Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)
1997-01-11 / 10. szám
1997. január 11., szombat VÁROSAINK Dünántúli Napló 9 Adóból támogatható alapítványok A közgyűlés a helyi iparűzési adóról szóló rendeletében lehetőséget adott arra, hogy a rendelet mellékletében felsorolt közalapítványok a vállalkozói szférából olyan támogatást kaphassanak amely kedvezményként érvényesíthető az adónál: „Az adóalanyt Pécs Megyei Jogú Város Ön- kormányzata részvételével alakult, illetve általa létrehozott közalapítványhoz (sport, kulturális, egészségügyi, szociális, oktatási, kommunális és környezetvédelmi) pénztőkével teljesített hozzájárulása esetén a támogatási összeg mértékéig, de legfeljebb az általa fizetendő éves helyi iparűzési adókötelezettsége 10%-áig terjedő adókedvezmény illeti meg. Ezen körülményt az éves adóbevallással egy időben igazolni kell”. Az előbbiek szerint meghatározott feltételek alapján támogatható közalapítványok listáján az elmúlt év végéig kilenc alapítvány szerepelt: Sport Támogatási Közalapítvány, Támogatási Közalapítvány, 7AMASZ Alapítvány, „Fogd a kezem” Alapítvány, „Kerek világ” Jóléti Szolgálat Alapítvány, Pécs Története Alapítvány, Középkori Egyetem Alapítvány, Martyn Ferenc Alapítvány, Alapítvány az Ókeresztény Sírkamrák Megmentésére. A közgyűlés a legutóbbi ülésén a helyi iparűzési adóról szóló rendeletének mellékletét kiegészítve a támogatandó alapítványok közé felvett két - a Baranya Megyei Bíróságon már bejegyzett - újabbat. Ez a kettő a Közalapítvány Pécs Város Közoktatásáért és a Közművelődési Közalapítvány. D. I. Szemlélődő séta utcáról utcára Nevet a névteleneknek! A névadásra váró pécsi klinikai tömb FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Elveszett tegnapok „Az idő minden dolgokat megemészt” - állította Szimonidész ógörög költő, Shakespeare viszont már csak azt, hogy vasfoggal rág rajtunk. Az utóbbi lehet inkább igaz s akkor igazi bölcsesség az, amit egy híres német udvari bolondnak tulajdonítanak. Választófejedelem gazdája kesergésére, hogy „ezt a napot csúnyán elvesztegettük", Claus ezt a vigasztalást mondta: „Majd holnap serényen nekilátunk, megkeressük és meg is találjuk ”. Milyen üdvös is lenne megkereshetni az elveszett „tegnapot”! Ez még hétfőn reggel jutott eszembe, amikor az indulásukra, érkezésükre való hosszú várakozásban a pécsi tömegközlekedés eszközein tapasztalhattuk az idő vasfogának nyomait. Ott és akkor felrémlett bennem a legutóbbi közgyűlési ülés, ahol a tömeg- közlekedési tarifa emelése kapcsán szemrehányásként hangzott el, hogy a PTRT túllépte a javítási keretet - egy csuklósbusz ára sem telik ki belőle -, elhangzott, hogy át kell világítani a céget, mivel gazdálkodik rosszul, s az is, hogy ez a város nem oly dőre, mint néhány más nagyvárosunk, amelyek százmilliókat szánnak a tömegközlekedésre. Itt fizessék meg a fejlesztéseket azok, akik a szolgáltatást igénybe veszik. (Am ezt a Pénzügyminisztérium nem hagyja a viteldíjban érvényesíteni.) A tegnap keresésében eljutottam ahhoz az emlékhez is, hogy a trolibusz elvetésének közgyűlési vitájában még érv volt: a pécsi autóbuszok jelen állapotukban is csak néhány százalékát okozzák a közlekedési légszennyezésnek. (Ezért is favorizálják másutt a tömegközlekedést.) Eszembe jutott, hogy már tavaly is takarékos- sági intézkedési tervet követelt az önkormányzat a PTRT-től: nincs új a nap alatt. Am a korábbi testület olyan közreműködését is felidézhettem, amikor egy autójavító céget azzal az ürüggyel szerzett meg magának, hogy az majd alkalmas lesz az autóbuszok - olcsóbb - javítására is. És meg sem nézték, hogy a telephelyére csuklósbusszal jószerivel be sem lehet állni! Én átvilágítanám a tulajdonos szerepét is a jelenlegi helyzet előidézésében. Akadhatnak benne olyan ellentmondásos tegnapok, amelyeket idővel is nehéz megemészteni. Dunai Imre Kötelező a kéményseprő- ipari közszolgáltatás Kettészelték a várost két vállalkozóval Hírek Ezentúl kéthetente. A Pécsi Körkép legközelebb január 23-án, csütörtökön jelenik meg. Azután kéthetente jelentkezünk csütörtökönként a kizárólag Pécsről szóló lapoldalunkkal, míg az eseményekről napi híradásokban számolunk be az Új Dunántúli Napló más oldalain. Egészségügyi Közalapítvány. A közgyűlés egészségügyi bizottsága javasolja, hogy a város az egészségügy támogatására közalapítványt hozzon létre. A testület közvetve elfogadta a javaslatot, hiszen úgy határozott, hogy az Egészségügyi Közalapítvány alapító tőkéje az ön- kormányzat Egészségügyi Alapjában rendelkezésre álló 400 ezer Ft legyen. Felújítások a szociális ágazatban. Az év utolsó testületi ülésén a közgyűlés jóváhagyta a szociális ágazat 1996. évi felújítási kerete tartalékban maradt - 1,199 millió forint összegű - részének a felosztását: a Malomvölgyi Integrált Szociális Intézmény teherliftjé- nek felújítására 552 ezer, a pécsszabolcsi, 24 személy befogadására alkalmas ápoló otthon homlokzatának helyreállítására pedig 647 ezer forintot fordítanak. Patacs patikája. A főgyógyszerész szakvéleményére alapozva a közgyűlés úgy döntött: Patacs megoldatlan gyógyszerellátására tekintettel támogatja, hogy a Vöröskő utca 1. szám alatt közforgalmú magángyógyszertár létesüljön. A törvény előírásai szerint szükséges a tervezett ellátási körben érintett önkormányzat képviselőtestületének a véleménye, ám a gyógyszertár létesítését a népjóléti miniszter engedélyezi. Olyasom a riportot az újév hajnalán Vácegresen megnyilazott lány mentős hurcolásáról. Előbb a hatvani Albert Schweitzer kórházba vitték, onnan a gyöngyösi Bugát Pál kórházba, majd a kerepestarcsai Flór Ferenc kórházba. Figyeljünk a közös jellemzőre: mindnek van neve. Tavaly ősszel egyszer másról írván ez a félmondat csúszott ki az ujjam alól: „A 400 ágyas ... s abban a pillanatban a rég bennem motoszkáló kérdés bukkan elő: miért nincs ennek az intézménynek valamely tisztességes neve?” Fellapozom a telefonkönyvet, és íme: a többi pécsi klinika is mind névtelen, aztán nincs neve a megyei kórháznak, és nincs a komlóinak, a mohácsinak, a siklósinak, a szigetvárinak sem. Pedig - emlékeztettem rá más alkalommal - Scipiadestől Szentágothain át Grastyánig élt itt nagyon sok kiváló orvostudor, aki névadója lehetne eme egészségügyi intézményeinknek. Ugyan lehet-e intézmény névadásról szó, tisztelt pécsi és baranyai orvostársadalom? * Pár éve egyszer a Bálics felől, a Donátuson, az Aranyhegyen, a Csoronikán át lefelé jőve a Ma- kár-hegy keleti lejtőjén értem a városba. Valahol ott - a Csoronikán? a Makár-lejtőn? vagy még az Aranyhegyen? - láttam egy villát, melynek a homlokzatát különös, nem mindennapi, ám igen egyszerű mégis szemléletes ábra díszítette. Egy stilizált „bagolyszem”. 1945-ben ugyanez volt az új hadsereg utóbb Pécsre települt 6. hadosztálya 16. gyalogezredének a hivatalos jelképe. Akkor mindjárt nem kerestem fel, később pedig már nem sikerült rábukkannom a bagolyszemes házra, pedig érdekelne, hogyan került díszként a házra a hajdani katonajelvény. S amit még nem tettem meg e rovatban, azt most megteszem: a Tisztelt Olvasó segítségét kérem: aki ismeri a házat, közölje velem annak a címét! Egymásután nyílnak a pécsi belvárosban (vagy a közvetlen peremén) az üzletházak, melyek sorát még a rendszerváltás hajnalán a Kereskedők Háza nyitotta meg. Aztán hosszabb szünet után 1995 végén nyílt meg a Citrom utcában a Várnagy Péter tervezte épületben a Borza-Masszi építészpáros tervei szerint született Colonia-üz- letház, majd tavaly a Búza téren Viczencz Ottó tervei szerint a következő üzletház, és most már nyitásra vár a Bajcsy-Zsi- linszky úton a Tillai Ernő által tervezett legújabb kereskedőház. Mellettük pedig van még néhány, lakóháznak „álcázott” kisebb üzletház, mint pl. a Jókai téren is egy. Ezek benépesülése elég lassan megy. Például a Kereskedők Házában az úgynevezett római szinten a minap is egymás mellett sorakoztak az üres üzlethelyiségek, s a Coloménak is egy esztendőre volt szüksége, hogy az üzletek csaknem mindegyike tulajdonosra leljen. A legújabbnak a helyiségeit is árulják már, kérdés viszont: mikorra kél el valamennyi? Vajon szükség van-e a belvárosban és a holdudvarában ennyi ilyen létesítményre? Másutt vajon nem kellene? Eszébe jutott-e például bárkinek is, hogy Kertváros szinte kínálja magát ilyesminek a befogadására? Ha jól körülnézünk, hely volna is rá, s bizonyára volnának kereskedők is. Csak a belevágó vállalkozó hiányzik. Hársfai István Ez év januáijától hatályosan a kötelezően igénybe veendő kéményseprő-ipari közszolgáltatásról alkotott rendeletet az ön- kormányzat közgyűlése. Ehhez a szolgáltatást végző vállalkozót - illetve végül is két vállalkozót - nyilvános pályázat alapján választották ki. A versengést végül nem döntötték el a legalkalmasabbnak bizonyult két jelentkező között, hanem úgy találták, elég nagy Pécs közigazgatási területe és elég sok kémény található a városban ahhoz, hogy a feladatot Az ülés előzetes napirendjén szerepel többek között a keleti ipari park üszögpusztai területének, továbbá a Füzes dűlőnek a részletese rendezési terve; az 1997. évi lakossági távhő- és melegvíz-szolgáltatás díjairól, valamint a gőz és a melegített víz áráról szóló rendelet; a helyi iparűzési adóról szóló ön- kormányzati rendelet módosítása; közterületnevek törlése és új elnevezések; rendelet a lakossági kezdeményezésre önföldrajzi értelemben megosztva egymás mellett végezzék. Most januártól tehát 2006. december 31-ig a Hunyadi úttól és a Siklósi út úttól keletre eső terület illetékes szolgáltatója LeikauJ Tibor vállalkozó, az említett két úttól nyugatra eső területeken pedig Blesz Tibor vállalkozó, illetve cégeik végzik a kéményseprő ipar körébe tartozó szolgáltatásokat. Mindkét vállalkozónak a Garai utca 20. szám alatt van a telephelye. D.I. kormányzati részvétvállalással társulási formában megvalósuló út-, járda- és vízi közmű építések szervezéséről és finanszírozásáról; a Baranya Megyei Közgyűlés és Pécs Város Önkormányzatának együttműködési megállapodása; az önkormányzati lakások lakbérének megállapításával kapcsolatos pontrendszer módosítása. A testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár jelen lehet. Közgyűlési előzetes Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése ez évi első ülését január 16-ikán, csütörtökön 9 órai kezdettel tartja a városháza nagytermében. Szobraink védelmében E lap hasábjain közölt írásból tudjuk, hogy Komlón gond van egyes szobrok állapotával: ismeretlen tettesek megrongálták, összerondították ezen alkotásokat. Sajnos, a pécsi helyzet sem rózsás. A megyeszékhelynek sincs miért büszkének lenni ezen a téren. Volt rá eset nálunk is az utóbbi időben, hogy a szobrokat összekenték, befújták sprayvel, itt-ott befestették, összekarcolták, sőt a felületi jelleget meghaladó rongálások nyomait is fölfedezhetünk rajtuk. Olyan szobrunk is van, amit - föld közeli lévén - ismeretlen vandál kezek egyszerűen földöntöttek. Az ilyen sunyi, tettüket nem vállaló illetők nem törődnek azzal, hogy a szobrok művészi munka eredményeként jöttek létre, az alkotók a szépet akarták bemutatni, a város ékesíteni akarta velük közterületeit, és nemcsak a pécsiek, hanem az idelátogatók számára is, hogy hírnevét öregbítse előttük. Művészeti viták eldöntésére pedig nem a tönkretétel a követendő módszer. Egy magára valamit is adó város polgárai ilyet nem engednek meg maguknak. Fontos, hogy a város közvéleménye, önkormányzata is tisztában legyen ennek a jelentőségével. Sürgős lenne olyan köztestület fölállítása, amely ezzel a témakörrel foglalkozna, mert az ilyen ügyeket igenis komolyan kell venni, hiszen java részük nemcsak művészeti, hanem általános etikai, közéleti kérdés is. Abban a városban, amelyik törődik az esztétikával, lényegesen kevesebb lesz a rongálás. Dr. Vargha Dezső Fenyőhegyek - Vízkereszt után városszerte utcára kerülnek a karácsonyfák. A kukák mellett összegyűlő fákat a tervek szerint napokon belül elszállítják az illetékesek, fotó: laufer Hajnali kéndioxid Pécs levegője Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Baranya Megyei Intézetének adatai szerint a január 9-kén mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték (100%) százalékában: kéndioxid 31,9%, nitrogéndioxid 29,2%, szénmo- noxid 28%, szálló por 25,8%, ózon 17,4%. A város északnyugati területeit kéndioxid szennyezte a hajnali órákban. A mérés során vizsgált többi légszennyező anyag átlagkoncentrációja jóval a megengedett határérték alatt maradt. A levegőszennyezettség mérését a Városi Vagyonkezelő Kft. és a Pécsi Erőmű Rt. támogatja.
