Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)

1997-01-08 / 7. szám

1997. január 8., szerda Kistermelők Diinántúli Napló 7 A szántóföldi növények betegségei Régi adósságát törlesztette a könyvkiadás, amikor megje­lentette ezt a könyvet. A könyv a következő növé­nyek vírus- és gombabeteg­ségeit, valamint sajátos bak­tériumos betegségeit ismer­teti: búza, árpa, rozs, zab, rizs, kukorica, napraforgó, burgonya, cukorrépa, repce, dohány, len, mák, lucerna, vöröshagyma, borsó, bab, szója, lóbab. Külön erénye a műnek, hogy a védekezés módjait is leírja. A 320 oldalas, 150 ábrát tartalmazó könyv megren­delhető a Futár Szakkönyv- szolgálatnál (1300 Buda­pest. Pf. 126). OTP-garancia Az OTP Rt. is bekapcsolódik a kisvállalkozói hitelportfolió garanciaprogramba. Ennek első lépéseként nemrég 6 mil­lió dollár összegű garancia- vállalásról írtak alá egyez­ményt az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Szer­vezetével. A programra való felkészülés időszakában az OTP korszerűsítette a kisvál­lalkozások hitelezésének és kockázatkezelésének rend­szerét. A jövőben az OTP változatlanul megköveteli a biztosítékot, de a hitel kihe­lyezésénél elsődleges szem­pont a vállalkozás eredmé­nyessége, fizetőképessége. Ezzel az egyezménnyel az amerikai szervezet a kisvál­lalkozások számára nyúj­tandó hitelkihelyezéseket kí­vánja segíteni úgy, hogy részt vállal a hitel kockázatából. A garancia a felvett hitel 50 százalékáig terjed. Boldog új esztendőt, bő termést kívánnak minden Kedves Olvasójuknak a Kistermelők rovat szerzői és szerkesztője: Buzássy Lajos Czigány Csaba Dr. Tamcsu József Miklós vári Zoltán Rovatunkkal legköze­lebb január 15-én jelent­kezünk. Szigorú export-előírások - erre figyelni kell Zöldség-gyümölcs szabvány az Unióban (2.) Folytatjuk az egyes zöldség-gyümölcs áruféleségekre vonat­kozó szabványelőírások felsorolását. Elöljáróban meg kell je­gyeznünk, hogy a zöldség és gyümölcsfélék „élő” termékek, és mint ilyenek, az értékesítési folyamat során bizonyos változá­soknak vannak kitéve. Ezeket a változásokat az áru leggondo­sabb kezelésével sem lehet kiküszöbölni. Már az előkészítés és váloga­tás során is előfordulnak kisebb eltérések a szabványokban rög­zített előírásokhoz képest. Ezért bizonyos „tűréshatárokat” álla­pítottak meg, amelyeknek a maximális értékei nem léphe­tők túl. Általában azonban ezt a felső tűrési határértéket nem ajánlatos ismételten teljes mér­tékben igénybe venni. Ebben az esetben ugyanis nem a véletlen, hanem a szándékosság gyanúja merülhet fel az áru előkészítő­jével szemben. A tűréseket általában száza­lékban fejezzük ki, amelyek egy csomagolási egységre vonatkoz­nak. Ha a tűrésérték a megengedett szá­zalékot meghaladja, úgy az áru egy osz­tállyal lejjebb kerül a minősítésben. (A minősítés: Extra, I. és II. osztályt fogad el). Ezzel kapcso­latban megjegy­zendő, hogy 1991. június 30. óta a III. osztály minősítést nem alkalmazzák. Ha tehát az áru II. osztályú volt, de a tűrésértéket megha­ladó harmadosztály is belekeveredett, úgy az már nem A Brillante hozható forga­lomba. Ezt a tényt a gyakorlat­ban a jövőben jó lesz nagyon megjegyeznünk. A következőkben az export szempontjából számításba ve­hető főbb zöldség-gyümölcs idevonatkozó szabványelőírá­saival foglalkozunk. Paradicsom. Vetésterületé­nek nagyságát tekintve a har­madik helyet foglalja el a zöld­ségnövények között, 11.700 hektáron termesztjük. Ma már az év minden időszakában meg­található a piacon. Köszönhető ez a nemesítők szorgalmának, akik a génmanipulációval olyan fajtákat állítottak elő, hogy az ún. „Rintgén”-nes fajták 20-22 napig, a „Nargén” manipuláci­óval előállított fajták pedig 50- 60 napig is eltarthatok a 18-22 C fokú pultokon. Nem kell tehát 3-4 nap múlva a puha, túlérett paradi­csomot kidobni, mivel az több héten át, teljes beltartalmi ér­tékkel fogyasztható. Ez a tulaj­donsága a forgalmazást nagy­ban megkönnyíti. Osztályozás, extra minőség. Fajtára jellemző forma, méret és külső. Kemény hús. „Zöld- gallér”-tól és más hiányossá­goktól mentes. Kivételt képez­nek a csekély mértékű felszíni hibák, amelyek a minőséget és a külső megjelenést nem befo­lyásolják. Méretosztályozás: a legki­sebb méret kerek, bordázott pa­radicsomnál 35 mm, a hosszú paradicsomnál 30 mm. Osz­tályba sorolás: 30 mm-től 102 feljebb 1 négyzetcentiméterig, valamint egy nagyon keskeny bibeszálvarat (varrásszerű), amely nem hosszabb, mint a legnagyobb gyümölcsátmérő 2/3-a. Méretosztályozás: a legna­gyobb keresztátmérő szerint, kivéve a „cseresznyeparadi­csomot.” Tűrések, minőség: 10% II. osztályú, kivételes esetben a II. osztályú tűréseit is beleértve. Méret: 10% lehet azon termé­kek aránya, amelyek az eggyel nagyobb vagy kisebb méretará­nyainak felelnek meg. Kerek vagy bordázott paradicsomnál a 33 mm-es, a hosszúnál pedig a 28 mm-es legkisebb méretet be kell tartani. II. osztály. Kielégítően ke­mény és nem behegedt repedé­sek nélkül. Megengedett a leg­Fj bogyóit kocsánnyal szedve kedvelik mm feletti méretig. (A 30-35 mm csak a hosszúkás paradi­csomra vonatkozik.) Tűrések, minőség: 5% I. osz­tályú, kivételes esetben az I. osztályú tűréseit is beleértve. Méret: 10% lehet azon termé­kek aránya, amelyek az eggyel nagyobb, vagy kisebb méret­osztály előírásainak felelnek meg. I. osztály. Megfelelően ke­mény és fajtára jellemző, nem behegedt repedések és látható „zöldgallér” nélkül. Megen­gedett forma, fejlődési és színhibák, valamint olyan csekély héjhibák vagy zúzó- dások, amelyek a termék mi­nőségét nem befolyásolják lé­nyegesen. A bordás paradi­csomon ezen- kívül lehetnek legfeljebb 1 cm hosszúságú behegedt repedések, csekély összenövések, egy kis köl­dökképződés, de parásodás nélkül, bibeszálparásodás leg­feljebb 3 cm hosszú behegedt repedés. A bordás paradicsom­nál ezen kívül lehetnek erősebb összenövések, de torzulások nem. Köldökképződés, bibe- szálvarasodás legfeljebb 2 cm2- ig. Méretosztályozás nincs elő­írva. Tűrések. 10% lehet azon termékek aránya, amelyek az osztálynak vagy a minimális követelményeknek nem felel­nek meg. Láthatóan romlott vagy erős benyomódási defor- málódás okozta hiányosság mi­att a termék már nem fogyaszt­ható. Méret. 10% lehet azon ter­mékek aránya, amelyek egy- gyel nagyobb vagy alacso­nyabb méretosztály előírásai­nak felelnek meg. Kerek vagy bordázott paradicsomnál a 33 mm-t, a hosszúkásnál pedig a 28 mm-t azonban be kell tar­tani. Dr. Tamcsu József Gyümölcstermesztés korszerűen A fekete áfonya A fekete áfonya Magyaror­szágon alig-alig ismert gyü­mölcs, ennek az az oka, hogy hazánkban kevés a termeszté­séhez alkalmas termőtáj, ugyanis savanyú talajt és megfelelő - tenyésztőben legalább 600 mm - mennyi­ségű csapadékot igényel. Ezt a feltételeit Baranyában az Ormánság egy részén kapja meg, nem véletlen, hogy So­mogybán, Barcs mellett léte­sült 1976-ban 1,1 ha területi ültetvény. (Korábban már Ba­ranyához közel Istvándiban 1972-ben kísérleti ültetvényt hoztak létre 2 ha-on). Értékes gyümölcs, vitami­nokban és ásványi sókban gazdag, jelentős a festőanyag­tartalma. Az elemzések sze­rint 16 mg C-vitamint, 0,02 mg Bj vitamint, 0,02 mg B 2 vitamint tartalmaz a gyümöl­cse. Az ásványi-só összeté­tele: kalcium 16 mg, foszfor 13 mg, vas 0,8 mg. Lassan termőre forduló gyümölcsfaj. A normálisan fejlődő bokorról a harmadik évben 0,15 kg szedhető, ez évente növekszik 6-10 éves korig, amikor is eléri a teljes termőkort, ekkor biztonsággal számíthatunk 2-2,5 kg ter­mésre, ez 3000 körüli tőszám esetén 5-6 t/ha termést jelent. A terület adottságaiban vá­lasszuk meg a sor- és tőtávol­ságot: 2.4 x 1,2 méter = 3472 db/ha 2.4 x 1,5 méter = 2777 db/ha 3.0 x 1,2 méter = 2777 db/ha 3.0 x 1,5 méter = 2222 db/ha A hazánkban bevezetett fajták közül a legnagyobb terméseredményeket az Earlyblue, a Stanley, és a Bluecrop fajták adták, de ér­demes még a Concord és a Berkeley fajtákkal is foglal­kozni. Ne próbálkozzunk a házi szaporításával, nehezen gyö­keresedő növény. A zölddug­ványokat növényházakban, párafüggöny alatt nevelik, majd konténeres szaporító­anyagként kerül forgalomba. Kiültetés után - kora ta­vasszal - öntözzük be, majd a talajt takarjuk vagy fekete fó­liával, vagy mulcsozzuk szer­ves anyaggal, a talajtakarást nagyon meghálálja. Ä termé­kenyülés javítása miatt leg­alább két, de inkább három fajtát ültessünk. Az első években nem igé­nyel metszést, a harmadik, negyedik évtől ritkító met­szést alkalmazzunk. Hazánk­ban számottevő kór- és kár­okozója nincs, de termését a madarak - elsősorban a sere­gélyek - szívesen fogyaszt­ják. Rendszeresen - évente - kell nitrogén műtrágyázni, de soha nem szabad nitrát formá­jában adni! A fekete áfonyá­nak a megfelelő nitrogén for­rás a karbamid és az ammó- nium-szulfát! Hazai viszonya­ink mellett csak öntözéssel számíthatunk biztos termésre! Betakarításával meg kell várni a bogyó teljes érettsé­gét, ha korábban szedjük, gyenge lesz az íze. Heti egy szedéssel biztonsággal beta­karítható, mélyhűtésre ne szállítsuk 5 cm-nél vastagabb rétegben. Kitűnő dzsem ké­szíthető belőle, kiváló vadhú­sokhoz és süteményekhez. (A karácsonyi édességekhez 210 gramm töltősúlyú, importból származó dzsemet vettem 214 Ft ért...) Buzássy Lajos Felkészülés a palántanevelésre Néhány növény hőigénye a palántanevelési időszakban Növényfaj Nyugalmi szakasz CC) Csírázás CC) Szikleveles állapot CO Szár-, levél-, termésképzés CC) Kabakosok (uborka. dinnve, tök), paprika 11 25-28 18-20 20-25 Paradicsom, tojásgyümölcs 8 24-26 15-18 18-22 Póréhagyma, zeller . 5 19 12 15 Saláta 2 21 8-10 10-12 Káposztafélék O 18 8-10 13 Tél végén az első munka a pa­lántanevelés, melyre már a téli hónapokban fel kell készülni. Ez a kertészeti ténykedésünk meghatározó tevékenysége, mely kihat a termés mennyisé­gére, minőségére és lényegesen befolyásolja a későbbiekben felhasználandó növényvédő •szer mennyiséget. Palántanevelésnél leggyako­ribb probléma, hogy ugyanazon helyen és időben eltérő igényű növények palántáit próbáljuk nevelni. A különböző növény­fajok eltérő hőmérsékletet igé­nyelnek, melynek figyelmen kívül hagyása a későbbiekben megoldhatatlan növényvédelmi problémákhoz vezet. A mellékelt táblázatban is­mertetem néhány növény hő­igényét a palántanevelési idő­szakban: A nyugalmi-csírázási sza­kaszban a megadott hőmérsék­leti értékek napszaktól függet­lenül állandók. A szár-, levél- és termésképzés időszakában megadott értékek napos, megvi­lágított időre értendők, borult időben alacsonyabb hőmérsék­letet kell biztosítani. Külön­böző hőigényű, illetve fejlett­ségi stádiumban lévő azonos fa­jok optimális hőigényének biz­tosítása érdekében érdemes a nevelő fóliasátrakon belül is egymástól fóliával leválasztani, vagy külön csíráztató részt ki­alakítani. A csúrázási hőmérséklet a ma­gágy talajhőmérséklete, ennek beállításához használjunk talaj­hőmérőt. A levegő- és talajhő­mérséklet különböző lehet (hi­deg talaj vontatott csírázást eredményez), ami a vetőmag és a csíranövény károsodásához ve­zethet. A talaj- és öntözővíz sótar­talma nagymértékben befolyá­solja a palántanevelés sikeressé­gét. Agyon műtrágyázott, ún. „elsózott” talajok, vagy túlzottan magas műtrágya koncentrációjú, vagy ásott kutakból vett kemény víz szintén a csíranövénykék pusztulását okozhatja. Meghatá­rozó továbbá az öntözővíz hő­mérséklete is, melynek meg kell egyeznie a talaj hőmérsékletével. A fentiekben ismertetettek a szabadföldi termesztésre előállí­tott palánták nevelésére vonat­koznak. Saját fogásból származó ve­tőmagot hőkezelni kell, tehát olyan hőmérsékletű száraz he­lyen kell tartani, mint ami a táb­lázatban szerepel. Ettől eltérő hőmérsékleten tartva romlik a magvak csíraképessége. A saját magfogásból származó vető­magvak elvetése előtt gondol­junk arra, hogy esetlegesen nem olyan termést fogunk szüretelni a belőle kelt növényről, mint az előző évben. Saját fogású vetőmagvainkat csávázni kell a magvetés előtt vagy azzal egy időben. Javasolni tudom a magágy elkészítése, a magvetés utáni magtakarás előtti csávázással egybekötött gomba­ölő szeres talajfertőtlenítést, melyre a Topsin-M 70 WP + Bravo 500 vagy -Dithane DG vagy Vondozeb Plus kombiná­ciói - permedé töménységben - négyzetméterenként 6-8 dl mennyiségben alkalmazhatók. E kezelést követően végezhető el a magtakarásy »'' . Czigány Csaba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom