Új Dunántúli Napló, 1997. február (8. évfolyam, 31-58. szám)

1997-02-02 / 32. szám

1997. február 2., vasárnap Magyarország - Déi -di mmí l Dunántúli Napló 3 Komló: elfolyó ügyek a vízműnél A volt Állami Vízmű Vállalat vagyona hat évvel ezelőtt átke­rült a helyi önkormányzatok tu­lajdonába. Azóta több kísérlet is volt a baranyai vízművek át­alakítására, de ezek különböző okok miatt sorra zátonyra futot­tak. A alapítói jogokat gyakor­lók - a Baranya Megyei Köz­gyűlés, Komló, Mohács, Sik­lós, Szigetvár és Harkány ön- kormányzata - lemondtak az újabb próbálkozásról, és inkább az átszervezés mellett döntött. A vízmű vállalat komlói köz­pontjának igazgatóját ezzel egy időben leváltották, mivel meg­bízatása a meg nem valósult át­alakítás idejére szólt. Az igaz­gató a döntést nem hajlandó el­fogadni. Dr. Hargitai János, a megyei közgyűlés alelnöke a VDN-nek elmondta, hogy a megyei vízmű igazgatósága hat éven keresztül a tulajdonosok akara­tával szemben menetelt, akadá­lyozva ezzel az átalakulást.- Jogszerűen jártunk el, amikor igazgatói székéből me­nesztettük Karancsi Zoltánt, hi­szen az átalakulás nem valósult meg. Ő ezt nem hajlandó tudo­másul venni, de a többszöri egyeztető tárgyalások sem jár­tak eredménnyel. A sokévi tehe­tetlenség miatt már mindenki dühös és most mindenki sze­retné megkapni, ami az övé, azaz „darabokra tépik” a ba­ranyai vízműveket. Karancsi Zoltán, a vízmű ex- direktora, jelenleg a Víz- és Csatornaművek Országos Szakmai Szövetségének elnöke szerint azért távolították el igazgatói székéből, mert nem volt hajlandó részt venni a vál­lalat törvényszerűden széthor- dásában.- Vezetésem ideje alatt a cég nyereségesen és jól működött. Perre viszem a dolgot, de nem a személyem, hanem a vállalat érdekében, és meg is fogom nyerni azt. A jogi huzavona valószínű­leg elhúzódik még egy ideig, miközben a vízmüvet a teljes széthullás fenyegeti. R. Z. A Szegények Pártja és a kormánybuktatás K. Ferenc örök lázadó. A Zen­tárói 1994-ben áttelepült férfi Magyarországon két házat vásárolt, valutaszámlával rendelkezik és rádió-tévésze- relési vállalkozásba kezdett. Mindenhová autón jár. Jelen­legi lakhelye, Dávod falu pol­gármesteri hivatalában mégis naponta megjelenik Pétiké József polgármesternél, kü­lönböző segélyért folya­modva. Bár a falu lakossága és a vezetőség is úgy tartja, meg tudna élni, mégis kapott már fűtéstámogatást, átmeneti segélyt és méltányossági köz­gyógyellátást. Emellett egyszeri alka­lomra ingyen kölcsönkérte a művelődési ház nagytermét, ahol sebtében megalakította a Szegények Pártját. Bár az alakuló ülésen mindössze he­ten voltak jelen, már másnap tömegével érkeztek a falu „szegényei” a hivatalba, azonnali segélyeket kérni. A párt nem kevesebbet tűzött zászlajára, mint a törvényes juttatások növelését, a szociá­lis biztonság fokozását, vala­mint „a jelenlegi kizsákmá­nyoló hatalom megszünteté­sét törvényes úton”. Az üggyel már a pécsi Igazgatásrendészeti Osztály is foglalkozott, ugyanis külföldi állampolgár honi pártnak nem lehet tagja. Az alapító azon ötletéről nem is szólva, hogy a Szegények Pártját a helyi önkormányzat is támogassa anyagilag. Pétiké József árokásási közmunkát kínált az időköz­ben vállalkozásával hoppon maradt K. Ferencnek, aki ezt, a munka „megalázó” volta miatt, visszautasította. M. K. Gané-bomba Lánycsókon (Folytatás az 1. oldalról) A szervezet elnöke hozzá­tette még, hogy a veszélyte­len lakossági hulladéktároló a legkorszerűbb EU-szab- vány szerint készült volna. A jelenleg üzemelő mohácsi tároló egyébként légvonal­ban közelebb van Lánycsók­hoz, mint a tervezett telep helyszíne. Az ebben a témá­ban tartott indulatos falu­gyűlésen mégis többen idő­zített bombának titulálták a telepet. Hárs József szerint az ellenőrizetlen tárolók „robbanhatnak fel”, az el­lenőrzés és az üzemeltetés pedig a lánycsókiakhoz tar­tozott volna - a polgárok vi­szont nem bíztak magukban. Lánycsók polgármestere, Hadra József.