Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)

1997-01-20 / 19. szám

6 Dunántúli Napló Egészség - Életmód 1997. január 20., hétfő Közelharcban a náthával Szinte nincs olyan ember, aki télen nem kap el legalább egy náthát. Ebből viszont gyorsan ki lehet lábalni. íme, a New York-i dr. Neil Schächter pro­fesszor néhány ötlete: Ha nát­hásak vagyunk, ne dramatizál­juk a helyzetet, nem kell min­den tüsszentés után ágyba me­nekülni. Amíg nem ölt nagyon kellemetlen méreteket, járjunk dolgozni. Aki náthásán dolgo­zik, délben menjen ki rövid időre a hideg levegőre és szel­lőztesse ki a tüdejét, a véredé­nyek dagadása is csökken ezál­tal. Öltözzön melegen, ne dol­gozzon huzatban vagy ott, ahol vágni lehet a dohányfüstöt. Igyon sok meleg folyadékot. Ne rohanjon azonnal patikába antibiotikumért. Használjon an- tihisztamin tartalmú orrcseppet, vagy légzéstisztító orrkrémet és kérjen cinktartalmú tablettát. Ez a megfázás időtartamát csökkenti. Ha a megfázás első jeleinél ilyen tablettát vesz be, talán megelőzhető a kellemet­len nátha. Eddzük szervezetünket • Szervezetünk nehezen áll át a hidegebb időre. Fogékonyab­bak leszünk különféle meghű­lésekre és egyéb fertőzésekre. Egészségünk védelmében ezért tennünk kell valamit. íme né­hány ötlet: Eddzük szerveze­tünket váltott, hideg-meleg zu­hanyozással. Lábunk hidegtűrő képességét is növelni lehet: egy vödörbe töltsünk meleg vizet, egy másikba pedig hideget. Tartsuk mindkét lábunkat 10 percig meleg vízben, majd dug­juk 10-20 másodpercre hi­degbe. Ezt alkalmanként több­ször ismételjük meg. Fontos: fogyasszunk sok C vitamint. Mentsd meg magad a fulladástól! Jó lenne, ha mindenki tudná, hogyan kell a Heimlich-féle mű­fogást alkalmazni, tanácsolja Michael Ward professzor, te­kintélyes angol mentőorvos. Példaként egy 60 éves nő esete szolgál, aki saját magát men­tette meg a fulladástól. A szoci­ológusnő este ham and eggs-et evett. Olyan éhes volt, hogy egy sonkadarabot rágatlanul nyelt le. Megakadt a torkában és be­lecsúszott a légcsövébe. Ria­dalmában megpróbált még egy­szer nyelni, ezzel azonban a sonkadarab még jobban beszo­rult, már nem kapott levegőt. Egyedül volt otthon, egy hang sem jött ki a torkán, nem tudott segítségért kiáltani, sem telefo­nálni. Ahogyan később el­mondta, hirtelen eszébe jutott, hogyan segített volna, ha a gyermekei kerültek volna ilyen helyzetbe. Halványan emléke­zett rá, hogy a rekeszizmot kell rántásszerűen felfelé elmozdí­tani. Ezt az elsősegély-fogást fulladásveszély esetére dr. Henry Heimlich amerikai orvos találta ki: az öklünket hirtelen a gyomorgödörbe nyomjuk a mellkasban, mire az így kelet­kező túlnyomás a lenyelt idegen testet, mint egy pezsgősdugót, kirepíti a légcsőből. A nő elő­ször mindkét öklét a gyomrába fúrta és gyorsan kétszer előreha­jolt. Hiába. Kétségbeesetten újra ökölbe szorította a kezét és a jobb kezével a szegycsont (mellcsont) alatt felfelé ütötte a rekeszizmot. Ebben a pillanat­ban nagy ívben kirepült az étel­darab. Ferenczy Europress Az oldalt összeállította: Sarok Zsuzsa A számítógép programjába 7-8 ezer korábbi vizsgálat eredményét táplálták be FOTÓK: laufer Hallásvizsgálat komputerrel Világtalálmány a pécsi Fül-orr-gége Klinikán Olyan számítógépes hallás- vizsgáló módszert dolgozott ki dr. Pytel József egyetemi tanár, a POTE Fül-orr-gége Kliniká­jának igazgatója, amivel eddig egyedül áll a szakmában. Ami­kor különböző nemzetközi kon­ferenciákon bemutató előadást tartott erről, sokan hitetlen- kedve fogadták, aztán aki vette magának a fáradságot, hogy behatóbban tanulmányozza - többen külföldről eljöttek ezért Pécsre - már elismerték, való­ban nagyszerű dologról van szó. Ma már Európa több or­szágából, sőt Japánból is érdek­lődnek a módszer iránt. A professzor tiltakozik a „vi­lágtalálmány” jelző miatt, bár megerősíti: valóban nem talál­kozott még hasonló megoldás­sal. Ennek ellenére nem gon­dolt arra, hogy találmányát vé­delem alá helyeztesse, akkor sem, amikor egy Svédország­ban élő magyar, aki véletlenül hallott róla, felajánlotta, hogy segít megszerezni a világsza­badalmat. Azt mondja, előbb utóbb valahol valaki biztos rá­jön hasonló megoldásra, ezt semmivel nem lehet kivédeni. Objektív hallásvizsgálat Miről van szó? Már régóta tudják, hogy szervezetünkben az egyes idegpályák működését elektromos jelenségek kísérik. Ugyanez tapasztalható a hallói­degpálya esetében is, miközben a hangingért továbbítja az agy hallóközpontjába, körülötte elektromosság keletkezik. Már a 70-es években próbálkoztak ennek mérésével. Ugyanis ez­zel minden korábbi módszerrel Dr. Pytel József professzor szemben objektívebben tudják vizsgálni, működik-e az idegpá­lya vagy sem, hall-e a vizsgált beteg vagy sem, és ha nem, mi­lyen mértékű a halláscsökke­nése. Már ekkor készültek olyan műszerek, amelyekkel ezeket az elektromos jeleket fel lehetett fogni és mérni. (Az első ilyen készüléket dr. Kellényi Lóránd elektromérnök készí­tette a klinika számára.) Az évek alatt az új hallásvizsgálati mód - amit objektív hallásvizs­gálatnak neveztek el -több fej­lődési fázison ment át. Például először az agykéreg elektromos válaszait mérték, később kide­rült, ez nem megbízható. Ez­után tértek át az agytörzsben futó hallópálya elektromossá­gának mérésére. Ezzel és a még tovább fejlesztett készülékkel már nemcsak azt tudták ponto­san megállapítani, milyen mér­tékű hallással rendelkezik a vizsgált egyén, hanem azt is, » hogy ha halláscsökkenést ta­pasztaltak, az a hallópálya mely pontjának rendellenes műkö­dése okozza ezt. A készülék er­ről görbéket írt le, ezt kellett az orvosoknak értékelni. Gombnyomásra diagnózis Ekkor jött a nagy ötlet: miért ne lehetne az egész vizsgálatot számítógépre vinni, és miért ne számítógép végezze el az érté­kelést? Dr. Pytel József mint­egy 7-8 ezer korábbi vizsgálat eredményeinek betáplálásával alkotott egy minden eddiginél pontosabb diagnózist felállító hallásvizsgáló komputer prog­ramot, ami az eredményt auto­matikusan értékeli. így olyan helyen is használható, ahol az orvos nem rendelkezik megfe­lelő rutinnal. Hiszen elég, ha a vizsgálatot végző asszisztensnő benyom egy gombot, s a diag­nózis máris rendelkezésre áll. Ennek a vizsgálati módnak nagy jelentősége van a csecse­mők hallásának vizsgálatánál. Elvileg már a magzat hallói­degpályájának működését is le­het értékelni. A felnőttek vizs­gálatánál'pedig ezzel a mód­szerrel még a legkorszerűbbnek tartott képalkotó diagnosztikai eljárásoknál is korábban lehet kiszűrni olyan kisméretű agy­daganatokat, amelyek a hallói­deg közelében alakultak ki. A számítógép program iránt Magyarországon is nagy az ér­deklődés. Már 14 kórházban alkalmazzák. A találmány for­galmazója a pécsi Computer Technika Kft. Egy német cég kérésére most készül a német nyelvű változat. Tények tükrében Egészségterv készül Pécs lakossága részére A Pécsett működő Fact Ala­pítvány a közelmúltban Té­nyek tükrében: Pécs város egészsége címmel kiadványt jelentetett meg. Az alapítvány már második éve dolgozik a város egészségtervének elké­szítésén, ennek keretében ké­szült el a kiadvány is. Megje­lenését hatalmas átfogó fel­mérő munka előzte meg, amely magába foglalja a vá­ros lakóinak életérzését befo­lyásoló szinte valamennyi té­nyezőt: a lakásviszonyokat, a környezeti tényezőket, a szo­ciális problémákat, a közle­kedést, az egészségügyi ellá­tást, hogy csak néhány terüle­tet említsünk. A programot - amely komplex egészségvédő prog­ram akar lenni - a szaktárca és az Országos Egészségbiz­tosító Pénztár kockázatkezelő kuratóriuma támogatja. Dr. Tistyán László, a Fact Alapítvány kuratóriumának tagja elmondta, Pécs volt az első magyar város, ahol ilyen komplex felmérést végeztek - a megjelent kiadvány csak szűk kivonata a sokszázolda­las munkának -, s ahol a ka­pott adatok birtokában a vá­ros egészségtevét elkészítet­ték. Az egészségterv első lé­pése, hogy feltárják azokat a tényeket, amelyek a város lakóinak életminőségét jel­lemzik, hogy kép legyen ar­ról milyen is ma Pécsett élni, honnan, milyen alapállásból indulhat a program. Azért, hogy tudják: ha változtatni akarnak, hol és min kell el­sődlegesen változtatni. A pé­csi minta alapján már több magyar város csatlakozott az egészségterv programhoz, idén már tizenketten jelezték részvételüket. A Hepatitis B védőoltásról Néhány napja olvastuk az ÚDN hasábjain, hogy a Hepa­titis B betegséget okozó vírus százszor fertőzőbb az AIDS vírusnál, s rendelkezünk jó ol­tóanyaggal, de a védőoltás a kötelező oltási rendbe nincs beépítve. Ezzel kapcsolatban néhány gondolat megnyugta­tásul: Magyarországon a He­patitis B Vírus (HBV) hordo­zás gyakorisága 1 százalék körül van, az alacsony fertő- zöttségű országok közé tarto­zunk. Ez azt jelenti, hogy az ilyen területen a fertőzés álta­lában nem veszélyezteti az át­lag lakosságot. A veszélyezte­tettek körébe az alábbi cso­portok tartoznak: a homo- és biszexuális kapcsolatban élők, egészségügyi dolgozók, intravénás kábítószer élve­zők, a HBV hordozók sző­kébb családi kapcsolatai, ill. ilyen anyák újszülöttjei, a hemodializáltak (vesebete­gek) és olyan egyének, akik magas fertőzöttségű orszá­gokba utaznak. A terhes nők HBV szűrése 1995 óta kötelező, minden terhesnél. Országosan 1 szá­zalék körüli volt a pozitivitás 1995-ben, Baranya megyében csak 0. 65. A pozitív anyák újszülöttjeinek védelme (ol­tása) a szülést követően már néhány órán belül megkezdő­dik. így a fertőzés és az ezt évtizedekkel követő súlyos májkárosodás gyakorlatilag kivédhető. Hasonlóan ingye­nes oltást kapnak az összes HBV hordozó családtagjai s a hemodializáltak. Magyaror­szágon 1971 óta szűrik a vér- és vérkészítményeket HBV fertőzöttségre, így akik vért kapnak, innen eredő fertőző­désük kizárt. Mivel Magyarországon el­sősorban szexuális úton ill. intravénás drogosok révén terjedhet a fertőzés, a véde­lemnek is erre kell irányulnia. A WHO ajánlásának megfele­lően hazánk is tervezi a köte­lező védőoltások sorába fel­venni a hepatitis B elleni vé­dőoltást. Figyelembe véve a HBV fertőzés alacsony voltát, továbbá azt a tényt, hogy a serdülő korig a gyermekek gyakorlatilag nincsenek fer­tőzési veszélynek kitéve, a WHO által ajánlott rutin gyermekkori oltásokat ha­zánkban célszerű serdülőkor­ban végezni. A jelenleg forga­lomban lévő oltóanyag jó ha­tású, veszélytelen, a házior­vosokon keresztül mindenki számára hozzáférhető, a tb ál­tal 50 százalékkal támogatott. Az 1996. évi adatok szerint 75 országban vezették be az ol­tást, elsősorban ott, ahol a la­kosság több, mint 8 %-a hor­dozza a vírust. A fejlett nyu­gati országok közül olyanok­ban, ahol jó a járványügyi helyzet, tervezik, de nem ve­zették be az oltást. így Auszt­ria, Anglia, Svájc, Hollandia stb. sem tette még kötelezővé. Míg az USA, Kanada, Fran­ciaország, stb. beépítette oltási naptárába kötelező oltásként. ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete Járványügyi Osztály „Milliomos” háziorvos Abaligeten Dr. Mánfai Iván már az új műszerekkel dolgozik Szilveszteri számunkban szá­moltunk be arról, hogy dr. Mánfai Iván, Abaligeten prak­tizáló háziorvos sikeres pályá­zatával 1,2 millió forintot nyert a Népjóléti Minisztériumtól és a Szívügy Alapítványtól. Dr. Mánfai Iván az új praxisok alakítását és a meglévőek to­vábbfejlesztését célzó kategó­riában szerepelt eredménye­sen, így nyerte el az összeget rendelője fejlesztésére. A pályázat megnyerését kö­vető tervek immár valóra vál­tak. A céltámogatást a házior­vosi ellátást segítő eszközök vásárlására fordította az abali- geti orvos, akinek munkáját immár egy korszerű EKG-be­rendezés és egy sürgősségi EKG műszer könnyíti.- A korábban használt EKG-nál technikailag lénye­gesen modernebb készülék a kiadott görbe elemzésével se­gíti a munkámat. A berendezés • számítógéphez csatlakoztat­ható, így a későbbiek folyamán a kirajzolt görbét a komputer képernyőjén is meg tudom nézni, ezen kívül a számítógé­pen gyorsan és pontosan lehet majd tárolni a páciensek vizs­gálati adatait. A sürgősségi kis EKG műszert még nem kellett használni, de a rendelőn kívül, vészhelyzet esetén komoly se­gítséget nyújthat egy rosszullét okainak vizsgálatánál ­mondta az újdonságokról az abaligeti háziorvos. A harmadik műszer, az ult­rahangos arcüreg vizsgáló ké­szülék még egyelőre várat ma­gára, várhatóan februárban ér­kezik majd meg a rendelőbe. Mint Mánfai doktor elmondta, használata nemcsak az első diagnózist könnyíti majd, ha­nem segíti nyomon követni a kezelés sikerességét. A pályázaton nyert műsze­rek nemcsak a körzetébe tar­tozó Abaliget, Husztót és Ko­vácsszénája lakóinak ellátását tehetik eredményesebbé, ko­molyan segíthetik használóju­kat a nyári idegenforgalmi szezon idején is. K. E. A rendelőben is használják az áj műszereket fotó: laufer l. t i <

Next

/
Oldalképek
Tartalom