Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)
1997-01-15 / 14. szám
6 Dhnántúli Napló Politikai Vitafórum 1997. január 15., szerda Mi nem ijesztgetünk, de nem is ijedünk meg! A KDNP-ben nincs belháború Rögtön az elején tisztázni kell egy alapvető dolgot. A Kereszténydemokrata Néppárban nincsen belháború, hanem egyes, magukat kereszténydemokratáknak vallók idegen érdekeket szolgálva a KDNP-t akarják lehetetlenné tenni. Nem Giczy György pártelnöknek volt személyi kifogása Isépy Tamás, Latorcai János és néhány társuk ellen, hanem a KDNP-tagság túlnyomó többségének. Ez a kifogás az alapszervezetektől indult el, és nem a személyek, hanem a tevékenységük ellen irányult. Isépy Tamás esetében elégedetlenek voltak a frakcióvezetői tevékenységével: szürkének, jellegtelennek ítélték meg a parlamenti szereplését. Latorcai János negatív megítélésében komoly szerepe volt annak, hogy ipari minisztersége idején nem lépett fel a privatizációs visszaélésekkel szemben. A megyei, városi taggyűléseken a tagság követelte, hogy Giczy György legyen a parlamenti frakció vezetője. Isépy Tamásnak, ha tényleg kereszténydemokrata, önként félre kellett volna állnia. Ehelyett az általa vezetett frakció, a tagság és a pártelnökség véleményével ellentétes szellemben kezdett politizálni, ezzel szinte lehetetlenné téve a Kereszténydemokrata Néppárt egységes, határozott arculatának kialakítását az 1998-as választásokra. Az Alapszabály (ASZ) 28/2 pontja szerint: „A párt tisztség- viselője a tisztségével együtt járó feladatok teljesítése során önérdekeit köteles alárendelni a párt érdekeinek”. Hogy mi a párt érdeke, azt egy jól működő demokráciában a párt tagsága határozza meg. Isépyék szem- befordultak a tagság túlnyomó többségével, tehát megszegték az ASZ-t. Most harmincezer KDNP párttag perelje be Isépyt, hogy kimondassék a törvénysértés? Ha a folyamatban lévő bírósági eljárásról tájékoztatni kívánjuk az olvasót, akkor el kell mondanunk, hogy ki szegte meg az ASZ-t és hogyan. 1996. június 8-9-re Latorcai János, az Országos Választmány (OV) elnöke összehívta az OV-t, hogy elindítsa a KDNP teljes tisztújítását, amely november 23-ra befejeződött. Össze kellett tehát hívni az új OV-t egyrészt azért, hogy megválasszák az új tisztségviselőket, másrészt azért, mert az ASZ 58/4 pontja szerint: „az OV legalább 6 havonta ülésezik, az OV elnöke .. . az ülés összehívására köteles.” November 30-án az Országos Elnökség felszólította Latorcai Jánost, hogy hívja össze az OV- t. Latorcai János 24 óra gondolkodási időre kért (!), majd közölte, hogy nem hívja össze. Az ASZ 33/3 pontja szerint: „az ülést 8 napon túli, de 30 napon belüli időpontra össze kell hívni, ha a testület tagjainak 20 %-a a napirend megjelölésével írásban kéri.” December 3-ra Latorcai János megkapta 100 OV-tag írásbeli kérelmét, és ezek után összehívta az OV-t 1997. január 18-ra, amit írásban visszavont. Latorcai János három esetben sértette meg az ASZ-t:- az 58/4 szerint túllépte a 6 hónapos terminust,-az 58/4 szerint nem tett eleget az Országos Elnökség felszólításának,- a 33/2 szerint túllépte a 30 napos összehívási határidőt. Látva Latorcai János sorozatos mulasztásait, az Országos Elnökség felkérte Giczy György pártelnököt, hogy hívja össze az OV-t. Az ASZ 62. pontja: „az Országos Elnökség hatásköre: ... az Országos Választmány ülésének összehívásra a napirend meghatározása”, amit meg is tett november 30-án. Mivel az ASZ nem tartalmaz olyan paragrafust, amely meghatározná, hogy ki hívja össze az új OV-t, a párt korábbi ügyészének leveléből idézve: „az OV alakuló ülését a KDNP elnöke jogosult összehívni.” Az ügy közérthetőségéhez az is hozzátartozik, hogy Latorcai János jelöltette magát a KDNP pártelnöki tisztére. A fentiek ismeretében nem természetes, hogy egy független magyar bíróság a KDNP-t marasztalja el és a legitim OV döntéseit törli. Érdemes odafigyelni a sajtó reagálására is. Tisztelet a kivételnek, egyesek alig tudják leplezni örömüket, mások kárörvendőek, az otrombák gúnyolódnak. Felmerül a ki kinek bocsásson meg kérdése is. Ebben a már fordítottra torzult világunkban ez elég bonyolult dolog. A KDNP szerint az Isten bocsásson meg az ellenünk vétkezőknek. Giczy György elnök úr még félti a demokráciát. Joggal! Mi tapasztaltabbak már nem. Nem féltjük azt, ami nincs, vagy csak a nevében az. Neveztek itt már diktatúrát népi demokráciának. Az Új Dunántúli Naplóban megjelent „Alapszabálytalan ijesztgetés” című írás olyan hangnemet üt meg , amely idegen számunkra. A KDNP nem híve ennek a stílusnak. Ha egy elfoglalt embert megharap egy kutya, akkor nem maga szaladgál a bíróságra, hanem megbízza az ügyvédjét a per lebonyolításával, ő pedig intézi a fontos dolgait. A mi esetünkben a KDNP a továbbiakban nem óhajt bírósági ügyekkel foglalkozni, ezt majd intézi az erre illetékes pártügyész. Á KDNP teszi a dolgát, készül a 98-as választásokra. Ursprung János a KDNP Baranya megyei elnöke MSZP-s szavak és tettek ellentmondása Tisztességes politizálást Az ország két részre szakadt, a szemérmetlenül vagyonosodók vékony és az elszegényedők szélesedő rétegére. Egy újabb üdvtan oltárán most már nem direkt módszerekkel hanem fehér kesztyűs pénzügyi eszközökkel, de tovább folyik a lakosság többségének kizsigerelése. Erre az országra rátelepedtek egyrészt a tulajdonosként vállalkozni nem, de a lehetőleg mindent lenyúlni akaró menedzserei, javarészt a volt egy- pártrendszer politikai elitköreinek reinkarnációjaként, másrészt az a pénzügyi elit, melynek csak a saját zsebéhez van identitástudata. Nagy kérdés, milyen ezeknek a köröknek és a kormánynak a viszonya. Ki fogja valójában a gyeplőt? Az MSZP-n belül a szociáldemokrata eszmékhez, a ’94-es választási ígéretekhez ragaszkodni próbálóknak csak egy hajósi találkozóra tellett. De a szolgalelkűségük erősebbnek bizonyult a tenni akarásuknál! Bármennyire abszurd, mégis tény, hogy a legnagyobb ellenzéki párt, a kisgazdák programja közelebb van az MSZP ’94-es szociáldemokrata esz- meiségű programjához, mint a Hom-kormány által megvalósítottak a saját ígéreteikhez képest. Ez a magyarázata, hogy új támogatóink nagy része volt MSZP-s szavazó. Érdekeik tudatos felismeréséről van szó, s nem pusztán jelzés értékű kritikáról, ahogy ezt egyes politológusok magyarázzák. A szociális helyzet romlása, annak összetevői annyira közismertek, hogy annak részletezésére, magyarázatára nincs szükség. A Hom-kormány az egészségügy, a szociális jogok stb. leépítésekor tudatosan hamisan hivatkozik az Európai Unió deklarált szociálpolitikai törekvéseire. 1993-ban készült el az un. Fehér Könyv „Az Európai szociálpolitika, az unió választási lehetőségei” címmel. Az 1995-ben elfogadott második akcióprogram kidolgozása kifejezetten arra irányult, hogy az unió egyezményeinek felülvizsgálata során milyen szo- ciál- ill. társadalompolitikai változtatásokra van szükség. Kimondja: „A polgári jogok és a szociális jogok egymástól függővé váltak, az európai hagyományokban elválaszthatatlanok”. Ez a mi örökségünk, amely a társadalmi tagság fogalmának alapjait alkotja.” A MSZP-nek volt egy szociáldemokrata programja, van egy állandó hamis hivatkozás az Európai Unióra, a tettek pedig a nagy pénzügyi csoportok és a hazai kiszolgálóik érdekében történnek. Ilyen képmutató kettősség jellemzi más tetteiket is. Miközben 100 milliárddal megrövidítették az önkormányzatokat, tocsikolnak, az önkormányzatok nagylelkű támogatóinak igyekeznek feltüntetni magukat a privatizációs, piac- képtelen maradék normatíva nélküli osztogatásával. A tisztességes politizálás fogalmába nem fér bele a szavak és a tettek ilyen fokú diszharmóniája. Dr. Sütő László Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Ahogy a Munkáspárt látja MDF: pécsi vezetők a választásokig A pécsi MDF közgyűlése a közelmúltban választotta meg azokat a tisztségviselőket, akik az 1998-as választásokig fogják betölteni a funkciójukat. A szervezet elnöke ismét dr. András- falvy Bertalan lett. Elnökségi tagok: dr. Révész Mária, dr. Schmidt Pál, Hársá- gyi Réka, Erdélyi József, Fónai János, Pap András, Füredi Péter, Kővári János. Az új megyei választmányi tagok: dr. Fodor Zsuzsa, Erdélyi József, Pap András, Várbíró Péter, Med- nyánszky Sándor, Csigi Antal. Az első lépésként a pécsi elnökség határozata alapján a szervezet megkezdte annak a politikai programnak a kidolgozását, amely már a választásokat veszi célba. (a) Pártunk, mely a rendszerváltás vesztesei (munkások, szegény- és középparasztság, alkalmazottak, nyugdíjasok, fiatalok) politikai érdekeinek képviseletére vállalkozott, fordulatot követel a magyar gazdaságpolitikában. Azt akatja elérni, hogy mind az egyén, mind a társadalom ma is, holnap is jobban éljen. A Munkáspárt szerint a stabil gazdasági növekedés feltétele az ipari és mezőgazdasági termelés korszerűsítése, a tudomány, az oktatás, az infrastruktúra, a közlekedés fejlesztése, a lakásépítés jelentős növelése, az elmaradt körzetek felzárkóztatása. Pártunk szerint csak a világ mai realitásaira, az informatikai forradalom vívmányaira lehet és érdemes építeni. A helyét a világban, a társadalomban minden állampolgárnak meg kell találnia, ezért kezébe kell adni a lehetőséget, hogy önállóan megkereshesse. A piac mindenható szerepéről vallott elméleti tézist a Munkáspárt elveti. Úgy látja, súlyos kárt okoz, aki e tantételt a politikában érvényesíti. Az államnak a piacgazdaság törvényszerűségei elismerése mellett ma egyebekben is lét- fontosságú szerepe van. Elengedhetetlen, hogy az állam e funkcióját a fő gazdasági folyamatok tervezésében, az oktatás, a kutatás és a fejlesztés ösztönzésében, az emberi környezet védelmében következetesen gyakorolja. Pártunk a fejlődést kizárólag a piac bővítésével tartja megvalósíthatónak. Csak ezáltal növelhetők a különféle beruházások, csak így csökkenthető a munkanélküliek száma, csak így kezelhetők emberségesen a mai munkanélküliek gondjai. Nincs más ésszerű útja az állami bevételek növelésének sem. A belső piac akkor képes bővülni, ha az adók csökkennek. Ennek érdekében a Munkáspárt radikális adóreformot akar. Az elmúlt évek tapasztalatai jelzik, hogy megfelelő adórendszer hiánya esetén - a feketézőket, a spekulánsokat, a zavarosban halászokat leszámítva - mindenki: az állam, a vállalkozó és az állampolgár is rosszul jár. A Munkáspárt gazdaságpolitikája olyan baloldali politika, melynek premisszája egyedül a magyar valóság. Olyan politika, mely tiszteletben tartja a többség érdekeit. Olyan politika, mely együttesen képes biztosítani a hatékony termelést, a piacgazdaság és a verseny előnyeit, valamint a szociális igazságosságot. Nem csupán egy szűk csoport jóléti államát, hanem a többség jóléti társadalmát törekszik megalapozni. Dr. Südi Bertalan szóvivő, Munkáspárt A Fidesz-Magyar Polgári Párt pécsi frakciója Ez évi terveink A Fidesz-Magyar Polgári Párt pécsi önkormányzati frakciója az elmúlt héten sajtótájékoztatót tartott. Ezen az 1997. évre szóló terveink és az önkormányzat egységes vagyonbiztosításának nyílt pályáztatása volt napirenden. Természetesen a második téma körül kialakult súlyos problémák miatt ennek az ügynek volt nagyobb hírértéke, így most a Fidesz helyi frakciójának - a napi munkán és a kötelező feladatokon kívüli - a sajtótájékoztatón elhangzott ez évi terveiről kívánok szólni. Most csak fő vonalaiban. 1. A közgyűlés februárban fogja tárgyalni a város költségvetését. Amennyiben a költségvetési bizottság számunkra alapvetően elfogadható tervezetet nyújt be, úgy azt a szükséges módosításokkal támogatni fogjuk. Ha az előterjesztés fő vonalaiban elfogadhatatlan lesz, akkor nem módosító indítványok tömkelegével kívánjuk a várható vitát átláthatatlanná tenni, hanem átfogó módosító csomagok elővezetésével valós alternatívát fogunk felmutatni. 2. Fő fő célunk, hogy a város hitelállománya nem nőhet tovább, a vagyonfelélést pedig vissza kell szorítani. Természetesen ezek csak úgy érhetőek el, ha a testület minden egyes költségvetési forintot a legteljesebb mérlegelés után költ el. 3. Az egy évvel ezelőtti vagyongazdálkodási vitanapon tett felvetéseinknek megfelelően, az önkormányzat többségi tulajdonlásával működő gazdasági társaságaink terveiről, legalább évente egyszer, közgyűlés előtti meghallgatást indítványozunk a polgármester úrnak. 4. Mivel véleményünk szerint a közgyűlés szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) nem felel meg sem a testület, sem a bizottságok színvonalas, jól tervezhető működésének, ezért kezdeményeztük az SZMSZ alapos felújítását legkésőbb 1997. június 30-ig. Ezt a munkát csak kompromisszumokkal és a napi, egyébként szükséges politikai vitákat magunk mögött hagyva lehet elvégezni. Részünkről erre készek vagyunk. Ezen belül kiemelten kell sort keríteni a részönkormányzatok eddigi működési tapasztalatai alapján a választásuk módjára és a működésükre vonatkozó szakaszok korszerűsítésére. 5. Továbbra is támogatunk reálisan megvalósítható fejlesztéseket, a szabadidősportot és az egészségmegelő- zést-megőrzést segítő beruházásokat. így támogatjuk az általunk 1991-ben előterjesztett városi kerékpárút-rend- szer további bővítését, a jelen ciklus legnagyobb beruházásának számító Hullámfürdő új medencéjének folyamatban lévő építését és befedését. Munkánkkal segíteni fogjuk az ipari park és a folyamatban lévő, valamint az újonnan induló víziközmű beruházások ügyeinek előmozdítását, ha azok tiszta eszközökkel és a közgyűlés, valamint az érintettek által jól ellenőrizhetően folynak. 6. Az elmúlt év végén javasoltuk a polgármester úrnak, hogy hívjon össze frakcióvezetői ülést a távhőszolgáltatás aktuális kérdéseiről. Ez megtörtént. Az ott elhangzott vélemények alapján ez évi beindítással javasolunk egy, a távhőszolgáltatás alá tartozó lakásokat érintő és a városi lakásgazdálkodásra is jelentősen kiható, átfogó program beindítását. (Ez részleteiben kidolgozás alatt van.) A fenti elképzeléseink és az abból következők megvalósíthatósága, a viták lefolytatása érdekében minden, az ügyekben érintett szervezetet, csoportot, „műhelyt” időben megkeresünk. Körömi Attila frakcióvezető Széljegyzet egy parlamenti kérdéshez Elkezdődött a választási küzdelem! Egyre több ,kemény” kérdést, interpellációt intéznek a kormánypárti országgyűlési képviselők is a kormány tagjaihoz. Ez biztos jele a választási kampány megindításának. így üzennek a választóknak, hogy ők nemcsak a társadalmat megnyomon'tó kemény döntések megszavazói, hanem térségükért aggódó és tenniakaró politikusok. Számomra furcsa módja ez a népszerűség keresésének, de még furcsább, ha két, egy pártból és egy megyéből származó képviselő teszi ezt, így adva hangot a térségükért való aggódásuknak. Miről is van szó? Az országgyűlés karácsonyi szünete előtt Baranya megye 4- es választási körzetének képviselője kérdést intézett a környezetvédelmi politikai államtitkárhoz - aki mellesleg Baranya megye 2-es választási körzetének képviselője - a garéi veszélyes hulladéktározó ügyében. Számomra az egész jelenség két, egymást rég nem látott ember beszélgetésének tűnt. A témáról - tekintettel a bírói szakaszra - semmilyen érdembem megállapítás nem hangzott el. Közel öt éve, hogy az ÚDN hasábjain megírtam a KDNP Baranya Megyei Elnökségének véleményemet erről a témáról. S ez azóta sem változott. Rövid summázata: megyénk kömye- zetvédelmileg olyan terhelt, hogy egy nagy teljesítményű veszélyes hulladék égető megépítése Garéban - ami csak további veszélyes hulladék megyénkbe történő szállítását eredményezné - szinte ellehetetlenítené a térség gazdaságát és idegenforgalmát. A fenti parlamenti kérdés kapcsán nagyon sajnálom, hogy megyénk két képviselője nem szólt a garéi veszélyes hulladék tározó szomszédságában, több százmilliós állami pénzzel megkezdett, egészségügyi veszélyes hulladék égető jelenlegi helyzetéről, további sorsáról. Talán ez is megérne egy azonnali kérdést. Perényi József Keresztényszociális Műhely Jogsegélyszolgálat Az MSZP Pécs városi szervezte ingyenes jogsegély- szolgálatot tart január 16-án, 16-18 óráig a párt Tüzér utcai székházában. Jogsegély- szolgálatunkat dr. May Gábor tartja államigazgatási és polgárjog témakörben. >