- A tervezet gazdaságilag megalapozhatta volna a te­lepülés jövőjét. Az agitálást a vadászok kezdték, mivel a vadászház közelében épült volna a lerakó. Felhasznál­ták a Garéval kapcsolatos cikkeket, az embereknek pe­dig nem lehetett megmagya­rázni, hogy mi a különbség a veszélyes és a kommunális hulladék között. Doszpod Mihály, a helyi vadászok intézőbizottságá­nak tagja úgy látja, hogy most mindent a vadászok nyakába akarnak varrni, pe­dig a falu 81%-a a telep el­len szavazott.- Beláthatatlan követ­kezményei lettek volna a szeméttelep létrehozásának. A szórólapok közül csak az egyiket készítettük mi, a többi egy helyi értelmiségi csoport műve. Nem vadász­ként, hanem lánycsóki la­kosként'cselekedtünk, a falu érdekében. R. Z. Lehetetlen pitbulltörvény (Folytatás az 1. oldalról) Az ivartalanítás elmulasztása és a helytelen állattartás is legfel­jebb tízezer forintig terjedő pénzbüntetéssel fenyeget. Ilyen összegtől aligha roggyan meg a költséges ebet nevelő térde. Érdekes, hogy éppen a szankció renyhesége az, amit a pitbulltartók bizonyos köre is felháborodva kifogásol. Súlyo­sabb börtönbüntetésre lenne szükség, mondta a tragédiába torkollt esetekre utalva Széplaki László, a fővárosi El Nem Is­mert és Szolgálati Kutyafajták Egyesületének elnöke. Tagsá­guknak a harmada pitbulltartó. Szerintük is az emberi gondat­lanság és gonoszság vezet a balesetekhez. Meggyőződésük, hogy egy normális állattartó - akár ha viadaloztató is - négy­lábúja sohasem háborgatja az emberek nyugalmát. Ez azok­nál fordul elő, akiknek mind­egy, hogy milyen és mire kép­zett a kutya, csak „drága” le­gyen. Szerintük a bulltartóknak ez a 10 %-ára vonatkozik. Min­den kutya nevelhető, mondja Széplaki László, aki nem is ve­szélyes fajtákat, hanem egye- deket különböztetne meg. Hi­szen adott esetben egy német­juhász is megmutatkozhat vér­szomjas fenevadként. A pittbull mellett és -ellen voksolók egyaránt kétlik, hogy lesz apparátus a törvény betar­tatására. A hatóság alighanem ezután is csak a bejelentések után tesz bármit is. Ä törvény tiltja a buliok kiképzését, sőt a kiállításon szereplését is. Mi az érintettek véleménye a disz­kriminációról? Kutyás sportta­lálkozóra készülnek. Tröszt E. Konzervgyári feszültségek- Lehet, hogy sztrájk, de meg­egyezés esetén akár egy siker- történet is kerekedhet a Paksi Konzervgyár munkásai és az új német-magyar tulajdonos kö­zötti feszült kapcsolatból - mondja Kállai István, az MSZOSZ tolnai szakértője, aki aláírója annak a levélnek, ame­lyet pénteken küldött Szek- szárdra a cég tulajdonosának. A levélben szereplő témákról hét­főn munkásgyűlést tartanak, a válaszokat is akkor szeretnék megkapni. A feszültségek egyik oka, hogy bár a szakszervezet kérte az 1997 évre szóló bérfejlesz­tési tárgyalások elkezdését, erre még időpontot sem kaptak. Több alkalommal szorgalmaz­ták, hogy a tulajdonos intézked­jék az áldatlan munkakörülmé­nyek megváltoztatásáról, de ez idáig ebben sem történt válto­zás. A fűtetlen üzemben dol­gozó asszonyok védőfelszere­lések - meleg ruha, pufajka nélkül - válogatják és tisztítják az alapanyagokat, jelen esetben a sárgarépát. A harmadik téma, amelyben elmozdulást szeretne az érdekképviselet, hogy kös­sön már végre Kollektív Szer­ződést a gyár dolgozóival az új tulajdonos. Hazafi Zs. Szerződés a laktanyáról Megköttetett a Tolnai Polgármesteri Hivatal és a Tolna Megyei Gazdák Tanácsadó Kft. között a laktanya vagyonkezeléséről szóló szerződés. A kft. az utolsó pillanatban fogadta el a megálla­podást. Tolna-atlasz Készül a Tolna megye településeinek részle­tes térképét tartalmazó atlasz. A kiadványban vállalkozói címlistát is mellékelnek a térké­pekhez. A szerkesztők az adatokat az önkor­mányzatoktól és a ka­maráktól szerzik be. (sz) Farsangi tárlat Kaposváron A kaposvári Szín-Folt Galéria és Művész Klub „Farsangi minia­tűrök” címmel meg­nyitotta tegnap máso­dik kiállítását. A mű­veket dr. Pogány Gá­bor művészettörténész ajánlotta a közönség­nek. (t) Új lelkész a babtistáknál A pécsi, Bokor utcai baptista templom új lelkipásztora meg­kezdte szolgálatát. Vágó István, akit a gyülekezet választott meg, Derecskéről ér­kezett a megyeszék­helyre. (a) Tarvágás Palkonyán Ismeretlen elkövető Palkonyán, a tóparti erdőszélen 1,2 hektá­ros tiltott tarvágást végzett. Kitermelt csaknem 300 köbmé­ter fát és ezzel mint­egy 800 ezer forintos kárt okozott. A tettest keresi a rendőrség, (cs) Fa Nándor új útra készül A Vandee Globe ku­darca után Fa Nándor Budapest nevű hajójá­val az év vége felé a „kávé útja” nevű vitor­lásversenyen indul, melyet Lion és a Rio de Janeiro közti távon rendeznek meg. (a) Miniszterből - főgondnok Für Lajos a rendszerváltás poli­tikusa: az MDF őt jelölte annak idején a köztársasági elnöki székbe, de „ehelyett” honvé­delmi miniszter lett. Most pe­dig, bár a párttagságát nem adta föl, a parlament legszélső pad­sorában ül. Független.- Ön bizonyára hamarosan visszaül a frakcióba, ugye?- Nem tudnék erre határozott igennel válaszolni. Ugyanis nem érzem jól magam ebben a mai, szokatlanul furcsa, szá­momra taszító, bel-villongó po­litikai légkörben. Nem kedvez a kor, s ez alatt a saját koromat, életéveimet is értem. Ezért az­tán számomra a parlamenti leg­szélső padsorból már csak ki­felé vezet az út.- De azért nem vonul vissza. Éppen a napokban erősítették meg új posztján: a Dunamelléki Református Egyházkerület fő­gondnoki székében.- Örömmel vállaltam, hiszen újra otthon vagyok, egyházam­ban. A reformátusság, a hívő értelmiség is most próbál némi közéleti szerephez jutni, nehe­zen találva a helyét. A főgon- doki teendők legszebbike lehet e közéleti fórumokat megte­remteni, s hallatni a hangunkat, különösképpen a nemzet sors­kérdéseit érintő dolgokban. Műhelyeket teremteni. Hogy jobban érezhető legyen a társa­dalomban a történelmi egyhá­zunk szellemi súlya.- Konkrétan ?- Sok a teendő a közoktatás, valamint a példátlanul lezül- lesztett erkölcsök és közállapo­tok területén. Javítani kell az egyházi iskolák kondícióit. Mint azt a székfoglaló beszé­demben is mondottam: szeret­ném szolgálni a krisztus-kálvini hitvallók, a bontakozó öku- mené és a vészhelyzetbe sodró­dott magyarság elválaszthatat­lan ügyét. Kozma F. Romló zalai munkavédelem Négyszázötven munkaadó­nál végeztek ellenőrzést ta­valy a zalai munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség szakemberei, s 2800 esetben kellett intézkedniük. Össze­sen 2,6 millió forint - az előző évit egymillióval meg­haladó - bírságot szabtak ki. Általánosságban azt tapasz­talták, hogy a gazdasági szervezetek - különösen a kis létszámú vállalkozások - többsége figyelmen kívül hagyja a szigorú munkabiz­tonsági előírásokat is. így annak ellenére, hogy a ko­rábbinál negyedével keve­sebb, 581 balesetet jelentet­tek be, a halálos végű esetek száma kilencre emelkedett tavaly. MTI Kitiltva a könyvesboltból? (Folytatás az 1. oldalról) Mayer Mihály szerint egy eléggé szokatlan, mondhatni csúnya, lassacskán véget érő vita folyt a könyvkiadó és a püspöki gazdasági hivatal kö­zött. E vitának lett tehát átme­netileg áldozata a Papi sorosok című munka is. A Lámpás Kiadó vezetője dr. Cziglányi Zsolt abaligeti plébá­nos, aki többek között a papi szeminárium tanára is. Mint kérdésünkre elmondotta: maga is megdöbbenéssel értesült ar­ról, hogy az általa megjelente­tett könyveket levétették az Egyházmegyei Könyvterjesztő polcairól. Mint az később kide­rült, finoman fogalmazva bizo­nyos adminisztratív akadályo­kat állított az egyházmegye gazdasági vezetése, s ezért tűn­tek el a Lámpás-könyvek. Czig­lányi Zsolt megjegyezte: éppen Mayer Mihály megyéspüspök volt az, aki felvállalta a közve­títő szerepet, s aki bölcsen át­vágta a gordiuszi csomót azzal a javaslattal, hogy az Egyház- megyei Könyvterjesztő és a Lámpás Kiadó közti viszonyt szerződés rögzítse, elejét véve ezzel minden további vitának. Mindehhez tegyük hozzá: e szerződés mind a mai napig nem köttetett meg, ami eléggé furcsa. Hiszen a Lámpás Kiadó (maga is egyházi kiadó lévén) éppen e régió, éppen a Pécsi Egyházmegye szolgálatára jött létre. Eddig közel 30 kötetet je­lentetett meg, melyek vagy a vidékünk egyházi életéről íród­tak, vagy az itt élő szerzők munkái. S ott a helyük a polcon - mint ahogyan azt Mayer Mi­hály is mondta. Kozma F. í A V I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom