Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)
1997-01-20 / 19. szám
2 Dünántúli Napló Világtükör 1997. január 20., hétfő Lemondott Franz Vranitzky A magyar külügyminiszter sajnálkozásának adott hangot Franz Vranitzky osztrák kancellár az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) szombat délutánra összehívott elnökségi ülése előtt bejelentette: lemond a párt és a kormány élén viselt tisztségeiről. Utódja Viktor Kiima, eddigi pénzügyminiszter lesz. A testület szombati rendkívüli ülésén elfogadta Franz Vranitzky lemondását kormányfői és pártelnöki posztjáról, s egyhangúlag Viktor Kiima, eddigi pénzügyminisztert jelölte a kancellári és a pártelnöki posztra. A kancellár az SPÖ elnökségi ülése után fölkereste Thomas Klestil osztrák elnököt, aki elfogadva Vranitzky lemondását, az új kormányfő beiktatásáig megbízta a hivatali ügyek vitelével. A kormányátalakításra, az új kancellár és az esetleges új kormánytagok eskütételére, valamint a parlamenti szavazásra ezen a héten kerül sor. A pártelnöki teendőket az SPÖ két hónapon belül összehívandó kongresszusáig Heinz Fischer, a parlament elnöke látja el. A leköszönt kancellár vasárnapi sajtótájékoztatóján azzal indokolta távozását, hogy a stafétabotot egy fiatalabb politikusnak kívánta átadni. Vranitzky, aki tíz évig állt az osztrák kormány élén, úgy vélekedett, hogy egy évtized „a politikai tevékenység maximális időtartamának tekinthető”. A politikus cáfolta azokat a feltételezéseket, amelyek szerint az Európai Unióban vagy a nemzetközi pénzvilágban kívánna a jövőben valamilyen pozíciót betölteni. Sajnálkozását fejezte ki Kovács László külügyminiszter az osztrák kancellár lemondása miatt. „Köztudott, hogy Vranitzky kancellár barátságos érzelmekkel viseltetett Magyar- ország iránt és a két ország kapcsolatainak továbbfejlesztésére törekedett, így lemondásával hiányozni fog személyes támogatása” - nyilatkozta a politikus. Szemben a fotósokkal az utolsó sajtókonferencián FOTÓ: FEB/REUTER Hírcsatorna A nyugati államok nem kívánnak gazdasági büntetőintézkedéseket, de enélkül is megvannak az eszközeik, hogy az eddiginél nagyobb nyomást gyakoroljanak a belgrádi vezetésre - jelentette ki Klaus Kinkel német külügyminiszter vasárnap Bonnban a szerb ellenzék egyik vezetőjével, Zoran Djindjiccsel tartott megbeszélés után. Az Európai Unió külügyminiszterei hétfői tanácskozásukon napirendre tűzik a szerbiai helyzet megvitatását. Londonban élő baloldali politikusok és fekete asszonyokkal házas sportolók voltak a címzettjei azoknak a levélbombáknak, amelyeket egy dán neonáci pénteken adott föl postára a svédországi Malmö városában. A koppenhágai rendőrség öt férfit és egy nőt tartóztatott le terrorista tevékenység gyanúja miatt. Az észak-koreai élelemhiány beláthatatlan következményekkel járó válságot idézhet elő, mégpedig néhány hónapon belül - közölte az amerikai kormány egyik képviselője. Washingtonban arra számítanak, hogy rövidesen működésképtelenné válik az észak-koreai rendszer, szélhullik a hadsereg és megindul a menekültáradat. Nőpárt alakult a hét végén Ukrajnában. Az önmagát jobbközép irányvonalúnak megjelölő párt elsősorban a tudományok területén, a felsőfokú oktatásban és a közigazgatásban dolgozó asszonyokat tömön ti. Szaddám Húszéin iraki diktátor maga adott utasítást arra, hogy hajtsanak végre merényletet saját idősebbik fia ellen, miután a véres kezű gyilkosként rettegett Udaj szembefordult vele - írta a The Sunday Times című brit lap. Az elnök a merénylőknek azt az utasítást adta, hogy maradandó sérülést okozzanak a fiúnak. Hírek szerint Udaj Húszéin testében még mindig négy lövedék rejtőzik, s a férfi valószínűleg meg is bénult. Összeütközött a sűrű ködben egy teherhajó és egy tankhajó szombaton a La Manche-csatornán, Dovertől 55 kilométerre északkeletre. Vasárnap délutánig mintegy tízezer tonna üzemanyag ömlött a tengerbe. A hajókon senki nem sérült meg. Búcsút vett egymástól az Atlantis amerikai űrrepülőgép és a Mir orosz űrállomás személyzete vasárnap reggel, miután öt napon át együtt tevékenykedtek a kozmoszban. A csapóajtók lezárása után a tényleges szétválásra közép-európai idő szerint hétfő hajnalban kerül sor. Szigorú biztonsági intézkedéseket foganatosítanak Washingtonban Ma beiktatják az amerikai elnököt Ma beiktatják hivatalába az Egyesült Államok „régi-új” elnökét, Bili Clintont. Ő lesz az ország háború utáni történetének negyedik olyan államfője, akinek egymás után kétszer sikerült elnyernie a szavazatok többségét. Amerika napok óta az elnöki eskütétel lázában ég. Hetekkel ezelőtt meghirdették az ünnepi báli programokat (14 hivatalos bál lesz, amelyekre a belépő 150 dollár), de mi ez ahhoz a tömeghez képest, amilyet a beiktatási ünnepségre várnak? Összehasonlításul: Clinton 1993-as eskütételére 800 ezer ember zsúfolódott össze Washington belvárosában. Az eseményre a biztonsági erők is felkészültek: az utcai árusokat egytől-egyig kitessékelték a körzetből, mert az árujuk melegen tartásához szükséges gázpalackok „kockázati tényezőt jelentenek”, írta a Washington Post. Hétfőn több mint hatezer rendőr és titkosügynök felügyel majd a rendre és a biztonságra. Az Egyesült Államok történetének 53. elnöki beiktatása mintegy 50 millió dollárba kerül. Az adófizetők ennek nem nagyon örülnek, hiszen már négy évvel ezelőtt is sokallták az akkor 33 millióra rúgó költségeket. Minden idők legdrágább eskütétele volt az 1993. évi, s akkor ez hosszú magyarázkodásra késztette a frissiben megválasztott elnököt. Bili Clintonnak jó néhány kihívással meg kell küzdenie holnap kezdődő, második elnöki periódusában, ő lesz az, aki átvezeti hazáját a második évezredbe, miközben mind otthon, mind a nemzetközi porondon megoldásra váró problémák sokasága vár a világ immár egyedüli szuperhatalmára. Kérdés, hogy az 50 éves politikus - Wilsonhoz vagy Roosevelthez hasonlóan nyomot hagy-e a század végi amerikai történelemben? Arafat Hebronban. A palesztin elnök harminc év óta először látogatott a ciszjordániai városba. A helyi rendőrségnek otthont adó épület erkélyéről mondott beszédében Arafat nagy győzelemnek minősítette a Hebronról kötött megállapodást. fotó: feb/reuter Mattot adnak a számítógépnek Hatszögletű tábla mellett három játékos küzd egymással Jacek Filek hatszögletű sakktáblája mellett három játékos küzd kilencvenhat kockán. A krakkói filozófiaprofesszor találmánya önvédelmi célokat szolgál: a sakk szerelmesei nevében így próbál védekezni a játékrontó komputerek ellen. Az általában erőfelmérő edzőtársnak szánt számítógépes programok gyakran elbizonytalanítják a táv- vagy levélsakkot játszó partnereket, mert nem tudhatják: választott partnerük vagy annak gépe az ellenfél. Itt van a legújabb kihívás is, az Internet, amellyel összekapcsolható két számítógép, a képernyőn - azonos programot feltételezve - megjeleníthető a tábla. A játék sok ezer esztendős története alatt nem egy sakkreformmal próbálkoztak. Meghökkentően szellemes megoldások pattantak ki a tudós és játékos elmékből. Például a négyszemélyes, amelyet a londoni Four-Handed Chess Club tagjai űztek egykor. Nem volt hosszú életű, miként a metamorfózis-sakk sem, amelyben a leütött figurák újra életre keltek. Miközben a lehető legnagyobb tisztelettel viseltetünk az ősi és elmecsiszoló játék iránt, a reformtörekvéseket sem szabad lesöpörni a tábláról. Az egyik legnevesebb sakkreformer a zseniális Bobby Fischer. Az ő újítása szerint minden játszma előtt újra sorsolják, hogy hol álljanak a királyok és a királynők: a sarokban-e vagy a „pómép” között elvegyülve. Egyelőre nincs olyan komputer, amelyik képes lenne egy ilyen felállást „ésszel” felfogni. Nemzetközileg már jó ideje elterjedt a Saar-vidékről származó Janus-sakk. A tábla már nem négyzet, hanem tízszer nyolc mezőre osztott téglalap alakú. A játékosok két-két kiegészítő bábut kapnak, amelyek futóként vagy huszárként viselkedhetnek. Ekként új variációk ezrei keletkezhetnek. Moszkva feltételeket támaszt Solana enyhíteni akarja az orosz ellenállást A NATO-bővítés nyárra tervezett madridi bejelentése előtt Javier Solana, a szervezet főtitkára ma kezdődő moszkvai tárgyalásain kísérletet tesz a fagyos Oroszország megenyhítésére. Az orosz illetékesek kifejezésre juttatták: egyértelmű jelzést várnak Solanától az orosz biztonsági igények figyelembe vételére, s ettől teszik függővé a NATO és Oroszország kapcsolatairól kötendő megállapodást. Moszkva három fő feltétel teljesülése esetén hajlandó megbékélni a bővítéssel, és aláírni a NATO-orosz chartát. A Kreml mindenekelőtt a hagyományos fegyverzetet csökkentő megállapodás módosítását várja. A hagyományos NATO- arzenál ugyanis mintegy 20 százalékkal növekszik a visegrádi országok felvételével. Az oroszok emellett egyértelmű kötelezettségvállalást várnak Brüsszeltől arra, hogy nem telepítenek atomfegyvereket az újonnan felvett NATO- tagországok területére, s azt követelik, hogy az érdekeiket érintő kérdésekben dolgozzanak ki közös döntéshozatali mechanizmust. Brüsszeli hírek szerint Solana az orosz ellenállás enyhítését célzó csomaggal készül Moszkvába. Ebben a fegyverzetcsökkentési megállapodás ügyében nagyobb rugalmasságot helyez kilátásba. A NATO határozott ígéretet tesz arra, hogy új tagországaiba nem telepít atomfegyvereket, és szándékában áll a politikai konzultáció intézményesítése is. Üj munkastílust, más szellemiséget ígér Esküt tett a bolgár államfő Bulgária megválasztott elnöke, Petar Sztojanov vasárnap délelőtt a parlamentben letette a hivatali esküt. Ez volt az első része a beiktatási eljárásnak, amely szerdán ér véget az államfői megbízatás teljes átvételével. A különösen szigorú biztonsági óvintézkedések közepette megtartott eskütételen jelen volt Zselju Zselev leköszönő államfő, Zsan Videnov ügyvivő miniszterelnök, Makszim bolgár pátriárka, az alkotmánybíróság tagjai, valamint a Bulgáriában akkreditált nagykövetek. Az ellenzék arra kérte híveit, hogy ne zavarják meg tüntetéssel az eskütételt. Petar Sztojanov az ellenzék színeiben indult a tavaly őszi elnökválasztáson, és a november 3-án tartott második fordulóban fölényes győzelmet aratott a szocialista párt jelöltje, Ivan Marazov parlamenti elnök fölött. Az államfő azt ígérte, hogy új munkastílust és más szellemiséget fog meghonosítani a bolgár politikában. A parlamentben tartott első beszédében előrehozott választások kiírását, valamint a piac- gazdaság kiépítéséhez szükséges reformok vállalását sürgette Petar Sztojanov. A türelmes és gyakorlatias értelmiségi hírében álló új államfő világossá tette azt is, hogy nem hajlandó viszályba keveredni egyetlen párttal, így a hatalmon lévő szocialistákkal sem. Újra kamionblokádok? A francia sofőrök fenyegetőznek A Force Ouvriere (FO) francia szakszervezeti szövetség vasárnap a teherautó-vezetők újabb tiltakozó akciójával fenyegetőzött, azzal vádolva a párizsi kormányt, hogy nem teljesíti a tavaly novemberi, szinte az egész országot megbénító kamionossztrájk lezárása érdekében tett ígéreteit. November közepén a francia kamionosok országszerte számos kulcsfontosságú autóutat és benzintárolót torlaszoltak el járműveikkel, hatalmas torlódásokat és benzinhiányt idézve elő. A sofőröknek sikerült kicsikarniuk a kormány ígéretét az alacsonyabb, 55 éves nyugdíjkorhatárra, a pénzjutalomra, a kötelező pihenőidőre, illetve arra, hogy a rakodó- és az állásidő alatt is fizessék őket - mindezt annak dacára, hogy a tervezett európai közös valutához történő francia csatlakozás végett Párizs a gazdasági szigor mellett határozta el magát. A FO főtitkára, Roger Poletti vasárnap viszont közölte: a korábbi nyugdíjba vonulás feltételei túlságosan merevek, egyetlen jutalmat sem fizettek ki, s a pihenőidőre vonatkozó rendelkezések sem láttak még napvilágot. - A kormány úgy döntött, hogy semmiről sem dönt - hangoztatta. t 4
