. Az Amnesty International vasárnap Londonban kiadott nyilatkozatában elítélte azt a gyakorlatot, hogy Koszovóban kínozzák a politikai foglyokat. A nemzetközi emberi jogi szer­vezet értesülése szerint január vége óta mintegy 90 albán nemzetiségű lakost vettek őri­zetbe Koszovóban, közülük so­kat megvertek és megkínoztak. megelégedéssel nyilatkozott a vasárnap felújított izraeli-pa­lesztin tárgyalások fesztelen és építő jellegű légköréről Mah­mud Abbasz, a palesztin dele­gáció vezetője. öt embert meggyilkoltak a hét végén a nápolyi maffia, a Camorra klánjai egymás kö­zötti leszámolásaikban - kö­zölte hétfőn a helyi rendőrség. A dél-olasz városban hat klán indított háborút a kábítószer­piac ellenőrzéséért. Nagy-Britanniában készü­lődnek az autópályadíj beveze­tésére. Bár az időpontról még nincs döntés, a brit közúti köz­lekedési kutatóintézetben már a próbákat végzik a bevezetendő ellenőrző rendszeren. A sziget- országban nem lesznek „ka­puk”, hanem az autóba szerelt elektronikus lapkáról olvassák majd le a gépkocsi adatait az út mellé telepített jeladók. Bahrom Szadlrov tádzsik ge­rillavezér hétfő délután szaba­don engedte az utolsó hat túszt is, és ezzel megoldódott a csak­nem két hete tartó válság. A hírt a tádzsik elnök jelentette be. Egy újságcikk szerint az elnökné legszívesebben lemondatná a féijét Száz irat fekszik Jelcin asztalán A Komszomolszkaja Pravda értesülése szerint Borisz Jelcin felesége arra akarja rábeszélni az elnököt, hogy egészségi ál­lapotára való tekintettel mondjon le posztjáról. Az államfő szóvivője cáfolta az orosz lap állítását. Az újság szerint Naina Jelcina nemrég fölvetette a férjének, hogy távozzon hivatalából, de Jelcin állítólag ezt „kikérte” magának, mondván: senki ne avatkozzék az ő dolgába. Az Eho Moszkvi rádió által idézett Szergej Jasztrzsembsz- kij elnöki szóvivő szerint a hír valótlan, s Jelcinnét egyenesen fölháborította az újságcikk. A Komszomolszkaja Prav­da mindamellett kitért arra is, hogy a Kremlből lehetetlenség biztos értesüléseket szerezni az elnök betegségéről. Az amerikai szívsebész, Michael DeBakey hallgat, a Jelcint műtő Renat Akcsurin kitérő válaszokat ad, ha Jelcin fel- gyógyulásának esélyeiről kér­dezik. Az elnöki szóvivő pe­dig az érdeklődőknek mindig ugyanazt mondja: Jelcin álla­pota javul, de nem lehet arra számítani, hogy egyhamar visszatér a teljes körű munka­végzéshez. Az újság szerint az elnök asztalán jelenleg mintegy száz fontos dokumentum, köztük nem kevés sürgős döntést igénylő előterjesztés hever. Az államfő többszöri ha­lasztás után hétfőn találkozott a védelmi miniszterrel. Jelcin a megbeszélés elején cáfolta a híreszteléseket, hogy menesz­teni készülne a hadsereg ka­tasztrofális állapotairól nem­rég nyíltan beszélő Igor Ro- gyionovot. Maga a miniszter a katonai reformról folytatott tárgyalás után elmondta: az elnök osztotta aggodalmait és arról beszélt, Oroszországban mindig szépíteni akaiják a kedvezőtlen jelenségeket, vagy elhallgatják a bajokat. Az orosz politikai rendszer egy éven belül összeomlik - jósolta a Le Figaro című fran­cia lapnak adott interjúban Alekszandr Lebegy tábornok, aki vasárnap érkezett ötnapos látogatásra Párizsba. Kohl kancellár a vendéggel FOTÓ: FEB/REUTER Teljes az egyetértés Az Egyesült Államok és Németország rendkívül fontosnak tartja, hogy a júliusi madridi NATO-csúcsértekezletig megálla­podásra jussanak Oroszországgal, ezért a nyugati-orosz párbeszéd minden lehetősé­gét keresni fogják. Madeleine Albright amerikai és Klaus Kinkel német külügymi­niszter hétfői bonni sajtóértekezletükön megerősítették: a NATO mindenképpen tartja magát a keleti bővítés kitűzött menet­rendjéhez és a spanyol fővárosban döntés születik az új tagok első csoportjáról. Albright, aki bemutatkozó kőrútjának második állomásán találkozott Helmut Kohl kancellárral is, a sajtóértekezleten az Egyesült Államok „nagyra becsült és ki­váló” szövetségeseként méltatta Németor­szágot, amely „kulcsszerepet játszik Eu­rópa jövőjének alakításában”. Mindkét kül­ügyminiszter hangsúlyozta, hogy minden alapvető fontosságú nemzetközi kérdésben, teljes egyetértés van a két állam között. Az amerikai külügyminiszter még hétfőn tovább utazott Párizsba. Hírháttér Phenjan: a vég kezdete? , Ez már a vég kezdete - véli több dél-koreai megfigyelő az észak­koreai politikai válság fejleményeit, mindenekelőtt a phenjani rendszer főideológusának disszidálását értékelve. Huang Dzsang Jop immár hatodik napja várakozik Szöul pekingi konzulátusán, ám a jelek szerint még hosszú idő fog eltelni, míg eldőlhet, sike- rül-e Dél-Koreába távoznia. A kérdésben persze nem az ő szemé­lyes sorsa a lényeg, hanem az, csakugyan a szigorú önellátásra és a világtól való elzárkózásra alapozó északi vezetés végnapjait jó- solja-e, hogy immár a hierarchia legfelső szintjén álló vezetők is a „lábukkal szavaznak”, s külföldön keresnek menedéket. A másik kulcskérdés az, nem vezet-e a Phenjan és Szöul közti, amúgy is rossz kapcsolatok további éleződéséhez, netán az erő­szakcselekmények kiújulásához a friss menekültkrízis. Az észak-koreai belső helyzet ugyanis kétségbeejtőnek tűnik. Az országban állandósult a gazdasági válság, egyre gyötrőbb éhín­ségről szólnak a beszámolók. Kim ír Szén halála óta nem rendező­dött az utódlás körüli vita, a „drága vezető", Kim Dzsong II hiva­talosan még ma sem lépett apja örökébe. Nehezen elviselhető terhet jelent a 22 milliós koldusszegény ál­lam nyakán a hatalmas, milliósnál is népesebb hadsereg. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem alig 900 dollár körül jár. Nem csoda hát, hogy egyes szöuli megfigyelők lassan a korábban vágyva vá­gyott országegyesítést is egyfajta katasztrófa-forgatókönyvként tudják csak elképzelni, s attól tartanak, hogy a phenjani rendszer összeomlása akár Szöult is maga alá temetheti. (szondy) Háromhetes haladékot kapott a hatalom Draskovics királyságot akar Vük Draskovics a jelenlegi hatalom megdöntése után is­mét meghonosítaná a király­ságot Szerbiában - írta hét­fon a The Daily Telegraph. A vezető konzervatív londoni napilapnak a Szerb Megújho­dási Mozgalom vezetője el­mondta: e cél megvalósítása után távozna a politikából, és könyvet írna tapasztalatairól. Draskovics kijelentette: Sán­dor trónörökös - aki London­ban született, s jelenleg is ott él - „egész eddigi életét demokra­tikus országokban töltötte. Nem olyan, mint mi, akik kommu­nizmusban nőttünk fel, s nem értjük, mi az a demokrácia”. Az ellenzéki vezető szerint Szer­biának éppen olyan alkotmá­nyos monarchiára van szük­sége, mint amilyen Nagy-Bri- tanniában honos. A The Daily Telegraph sze­rint Sándor már korábban je­lezte, hogy kész hazatérni, ha erre felkérik. Az ellenzéki veze­tők többsége kételkedik abban, hogy a királyság helyreállítását a közvélemény is akarja. Az Együtt koalíció március 9-ig adott haladékot a kor­mányzó szocialistáknak arra, hogy teljesítsék követeléseit. Ha a hatalom addig nem teszi lehetővé a sajtószabadság gya­korlását, s nem alkot új válasz­tási törvényt, a demonstrációk folytatódnak. A belgrádi diákok hétfőn is az utcára vonultak. Európa önmagában képtelen lenne a válságok kezelésére Csalóka ábránd a kollektív biztonság Még nem tisztázott az Egyesült Államok súlya és szerepe az észak-atlanti szervezet kiszélesítését követően - állítja a NATO egykori helyettes európai főparancsnoka. Gerd Schmückte a Der Spiegel hasábjain körvonalazta elkép­zelését a jövő Európájáról. Szerinte a világ egységes kul­túrájú, vallási térségeiben egyre markánsabb katonai­gazdasági tömörülések jönnek majd létre, s így a válságok is jobban kezelhetők lesznek. Európa azonban erre önmagá­ban képtelen. Bál De Gaulle tábornok ér­telmezésében földrészünk az Atlanti-óceántól az Urálig hú­zódik, a nyugalmazott német tábornok Adenauer felfogását osztja, tudniillik hogy Len­gyelország alkotja a nyugati kultúra keleti határát. Az észak-atlanti szervezet tisztségviselői azonban mintha a néhai francia politikussal ér­tenének egyet, s ezért a bőví­tés ügye minduntalan elakad. Schmückle a bizonytalan­kodást érthetetlennek tartja, hiszen „a NATO-t a hatalmas Szovjetunió sorozatos tiltako­zása ellenére hozták létre és alakították ki, anélkül hogy sokáig tétováztak volna”. Mostanra pedig „a NATO-n kívüli világ alaposan meg­gyengült”. A volt főparancsnok-helyet­tes nem osztja azt a „csalóka ábrándot, hogy az atlanti pak­tumot valamiféle kollektív biztonsági rendszerrel lehetne felváltani Európában.” Ez az Egyesült Államok háttérbe szorulását és Oroszország túl­súlyát eredményezné. A Nép- szövetség is csődöt mondott a kollektív biztonságra alapo­zott próbálkozásával. Földrészünkön csak akkor alakulhat ki egyensúly, ha Amerika megőrzi befolyását a térségben, és Oroszország megfelelő garanciákat kap - írja Schmückle a Spiegelben. Hibásak az eurobankók Valóságos hidakat rajzolt le a grafikus Az Európai Unió Dublinben bemutatott majdani bankje­gyei nem felelnek meg az elő­zetes elképzeléseknek. A frankfurti székhelyű Európai Pénzintézet munkatársa meg­erősítette a BBC egyik televí­ziós műsorában, hogy kételyek merültek föl az unió tervezett papírpénzével kapcsolatban. A grafikus azt a feladatot kapta, hogy a nemzetek feletti fizetőeszköz legyen minden részrehajlástól mentes, s motí­vumai egyik országhoz se kö­tődjenek. Egy brit hídépítészeti folyó­irat főszerkesztője, Russ Swan azonban kimutatta, hogy a kü­lönféle eurobankókon látható hidak nem a képzelet szülemé­nyei, hanem a valóságban is lé­teznek. Swan szerint francia, olasz és spanyol hidakról van szó, amelyek az euro ötszáza­son, százason és ötvenesen lát­hatóak. A legnagyobb példány­számban kinyomtatandó öteu- rós viszont egy ősrégi indiai pontonhídra emlékeztet. A szakíró meg is találta egy könyvben azt a rajzot, amely a grafikust „megihlette”. A lelep­lezés meglepte az Európai Bi­zottság brüsszeli központját is, ahol most azt mérlegelik, hogy - nyilván rengeteg pénzért - új europapírpénzt terveztesse­nek-e. (toronyi) Hóeltakarítás. A boszniai Tuzlától 20 kilométerre fekvő SFOR-bázison letisztítják a hó­tól a helikoptereket. Az IFOR-t fölváltó stabilizációs erők mandátuma másfél évre szól, de a NATO-csapatok ezt követően is a térségben maradnak. fotó: feb/reuter Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Egyen, hogy terhes legyen • A féljem szépen sminkeli magát • A túlélők nehéz élete • Dobd már ki a vekkert! Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin! V * f

Next

/
Oldalképek
Tartalom