Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)

1997-01-18 / 17. szám

6 Dünántúli Napló Kultúra - Művelődés 1997. január 18., szombat Lelek és kép Szendi Zoltán monográfiája Szendi Zoltán, a Janus Pan­nonius Tudományegyetem Német Tanszékének veze­tője a Téli Könyvvásárra je­lentette meg „Lélek és kép - Világkép és kompozíció Thomas Mann kis­epikájában” című monográ­fiáját a pécsi Pannónia Könyveknél. Szendi Zoltán eddigi munkássága jóformán ösz- szeforrt Thomas Mann életművének kutatásával, hiszen attól kezdve, hogy egyetemi szakdolgozatát annak idején a „Varázs- hegy”-ből írta, disszertációi is Thomas Mann jegyében készültek, több éves hazai és külföldi kutatómunka eredményeképpen.- Bár Thomas Mannt itt­hon és a szocialista orszá­gokban is valódi és kötelező tisztelet övezte - ez köszön­hető Lukács György tanul­mányainak is -, tény, hogy eddig kevés olyan elemzés jelent meg műveiről, me­lyeknek sok köze lett volna a nyugat-európai és ameri­kai kutatásokhoz. Különö­sen az utóbbi húsz évben, Mann naplóinak megisme­rése után lett erőteljesebb a pszichológiai irányultság, a nárcizmus kérdése - mondja Szendi Zoltán.-Én már a zürichi Tho­mas Mann Archívumban végzett kutakodásaim köz­ben is arra lettem figyelmes, hogy a művekben ugyan­azok a konstans tényezők a jellemzőek, és az életmű visszatérő mozzanatai vol­taképp sokkal fontosabbak, mint a változások. Maga Mann írja egy esszéjében: „Mert csak ahol az én válik feladattá, van értelme az írásnak”. Ez saját magára igaz a leginkább, saját ma­gával voltak a legnagyobb gondjai, azt ne mondjam, „kettős életet élt”, és épp ezért a probléma nála szel- lemileg-lelkileg volt kó­dolva. Vagyis, ha akart, se tudott volna szabadulni tőle!- Mann kisepikája nem nagy terjedelmű, és fel lehet fogni e műveket a nagyre­gények előzményeinek, mellékhajtásainak is, ám al­kalmasak voltak arra, hogy „mélyfúrást” végezzek ezen a helyen, annál is inkább, mert a novellákról külön monográfia még nem jelent meg, Németországban sem. Mégis, minden fő motívum megtalálható bennük, ame­lyek az egész életművet is irányítják. M. K. H. Barakonyi Klára: Falusi tamplom De melyik az eredeti? Szegény Shakespeare Vilmos: mennyien meggyanúsították már plágiummal, azzal, hogy valójában nem is ő, hanem egé­szen mások írták a „neki tulaj­donított” remekműveket. E vá­daskodásokat azonban senki sem tudta bizonyítani. Az vi­szont tény, hogy sztorijait nem minden esetben ő találta ki. Mint például az örök szerelme­seket, Rómeót és Júliát sem. A rossz csillagzat alatt szüle­tett szerelmesek történetét Shakespeare előtt Arthur Bro­oke és William Painter is meg­írta: az egyik prózában, a másik versben. S mindkettő azonos, francia forrásból mentette az ötletet és a cselekményt. De ez nem minden: akik a világiro­daimat egy kicsit is ismerik, tisztában vannak azzal, hogy (főként a reneszánsz korában) az irodalmi kerülőutak gyakran az ókori latin meg görög szer­zőkig kanyarognak vissza. Ovidius Rómeóját és Júliáját Pyramusnak és Thisbének hív­ták. Ott is a haragban volt szü­lők okozták csemetéik tragédi­áját: nem lehettek egymáséi, hát az önként választott halál­ban egyesültek. A méregpoha­rat Xenophón adta a lány ke­zébe, hogy tetszhalálával ke­rülje el a boldogtalanságot; olyan férfihoz akarták ugyanis kényszeríteni, akit nem szere­tett. A 15. században Masucchio di Salemo szerelmesei: Mari- otto és Gianozza szenvedtek egymásért, ők egy bölcs pati­kus szerzetestől kapták az al­tató italt. Csakhogy a fiúnak, a kötekedő-verekedő kedvű Ma- riottónak, akinek kezéhez vér tapad, pusztulnia kell: a lány kriptájában találnak rá üldözői, s az ítélet lefejezés. Luigi da Poro módosít a kész történeten, és 1535-ben megje­lent műve már a „shakespeare-i színhelyen”, Veronában ját­szódik. Giulietta (a lányt említi elsőként!) és Rómeó mellett megjelenik a Capelletti (ké­sőbb Capulet) család, az erkély, végül a kettős halál. A történe­tet feldolgozó egyik legszebb reneszánsz novella szerzője Matteo Bandello; erkély, kötél­létra, szerelmes éj, beteljesület­len boldogság, halál: Júlia Ró­meó tőrét döfi a saját szívébe. Ettől kezdve már ismerős a sztori útja - egészen Shakespe- are-ig, aki valamikor 1591-96 között alkotta meg a Rómeó és Júliát. Társulata „nagy taps mellett mutatta be a kiváló és művészi színvonalú tragédiát”. Rómeót elsőként a direktor jó barátja s kollégája, Richard Burbagde alakította. De ki volt az első Júlia? Ezt már aligha tudjuk meg, mert a női szere­peket még nem mutáló hangú, lányos alkatú fiúkra osztot­ták. Győri K. László Változások a felsőoktatási felvételrendszerben A pécsi egyetemek és főiskolák újdonságai felvételizők számára A Pécsi Orvostudományi Egyetemen az idei évben min­den pályázónak kell tennie szó­beli felvételi vizsgát. A hozott pontok esetében a tárgyak megváltoztak, eszerint a ma­gyar irodalom, a történelem, a matematika, az idegen nyelv, a biológia és egy választott tárgy osztályzataiból számítják a pontokat. Ebben az évben nem kötelező az angol nyelvi be­lépő, de az angol nyelvvizsgát továbbra is pluszpontokkal ho­norálják. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főis­kolai Karán új szakok indul­nak. 25 hallgató kerülhet az or­vos diagnosztikai laboratóriumi analitikus szakra, melyen nyolc féléves nappali képzés zajlik a kaposvári tagozaton. Az egész­ségbiztosítási szakon nyolc fél­éves képzés lesz 20 nappali ta­gozatosnak Zalaegerszegen, il­letve 80 levelezőnek ott, és Pé­csett. A levelező tagozat ön­költséges, olyanok jelentkez­hetnek, akik az egészségbiztosí­tási pénztár munkahelyi ajánlá­sával rendelkeznek. Az új szakokon felvételi nincs, a ho­zott pontok alapján kialakított sorrend számít. Más szakokon idén a hallgatók kétféle módon kérhetik a pontok számítását. A középiskolai eredmények alap­ján, ha valaki 1994 és ’97 kö­zött érettségizett, felvételi vizsga nincs. A másik lehetőség az írásbeli felvételi vizsga. A Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Állam- és Jog­tudományi Karán idén először önköltséges képzés is indul nappali tagozaton. Akik ezt vá­lasztják, szándékukat egyér­telműen jelezzék a jelentkezési lapon. Azoknál, akik idén érett­ségiznek, a harmadik osztályos évvégi és a negyedikes félévi jegyeket veszik figyelembe ma­tematikából és idegen nyelvből, a magyar nyelv és irodalom, il­letve a történelem jegyeknél az érettségi eredmény is számít. Nyelvvizsgákért 6 többletpont járhat. A JPTE Közgazdaságtu­dományi Karán az érettségi évében hozott pontokat figye­lembe kell venni. Az ilyenkor felvételiző, ha legalább 50 pon­tot szerez, a hozott pontjai he­lyett a szerzett pontok másfél- szeresét kaphatja, és a számára kedvezőbb végeredmény szá­mít. A felvételi évét megelőző 4 évben maturálóknál is ez az eljárás, míg a régebben érettsé­gizetteknél csak a szerzett pon­tok jöhetnek szóba. A középis­kolai teljesítményért maximum 30, a vizsgával igazolt idegen nyelv tudásért maximum 10 pont kapható. Felvételin tantár­gyanként 30-30 pontot szerez­het a jelentkező. A JPTE Természettudo­mányi Karán biológia szakon csak szóbeli vizsga lesz. A csak biológiára szándékozók kémia szóbelit is tesznek. Erre a szakra mentességgel, középis­kolai eredmény alapján is be lehet jutni. Testnevelés szak(pár)on történelemből csak szóbelit tartanak. Testnevelés egyszakon egyetemi alapkép­zés indul levelező tagozaton is, főiskolai alapképzés pedig nappalin és levelezőn, de csak önköltségesen. A karon tavaly szerzett felvételi eredményt be­számítani nem lehet. A JPTE Bölcsészettudo­mányi Karán angol nyelvta­nári szak nem indul, angol leve­lező tagozaton viszont 5 és 7 féléves képzés igen. Magyar levelező tagozaton írásbeli és szóbeli felvételi vizsga is lesz. A kommunikáció szakra önál­lóan is lehet jelentkezni, de az 5. félévig másik szakot is kez­deni kell, levelező képzés itt nem indul. Pszichológiából kü­lön írásbeli és alkalmassági be­szélgetést is tartanak. Szociál­politikai szakon levelező kép­zés is indul. Latin és horvát szak bármely egyszakos kép­zésben meghirdetett szakkal párosítható. A BTK-ra jelent­kezők tájékozódjanak az orszá­gos középiskolai tanulmányi versenyeken elért helyezések adta mentességek felől. A JPTE Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Karán a középiskolai hozott pontoknál a számítástechnika osztályzata is figyelembe vehető, mint szaba­don választott tárgy. Szakkö­zépiskolás a fizika vagy a ké­mia helyett legalább két évig tanult elméleti szakmai tárgyait is választhatja, melyet másfél- szeres súllyal vesznek figye­lembe. A Zeneművészeti Főiskolán a következő tanévben sem esti képzés, sem zeneterapeuta kép­zés nem indul. A Pécsi Hittudományi Fő­iskolán a középiskolából hozott maximum 25 pont, a nyelv­vizsgapontok, az írásbeli ma­ximum 50 pontja és a szóbeli felvételi maximum 45 pontja számít. H. I. Gy. Csáky Lajos Mozdulat című grafikája fotó: Tóth Egy falnyi kép Új bemutatóhely nyílt a pécsi belvárosban. A Ferencesek utca 15-ben kézzel készült üvegtár­gyak mellett kortárs magyar festőművészek munkáiból vá­logathat a betérő az egy falnyi kis galériában. Sipos József, az üzletvezető elmondta, már 1989 óta foglalkozik képkeres­kedelemmel, s az, hogy idáig fennmaradtak, szerinte már si­kertörténet. Az indulást Csáky Lajos festőművész segítette ta­nácsaival, akinek munkái egyébként most is láthatók a bemutatóhelyen. A képek között baranyai al­kotó nincs, van viszont több zsűrizett munka, és néhány te­hetséges, fiatal művész képe is. Sipos József úgy tapasztalta, hogy ma az országban sok a ki­emelkedő egyéniség, több, mint amennyit az ország el tud tar­tani. Már csak azért is, mert látja, hogy szűkül a vásárlók köre, a művészetszerető közép- osztály és az érdeklődő peda­gógustársadalom már részletre sem igen vásárol. H. I. Gy. M agyarország közel 100 felsőoktatási intézménye közül idén is bárhová beadhatja a jelentkezési lapját az, aki továbbtanulni szeretne. A tavalyi évhez képest azonban lé­nyeges és fontos változás, hogy idén az „A” jelű, úgyneve­zett törzslapot mindenki egy helyre küldi, mégpedig a lap borítékján megjelölt címre, ahol aztán egy központi nyil­vántartásba kerül. Az önálló, intézményi jelentkezési lapok, tehát a „B” lapok csak a különböző intézményekbe való konkrét jelentkezésre szolgálnak. Újdonság az is, hogy 1997-től kezdve lehetőség van az úgynevezett költségtérítéses képzésre is, ahol a felvételre kerülő hallgatók a képzés teljes költségének vállalásával folytathatnak tanulmányokat. Futnak a képek FILMJEGYZET Emma Thompson a festőnő szerepében Christopher Hampton an­gol-francia koprodukció­ban készült filmje, a Car­rington meg­történt ese­ményeket mond el az angol kultúrá­ban közismert személyekről. Dora Carring­ton festőnő és Lytton Stra- chey esszéista életre szóló szerelmének a históriáját idézi fel. Részleges napfogyatkozás Azoknak, akik mifelénk ennek hallatán valamiféle viharos, ro­mantikus szenvedélyre gondol­nak, eláruljuk, hogy ezúttal egé­szen másról van szó: ez a kap­csolat valószínűleg mindvégig plátói maradt. S ha netán akad­nak, akiknek most Gárdonyi szép regénye, az Abel és Eszter jut eszébe, el kell mondanunk azt is, hogy e viszony egyéb vo­natkozásban is különlegesnek mondható. A férfi jóval idősebb volt, mint kedvese, ráadásul igen csúnya s hozzá még homosze­xuális. Ezek után mit is mond­junk a hölgyről? Elég az hozzá: jóval Oscar Wilde után va­gyunk, e század tízes-húszas éveiben. Ám néha mégis romantika­közeiben érezzük magunkat. És meg kell hagyni, ezek a film leg­jobb pillanatai: a magányos hősnő, amint háza előtt állva felnéz az ablakokra, amelyek mögött barátainak élete s önnön árvasága tárul fel előtte, a walesi mezőkön sétálgató pár látványa, a bírósági tárgyalás vagy a jele­net a puskával. Amikor az elis­merésre méltóan korhű díszle­tek, kellékek és maszkok mögött valami egyetemesre, sorsszerűre látni egy furcsa kapcsolat tükré­ben. Ezeknek a felvételeknek a szépségét jelentősen fokozza Michael Nyman Schubert-motí- vumokból építkező zenéje, amely telt hangzásával és cizel­lált finomságával felerősíti a ké­pek romantikus interpretációját. Sajnos, a film író-rendezője, Christopher Hampton (ő sze­rezte a Teljes napfogyatkozás című Verlaine-Rimbaud film forgatókönyvét is), aki Michael Holroyd nevezetes Strachey- életrajza alapján dolgozott, úgy látszik, nem bízott az egymás­hoz menekülő két magányos lé­lek nárcisztikus viszonyában fel­táruló pszichológiai mélységek mozgóképi ábrázolhatóságában. Ennek következtében, különö­sen a film második felében, kissé elmerült a hősök külön­féle, extremitásukkal együtt is meglehetősen érdektelen kap­csolatainak ábrázolásában, ahe­lyett, hogy a kettős portrét for­málta volna még plasztikusabbá. Igaz, az író-rendező kitűnő színészekkel játszatta el a fősze­repeket, akik a fáradtabb-erőtle- nebb szakaszokon is jobbára át­lendítik a filmet. Jonathan Pryce aprólékosan kidolgozott alakí­tással azonosul Lytton statiku­san megtervezett figurájával, míg Emma Thompson inkább önmagához igazítja a festőnő dinamikusan kibontott alakját, egyaránt bemutatván előbb az önmagát kereső lányt, majd a lelke törvényeihez mindvégig hű s a legvégső következmé­nyeket is bátran vállaló asz- szonyt. Főként Emma Thomp sonnak tudható be, hogy a Carrington felemás voltában, részleges szépségével is figyelemre méltó mű. Nagy Imre t i \ i

Next

/
Oldalképek
Tartalom