Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)

1997-01-27 / 26. szám

1997. január 27., hétfő Gazdasági tükör Dtinántúli Napló 7 Minőségre építkezik az Exelán Csúszógyűrűs aszinkronmotor forgórészének felújítása a szerlőcsarnokban fotó: Tóth Két évvel ezelőtt még rendkí­vül bizonytalan helyzetben vol­tak. Az ott dolgozók naponta ta­lálgatták, vajon hány óra van még hátra a felszámolásig. A Szénbányászati Szerkezetátala- kító Központnak (SZÉSZEK) az volt a dilemmája, életben tartsa-e a volt Mecseki Szénbá­nyák villamosüzemének javító részlegét, vagy megszüntesse. A Mecseki Bányavagyon-hasz- nosító Rt. viszont váltig bi­zonygatta, kis tőkefeltöltéssel életképessé lehet tenni az üze­met. Kis hezitálás után, ennek hatására már a SZÉSZEK sem ellenkezett, beleegyezett, hogy a tevékenység megváltoztatása nélkül új céget alapítsanak. A villamosüzem a szénbá­nyák működésének időszaká­ban főleg a robbanásbiztos mo­torok javításával, felújításával foglalkozott, de már abban az időszakban is vállalt külső megrendelőknek is munkát. Ezek a kapcsolatok ugyan megmaradtak, de a bányászat leépítése, a Mecseki Szénbá­nyák felszámolása igencsak nehéz helyzetbe hozta az úgy­nevezett kisegítő üzemeket is. Göndöcs István, a Mecseki Bá- nyavagyon-hasznosító Rt. ve­zérigazgatója viszont fantáziát látott a villamos gépek javítá­sában, éppen ezért támogatta anyagilag is a kollektíva elkép­zelését: alakítsanak egyszemé­lyes korlátolt felelősségű társa­ságot. így született meg az Exe­lán Kft. Lényegében ugyanazt végezték, mint eddig, ám arra kötelezte az alapító, ha életké­pesek akarnak maradni, bőví­teni kell a tevékenységi kört. És nemzetközileg is elfogadott minőségben kell gyártani. Ekkor gondoltak először arra, meg kellene próbálni be­lépni a nemzetközi minőségta­núsító rendszerbe. Az elgondo­lás szép volt, csak a megvalósí­tásához pénz kellett. Az ISO rendszer gazdái ugyanis szi­gorú követelményeken keresz­tül vizsgálják, ki alkalmas a ta­núsítványra és ki nem, ez is, meg a végső hitelesítés is sok pénzbe kerül. A bányavagyon­hasznosító nagyvonalú volt, megelőlegezte az összeget, mert úgy vélekedett, a műkö­dőképes létesítményeket ha le­het, fenn kell tartani. Kékesdi József ügyvezető igazgató természetesen nagyon büszke arra, hogy egy tulajdon­képpen halálra ítélt üzemből kollektívájukkal egy nemzet­közi szabványnak megfelelő termelő egységet hoztak létre. Azt sem titkolja, hogy az ISO 9002 minőségirányítási rend­szer elnyerésével bővíthetik termékskálájukat, hiszen van­nak már Magyarországon is olyan cégek, amelyek csak az ilyen tartósan ellenőrzött, jó minőségben gyártó vállalkozá­sok termékeit fogadják el. Nem titkolja, reményei között az is szerepel, hogy a gyártmányok bővülésével, a megrendelések növekedésével néhány új mun­kahelyeket is teremtenek majd. Meglátása szerint 15-20 em­berre már a közeljövőben szük­sége lesz. Békéssy G. Vonzó a cégeknek az ISO Az ISO (International Standard Organisation) nemzetközi minőségtanúsító szervezet azon vállalkozások termékeit tartja elfogadhatónak, amely egy meghatározott elemzési folyamat után a követelményeknek megfelelnek. A szabály­zat szigorú, s akik megkapják sem ülhetnek babérjaikon, hiszen a tanúsítvány pontjainak betartását állandóan ellen­őrzik, s három évenként újból kérvényezni kell az ISO szabvány elnyerését. Ennek ellenére továbbra sem csökken azon cégek száma, amelyek az Európai Unióban elfogadott ISO 9000 szabványsorozatnak megfelelő minőségtanúsít­ványt kívánnak szerezni. A kölni székhelyű, nemzetközileg ismert TÜV Rheinland minőségtanúsító cég magyarországi leányvállalatai, a TÜV Rheinland Magyarországi Csoport 1997-ben 20 százalékos forgalomnövekedéssel számol. Már idén január közepéig 50 céggel született konkrét szerződés, s év végéig összesen mintegy 160-180 cég ISO 9000 szerinti rendszertanúsítása várható. Elsősorban olyan cégek jelent­keztek