Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)

1997-01-02 / 1. szám

1997. január 2., csütörtök Hazai Tükör Dtinántúli Napló 3 Hosszú, hideg tél lesz Májustól normalizálódik az időjárás Az új esztendő első napja fog­csikorgató hideggel és a hó miatt járhatatlan utakkal kö­szöntött ránk. Mire számíthatunk a további­akban? - kérdeztük Nadrai At­tilát, az Országos Meteoroló­giai Szolgálat újévi ügyeletesét. Az 1997 júniusáig elkészült hosszú távú prognózis alapján a meteorológus elmondta, hogy a tél még sokáig a megszokottnál hidegebb, csapadékosabb lesz. Egy-egy, rövid ideig tartó enyhülés után újra és újra hava­zással, ónos esővel és szokatla­nul hideg nappalokkal, éjsza­kákkal kell számolnunk. A meteorológusok szerint a tavasz is hidegebbnek ígérke­zik, bár csapadékban „szegé­nyesebb” lesz. Csak májustól reménykedhe­tünk abban, hogy az időjárás újra normalizálódik és a sokévi átlagnak megfelelő hőmérsék­letet produkál. A tavalyi télie­sen hűvös nyár után az idén jú­niustól kellemes melegre és igazi kánikulára számíthatunk. N. Zs. Ez az év is jól kezdődik FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Megújul a Nap-kelte Új közéleti-politikai műso­rokkal, változatosabb reggeli programmal jelentkezik az új évben a Nap-kelte műsora. Mint ismeretes, 1997 első napjától új főszerkesztő áll a műsor élén, a régi munkatár­sak közreműködésével. Mint azt Gyárfás Tamás produ­cer érdeklődésünkre elmondta, Kása Somogyi György főszer­kesztővel egyetértésben moz­galmasabb, pergőbb műsort szeretnének a munkába induló embereknek nyújtani. Ha az ak­tualitások megengedik, regge­lenként egy-egy jó hírrel is sze­retnének szolgálni, valami olyasmivel, amitől a nézők na­gyobb kedvvel indulnak neki a soron következő munkanapnak. A Nap-kelte megújuló műso­rának három fontosabb eleme lesz: a hétórai hírek előtt je­lentkező Szauna című részben - amint arra a cím is utal - az új­ságírók kérdéseivel próbálják megizzasztani a meghívott közéleti személyiségeket. Gyárfás hangsúlyozta: ebben a részben nem feltétlenül politi­kusokat szeretnének faggatni, a lényeg a közérdeken, a közér­deklődésen lesz. Az MTV 1-es csatornáján je­lentkező Nap-kelte második ré­szének címe Kereszttűz lesz. Negyed nyolc előtt néhány perccel a műsorvezető két, ál­tala meghívott újságíró társasá­gában kérdezi a műsor politikus vendégét. A műsorvezetők a Nap-keltéből már ismert sze­mélyiségek közül kerülnek ki, az újságírók pedig a politikai paletta bármelyik oldaláról ér­kezhetnek. A harmadik rész címe Pár­baj. A fél kilenc előtt öt perccel kezdődő blokkban értelemsze­rűen a közéleti kérdésekről vi­tázó felek véleménye feszül egymásnak. (tardos) Göncz Árpád köztársasági elnök újévi televíziós beszéde Előre tekintsünk, a jobb jövő felé! (Folytatás az 1. oldalról) A válság elhárítása kénysze­rűen goromba volt, de túljutot­tunk rajta - így fogalmazható meg az államfő újévi üzeneté­nek lényege. S mert a terheket elsősorban a kiszolgáltatottak viselték, most itt az idő, hogy először az ő helyzetük javul­jon. Göncz Árpád az új év első perceiben az ország népéhez és a határokon túl élő magya­rokhoz szólva aláhúzta: bár múltunk egyes eseményeire nem mindenki gondol azonos érzelmekkel, itt az ideje, hogy a rendszerváltás után hét év­vel, a megszilárdulni látszó konszolidáció időszakában végre előre tekintsünk, egy várhatóan jobb jövő felé. A jelen nem más, mint a múlt és a jövő között húzódó mozgó határ - mondta az ál­lamfő. - Múltbéli értékeink elvetése nélkül meg kell álla­pítani, hogy az elmúlt két rendszer a mélypontján elju­tott az emberellenességig, s az ország önrendelkezésének tu­datos feladásáig. Mindkettő a bukásával hitelesítette a sza­badság igényét, ami mára be­teljesült. Ez a szabadság meg­torlás, erőszak nélkül szilár­dult meg. Jelenünkkel kapcsolatban az államfő a Magyar Tudomá- nyos Akadémia elnökét idézte: „Napjaink történései kegyetlen erővel rázzák meg az eddigi politikai erők eszmei tartalékait. Ma nem a múlt hő­seire, hanem a jelen lelemé­nyes értőire van szükségünk.” A gazdasági összeomlás fe­nyegetésével a kormány húsz hónapja szembesült. A válság elhárítása kényszerűen go­romba volt - mondotta Göncz Árpád -, árát elsősorban a ki­szolgáltatottak, a bérből-fize- tésből élők és a nyugdíjasok fizették meg. A válságon túlju­tottunk. És most azoknak va­gyunk kötelesek az ország er­kölcsi adósságát elsőként visszafizetni, akik a válság elhárításáért a legtöbbet ál­dozták. Az államfő kijelentette: az átalakulás első szakasza lezá­rult, most a társadalmon a sor, hogy jóhiszeműséggel, jóaka­rattal önkezűleg emelje ki ma­gát - mint a mesében Mün- chausen báró - a történelem teremtette erkölcsi ingovány- ból, az értékvesztés és az ér­téktévesztés mocsarából. Erre van remény, s a társadalom egészséges türelmetlensége az, ami felülkerekedik - bizta­tott köszöntőjében az elnök. Kormánytámogatás hátrányos helyzetű családoknak Lakásépítési program 21 településen Míg tavaly 40 millió forinttal, az idén várhatóan 100 millió­val támogatja a kormány a szociálisan hátrányos helyzetűek úgynevezett alternatív lakásépítési programjait. Lapunk érdeklődésére Németh Ilona, a népjóléti tárca főtaná­csosa elmondta: az utóbbi esz­tendőkben az önkormányzatok bérlakásaik többségét értékesí­tették, újak építésére illet­ve vásárlására viszont nincs pénzük. Az alternatív jelzővel emle­getett lakásépítési modellek többsége az állam, a társada­lom, a civil szféra és azok ösz- szefogására alapoz, akik kép­telenek önerőből építeni. E vállalkozási forma lényeges eleme, hogy a pénzforrások lehető legésszerűbb felhaszná­lását a résztvevők folyamato­san ellenőrizhetik. Nálunk ezt a garanciát több minisztérium képviseletéből álló tárcaközi bizottság is erősíti. A főtanácsos hangsúlyozta: a kormány a Népjóléti Minisz­térium előteijesztése alapján a programok előkészítettségét figyelembe véve döntött első­ként a Jóléti Szolgálat Alapít­vány és az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat (ÖCKO) 20-20 millió forintos programindító támogatásáról. Az alapítvány a volt állami gondozott, családos fiatalok, valamint a fogyatékosok, az egészségkárosodottak, a nagycsaládosok, a közalkal­mazottak számára, az ÖCKO pedig a hátrányos helyzetű sokgyerekeseknek, köztük a cigánycsaládoknak kínálja az otthonhoz jutás lehetőségét. A Jóléti Építők Közhasznú Társaság ezúttal 120, az ÖCKO pedig 250 lakás felépí­tését szervezi, a piaci árnál 30-45 százalékkal olcsóbban. Németh Ilona tájékoztatása szerint - a program nyitánya­ként - másfél éven belül 21 te­lepülésen készül el 370 új ott­hon, lakás vagy családi ház. Január folyamán a kormány egyetértésével újabb pályáza­tot ír ki a pénzügyi és a népjó­léti tárca, további alternatív lakásépítési modelleket ösztö­nözve. CS. B. J. Új törvény a tanárok jogairól Január elsején lépett életbe az 1996. évi LXII. törvény, amely meghatározza a pedagógusok jogait és kötelességeit. A törvény kimondja, hogy az oktató és nevelő munka csak pedagógus munkakörben és közalkalmazotti jogviszony­ban látható el. A pedagógus munkakör betöltésének felté­tele a szükséges végzettség és a szakképesítés. A tanárok törvényben előírt joga, hogy a helyi pedagógiai program alapján maguk dönt­senek a nevelés és a tanítás módszereiről illetve a tan­anyagról. A pedagógusok joga továbbra is a diákok munkájá­nak irányítása, értékelése, tel­jesítményük minősítése, a szakmai ismeretek gyarapítá­sát szolgáló, szervezett to­vábbképzésben való részvétel, a tudományos kutatás és a kí­sérletezés is. Mind az oktató, mind pedig a nyugállományba helyezett tanárok a jövőben ingyenesen látogathatják az állami szer­vek és a helyi önkormányza­tok által fenntartott könyvtá­rakat, múzeumokat és kiállító- termeket. A jogok mellett a tanárok kötelezettsége az ismeretek tárgyilagos és többoldalú köz­vetítése, a tanulók képességei­nek kibontakoztatása, vala­mint a hátrányos helyzetű, a beteg, vagy fogyatékos gyer­mekek felzárkóztatása. Köte­lességként írja elő a jogsza­bály a pedagógus hivatás egyik alapvető feltételét, a di­ákok emberi méltóságának és jogainak tiszteletben tartását. Az új törvény jogként és kö­telességként egyaránt előírja a pedagógusok hétévenkénti kö­telező továbbképzését. Kecsmár Ilona Felmentés. Közszolgálati jog­viszonyának megszüntetésével egyidejűleg, január 2-ai hatály- lyal felmentette beosztásából Borsits László helyettes honvé­delmi államtitkárt Keleti György honvédelmi miniszter, mivel a minisztérium szervezeti átalakításával kapcsolatban a tárcánál megszűnik a katonai ügyeket felügyelő helyettes ál­lamtitkári beosztás. Többet építünk. A magyar épí­tési piacon 1997-ben összessé­gében 5-6 százalékos növeke­dés várható. Ezt prognosztizálja a Bau-Data építőipari statiszti­kai adatok gyűjtésével és elem­zésével foglalkozó információs iroda legújabb elemzése. Rakétatámadás a fővárosban. Az újév második percében újabb merénylet történt Buda­pesten: vállról indítható jugo­szláv gyártmányú rakétával lőt­tek be egy Szépvölgyi úti la­kásba. A páncélos harci jármű­vek megsemmisítésére szolgáló fegyverrel az ismeretlen tettes a Secret Night Klub fölötti lakás ablakát vette célba. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár mintegy 300 ezer forintra tehető. Páncélkocsik érkeztek. Az orosz államadósság fejében ér­kezett Záhonyba egy speciális szerelvényen húsz BTR-80-as típusú páncélozott harci jármű. A szállítmányból hat jármű a határvadász zászlóaljakhoz, a többi a honvédséghez kerül. Francia földgáz. Január 1-jén reggel 8 órától francia forrásból is érkezik földgáz a Győrt Baumgartennel összekötő Ma­gyarország-Ausztria (HÁG) vezetéken. A napi 1,1 millió köbméter francia földgáz - egy német céggel kötött import- szerződéshez hasonlóan - hoz­zájárul az ország gázellátásá­nak diverzifikálásához, a ko­rábbi egyoldalú importfüggő­ség föloldásához. Gyertyák Petőfiért. Petőfi Sándor születésének 173. év­fordulójára emlékeztek szil­veszter éjszakáján Kiskőrösön. A Petőfi Irodalmi Múzeum egész éjszaka nyitva tartott. A Duna-Tisza közén egyébként egyre több faluban hódít az a szokás, hogy a költő tiszteletére éjfél után égő gyertyát tesznek az ablakba. A Providencia nyert. A Bel­ügyminisztérium - több mint 60 ezer személy számára terve­zett - élet- és balesetbiztosítási nyílt pályázatát a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. nyerte. A tárca tájékoztatása szerint 11 társaság pályázott. Az ajánlati árak alapján olyan biztosítás forma nyert, amely kiterjed a szolgálati idő letelte után is. Üjév hajnalán ismét kisorsolták az életbiztosítást nyerő ÁB-bébiket A szülész nem manipulálhat Tizenhat csecsemő született az országban újév hajnalán, az éjfélt követő egy órán belül. Öttel több, mint az előző szil­veszteren. Tizennégyen vidéken, ketten pedig a fővárosban jöttek világra: tizenkét fiú és négy kislány. Közöttük sorsol­ták ki az ajándék életbiztosításokat. A budapesti nyertes Fukui Ryu Szilveszter lett, akinek édes­anyja magyar, édesapja japán. A csecsemő 0 óra 50 perckor a BM Központi Kórházban szü­letett. Vidéken a gyöngyösi Kiss Attila és Bozsik Melinda, a székesfehérvári Martin Ed­mond és a szegedi Kecskeméti Máté nevét húzták ki. A sorsolási bizottság tagjai hajnali négy óráig dolgoztak. A tőlük kapott információk szerint a nyertes babák 150 ezer forint értékű Aranykanál biztosítással gazdagodtak, ami évi 20 százalékos kamattal számolva 18 év alatt tízszere­sére gyarapszik. A kötvénye­ket a cég vezetői adták át az újszülöttek mamájának. A nyertes bébik persze jó reklámot jelentenek egy-egy kórháznak is. Ezért megkér­deztük, vajon az orvostudo­mányban ismeretes módszerek bevetésével lehetséges-e a szülések időzítése? A BM Központi Kórházában dr. Rá­kosi Miklós adjunktus a követ­kezőképpen válaszolt:- Természetesen orvosilag gyorsítható illetve késleltet­hető a szülés, de etikailag el­fogadhatatlan ezeknek a mód­szereknek az alkalmazása azért, hogy valaki esélyes le­hessen a hagyományos sorso­láson, azaz hogy a megadott egy órán belül történjen meg a szülés. Ezen az éjszakán nem én ügyeltem, de régebbi szil­veszterekkor sem hallottam szülőanyáktól azt a kérést, hogy a nyerés érdekében idő­zítsük a szülést. Ez a gyer­mekre és az anyára nézve is veszélyes lenne.- Hogy érzi magát Szilvesz­ter és az édesanyja?- Jól vannak, mindketten egészségesek. Az anyuka per­sze örült, amikor értesült kis­fia szerencséjéről, (németh) pánikra is A megelőzés költséges, de megbízhatóan rendszeres Veszettség elleni oltás ■ Ha egy hirtelen felbukkant idegen állat megmarja az embert, okkal kelt pánikot. Nem zárható ki ugyanis, hogy a négylábú tettes veszettségben szenved, s a harapása végzetes lehet. Lontai Imre, az Országos Köz­egészségügyi Intézet osztály- vezetője lapunk érdeklődésére elmondotta: a sérült páciensek többsége ragaszkodik a veszett­ség elleni oltáshoz, amelyhez ingyen juthat hozzá. Ez a szol­gáltatás évente mintegy 200- 250 millió forintot visz el az államkasszából. 1995-ben mintegy 10 ezren kértek és kaptak oltást, sok esetben talán feleslegesen. Az állat viselkedéséből a veszett­ség megállapítható. A felesle­gesen beadott vakcina viszont súlyos allergiás reakciókat, például fuldoklást is okozhat. A rendszeres tájékoztatás el­lenére változatlanul kevesen tudják, hogy a veszettség köz­vetlenül harapással, közvetve a sérült bőrön keresztül a sebbe került nyállal fertőzhet - ám korántsem mindig. Kizárólag a végóráit élő, vagy már kimúlt veszett állattól kapható el a halálos kór. Aki például egy veszett róka bundá­ját sérült kézzel nyúzza le, bi­zonyosan menthetetlenül fertő­ződik, hacsak nyomban nem ré­szesül oltásban. A veszettség vírushordozói között a rókák vezetnek. A ve­szettségmentesítési, úgyneve­zett „rókaprogram” igen költ­séges vállalkozás. Immár fél évtizede nálunk is olyan vakci­nával etetik be a rókákat, ame­lyet repülőgépről leszórt csa­liba rejtettek. A legutóbbi akció az egész Dunántúlra kiterjedt, s 200 millió forintba került. Az egész ország megszórásához a mostani áron számítva egyetlen esztendőben egymilliárd forint kellene. A kutyák veszettség elleni védőoltása hazánkban 60 esz­tendős múltra tekinthet vissza. A járványügyi szakemberek ennek ellenére azt tanácsolják: gyalogszerrel lehetőleg kerül­jük az elhagyott vidékeket, s ne simogassuk a legbarátságosabb kutyát sem, ha az számunkra ismeretlen. Cs. Benkő Judit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom