Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)

1997-01-07 / 6. szám

10 Pünántuli Napló Gazdasági tűkör 1997. január 7., kedd Négy évvel ezelőtt készült el az Ottakringer Brauerei AG teljesen automatizált töltőháza Jó példa lehet az osztrák módszer A Pécsi Sörfőzde Rt. az Ottakringer Brauerei AG nyomdokain A Pécsi Sörfőzde Rt. többségi tulajdonosa az osztrák Otta- kringer-csoport, amely Auszt­ria második legnagyobb sör­gyárát működteti Bécsben. A tulajdonos azonosságán kívül más gazdasági kapcsolat nincs a két cég között, jiz osztrák példa azonban jó irányvonal le­het a Pécsi Sörfőzde fejlesztési elképzeléseit illetően. Az Ottakringer Brauerei AG. évente 750 ezer hektoliter sört állít elő. A jó minőségű vizet az Alpokból, a malátát egy bécsi és egy alsó-ausztriai gyárból szállítják. A bécsi gyár mindössze 320 embert foglalkoztat, ebbe a lét­számba még a szállítók is bele­tartoznak. A technológia szinte végig teljesen zárt, sok helyen igen magas fokú az automati- záció. Az Ottakringer Brauerei AG büszkesége a négy eszten­dővel ezelőtt elkészült, teljes egészében automatizált töltő­ház. A nagy üzemcsarnokban összesen 4 ember dolgozik, ugyanakkor a nagy teljesítmé­nyű gépek óránként 44 ezer pa­lack megtisztítására és 40 ezer palack megtöltésére képesek. A cég annak idején 2 milliárd fo­rintnak megfelelő osztrák schil­lings fordított a modernizáci­óra. Ottakringben hatféle sör ké­szül, az ottani Szalon sört Ot­takringer Hellesnek hívják. A bécsi gyár is készít magasabb beltartalmi értékű, minőségi, il­letve nagyobb alkoholtartalmú ünnepi, alkalmi söröket, és ugyancsak piacon van egy Rad­ler sörüdítővel. A termékek el­sősorban az osztrák fővárosban fogynak nagy mennyiségben, de természetesen egész Auszt­riába eljutnak a szállítmányok. Az Ottakringer söröket külföl­dön is ismerik, a legtávolabbi export célország Tajvan. A pécsi vendéglátósok és új­ságírók látogatása alkalmával büszkén mutatta az ottakringi gyárat a tulajdonos Wenckheim Engelbert Rezső. Mint el­mondta, a bécsi sörfőzdében hagyományosan nagy hang­súlyt fektetnek az állandó jó minőség megőrzésére. Ezt tartja járható útnak a Pécsi Sör­főzde Rt. számára is. A tulaj­donos elégedetten figyeli a cél érdekében zajló pécsi változá­sokat. Wenckheim úr úgy nyi­latkozott, hogy ilyen tekintet­ben jó. döntésnek bizonyult a cég vezetésének átszervezése, rövidesen a pécsi gyár is nyere­ségesen működhet. K. E. Új elnök az APEH élén. Beiktatták hivatalába hétfőn Kékesi Lászlót, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal január 1-jétől kinevezett új elnökét. Kékesi, aki ezt megelőzően a Pénzügymi­nisztérium adóigazgatási főosztályát vezette, polgár­barát adóhatóságot akar ki­alakítani. Munkanélküliség. De­cember végén 477 000 munkanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi köz­pontok, ez több mint hétez­res csökkenés a novemberi adathoz képest. A munka­nélküliségi ráta, azaz a gaz­daságilag aktív népesség és a munkanélküliek aránya a novemberi 10,6-ról 10,5 százalékra mérséklődött. Továbbra is nagyok a terü­leti eltérések. Banki források és kite­lek. Kis- és középvállalko­zók részére szervez fórumot január 8-án 14 órakor a Pécs-Baranyai Kereske­delmi és Iparkamara. A ren­dezvényen négy bank és a Baranya Megyei Vállalko­zói Központ képviselői az egyéni vállalkozók és társa­ságok számára elérhető hite­lekről és PHARE alapokról adnak tájékoztatást. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 275,70 Görög drachma (100) 65,86 Német márka 103,73 Olasz líra (1000) 105,76 Osztrák schilling 14,74 Spanyol peseta (100) 123,16 USA-dollár 162,58 A privatizáció és a tőzsde A privatizáció legnyilvánosabb s így legellenó'rizhetőbb módja az lehetett volna, ha a társaságok részvényeit bevezetik a tőzs­dére, s ott eladják a vásárolni szándékozó befektetőknek. A jegyzési folyamat során vigyázni lehetett volna arra, hogy egy- egy vásárlónak csak meghatározott összegű részvény jusson, bár az kivédhetetlen, hogy ha valaki nagyon akarja, különféle személyeknek adott kis tételű vásárlási megbízásokkal ne jut­hasson nagyobb tételű részvénycsomaghoz, vagy hogy utólag megakadályozzák a részvények felvásárlását. Mindezekkel a korlátozó feltételekkel együtt is a folyamat áttetsző maradna, az árfolyamok a nyilvánosan megjelenő kereslet és kínálat hatá­sára alakulnának, visszaélésre szinte alig nyílna mód. Egy ké­sőbbi időpontban, büntetőjogi következményekkel fenyegetve előfordulhatna ugyan „bennfentes kereskedés” (azoknak a spe­kulációs tevékenysége, akiknek a cégről belső információjuk, azaz a közönségét meghaladó és megelőző értesüléseik van­nak), ám ez minden tőzsdei papírt egyformán fenyeget. Akkor vajon miért nem ezt az utat választották az állami va­gyon többségének privatizálására? Egyáltalán lehetett volna-e nagyobb szerepet szánni e folyamatban a tőzsdének? Tény, hogy a magánosításra váró állami vagyon bizonyos része nem lett volna alkalmas arra, hogy részvényeinek tőzsdei eladásával kerüljön magánkézbe. Semmiképpen sem lehetett volna ezt az utat választani azoknak a kisebb cégeknek az esetében, amelyek részvénytársasággá alakítása, részvényeinek kibocsátása és tőzsdei bevezetése eleve költségesebb lett volna, mint a magá­nosítástól várható jövedelem. Ez a megoldás ugyanis nagyon drága, s csak meghatározott értékesítési forgalom, tőkenagy­ság, adózás utáni nyereségtömeg fölött érdemes alkalmazni. A nagyvállalatok bizonyos részének ráadásul nem is elsősor­ban pénzügyi, sokkal inkább szakmai befektetőkre, az iparága­zatukba tartozó hazai vagy külföldi nagyvállalatra volt szüksé­gük, mint tulajdonosra. Olyan partnerre, amely a vállalat irá­nyítását a korábbinál nagyságrenddel jobban képes ellátni, tő­két, modem technikát és vezetési módszereket tud átadni, s utol­jára, de nem utolsósorban új piacokat hajlandó számukra fel­tárni. Az ilyen partnerek bevonására a zárt pályázat, a verseny- tárgyalás a megfelelő módszer, amelyet valóságos és mondva­csinált üzleti titkok tesznek gyanússá. Ennek ellenére ebben a körben valóban a pályázat a célszerű, ám minden valószínűség szerint nálunk ezt a kört szélesebben húzták meg az indokoltnál. Vannak azonban vállalatok, amelyek nem tartoznak sem a „méreten aluli", sem a szakmai befektetőkre szoruló kategó­riába, mégsem kerültek részvényeik a tőzsdére. Ezek között sok volt az olyan társaság, amely nem felelt volna meg a Budapesti Értéktőzsde befektetőket, részvénytulajdonosokat védő szigorú bevezetési követelményeinek. A mellette és az ellene szóló érveket összevetve is, nagyobb szerepet lehetett volna szánni az állami vagyon tőzsdei értékesí­tésének, ám ez az út mégis járatlan maradt. A kérdést már a régi rómaiak feltették: cui prodest? Kiknek használt ez? Ferenczy Europress Borúlátóak Baranya gazdálkodói Magán közvetítő ___________________________________Hirdetés ________________ A munkaerőigény-kielégítési források megoszlása (Folytatás az 1. oldalról) Mindezek tükrében fél év távla­tában 2200 főt meghaladó leé­pítéseket helyeztek kilátásba a baranyai gazdálkodók. Ezzel szemben csupán a megkérde­zettek 51%-a jelzett létszám- felvételt, amelynek mértéke alig haladja meg az 1000 főt. Nagyobb számú felvételekre a feldolgozóiparban, az építő­iparban , az egészségügyben, il­letve a mezőgazdaságban és a kereskedelemben lehet számí­tani. A felvételek során legna­gyobb arányban a szakképzett fizikai állományra számítanak, ez a réteg az igény több mint felét tölti be. A megkérdezett cégek túl­nyomó többsége Baranya me­gye minden térségében a jelen­legi állapotok stagnálását jó­solta a foglalkoztatás várható alakulása terén. Szembetűnő ugyanakkor, hogy Sellye, Sik­lós és Szigetvár térségében újabb jelentős csökkenést vetí­tenek előre a cégek. A felmérés tanúsága szerint tehát sem a gazdasági, sem pe­dig a munkaerő-piaci helyzet számottevő javulására nem számíthatunk. A Baranya Me­gyei Munkaügyi Központ végső konklúziójaként az év felénél 21 és 22 ezer közé te­hető majd a munkanélküliek száma a térségben. Kaszás E. Hol vagyunk már a jobbágyok iszonyú terheitől: a tizedtől meg a kilencedtől? A sarcot a bérekből vonják le A KISOSZ szerint a társadalombiztosítási jogszabályok válto­zásának eredményeként a kisvállalkozások az idén nehezebb körülmények között kénytelenek gazdálkodni, ezért több tíz­ezer vállalkozás megszűnésére számítanak. Ezek egy része várhatóan a szociális ellátást igénylők táborát, egy másik ré­szük a feketegazdaság szereplőinek körét fogja gyarapítani. Antalffy Gábor, a KISOSZ fő­titkára lapunknak nyilatkozva elmondta: a havonta fizetendő 1800 forintos egészségügyi hozzájárulás súlyos terhet rak az egyéni vállalkozók vállára, főként ha családtagot, alkalma­zottat is foglalkoztatnak, mivel munkáltatóként ugyancsak őket terheli a fizetési kötelezettség. Egy segítő családtag és egy alkalmazott foglalkoztatása esetén például havonta 5400, évente 64 800 forint lesz az egyéni vállalkozó többletterhe. A kereskedelmi és vendéglátó­ipari vállalkozások általában egy alkalmazottat és 2-3 fő se­gítő családtagot, vagy - segí­tő családtagok nélkül - 2-4 al­kalmazottat foglalkoztatnak. Ezeknek a vállalkozóknak a jö­vőben több mint 100 ezer forint többletnyereséget kell majd ki­termelniük, s ezzel sem szemé­lyes jövedelmük, sem az alkal­mazottaik bére nem növekszik. A főtitkár szerint a munkálta­tók várhatóan a béremelésre szánt keretből lesznek kényte­lenek lecsípni a munkavállalóik után fizetendő egészségügyi hozzájárulás összegét, s ez a kényszer érzékenyen befolyá­solhatja az alkalmazottak reál­keresetét. Antalffy szerint a tb-járulék felső korlátjának a megszünte­tése is fájdalmasan érinti az egyéni vállalkozókat, főként mert a törvényalkotók érintet­lenül hagyták azt a szabályo­zást, amely szerint a vállalko­zónak az előző évi teljes jöve­delme után kell a tb-járulékot megfizetnie. A járulék felső határának el­törlése miatt a vállalkozónak minden 1 millió forint többlet- jövedelem után 390 ezer forin­tot a közös kasszába kell fizet­niük. Újvári Gizella RAR cpAB-ÁBWAPO. FLIORA PAPÍRZSEBKENDŐ 99,- helyett most PALOMA KÁVÉ most csak 69.00 100 db 00 250 g Az akciós árak csak háztartási mennyiségre vonatkoznak és a készlet erejéig érvényesek. S PA R <$>

Next

/
Oldalképek
Tartalom