a tanúsítás megszerzésére, amelyek az Európai unió piacaira EU előírások alapján és/vagy az orosz piacra GOST előírások alapján kívánták termékeik, működési rendszerük minőségét tanúsíttatni. A TÜV-csoport 1996- ban összesen 120 céget tanúsított. B. G. i További információért hívja a 265-8888-as. a 06 60 450-450-es vagy a vezetékes telefonról ingyen hívható http://www.westel.hu WESTEL IRODA: PÉCS, 7621 RÁKÓCZI U. 19., TEL: (06 72)225-111, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-900 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: KUNICS GÁBOR TEL.: (06 60) 327-930 • RÉTHY ISTVÁN TEL.: (06 60) 327-920 • SZAKÁL0S GYÖRGY, TEL.: (06 60) 427-927 D 450-450-es telefonszámot. (immun i WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT akdiésm leim 29.900 Ft Január 27-től a Westel Rádiótelefon Kft. óriási BunefM city engedménnyel árusít 4 különböző típusú, felújított 29.900 Ft Nokia ISO mobiltelefont. Sőt, a Westel most még a nettó 25.000 Ft-os rendszerbelépési díjat is elengedi. fmem belépés ) Most kis befektetéssel olyan kifogástalan állapotú, felújított készülékhez juthat, amelyre 6 hónap garanciát vállalunk. A 0660-as telefonok ráadásul a legkedvezőbb mobil percdíjakkal, az ország egész területén 19.900 Ft használhatók. BenBton Office X apnn alul Hírcsatorna Százmillióról a Moni­torban. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka­mara 100 millió forintos gazdaságfejlesztési alapjá­nak felhasználásáról, illetve a befizetett 1996. évi szemé­lyi jövedelemadó egy száza­lékának Baranyában tartásá­ról szól ma 17,40-től 18,30- ig a gazdasági önkormány­zat aktuális magazinja, a Monitor. A Pécs Városi Te­levízió a Pécsi Kereske­delmi Központ nagytermé­ből közvetíti műsorát egye­nes adásban. (k) Emelkedő márkajegyzés. Ellentétes irányú folyamatok játszódtak le a budapesti áru­tőzsdén az elmúlt héten. A német márka jegyzése általá­ban esett, a dolláré viszont emelkedett. Ugyancsak jelen­tős mértékben vesztettek ér­tékükből a svájci frank árfo­lyamai is. Csökkent továbbá az ECU két, illetve a líra egy jegyzése. A dollárnak nem­csak a napi árfolyama, hanem a határidős jegyzése is növe­kedett, ennek mértéke jelen­tős volt, 1,5-2,16 forint kö­zött mozgott. (I) Kiszámíthatatlan a ser­téshúspiac. Az előrejelzé­sek ellenére az év elején nem emelkedtek jelentősen a sertéshús árak. A becslé­sek szerint mintegy 6 millió disznót nevelnek Magyaror­szágon a gazdák, ez az ál­lomány elegendőnek mutat­kozik az igények kielégíté­sére. A piac viszont azért ki­számíthatatlan, mert a ter­melők nagy többsége nem szolgáltat megfelelő adato­kat az állatállomány tényle­ges nagyságáról. (I) Békéssy Gábor jegyzete Elő a nyugdíjasokkal! Megmondom őszintén, most szeretnék nyugdíjas lenni. No nem azért, mert ez a réteg a januári változások után olyan jól járt, de van a változások között egy olyan lehetőség, amely kifejezetten kedvez ennek a korosztálynak. Mert a nyugdíj az annyi, amennyi, abból általában nem lehet tisztességesen megélni, az ígéret szerint még az inflá­ció követését sem tudják még ebben az évben sem megvaló­sítani, az idei emelések meg éppen, hogy csak kompenzál­ják az áremelkedéseket. A mostani bejelentett 20 száza­lék talán elegendő lesz a fű­tésdíj növelésének kompenzá­lására, ami ebből marad, azt meg elviszi az áramszámlás, a gázművek behajtója, a víz- és csatornaművek, és akkor még nem is beszéltünk a bérházak közös költségéről és a sze­métdíjról (miért is ne emel­kedne, pont ők maradnának ki?). Szóval a nyugdíjasnak öröm lesz az élete az idén is. És most tekintsünk el a fenti­ektől, a pesszimista világlá­tástól és vizsgáljuk meg egy kicsit körültekintőbben a le­hetőségeket. Mert való igaz, a nyugdíjasnak fizetett havi apanázs csak a létfenntartásra elegendő, ha nincs tartalék, igencsak szűkös az életlehe­tőség. De ha a nyugdíjas netalán- tán mellékfoglalkozásként vállalkozó is, akkor bizony az idei adószabályoknak kö­szönhetően nagyon kedvező pozícióba kerülhet. A minden jövedelmet megsarcoló társa­dalombiztosítás ugyanis, ha a vállalkozó nyugdíjas, alacso­nyabb tb-járulékot számít fel, mintha a cég vezetője még ak­tív korban van. A nyugdíjas ugyanis csak 10 százalék biz­tosítási járulékot köteles fi­zetni, az egyéni vállalkozó vi­szont 39 százalékot. Vagyis elő a nyugdíjasok­kal! Lehetnek bel- és külta­gok, ügyvezetők, mindegy, hiszen a költségek csökke­nése miatt a vállalkozásnak megéri a nyugdíjas foglalkoz­tatása. És ha egy kis mellé­keshez jut, az sem baj. De kit fog preferálni az adóhatóság jövőre? A rokkantakat, a pá­lyakezdőket, a mezőgazda- sági kistermelőket, a létmini­mum alatt élőket? Tulajdon­képpen teljesen mindegy, csak tudjuk előre, jövőre kit válasszunk a betéti társaság ügyvezetőjének. E-hitel-elemzés tavasszal A Pénzügyminisztérium ta­vasszal újra elemzi az E-hite- iek kihelyezését, közölte Ká­bái Lászlóné, a Pénzügymi­nisztérium illetékese. Az E-hitelek csaknem felénél az idén lejár a hároméves tü­relmi idő, és meg kell kezdeni a kölcsön törlesztését. Az E-hi- telt, mint ismert, a privatizációs pályázatot nyert vállalkozók és MRP-szervezetek vehették igénybe. Már három évvel ezelőtt is gondot okozott annak a kérdés­nek a megválaszolása, vajon a kedvezményes privatizációs kölcsön mekkora kockázatot je­lent a bankoknak, vagyis a ked­vezményezettek képesek lesz­nek-e a pénzt visszafizetni. A kihelyezett E-hitelek teljes ösz- szege 50-60 milliárd forint kö­rül van. Ebből körülbelül 10-13 százalékot az elmúlt év végéig már visszafizettek a vállalko­zókból álló hitelfelvevők. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank az első tapasztalatok birtokában nem lát különösebb problémát, a kockázat egyelőre jóval kisebb a vártnál. Fair-Expo: érdeklődnek a magyar cégek iránt Három vásár Romániában Építőipar, turisztika és mezőgazdaság A választásokat követően egyre erősödik az érdeklődés a magyar cégek részéről a román piac iránt. Bemutat­kozásunk helyszíneit tekintve az egyik legjelentősebb cél­pont Kolozsvár, mely Romá­niában az utóbbi esztendők­ben a második legnagyobb vásárközponttá nőtte ki ma­gát.-Már 1996-ban érezhető volt, s az a tendencia várhatóan tovább tartja magát, hogy a legélénkebb érdeklődés a kiállí­tók és látogatók részéről a szakvásárokat övezi - mondotta Ferenczy Tamás, a komlói Fair- Expo Kft. ügyvezetője. - Mindez nem véletlen, ugyanis igazi üzlettel általában a szak­vásárok kecsegtetnek. A Fair-Expo ennek jegyében három (az év első felében ren­dezendő) kolozsvári szakvá­sárra igyekszik mind több ma­gyar kiállítót kijuttatni. A sor­ban az első a február 28-tól március 4-ig tartó „Ambient” Nemzetközi Építőipari Szakki­állítás, amelyen többek között építőipari nehéz- és kisgépek, építési szerszámok, klímabe­rendezések, elektromos beren­dezések és higiéniai felszerelé­sek lesznek láthatóak, és aki akarja, ki is próbálhatja a szer­kezeteket. Nem sokkal az „Ambient” után ismét megpezsdül a vásári élet Kolozsváron, ugyanis már­cius 21-25. között rendezik a „Vacanta” Utazási és Turiszti­kai Szakkiállítást, mely újdon­ság a Fair-Expo ajánlatai kö­zött. A magyar agrárszakemberek viszont már nem először vehet­nek részt a kolozsvári „Agrá- ria” Nemzetközi Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Szakki­állításon, amely április 15 és 19 között zajlik. E vásár immár harmadik éve az egyik legjelen­tősebb rendezvény a maga ka­tegóriájában. A MESSE-WIEN román fővárosbeli képviselete, az Export Consult cég, vala­mint a Kolozsvári Kereske­delmi, Ipari és Agrárkamara a főszervezője. Mind az építőipari, mind pe­dig a mezőgazdasági szakvá­sárra igen jelentős az érdeklő­dés a magyarok cégek részéről, így a jelentkezések sorrendjé­ben tudják kielégíteni az igé­nyeket. Balog N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom