Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)
1997-01-16 / 15. szám
2 DUnántúli Napló Világtükör 1997. január 16., csütörtök Hírcsatorna A belgrádi receptet követve szerdán is tüntetett az ellenzék Szófiában. A Demokratikus Erők Szövetsége már kicsikarta, hogy a kormányzó Bolgár Szocialista Párt tárgyalásokat kezdjen az előrehozott választásokról. Az ellenzék tavasszal, a szocialisták az év végén rendeznék a voksolást. Javier Solana, a NATO főtitkára a bécsi Kuriernak adott nyilatkozatában annak a reményének adott hangot, hogy 1999-ig lezárulnak az első csatlakozási tárgyalások. A politikus nem osztotta azt a nézetet, miszerint az atlanti szövetség keleti bővítése valamilyen válaszfalakat vonna a tagok és a kint maradók között. Borisz Jelcin kezelőorvosa szerdán cáfolta azokat az állításokat, hogy az orosz elnök tartósan munkaképtelen lenne. Szergej Mironov azt mondta, hogy az államfő a hónap végére rendbe jön. A duma szerdán megnyílt tavaszi ülésszakán szóba kérült Jelcin egészségi állapota is. Eredménytelenül végződtek szerdán Iszlámábádban az afganisztáni harcoló felek között az ENSZ közvetítésével hétfőn kezdődött tárgyalások. Felmondott korábbi munkahelyének, a prágai Divadlo na Vi- nohradech színháznak Dagmar Havlova, a cseh elnök felesége. A színésznő azért vetett véget 17 éves színházi pályafutásának, mert eredeti hivatását nem tudja összeegyeztetni azzal a szereppel, amit az ország első asszonyaként kell játszania. Rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be kedden az ENSZ New York-i székházában, miután hétfőn négy olyan levélbombát hatástalanítottak, amelyeket az épületben működő Ál-Hajat című arab nyelvű lapnak szántak. A postát szállító teherautókat nem engedik az épülethez. Az amerikai postaszolgálat felfüggesztette a világszervezetnek szóló küldemények szállítását. Összekapcsolódott egymással szerda hajnalban az amerikai Atlantis űrrepülőgép és az orosz Mir űrállomás. Ez az ötödik űrrandevú, amellyel a majdani Alfa nemzetközi űrállomás létrehozását készítik elő. A limai japán nagykövet rezidenciáját megszálló perui gerillák szerdán hozzájárultak egy tárgyalóbizottság létrehozásához, hogy kimozdítsák a holtpontról a négy hete húzódó válságot. A fegyveresek 74 túszt tartanak fogva. Az egyiptomi államfőt az ágyából ugrasztották ki a megállapodás hírével Izraeli-palesztin egyezség Hebronról Egymás kezéből kapkodták ki a telefont fotó: feb/reuter Szerda hajnalban Izrael és a Palesztin Hatóság képviselői aláírták a megállapodást a hebroni csapatkivonásról. A dokumentumot a két küldöttség vezetője látta el kézjegyével. A várva várt megállapodás Jasszer Arafat palesztin elnök és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő találkozóján született meg. „A valószínűtlen partnerek: Netanjahu és Arafat, mindvégig megőrizve mélyről fakadó, egymás iránti bizalmatlanságukat, végül kezet fogtak, s ezzel jelezték, a megállapodás megköttetett” - írta a Washington Post. Az amerikai közvetítő, Dennis Ross nem sokkal hajnali 3 óra előtt foglalta össze a megegyezés lényegét a helyszínen várakozó tudósítóknak: az izraeli hadsereg 10 napon belül kivonul Hebron területének 80 százalékáról. A várost lényegében fölosztják a 130 ezer arab és a mintegy 450 zsidó telepes között. Az izraeli katonák csak az utóbbiak által lakott területeket ellenőrzik. A dokumentum előirányozza, hogy az izraeli hadsereg 1998 közepéig elhagyja Ciszjordá- nia vidéki területeit is. Netanjahu beleegyezett a Jordán folyó nyugati partja és a Gázai övezet között húzódó „biztonsági folyosó” létrehozásába, valamint nemzetközi repülőtér és kikötő megépítésébe Gázában. Arafat kötelezettséget vállalt arra, hogy a palesztin alkotmányból végre törlik az Izrael elpusztítására vonatkozó passzust. A szerda hajnali megállapodás után a mobiltelefonoknak jutott a főszerep, hiszen a két vezető politikus „azon melegében”, a tárgyalások helyszínéről hívta föl Clinton amerikai elnököt, Husszein jordá- niai királyt és Mubarak egyiptomi államfőt. Ez utóbbit - az amerikai lap értesülése szerint - az ágyából ugrasztották ki a jó hírrel. Bili Clinton üdvözölte a Palesztin Hatóság és Izrael hebroni megállapodását, és ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok mindent megtesz a békefolyamat támogatása érdekében. Hágában az Európai Unió szerdán méltatta a „fáradhatatlan erőfeszítéseket”, amelyek lehetővé tették a megállapodás megkötését. A méltatok mellett bírálói is akadnak a hebroni megállapodásnak: Jichak Samir volt izraeli miniszterelnök „kapitulációnak” nevezte az egyezményt egy francia rádióadónak adott nyilatkozatában. A Hamasz iszlám ellenállási mozgalom szerdán ugyancsak elutasította a palesztin-izraeli megállapodást, s óvta az ön- kormányzaü hatóságokat attól, hogy leszámoljanak a fegyveres mozgalommal. Benjamin Netanjahu szerdán elfogadás céljából kormánya elé teijesztette a Hebronról szóló megállapodást. Halálugrás Hamburgban? Egy kaszkadőr a hamburgi tévétorony 130 méter magas csúcsáról gumikötéllel a derekán, motorostul, a mélybe vetette magát. Az őrült kísérlet talán egy új, a korábbinál még veszélyesebb hobbi első bemutatója volt. fotó: feb/reuter Chirac Budapesten A francia elnök megkóstolja a gulyást Göncz Árpád meghívására ma délelőtt kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezik Jacques Chirac francia államfő. Jacques Chirac érkezése után beszédet mond a Parlament Kongresszusi termében, majd részt vesz azon az ebéden, amelyet Göncz Árpád ad a tiszteletére. Délután a két köztársasági elnök megbeszélést folytat, ezt követően a francia államfő a Nemzeti Sportcsarnokban mintegy 2000 franciául tanuló magyar fiatallal találkozik. Jacques Chirac ezt követően a Várban kitünteti Göncz Árpádot és az 1956-os forradalom azon kiemelkedő személyiségeit, akik a magyar-francia kapcsolatok fejlesztésében is jelentős szerepet játszottak. Államfőnk a Becsületrend Nagykeresztjét kapja meg, s a kitüntetettek között lesz többek között Kosáry Domokos akadémikus, Földes Péter újságíró, Für Lajos volt honvédelmi miniszter és Mécs Imre, a Parlament Honvédelmi bizottságának elnöke. A francia elnök este a szállásán fogadja Antall József volt kormányfő özvegyét, majd fogadást ad a Magyarországon élő franciák számára. Vacsoráját egy budapesti étteremben költi el, a hírek szerint megkóstolja az igazi magyar gulyást. A francia államfő pénteken találkozik Gál Zoltán házelnökkel és Horn Gyula kormányfővel, majd délután elutazik hazánkból. A csecsen túszejtő beperelné az orosz vezetést Interjút közölt a Bild című német napilap Oroszország „első számú közellenségével”, a csecsen elnökjelölttel. Samil Baszajev, aki másfél éve társaival túszul ejtette egy orosz kórház személyzetét és betegeit, most arra készül, hogy a közeljövőben esedékes választások nyerteseként, mint a független Csecsen Köztársaság elnöke irányítsa hazája sorsát. A szakállas harcos azt ígéri, hogy szembeszáll a bűnözéssel, emeli az életszínvonalat, és szorgalmazza az együttműködést Oroszországgal. „Nem kapitalizmusra, vagy kommunizmusra van szükségünk - mondta a hamburgi lap újságírójának -, hanem lehetőségre a szabad élethez és a munkához.” Baszajev sajátos „csecsen rendszer” megteremtését tűzi célul, amely magában foglalja az iszlám törvénykezés elemeit. A száz ember halálát követelő bugyonnovszki terrorakció vezetője azt tervezi, hogy - ha megválasztják - nemzetközi törvényszék előtt beperli az orosz vezetést. „Oroszország egész népünket tartotta fogva két évig túszként.” Az elnökjelölt, akinek politi- kai példaképei Che Guevara, De Gaulle és Roosevelt, a nyugati országokat hibáztatja százezer csecsen honfitársa haláláért: „ók pénzelték Oroszország hódító törekvéseit.” Szemeteshajót indítanak a környezetvédők Sarkvidéki nagytakarítás A környezetvédők lomtalaní- tani szeretnék a Déli-sarkot. A londoni székhelyű nemzetközi természetvédelmi alap támogatókat keres a tervhez. Az Antarktisz közelében fekvő országok 1991-ben szerződéses kötelezettséget vállaltak arra, hogy a senkihez sem tartozó területet a jövőben megóvják mindenféle szennyeződéstől. Eddig - mintegy negyven éven át - öttucatnyi kutatóállomás használta a jéggel borított vidéket, és öntötte ki itt-ott a több száz tonnányi szemetet. Krumplihéjtól kezdve üres konzervdobozokig, fáradt olajig és kiszolgált elektronikai berendezésig minden megtalálható itt. A sarkvidékre azonban ritkán merészkednek olyan fehérhajók, amelyek szemétszállításra alkalmasak. A természetvédelmi alap most abban bízik, hogy sikerül megoldást találnia. Meg akaija vásárolni az Olympikos nevű ,jégbiztos” hajót a sarkvidéki nagytakarításhoz, és a Polar Ventures nevű vállalat alkalmazottjaival az Antarktiszon összegyűjti a szemetet. Ez a cég a többi ajánlattevőnél kevesebbért vállalta a megbízást. A lomtalanítás költségeit majd az érintett kormányok állják. A speciális feladatra azonban még át kell építeni az Olympi- kost, és az akció lebonyolításához sem áll rendelkezésre a teljes összeg. Ferenczy Europress A csillagrendszerek folyamatosan távolodnak egymástól Meddig tágul a világegyetem? „Ez volt életem legnagyobb szamársága” - panaszkodott Albert Einstein arra utalva, hogy relativitáselméletéből egyenesen következett az a tétel, miszerint a világegyetem folyamatosan tágul. A neves matematikus-fizikus ezt olyan képtelenségnek tartotta, hogy még 1917-ben visszavonta. Edwin Hubble csillagász, akinek nevét ma a világűrbe telepített teleszkóp őrzi, bebizonyította, hogy a galaxisok valóban távolodnak egymástól. Albert Einstein ekkor visszatért eredeti tételéhez, s ez a felismerése vezetett el a „nagy bumm” elméletéhez. Eszerint az univerzum születése egy gigantikus méretű robbanásnak köszönhető, amelynek következtében az anyag szétsodródott az űrben. A világ jövőjéről jelenleg két elképzelés van forgalomban. Az egyik szerint a tágulás tovább tart, a másik szerint a folyamat megfordul, a galaxisok újra közeledni fognak egy képzeletbeli középpont felé. Hogy melyik változat következik be? Ez attól függ, hogy a szétsodródás sebessége elég nagy-e a világegyetem tömegének legyőzéséhez. Hasonlóan ahhoz, ahogy a Föld vonzerejét is csak akkor győzheti le bármi, ha eléri vagy meghaladja a másodpercenként 11,2 kilométeres haladási sebességet. A galaxisok sebességét ismerjük, ezt már Hubble-nak is sikerült megmérnie, de a világegyetem tömegét nem. Egy nagyszabású méréssorozat eredménye alapján a csillagászok most úgy vélik: a világ- egyetem tömege nem elegendő a szétsodródás visszafordításához. Emiatt a galaxisok továbbra is távolodnak, és a világegyetem egyre „üresebb” lesz. De vannak kivételek: az Andro- méda-köd, legnagyobb szomszédunk és harminc kisebb galaxis továbbra is együtt marad a Tejúttal, s a Földdel is. Ennek a kisebb csoportnak a „lakói” tehát mindig is szomszédok maradnak. Kenesei István Dohányosok, reszkessetek! Ha belépünk az Európai Unióba, nehéz világ jön a füstölőkre Az Európai Unió tagországainak szinte mindegyikében van valamilyen dohányzásellenes törvény, jogszabály, amely a nemdohányzók egészségét védi a füstölőkkel szemben. Az egyedüli tagország, amelynek törvényhozása e téren lemaradt, a hagyományokhoz ragaszkodó Nagy-Britannia, ahol ugyanakkor egyfajta önkéntes magatartáskódex válik mind általánosabbá. A legrégibb antinikotinista törvénykezéssel Görögország büszkélkedhet, ahol 1952-ben bevezették a cigarettatilalmat valamennyi tömegközlekedési eszközön. A polgári repülésben ma már szinte minden országban érvénybe lépett valamilyen szintű korlátozás: a legszigorúbb szabályozást Spanyol- országban vezették be, ahol a légijáratok kilencven százaléka füstmentes. A német vasútállomásokon tilos a dohányzás, a restik üzemeltetőitől pedig megkövetelik, hogy különítsék el a bagósokat a nemdohányzóktól. A skandináv országokban arra törekszenek, hogy a munkahelyeket is „füstmentes övezetté” tegyék. Svédországban például a munkaadók a felelősek a dolgozók egészségéért, így a passzív dohányzás okozta ártalmakért is. 1992 óta Franciaországban tilos a munkahelyi dohányzás, kivéve a magánirodákat. Az unió miniszteri tanácsa nemrégiben felhívta a tagországok figyelmét arra, hogy tiltsák be a dohányzást a nyilvános rendezvényeken, s terjesszék ki a tilalmat a szállításra és a tömegközlekedésre. Az ajánlásokban az is szerepel, hogy gondoskodni kell a dohányosok számára fenntartott részlegek elkülönítéséről a nyilvános helyeken, és - hosz- szabb időtartamú utazásoknál - a közlekedési eszközökön is. A brüsszeli határozat nem minden tagországra kötelező érvényű döntés, hanem olyan ajánlás, amelyet minden kormány számára megfontolásra érdemesnek tekint az Európai Unió miniszterei testületé. FEB « > \ f
