Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)

1997-01-26 / 25. szám

1997. január 26., vasárnap Magyarország - Dél-dunántíjl Árva kastélyok kálváriája A jó üzlet reményében újra ke­reskednek az üresen álló kasté­lyokkal, miként a 80-as évek­ben. Akkor cégek, intézmé­nyek voltak a vásárlók, most pedig magánszemélyek. így nehéz is nyomon követni az adásvételek útját. Adalék ehhez Rózsafáról: az Országos Műemléki Felügye­lőség fővárosi szakembere sze­rint csirkenevelő működik a község kastélyában, míg az önkormányzat úgy tudja, egy orvos vette meg magáncélra. Az OMF örül, hogy megvásá­rolják a kallódó létesítménye­ket, abban bízik, hogy tataroz­zák azokat. A remények azonban szerte­foszlanák. Megyefán a több mint 100 millióért újjáalakított kastély tönkremegy, miután tu­lajdonosának nem sikerült a vállalkozása. Most már védő­szolgálat őrzi az épületet, de előtte nem figyeltek rá, és tol­vajok fosztogatták. Az új bir­tokos nem törődik az állagme­gőrzéssel Gyugyin, Felsőbogá- ton, Kercseügeten sem. Napja­inkra Tolna megyében 7, Ba­ranyában 4, Somogybán 16 műemléki kastély került ve­szélybe. A gond súlyosbodni fog, hisz csak Somogybán 116 kastély sorsáért felelnek az ön- kormányzatok, de nincs pén­zük se állagmegóvásra, s? őr­zésre. Az OMF büntetéssel alig tud hatni, ugyanis a bírság legmagasabb összege 10 ezer Ft, amit a figyelmeztetésben részesített tulajdonosok több­sége ki sem fizet. Ritka a sikeres, több a ku­darccal végződő üzletkötés. A hőgyészit most vette meg egy kft. 170 millió forintért. A fel- sőhidvégi 110 hektár védett te­rületen található, de gazdája csak az épületet akarja eladni, amire nem kap engedélyt. A vásárlók gyors haszonban bíz­nak, de hamarosan kedvüket szegi a sok pénzbe kerülő tata­rozás. Tolna megyében csak Németkér és Borjád dicseked­het jó hasznú kastélyturisztikai befektetéssel. Csuti J. Többnyire gyermekotthonként hasznosították a legszerencsésebben őket A magyar luxusenergia Élelmiszer fogyasztásunk és a reálbérindex A napi tápanyagfogyasztásban a 80-as évek elején Magyaror­szág 11. volt a világrangsorban Svájc, Dánia, Ausztria, Hollan­dia előtt. Az egészségvédelem szakemberei azonban koránt­sem voltak elégedettek a fo­gyasztási szokásokkal. Az élelmiszerek egy főre jutó éves fogyasztásának adatai súlyos táplálkozási hibákat jeleztek. Az alkohol mellett a zsír és a cukor fogyasztása is jelentősen emelkedett. Akkoriban ezt lu­xusenergiának nevezték és fel­tétlenül mérséklendő kockázat­nak a táplálkozással összefüggő megbetegedések miatt. Külö­nösen a zsiradék került pellen­gére, hiszen 1960-ban még 23,5 kg volt és 1985-re 34,1 kg-ra emelkedett, amelyhez további 19 kg rejtett fogyasztás társult. A KSH Baranya Megyei Igazgatóságától kapott leg­újabbnak számító adatok sze­rint a bekövetkezett változások ellenmondásosak. A hús, a tej­termékek, a cukor, a gyümölcs (alig), a sör, az égetett szesz fo­gyasztásának csökkenése, a to­jás, a zsiradék (38,4 kg!) a bur­gonya, a bor, a zöldség és főze­lékfélék fogyasztásának növe­kedése együttesen nem utalnak tudatos és önkéntes életmódvál­tásra, sokkal inkább a szociális körülmények romlására. A változásokat és a legfőbb magyar „luxusenergia” további növekedését leginkább az egy főre jutó a reálbér indexe ma­gyarázza. Ha az 1960-as hely­zetet vesszük 100-nak, akkor 1985-ben 151, 1990-ben 142, 1995-ben 118 volt! Dunai I. Europuding Hollywood ellen „Pénz a kultúra ellen” - talán ezzel a mondattal lehetne leg­jobban jellemezni az európai filmszakma hozzáállását a hollywoodi szuperprodukci­ókhoz. Az európai film szépen lassan kiszorul az európai mo­zikból, az országhatáron túl pedig sorra megbuknak a ha­zájukban jól muzsikáló pro­dukciók. Az Európa Tanács ál­tal 1988-ban létrehozott úgy­nevezett Euroimages audio­vizuális program ezen a hely­zeten hivatott javítani anyagi és erkölcsi támogatással. A jelenleg 24 tagot szám­láló szervezet a tagországok éves tagdíjából gazdálkodik, a legtöbb pénzt filmgyártásra, a a maradékot pedig a forgal­mazás és a moziépítés támoga­tására fordítják. A segítség el­nyerésének egyetlen feltétele, hogy a film hármas koopro- dukcióban készüljön. Az így létrejött művekre a kritikusok a találó europuding nevet akasztották, amely először „ehetetlennek”, később egyre „ízletesebbnek” bizonyult. A program támogatásával jött létre a nálunk is bemutatott Kieslowski-trilógia, a Fari- nelli, a kasztrált vagy éppen Kusturica Undergroundja. Eddig 400 film készülhetett ilyen együttműködés kereté­ben. A Euroimages 1996-ban 140 millió francia frankot osz­tott szét. A legnagyobb prob­léma még mindig a nyelv, hi­szen a mozifilm a 20. század végén angol nyelven készülő, legalább egy hollywoodi sztárt felvonultató látványosságot je­lent. A francia Gaumont-stú- dió - úgy tűnik - egyetért ez­zel, hiszen a náluk készülő új Luc Besson-rendezés forgató- könyve is angol nyelvű. A legnagyobb Euroimages sikert Mike Newell Négy esküvő, egy temetés című alkotása hozta. Magyarország 1990 január elsejétől tagja az Euroimages- nek. Azóta 1,7 milliárd forin­tot kapott a hazai filmszakma, és 40 filmet forgathatott ennek felhasználásával. „Olcsó, nem európai forrásból származó produkciók árasztották el Ke­let- és Közép-Európát” - Ma­gyar Bálint kultuszminiszter 1996-os felszólalása szállói­gévé vált a Euroimages-tagor- szágokban. Ennek megfele­lően alakulnak a törekvések is: a magyar televízióknak ettől az évtől 50 százalékban hazai filmeket kell vetíteniük, Fran­ciaországban minimum 30 %- nak kell lennie a filmszínhá­zakban bemutatott hazai fil­mek aránya, náluk ez egyelőre 10 % körüli. Kézdi-Kovács Zsolt, a Ma­gyar Film Unió igazgatója és a Euroimages alelnöke a VDN- nek elmondta, hogy a hat év alatt - az anyagi támogatáson kívül - sokat tanulhatott a szakma, a kooprodukciók hozzásegítették a producere­ket és a rendezőket látókörük tágításához:- Megszűnt a katasztrófa- helyzet. Rájött a szakma, hogy közönségfdmeket is kell for­gatni. Sajnos azonban ezek külföldön még nem állják meg a helyüket. Olyan nevek dol­goztak az általunk adott pénz­ből, mint Bacsó Péter, Jeles András vagy Gothár Péter. Az 1997-es év válságba sodor­hatja szervezetünket, hiszen egyre több olyan ország je­lentkezik, akik nem fogják tudni befizetni a tagdíjat, de jogilag nem zárhatók ki. A nagy orszá­gok produce­rei egyre több pénzt követelnek. Nikita Mi- pél­dául új film­jére 170 mil­lió frankot szánt. Ebből a pénzből négy évig le­hetne fedezni a magyar filmgyártást. Mindeköz­ben új szelek fújnak a mo­zikban: multi- és megaplex filmszínházak épülnek és Hollywood lassan beilleszti a filmet a fogyasztói társadalom szórakoztató-láncába, a video­játékok és a banánturmix közé. Rendes Z. Áramhiány lövöldözés miatt Szombaton reggel kilenc órától nem volt áram Pécsújhegy nagy részén. A Barázda utca egyik felén pedig csak délután állt helyre a szolgáltatás. A kiesést az okozta, hogy ismeretlen tet­tesek puskával lelőtték az erdő­ben található oszlopokról a ve­zetéket tartó porcelán szigete­lést. (dz) Cserkész-emlékmise A közelmúltban távozott az élők sorából Bodnár Gábor, a Külföldi Magyar Cserkészszö­vetség és dr. Surján László, a Magyar Cserkészszövetség ve­zéregyénisége. Rájuk emlé­kezve cserkészmise lesz a Bazi­likában vasárnap délután 17 órakor. A szertartást Garadnay Balázs teológia tanár vezeti, (p) Polgármesterek Nagykanizsán Dél-Dunántúl polgármesterei­nek részvételével láthatnak fó­rumot az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának nézői január 30-án 18.15-től. A Nagykanizsáról közvetített élő adás során Pécs, Kaposvár, Szekszárd és Nagy­kanizsa polgármesterei vála­szolnak tabuk nélkül a nézők által levélben vagy telefonon feltett kérdésekre. (t) Pihenőcentrum Zamárdiban tegnap területi nyugdíjasbált tartottak. A jóté­konysági rendezvényt több mint 40 vállalkozó támogatta, köztük Szili József, Sulák Béla, Friesz József, Sivó László, Pa- latinszki Lajos, Windis József. Gazdag ajándékkosarakkal rukkoltak ki a kőhegyi boros­gazdák is. Az esten közölték azt a hírt, hogy az önkormányzat az időseknek pihenőotthont épít a település központjában. (cs) Turistaút az asztrológia csillagjegyei szerint Szinte csoda, hogy az asztroló­gia a turistautak kiválasztásá­ban a legeslegújabb időkig nem játszott szerepet. Pedig régi ha­gyomány, hogy egy-egy orszá­got vagy várost csillagjegyhez társítanak, akár az embereket. Az összekapcsolásból adódó következtetés: a saját jegyünk­kel azonos jegy alá tartozó or­szágban, városban* idegenként otthonosabban érezhetjük ma­gunkat, mint másutt. A módszer még asztrológiai szempontból is inkább csak ér­dekesség, ám elemzés helyett vegyünk néhány példát, hogy melyik jegyhez milyen orszá­gok, nevezetes tartományok, városok társíthatok: hátha ötle­tet ad az utazási programok ter­vezéséhez. KOS: Anglia, Dánia, Né­metország, Japán, Palesztina, Nápoly, Verona, Firenze, Mar­seille, Krakkó, Berlin; BIKA: Svájc, Írország, Ciprus, Capri, Parma, Torino, Lipcse, Pa­lermo, Hannover; IKREK: USA, Lombardia, Wales, Alsó- Egyiptom, London, San Fran­cisco, Nürnberg, Cordoba, Ver­sailles, Zürich; RÁK: Skócia, Hollandia, Argentína, Amsz­terdam, Tokió, New York, Isz­tambul, Stockholm, Milánó, Velence, Genova, Cádiz, Tu­nisz, Bem; OROSZLÁN: Olaszország, Csehország, Franciaország, Kalifornia, Ro­mánia, Szlovákia, Libanon, Szicília, Róma, Prága, Bom­bay, Madrid, Philadelphia, Chi­cago, Los Angeles; SZŰZ: Tö­rökország, Görögország, Kréta, Brazília, Párizs, Boston, Athén, Strasbourg, Lyon, Basel; MÉRLEG: Egyiptom, Japán, Kína, Indonézia, Ausztria, Ka­nada, Bécs, Lisszabon, Kop­penhága, Frankfurt, Antwer­pen; SKORPIÓ: Marokkó, Ba­jorország, Katalónia, Korea, Norvégia, New Orleans, Wa­shington, Valencia, München; NYILAS: Ausztrália, Dalmá­cia, Spanyolország, Dél-Afrika, Stuttgart, Köln, Avignon, To­ronto; BAK: India, Izrael, Me­xikó, Szászország, Stájeror­szág, Türingia, Bulgária, Delhi, Mexikóváros, Brüsszel, Varsó; VÍZÖNTŐ: Oroszország, Len­gyelország, Svédország, Moszkva, Salzburg, Bréma, Hamburg, Szentpétervár, Tri­eszt; HALAK: Portugália, Málta, Sri Lanka, Jeruzsálem, Sevilla, Alexandria. D. I. Rákoknak Milánót fotó: Tóth Nem is beszédhiba! A jelenlegi magyar gyakor­lat szerint a beszédpedagó­gusok csak gyerekekkel fog­lalkoznak, a felnőttekkel azonban senki. Pedig - bár a különböző, beszédben je­lentkező problémák több­nyire először a gyerekkor­ban jelentkeznek, manapság leggyakrabban a középisko­lás korosztályban! az egész felnőtt életet végigkí­sérhetik. Összetett problémáról van szó, aminek csak az egyik tünete a dadogás, ha­darás, rosszabb esetben a részleges vagy teljes be­szédképtelenség (affázia). Kárpáti Magdolna hivata­losan logopédusként dolgo­zik, de tisztában van vele, hogy a beszédhibaként je­lentkező tünet személyiség­elem, nem szabad elszigetel­ten, csak logopédusnak fog­lalkozni vele, hanem team­munkára van szükség. Azaz, mivel határterületről van szó, pszichológus, logopé­dus, esetleg szociálismun- kás-együttes közreműkö­dése hozhat eredményt.- A háttérben többnyire az érzelmi élet zavara húzó­dik, rosszul feldolgozott fe­szültségek, családi válság, de okozhatja hormonális változás is. Míg korábban tipikus „értelmiségi beteg­ség” volt a beszédhiba, ma többen vannak a lecsúszott, lelki egyensúlyukat vesztett felnőttek! M. K. K > « í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom