Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)

1997-01-22 / 21. szám

2 Dunántúli Napló Világtü kök 1997. január 22., szerda Ülésező Szocintem Rómában kedden megkezdő­dött a Szocialista Intemacio- nálé Tanácsának ülése. A ta­nácskozást Massimo D'Alema, a házigazda olasz Baloldal Demokratikus Pártja (PDS) ve­zetője nyitotta meg. Beszédé­ben elsősorban azt hangsú­lyozta, hogy a szocialista és a szociáldemokrata pártoknak, a Szocialista Intemacionálénak világméretekben is át kell gon­dolniuk szerepüket, kezdemé­nyezéseiket. A kétnapos tanácskozáson az Szí 139 tagszervezetéből mint­egy száznak a vezetője vesz részt, köztük számos miniszter- elnök. A Magyar Szocialista Párt küldöttségét Horn Gyula vezeti, a delegáció tagjai között van Kovács László külügymi­niszter. A MSZDP-t Kapolyi László pártelnök képviseli. Teljes az egyetértés Lengyelország, Magyarország és Csehország az első körben jut be a NATO-ba és az Európai Unióba, minthogy ezek az or­szágok készültek fel legjobban a tagságra az új jelentkezők kö­zül - fejtette ki Aleksander Kwasniewski lengyel elnök az ELTE jogi karán tartott előadá­sában. Úgy vélte, hogy a kelet- és közép-európai államok regi­onális együttműködésének a csatlakozás után is fontos sze­repet kell játszania. Aleksander Kwasniewski, aki kedden befejeződött buda­pesti tárgyalásait Göncz Árpád köztársasági elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón érté­kelte, úgy fogalmazott, hogy mind az integrációt, mind a kétoldalú kapcsolatokat illetően kölcsönös az egyetértés és a ro- konszenv országaink között. Klaus és Kohl új fejezetet nyitott a cseh-német viszonyban Aláírták a megbékélési nyilatkozatot Václav Klaus cseh kormányfő és Helmut Kohl német kancel­lár kedd délután Prágában ünnepélyes keretek között aláírta a cseh-német megbékélési nyilatkozatot. A mintegy százsoros doku­mentumban Németország bo­csánatot kér a náci rendszer csehek ellen elkövetett bűnei­ért, Csehország pedig sajnála­tát fejezi ki azok miatt a tör­vénytelenségek miatt, ame­lyeket a szudétanémetek má­sodik világháború utáni kite­lepítésekor követett el. A két nép közötti kapcsola­tok előmozdítása érdekében Prága és Bonn pénzügyi ala­pot hoz létre, amelyből egy­részt kártalanítják a múlt áldo­zatait, másrészt támogatni kí­vánják a kapcsolatokat és együttműködést elmélyítő tár­sadalmi kezdeményezéseket. Németország ugyanakkor kö­telezi magát arra, hogy támo­gatni fogja Csehország felvé­telét a NATO-ba és az Európai Unióba. Csehország pedig el­vállalta, hogy a jövőben meg­könnyíti a kitelepített szudéta­németek esetleges visszatele­pülését. Kohl kancellár a dokumen­tum aláírása után elmondott beszédében „pozitív előrelé­pésnek” nevezte a megbéké­lési nyilatkozatot. A cseh mi­niszterelnök a maga részéről leszögezte, hogy a dokumen­tum célja: tisztázni és eltávolí­tani a kétoldalú kapcsolatok­ban a múltból fennmaradt „félreértéseket” és „sérelme­ket”, valamint „hozzájárulni az új minőségű cseh-német viszony kialakításához”. Az aláírás helyszínén, a Prága kisoldali részén fekvő Lichtenstein palota előtt szél­sőséges republikánusok nagy­gyűlést tartottak, amelynek résztvevői tiltakoztak a nyilat­kozat aláírása ellen, és haza­árulással vádolták a cseh kormányt. A cseh rendőrség a palota környékén szigorú biztonsági intézkedéseket foganatosított, mert a kommunista párt és számos antifasiszta is jelezte, hogy az aláírás idején tüntetni fognak. A két kormányfő kézjegyével látja el a történelmi dokumentumot fotó: feb/reuter Zsivkov őrizetben Todor Zsivkov, volt bolgár kommunista vezető az ellene fölvetődött különböző vádak kivizsgálásáig továbbra is házi őrizetben marad - közölte ked­den Szófiában Valerij Parva- nov katonai ügyész. A bejelen­tés egy nappal azután hangzott el, hogy a polgári ügyész elren­delte a közpénzek elsikkasztása miatt öt éve elítélt volt pártfő­titkár szabadon bocsátását, idős korára és megrendült egészségi állapotára való tekintettel. A volt politikus őrizetének meghosszabbítását a katonai ügyész a török nemzetiségűek erőszakos beolvasztásával in­dokolta. A vád szerint Todor Zsivkov mint Bulgária első számú vezetője arra kényszerí­tette az ország török lakosságát, hogy eredeti nevük helyet bol­gár nevet vegyenek fel, s korlá­tozta őket vallási és kulturális szokásaik gyakorlásában is. A pécsi konzulátus után további német külképviseletek bezárása várható Bonn privatizálja a külügyet? Minden eddiginél szigorúbb takarékosságot léptetett életbe Klaus Kinkel német külügyminiszter. Sem a német diplomá­cia bonni főhivatalában, sem a külképviseleteken ezentúl nem kínálják kávéval, édességgel a vendégeket. A szövetségi köztársaság fennállása óta első ízben zár­nak be nagykövetségeket. Per­sze csak akkor, ha a törvény­hozók jóváhagyják. A Die Welt értesülése szerint a hon­atyák ehhez nem szívesen já­rulnak hozzá, mert a nagy ta­karékossági olló az ő jogaikat is megnyirbálja. A törvény­hozók - főként távoli orszá­gokban járva - elváiják, hogy a helyi német külképviselet diplomatája foglalkozzon ve­lük és fogadja őket a fontos személyiségnek kijáró gon­doskodással. Két éve sorra csukják be a főkonzulátusokat is. A sort éppen a pár éve ünnepélyes külsőségek között megnyitott pécsi konzulátus „elcsendesí- tésével” kezdték, majd jött Edmonton (Kanada), Durban (Dél-Afrika), Salzburg (Ausztria), Lille, Nancy (Franciaország), Palermo (Olaszország), Bilbao (Spa­nyolország). Az idén kerül sorra Göteborg (Svédország) és Antwerpen (Belgium). Most még összesen 238 kül­képviselet épületén leng a né­met trikolór. A takarékossági hullám kö­vetkeztében az idén 134 állás szűnik meg a német külügy- ben, s jövőre már diplomata­képző tanfolyamot sem szer­veznek. A minisztériumban most azt tanulmányozzák, nem lenne-e célszerű privati­zálni a házi nyomdát, az egészségügyi, tolmács- és for­dítószolgálatot, a személy- és teherszállítást, az objektumok védelmét, valamint a gond­noki-takarítói teendőket. Az igazi nagy érvágás a nagykövetségek bezárása. „Ha megszűnik a hivatalos jelenlét, külföldön nem lesz kihez for­dulniuk az üzletembereknek és a turistáknak” - mondja a bonni külügyi hivatal egyik tisztviselője. Kulcsár László A jövő hónapban újra tárgyal Solana és Primakov Moszkva még ellenkezik Hosszú utat kell még meg­tenni ahhoz, hogy az állás­pontok találkozhassanak - nyilatkozta egy neve mellőzé­sét kérő brüsszeli illetékes Javier Solana hétfői moszkvai megbeszéléseiről. A NATO főtitkára és Jevgenyij Primakov orosz külügyminisz­ter öt órán át tartó tárgyalásai­ról nem szivárogtak ki részle­tek, ám megfigyelők szinte bi­zonyosra veszik: egyelőre nem sikerült áttörést elérni Oroszor­szág és az észak-atlanti szövet­ség kapcsolataiban. Az orosz külügyi szóvivő bejelentette: februárban ismét tárgyalóasz­talhoz ül a két politikus. A keddi orosz lapok szerint Javier Solana moszkvai látoga­tásának jelentősége abban áll, hogy megkezdődött Oroszor­szág és a NATO megállapodá­sának előkészítése. Az újság úgy vélte, hogy a NATO-orosz tárgyalások kulcskérdése a ha­gyományos fegyverzet csök­kentési megállapodásának mó­dosítására vonatkozó orosz kö­vetelés lesz. A neves orosz politológus, Georgij Arbatov kifejtette: mi­vel Moszkva nem tudja meg­akadályozni a szervezet kibőví­tését, arra kell törekednie, hogy maga a NATO alakuljon át. Szentiványi Gábor keddi tá­jékoztatóján reményének adott hangot, hogy sikerül eloszlatni Moszkva aggályait. A külügyi szóvivő hangsúlyozta: az új eu­rópai biztonsági rendszer meg­teremtése során figyelembe kell venni Oroszország érdekeit. Rólunk (is) írják Dél-Korea és az OECD A hetek óta tartó dél-koreai sztrájkokat, utcai felvonulásokat mint­egy nyolcezer kilométerről figyelik - egyre bizalmatlanabbal - az OECD-országok párizsi főhadiszállásán. A távol-keleti államot va­lósággal megbénítják a tüntetések. A tiltakozások középpontjában az a sarkalatos követelés áll, hogy működhessenek az államtól füg­getlen szakszervezetek is. Ez a látszólag belterjes ügy mégis mesz- szire gyűrűző hullámokat keltett - tudósít a Washington Post. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet a világ legfejlettebb országainak tömörülése, a „gazdagok klubja” volt mindaddig, amíg felvette tagjai közé Mexikót, Csehországot, Ma­gyarországot, Lengyelországot és Dél-Koreát is. Sokan ezt a nyi­tást korainak tartották - írja a lap -, s hangjuk most felerősödőben van. Példaként Dél-Koreát említik, ahol az állam szigorú szakszer­vezet-ellenes törvényeket erőszakolt át a parlamentben. Amikor belépett az OECD-be, Szöul vállalta, hogy törvényeit összhangba fogja hozni a nemzetközi szabályozással, de a jelek szerint ez mindeddig csupán ígéret maradt. A dél-koreai belpolitikai események - az ország OECD-tagsága kapcsán - nemzetközi hangsúlyt kaptak. Ennek nyomán a szervezet is fellépett a színfalak mögött. Ezt valószínűsíti a legfrissebb hír: a dél-koreai elnök beleegyezett abba, hogy a parlament újra megvi­tassa a munkaügyi törvényeket, s kilátásba helyezte a rendkívül szigorú nemzetbiztonsági törvények módosítását is. FEB Aranykutató műholdak A világűrből derítik ki, hol érdemes ásni Idén lesz száz éve, hogy kitört az aranyláz, és Alaszkát ellep­ték a vállalkozó kedvű és a kalandor férfiak. Hagyományos aranyásók a modem technika korában már kevesen vannak, de a geológiai kutatásnak is sokkal könnyebb és pontosabb módszerei kínál­koznak: fáradságos és időt rabló terepjárás helyett immár műholdról is lehet kémlelni a nemes fém előfordulási helyeit. A Föld körül évek óta kerin­genek amerikai és európai mű­holdak, amelyeket térképészeti vagy kutatási célokra használ­nak. Berendezéseik egyebek mellett a sugárzás elvén mű­ködnek: mivel minden kőzet másként tükrözi vissza a nap sugarait, a szatellitek ennek alapján meg tudják őket külön­böztetni egymástól. Amíg a földi műszerek csak hét sugártartomány észlelésére képesek, az új műholdas beren­dezések több tucatnyiéra. Ausztráliában már találtak ara­nyat ezzel a módszerrel, s az amerikai űrhajózási hivatal a közelmúltban felbocsátotta az első új típusú műholdat. A be­rendezés egyelőre hét kilométer széles, hatvan kilométer hosszú terű let átkutatására képes. Ha a kísérlet sikerül, nagyobb telje­sítményű „aranykutató” mű­holdakat is pályára állítanak. Vörös Autóház Pécs, Megyeri út 80 Tel.:72/444-066 Kamatmentes hitel 1 997-hon id Polo Classic Kiemelkedő biztonsága, gazdag alapfelszereltsége, 455 literes csomagtere, elérhető ára teszi ideálissá a családok és vállal­kozások számára. Kamatmentes részletfizetéssel, ? -5 éves futamidővel már 653,700 ft-tól! s|;Ef /fi! ftßPfl J§ ■ II előfizetésére 1997. február 1-jétől Címzett: az Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala Pécs, Rákóczi út 34. Pf.: 134. Előfizetési időszak Előfizetés díja Az előfizetési díjban nyújtott kedvezmény példányszámban forintban egy hónapra két hónapra negyedévre félévre 750 Ft 1 1500 Ft 2250 Ft 4500 Ft 6 249 12 498 18 747 36 1494 Az előfizetéssel tagja leszek a Kedvezményes Vásárlói Körnek és a kijelölt áruházakban, üzletekben, szolgáltatóhelyeken a gépi számlámmal kedvezménnyel vásárolhatok név lakcím (ir. szám) Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó címére beküldeni vagy az Új DN hírlapkézbesítőnek átadni, legkésőbb január 30-ig Az. új előfizetők külön ajándékot is kapnak! Hírcsatorna Magyar harcigépbeszerzés. Svéd remények szerint meg­nyitja az utat a Gripen svéd harci gépek magyarországi exportja előtt az a ma aláírandó megálla­podás, amely a magyar állam, il­letve a Saab cég és a British Ae­rospace brit repülőgépgyár vál­lalatai közötti ipari szerződés meghosszabbításáról szól. A megrendelés tétje 30 gép, egy- milliárd dollár értékben. Hatástalanították a pokol­gépet. Nagy erejű pokolgépet hatástalanított a török rendőr­ség hétfő este az Isztambul eu­rópai felén lévő főpályaudva­ron. A robbanóanyagot egy el­hagyott csomag tartalmazta, amelyet a pályaudvar bejárata közelében helyeztek el. Az ak­cióval a szeparatista Kurd Munkáspártot gyanúsítják a ha­tóságok. I i / ¥ *

Next

/
Oldalképek
Tartalom