Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)

1997-01-02 / 1. szám

10 Dtinántúli Napló VÁROSAINK 1997. január 2., csütörtök Szentlőrinci körkép Év végi támogatások Bicsérden A bicsérdi önkormányzat az év végi ünnepek idején igyekezett minden családnak támogatást biztosítani. Kétezer forintos ajándékot kapott minden nyug­díjas, és az önkormányzat a gyermekek decemberi étkezési díjának fizetését (összesen 140 ezer forintot) is átvállalta a szü­lőktől. Hogy senki se maradjon ki a körből, hasonló összegű támogatást kaptak a három év alattiak és a 14-18 év közöttiek is. Ezeket az összegeket csupán azok nem vehették fel, akik pár héttel korábban lakásfenntar­tási, fűtési, vagy rendkívüli gyógyszertámogatásban része­sültek. Növekedtek a bérleti díjak Mivel utoljára négy éve emel­ték Szentlőrincen az önkor­mányzati tulajdonban lévő in­gatlanok (lakások, egyéb bér­lemények) bérleti díját, a kép­viselő-testület legutóbbi ülésén a díjak emeléséről döntött. Az elmúlt négy év inflációs hatását most egyszerre érvényesítik, ugyanis az emelés mértéke csaknem 100 százalékos. Az adományok gyűjtése folytatódik A Magyar Máltai Szeretetszol­gálat idén is folytatja az ado­mányok gyűjtését, hogy a rá­szorultakon segíthessen. Min­den még használható ruhát, ci­pőt, háztartási és műszaki cik­ket szívesen fogadnak. Az adományokat minden hónap első szerdáján, 13-16 óra között veszik át a helyi Közüzemi Vál­lalat udvarán lévő raktárnál. A szervezet decemberben már ru­haosztást tartott a rászorultak­nak és az egyedülálló idősek­nek is csomagokat készítettek. A szövetkezet új székháza Várhatóan áprilisban adják át rendeltetésének a Szentlőrinci Mezőgazdasági Szövetkezet és a DÉLPANNON AAC. Rt. új közös székházát Szentlőrincen, a kenyérgyár szomszédságá­ban. A 30 millió forintos beru­házási költséggel elkészülő iro­daépület külső- belső festése és belső burkolása még hátra van, a kültéri munkákat a zord időjá­rás hátráltatja. A szövetkezet régi irodaházát értékesítik. Läufer László felvétele Az IKR is jelentős gazdasági szereplőként van jelen a városban. (Felvételünk a Szentlőrinci Gazdanapokon készült az rt. kiállító-pavilonjáról.) fotó: müller andrea Döntöttek a helyi iparűzési adóról Bevezetése várhatóan hárommilliós bevételt jelent Szentló'rincnek Mintegy 3 millió forintos bevé­teli többletet jelenthet az ipar­űzési adó kivetése Szentlőrinc költségvetésében. Legalábbis ezen reményüket fogalmazták meg a képviselők legutóbbi tes­tületi ülésükön, amikor annak bevezetéséről döntöttek. A becslésre az az előzetes adatfelmérés adott lehetőséget, amelyet decemberben végeztek a legnagyobb cégek körében. A megkérdezett 10 vállalkozás közül öt válaszolt a kérdésekre, számot adva többek között ár­bevételük várható alakulásáról. Az iparűzési adó mértéke ugyanis maximum a netto ár­bevétel 1,2 százalékát teheti ki. Eddig a településen működő vállalkozásoknak a kommuná­lis adót és az építményadót kel­lett fizetniük. E két adónem a fennmarad, kiegészülve most már az iparűzési adóval. A kulcsok megállapítása vál­lalkozásonként, szakmánként eltér. A legmagasabb, 1,2 szá­zalékos kulcsot például csak a pénzintézeteknél és a biztosító társaságoknál alkalmazhatják. Az ipari tevékenységek után csupán 0,4 százalékát kell majd befizetni a netto árbevételnek. Mint dr. Ozorai Ferenc jegyző az új adó január 1-jei bevezetése kapcsán elmondta, remélhetőleg az nem jelent majd súlyos terhet a kisebb vál­lalkozásoknak. Ugyanakkor több olyan jelentős nagyság- rendű, nem is szentlőrinci köz­pontú cég tevékenykedik a vá­rosban (használva annak infra­struktúráját) amelyektől joggal várják el, hogy ily módon hoz­zájáruljanak a közterhek viselé­séhez. Balog N. Óvoda és környezetvédelem Évszakokhoz kötődő módszertan, pályázatokkal elért százezrek Valószínűleg nem véletlenül kapta Szalai Béláné, a szentlő­rinci I-es számú, Arany János utcai Óvoda vezetője a „Szent­lőrinc város a millecentenárium évében” kitüntetést a közel­múltban. 1969 óta dolgozik je­lenlegi munkahelyén és (egy idő után már vezetőként) igazi alkotóközösséget sikerült az in­tézményben kovácsolnia. A hivatalos indoklás szerint az elismerést a település fej­lesztése érdekében kifejtett munkája elismeréseként ve­hette át. Ami pedig emögött áll, az minden bizonnyal a szakte­rületén végzett magas színvo­nalú munka. Amikor erről beszélgetünk, azonnal kollégáit említi, mond­ván: csak közreműködésükkel lehetett elérni az eredményeket. Ami a sikereket illeti: jó évet zártak 1996-ban, ugyanis csak az általuk kidolgozott és be­nyújtott pályázatokkal több mint fél millió forintot nyertek el költségvetésük kiegészítésé­hez. A plusz pénzek új játékok, A gyermekek mosolyáért... FOTÓ: MÜLLER ANDREA oktatási anyagok megvásárlá­sához biztosíthatnak alapot, csakúgy, mint az általuk létre­hozott „Gyermekeink mosolyá­ért” Alapítvány számlájára be­folyt összegek. A felajánlók el­sősorban helyi vállalkozók vol­tak, ám akadt már pécsi, szom­bathelyi támogatójuk is. S ha már a szakmánál tar­tunk: az Arany János utcai óvodában már négy évvel ez­előtt olyan módszertant dolgoz­tak, ki, amelyet követelmény­ként a közelmúltban fogalmaz­tak meg a minisztériumban más óvodák számára is. Szakmai programjuknak szinte minden eleme a környezetvédelemre épül. Annak szellemében (az évszakok változásához kötő­dően) szervezik meg a picik számára a játékokat, a kirándu­lásokat, arra alapul az iroda­lom, vagy éppen az ének-zene tanítása is. B. N. Köszöntjük a polgárokat! Eredményekben gazdag új esztendőt kívánunk városunk polgárainak, mint egy évvel ezelőtt is. Azt azonban tud­juk, hogy az eredményekért - legyenek azok akármilyen ki­csik, vagy akármilyen jelen­tősek is - keményen meg kell küzdenünk mindannyiunk­nak. Közhely, de a sikert se­hol sem adják ingyen. Nekünk, szentlőrincieknek, az elmúlt év emlékezetes ma­rad. Városi címet kaptunk. S úgy gondoljuk, nem érdemte­lenül. Településünk több mint 700 éves múltja, elért fejlett­sége érdemessé tette e cím el­nyerésére. Ám nem csak e kisváros, de mindazok a tele­pülések is, amelyek közvetve vagy közvetlenül kapcsolód­nak hozzánk, örülnek ennek az előrelépésnek. És most már együtt bizakodunk a jövőben. Nem mintha nem lettek volna vagy nem lennének komoly problémáink, nehézségeink. Tagadhatatlanul vannak, és bizonyára lesznek is még. Ahogyan az ország küszködik a válságaival, bajaival, ugyanúgy nekünk is szembe kell néznünk ezekkel a prob­lémákkal. Mi is itt élünk eb­ben az országban, részesei vagyunk jónak-rossznak. Amikor eredményekben gaz­dag új évben reménykedünk, akkor azt is hisszük, hogy a mi erőfeszítéseink, megoldást kereső eszmecseréink, közér­deket szem előtt tartó dönté­seink is hozzájárulhatnak majd a következő év olyany- nyira várt sikereihez. Nem vagyunk túlzottan op­timisták. De vannak terveink, elképzeléseink a jövőre, tud­juk mit szeretnénk valóra vál­tani. Különben miért kíván­nánk egymásnak eredmé­nyekben gazdag, sikeres új esztendőt? Igaz, szinte vala­mennyien úgy vagyunk ezzel, hogy egyszer azt gondoljuk, a helyzet inkább jó lesz, máskor pedig inkább úgy véljük, hogy rossz. De valljuk a városavató meghívónkra írott Kölcsey idézettel: „Egyedül a legna­gyobb erő sem tehet mindent, mondhatnám, nem tehet so­kat: egyesített erőknek pedig a lehetetlennek látszó is gyak­ran lehetséges. ” A Szentlőrinci körkép ha­sábjain kívánunk városunk, a megye illetve a térség vala­mennyi polgárának békés, boldog új esztendőt. „Folyjon az esztendő kí­vánt békességben, / Kívánom, boldogul múljon, menjen vég­ben. / Maradjon meg édes ha­zánk csendességben, / Minde­nekre áldás szálljon nagy bő­ségben. ” (Győri kalendárium, 1774.) Szentlőrinc város képviselőtestülete Az oldalt összeállította: Balog Nándor Sziladics Anikó (jobbról) újdonsült török barátnőjével kinti tanulmányai idején Anikó ismét Belgiumban Ottani „családja” most szilveszterezni hívta Valószínűleg nem csupán szü­lei és barátai, hanem pécsi is­kolatársai is érdeklődéssel vár­ják haza Belgiumból a szentlő­rinci diáklányt, Sziládics Ani­kót, aki a középiskola 4. osztá­lyát külföldön végezhette el. Az egy év már letelt, Anikó a nyáron térhetett haza, ám ot­tani „családja” most szilvesz­terezni hívta őt vissza. A Lőrinci Figyelőben már részletes beszámolót olvashat­tunk korábbi kint tartózkodá­sáról. Mint a szimpatikus diák­lány elmondta, az AFS (a ma­gyar diákok kiutaztatásával foglalkozó szervezet) arról is gondoskodott, hogy a tanul­mányaik mellett megismerhes­sék a fogadó országot. A diá­kok Belgiumban „igazi csalá­dot kaptak” maguknak. Anikó a flandriai országrészben lévő Lierbe került egy kétgyerme­kes fiatal házaspárhoz, és a he­lyi katolikus leányiskolában tanult. Az új ismeretek megszer­zése mellett az új barátok meg­ismerése jelentette a szentlő­rinci diák számára a legna­gyobb élményt. Levelezőpart­nerei Törökországban, Ko­lumbiában, Guatemalában, Brazíliában, Indonéziában egyaránt vannak, arról nem is beszélve, hogy ismerősei közül többen is meghívták már Ani­kót otthonukba. Ha a távoli utazásokat nem is tudja vál­lalni, Belgiumba most mégis újra elutazott. Talán nosztalgi­ázni ... B. N. Szentlőrinc Szentlőrinc Munkácsy M. u. 19. ^ telefon: 06-73/371-071 ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom