Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)

1997-01-23 / 22. szám

1997. január 23., csütörtök Hitélet Dhnántúli Napló 7 ... és fiú vesz részt novem­ber eleje óta egy egyházi szo­ciális gondozó képző tanfo­lyamon, amelyet a Pécs-Egy- házmegyei Katolikus Kari- tász és a Baranya megyei Munkaügyi Központ rendez cigányfiataloknak. A gondo­zók a plébániák alkalmazottai lesznek. 550 óra alatt szociá­lis és lelki gondozói ismere­teket szereznek. Ez az első ilyen tanfolyam Magyaror­szágon. A májusi vizsga után oklevelet kapnak és megkez­dik munkájukat a cigányla­kosság körében. hírcsatorna Elhunyt az esperes. Sán­dor László, a berkesdi egy­házközség plébánosa, espe­res életének 70., áldozópap­ságának 43. évében január 18-án Pécsett elhunyt. Te­metése a Pécsi Központi Temető kápolnájából lesz január 25-én szombaton, a 13 órakor kezdődő engesz­telő koncelebrált szentmise­áldozat után. Zsinat. Esztergom Kalocsa és Eger után zsinatra készül a Pécsi Egyházmegye. Az előkészítő megbeszélésre január 30-án a székesegy­házi plébánia Kocsis termé­ben kerül sor. A hivatalos megnyitót őszre tervezik. Zárol az imahét. Vasár­nap a pécsi Székesegyház­ban ünnepi istentisztelettel zárul az ökumenikus ima­hét. A keresztény egyházak egységének gondolata azonban tovább él és egy impozáns találkozóhoz ve­zet június végén Grazban. 120 keresztény felekezet je­lezte részvételét. Igen sok vonat Magyarországon ha­lad át. Ez a bázeli után a második nemzetközi öku­menikus találkozó. Találkozó megkeresztel­teknek. Az utóbbi évekbeh a pécsi Belvárosi templom­ban megkeresztelt gyerme­keket, szüleiket és kereszt- szüleiket meghívják február 2-án, vasárnap a délután 3 órakor tartandó szentmisére. 100-150 gyermeket várnak, akik tanúi lehetnek több kis gyermek ünnepi keresztelő­jének. Zarándokút. Lourdes-ba vagy Rómába szervez za­rándok utat a Pécsi Belvá­rosi Plébánia augusztus 20-a utánra. Azt az utat valósítják meg, amelyre többen jelent­keznek. Új és régi református püspök. A Tiszántúli Re­formátus Egyházkerület püspökszentelő közgyűlést tartott, amelyen beiktatták Bölcskei Gusztávot, a Ti­szántúl új református püs­pökét. A Debreceni Refor­mátus Hittudományi Egye­tem eddigi dékánját, a re­formátus kollégium főigaz­gatóját hat évre választották meg a nyugdíjba vonuló Kocsis Elemér utódjául az egyházkerület élére. A Ma­gyarországi Református Egyház Dunamelléki Egy­házkerületének december­ben megválasztott vezetőit az egyház belső szabályzata értelmében a közelmúltban megtartott közgyűlésen megerősítették. Az egyház- kerület püspökeként ismét dr. Hegedűs Lóránt szol­gálja az Urat, míg az új fő­gondnok dr. Für Lajos, az új főjegyző pedig Tóth Sán­dor lett. Közös bizonyságtétel Kiengesztelődés - megbékélés témát választotta az idei ökume­nikus imahétre az Egyházak Világtanácsa és az Apostoli Szent­szék. Az elmélkedések igéje Pál apostolnak a korintusziakhoz írt leveléből vett idézet: „Krisztus nevében kérlek, engesztelőd- jetek ki Istennel.” - Megkérdeztük az egyházak képviselőitől, mit mond a ma emberének ez a szó, hogy Ökumene. Kele Pál, apátplébános, ka­tolikus lelkész:- Az Ökumene az én sze­memben egy óriási lehetőség. Csodálatosabb gondolat, mint a 2000 éves kereszténységet kö­zelebb hozni egymáshoz alig van. De nehezebb sincsen. Rengeteg érzékenységgel kell számolnunk. Mégsem szabad feladni, abban bízunk, hogy a nagy lelkek, a megbocsátani tudók, a felejteni készek, az újra kezdeni bátrak előbb-utóbb többségben lesznek. Gulybán Tibor, görögkatoli­kus lelkész: ' -Minden közösség amely magát istenhívőnek vallja, többé kevésbé megéli a vallá­sos magatartásnak vertikális ré­szét. A gondok a közösségek horizontális kapcsolataikkal vannak, ezért számomra az ökumené egyrészt a Krisztus óhajtotta egység vágyát jelenti, másrészt pedig a felebaráti sze­retet gyakorlását, a más közös­séghez tartozó emberek iránt. Varsányi Ferenc, evangéli­kus lelkész:-Ökumené. A magyar fül számára idegen csengésű szó eredeti értelme szerint azt je­lenti, hogy lakott föld. Ez a szó a mai értelmében a keresztyén egyházak egységtörekvési mozgalmát jelenti. Miért fontos az egység keresése? Azért, mert az egyház Krisztus teste. Egy élő test tagja tehát minden megkeresztelt és hitét gyakorló ember. Az embertelen, testvéri­eden világban csak akkor hi­hető az egyházak tanúságtétele, ha valóban hitelesen tudnak Krisztusról vallomást tenni és a szeretet jócselekedeteivel gaz­dagítják a világot. Peterdi Dániel, református lelkész:-Az ökumené nekem első­sorban párbeszédet jelent. A múltat meg nem történtté lehe­tetlen tenni, de a jelent és a jö­vőt mégis másként lehet for­málni. Ügy gondolom, ez a ma élő egyházak felelőssége. A párbeszédben pedig egyen­rangú felek tudnak igazán új utakat keresni. A közös bizony­ságtétel egy atomizáló korban az egy Úrhoz való hűségünket is jelenti. Balogh Barnabás, baptista lelkész:- Az ökumené számomra a különböző keresztyén egyhá­zak közötti közeledést jelenti. Ez abból a felismerésből ered, hogy van egy alapvető közös hitvallásunk. Ez röviden úgy fogalmazható meg: Jézus a Krisztus, vagyis O a világ és minden ember megváltója, és Jézus az Úr, vagyis Ő Isten. Hecker Márton, metodista lelkész:-A metodizmust kialakulá­sától kezdve jellemezte az ökumenikus nyitottság. A fele- kezetközi együttműködés azonban nem öncél volt, hanem az akkori angol társadalom lelki, erkölcsi, szociális meg­újulása, Istenhez térésének munkálása. Korunkban sem ki­sebb méretű a tartását veszített ember kiáltó szüksége. Iszonya­tos méretű terhek, szenvedések, nyomorítanak meg lelkűkben, erkölcsi értékítéletükben embe­reket. Csak közösen képvisel­hetjük hitelesen a kizárólagos örömhírt: Jézus Krisztus, Isten Fia az egyetlen Szabadító. Kázmér Pál, az Evangeli- kumi Pünkösdi Közösség lelki- pásztora:- Azon felül, hogy januárban egy hétig minden este együtt imádkozunk és templomunk­ban katolikus pap hirdeti Isten igéjét, átélhettük, hogy a ko­rábban egymással ellenséges egyházak leronthatták az előíté­letekből épült válaszfalakat. így lehetőség nyílt felekezeteink kölcsönös látogatására, egymás jobb megismerésére, a szolgá­latban való összefogásra identi­tásunk megőrzése mellett. A Bazilikában rendezték az imahét megnyitóját fotó: Müller Az édesanya A magzatát szíve alatt hordó édesanya az em­beriség életét jelképező örök szimbólum volt minden korban. Egykoron áldott álla­potnak, ma jobbára terhesség­nek hívják a megfogant élet e szakaszát. Áldás vagy teher? - különö­sen most, ebben a könnyfa­kasztó világban, amely nyomo­rúságát, terheit gyakran a lég- védtelenebbek a gyermekek okán élik meg a családok. Kar­riert, viszonylagos jó életet, biztos megélhetést dönthetnek romba a kisdedek, vagy a még meg sem születettek. A kérdés­ről értekeznek tudósok, vitat­koznak politikusok. Mi a véleménye a legavatot- tabbnak, az édesanyának? Bóka Andrásné Újpetrén él, lelkészfeleség. Tíz gyermeket nevelt fel, s vagy tucatnak nagymamája. Nem veti fel a jó­lét, megért már nem egy tragé­diát. Amikor kérdezem, mégis habozás nélkül feleli: „Persze, hogy áldás!” Nem csak arca, tekintete, hangja is mosolyog, amikor a gyermekekről beszél. Nem csak övéiről.-A gyermek olyan ajándék ami a világ rendjét erősíti. Isten rendet akart a földön, ebbe a rendbe tartozik család. Akik azt hiszik, hogy mai, felgyorsult vi­lágunkban ez csak ósdi kacat, azok azt hiszem, a modernséget a rendetlenséggel keverik ösz- sze. Ezért van a sok csonka, el­árvult család, a rengeteg baj, veszekedés, céltalanság, értet­lenség, lehetetlenség és - amit eredményez - a boldogtalan­ság. Pedig nem kell varázslat, csak a megszabott rendben kel­lene maradnunk.- Nemrég múlt karácsony. Sokan, amikor ajándékot vá­lasztottak, aggódva nézték az árcédulát, pedig a szívük mé­lyén tudták, hogy nem az az igazi érték, hanem az öröm. Egyszer amikor különösen rosszul álltunk anyagilag, Réka lányom, mielőtt kibontotta az ajándékát, azt mondta: anya, amit adsz, én annak örülök. Ugye milyen bölcsek a gyere­kek? Mindenkinek megvan az a kicsi ajándéka, aminek örül, csak oda kell tudni adni.- Sokak számára nem csak a tíz gyerek, hanem azok neve is szokatlan. Gondolom, különö­sen itt Újpetrén.-Valóban eleinte elég nagy megrökönyödést keltett, hogy egy németajkú, zömében kato­likusok lakta faluba beköltözött Pestről egy református lelki­II. János Pál pápa beszéde diplomaták előtt Hiányzik egy erkölcsi törvény A hidegháború utáni korszak béké­jének és a berlini fal leomlásával el­nyert szabadságnak az erkölcsi érté­keken kell alapulnia, nem pedig a maga kultúráját, gazdasági rendsze­rét és ideológiáját a többiekre kény­szerítő erősebb és gazdagabb jogán - hangsúlyozta II. János Pál pápa a Szentszék mellett akkreditált nagy­követeknek adott szokásos év eleji fogadásán. A diplomáciai testület tagjai előtt elmondott beszédének jelentős részében az erkölcs és a jog, kü­lönösképpen a nemzetközi jog kapcsolatával összefüggő aggo­dalmának adott hangot. II. János Pál szerint a világban túlságosan is sok írott szerző­dés van, de hiányzik „egy erkölcsi törvény és az a bátorság, hogy egy ilyen törvény legyen az irányadó”. A nemzetközi kö­zösséget mindenkire egyformán érvényes törvénynek kell irá­nyítania, s e törvény alapja, célja a köz java kell hogy legyen. Egy ilyen törvény tenné lehetővé a kiegyensúlyozott megoldá­sokat, azt, hogy mások haszna érdekében senki ne szenvedjen hátrányt - mondta, hangsúlyozva, hogy az igazság mindenkit megillet, igazságtalanságot senkivel szemben sem lehet elkö­vetni. A pápa kiemelte a jog és az erkölcs közti rendkívül szoros kapcsolatot. Példaként említette, hogy a mindenkit megillető emberi méltóság, a nemzetek jogainak szavatolása sokkal in­kább erkölcsi elv, semmint jogi norma. A békének és a szabadságnak olyan erkölcsi elveken kell alapulnia, melyek ellentétét jelentik annak, hogy az erősebb, a gazdagabb és a nagyobb másokra kényszeríti a maga kulturális, ideológiai modelljét, gazdasági diktátumát. Ebből a szempont­ból a pápa a nemzetek erkölcsi tudatának valós haladásaként ér­tékelte a nemzetközi büntetőjog kialakítására tett kísérleteket. A szolidaritás bátorító jeleit mutatják a kormányok és a ma­gánszemélyek humanitárius akciói, de nagyon kell figyelni arra, nehogy ezek a nagylelkű akciók gyorsan a győztes igazsá­gává váljanak, s olyan titkolt célokat szolgáljanak, mint az egyeduralomra, a befolyási övezetek, új piacok megszerzésére való törekvés - szögezte le a katolikus egyházfő. Napirenden Értékeink jövője Értékeink jövője a magyar közoktatás soron következő átalakulási folyamatában kulcsfontosságú kérdés. A Nemzeti Alaptanterv - mint az alapértékek gyűjteménye - mellett megjelenik a helyi tár­sadalom igényeire, sajátossá­gaira épített helyi program és tanterv is. Ennek természete­sen része a kötelező és a fa­kultatív tárgyak programja. A szabadon választott területek­kel egyben értéket is választ az iskola, s mindazok akik közreműködőként részt vesz­nek a helyi tantervek kidolgo­zásában. Egy ilyen érték, az önkor­mányzati iskolák fakultatív hittan oktatása, mely a vallási és lelkiismereti szabadságra vonatkozó esélyegyenlőség alapján kapott teret az isko­lákban. Fokozottan kellene ügyelnünk arra, hogy ez az ér­ték a jövőben is jelen legyen az önkormányzati iskolákban. Ezért felhívjuk a keresztény eszmeiség iránt elkötelezett szülök, pedagógusok figyel­mét arra, hogy a saját iskolá­jukban szorgalmazzák a hit­oktatás beépítését a helyi tan- tervekbe. Ezáltal biztosítható lenne, hogy a hitoktatás és az általa közvetített értékek to­vábbra is jelen legyenek az iskoláinkban. A hittan tanter­vek elkészítéséhez, minta-tan- tervekkel a Pécsi Egyházme­gye Konzultációs Irodája áll az érdeklődők rendelkezé­sére. Hídvégi Péter ‘Egy szóra Éppen az eCCenkezőjét tegyükfannakj. amire a harag rá akar bennünket venni. (Loyotai Szt. Ignác) PESTI BÉLA FELVÉTELE pásztor nagyszámú családjával, akiket Rékának, Leventének, Koppánynak, Emesének hívtak. Az én családom Erdélyből származik, onnan a hagyo­mány, olyan nevet adjunk a gyermekeinknek, hogy csak magyarul lehessen leírni vagy kimondani. Erre a megtartó félszre századok keserű tapasz­talata nevelte őseinket.- Fékemmel együtt annak vagyunk a híve, hogy magyar gyerekeknek magyar legyen a nevük. Egyre fogyatkozunk, s ennek a kevés születő gyer­meknek az édesanyja is, mintha szégyellné, hogy magyar gye­reket hozott a világra. Kérde­zem, egy német, francia, vagy olasz anyának mikor jutna az eszébe magyar nevet adni a gyerekének? Én tisztelem a mások kultúráját, német falu­ban élek, megtanultam a nyel­vet, németül énekelek a kórus­ban, de magyarul imádkozom. Tiszteljük egymást, mindenkit a maga értékeiért. Ha megkér­dezné, hogy mire vagyok a leg­büszkébb, azt mondanám: leg­szívesebben a nyakamba akasz­tott táblán hirdetném, hogy tíz gyermekem van. D. M. » » < 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom