Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)

1997-01-11 / 10. szám

1997. január 11., szombat Riport Dünántúli Napló 7 Miért ez a nagy különbség a nyugat- és a kelet-európai emberek között? Az életkornál jóval öregebben Miként látja a POTE professzora, dr. Kellermayer Miklós? Biztos szembesült már min­denki vele, közvetlen környeze­tében is. Sokszor megdöbbentő. Az ismerős, a barát sokkalta öregebbnek látszik, mint az az életkorából következne. A negyvenes ötvennek látszik, s az ötvenes már saját nagyapja, nagyanyja lehetne. Ugyanak­kor, míg más élettel teli, éveket tagadhat le a korából, olyan jól néz ki. Gondoltunk-e rá: mi lehet vajon az életkorhoz nem kap­csolódó korai vagy kései öre­gedésnek az oka? Erről beszélgettünk a téma egyik pécsi szakértőjével, dr. Kellermayer Miklós professzor­ral, a POTE Klinikai Kémiai In­tézetének igazgatójával, aki maga is szembesül nap mint nap e kérdéssel. Genetikus. Elöljáróban leszögezi: a tu­dósok az ember élettartamának genetikai hátterében 110-120 életévet látnak, de ebből oly sokszor csak 50-60 esetleg 70 jön be. Miért? Lelki és fizikai összetevők miatt. Nem minden ember képes önmagát megismerve (és saját érdekeit felismerve) egészsége­sen, okosan élni. Életcélt fo­galmazva meg, melyben elfo­gadja a várt sikerek mellett a ki nem számítható, de bekövet­kező kudarcokat is. Különösen ma elgondolkoztató: milyen sokan nem képesek a változó világunkból érkező sok kihí­vásra értelmes választ adni? Pedig a választás egyszerű: va­jon élni akarja az életét avagy helyette depresszióba menekül?-A beteg emberekből álló társadalom maga is beteg - mondja Kellermayer profesz- szor. - Magyarország és Kö- zép-Európa ebből a szempont­ból a veszélyes, beteg zónák felé süllyed: az e régiókban élő emberek nagy része „megadja magát”. Aki elvesztette állását, jövedelmét, elveszettnek hiszi perspektíváit is. Életmód és életvitel váltás helyett sodród­nak, önpusztító világukban hir­telen öregednek. Gyorsan rán­cosodik az arcbőr, hullik, fehé- redik a haj, hajlik a gerinc. Jön­nek a pszichés (pszichoszoma­tikus) betegségek, melyek gyó­gyítása meglehetősen nehéz. Mi tagadás: itt az elmúlt negyven év a lelki tréningeket nélkülözte. (Olykor a fizikai tréning is elmaradt.) Ezért volna fontos a professzor sze­rint, hogy a jövő nyersanyagát, a gyermekeket egy, az eddigi általánostól eltérő módon fel­készíteni az életre, felvértezve őket a váratlan kihívásokkal való szembenézésre is. A XXI század az individua­lizmus százada lesz. S éppen e miatt szomorú, hogy a rend­szerváltás óta még senki sem tekintette át, senki sem rendsze­rezte azokat a teendőket (a Tu­dományos Akadémia sem), amelyek e jövő nemzedéke számára fontosak lennének. Megfogalmazható: a gazdasági megkésettségünk mellett az életvitelbeli megkésettségünk szembeötlőbb. Persze, vannak a lelki ténye­zők mellett fizikai-táplálkozási- kömyezeti okai is az öregedés­nek, s ez az, ahol s amiben talán gyorsabban változtathat-vál- tozhat az ember. A mozgáshi­ány és a környezeti ártalmak (benzingőztől az ózonlyukig) a témánkhoz szorosan tartozóak: ki-ki maga eldöntheti, mit tehet mindezek ellenében. Akár tár­sadalmi szinten is. A fásítás, erdőtelepítés létér­dek. A prognózisok szerint a kőolajszármazékokat harminc- negyven év alatt elhasználjuk: a föld kimerül. A természetvédő szerint: hála Istennek! Egy biz­tos: az emberiség anyagi érde­kei erősebbek ma mint létérde­kei: a környezetszennyezés le- győzhetetlennek látszik. Mindenesetre az életmód­kérdés egyik legfontosabb ré­sze a már említett táplálkozás. Tudjuk régóta, de a professzor megközelítésében talán még szemléletesebben igazolhatjuk: mi is lehetnénk jóval fiatalab­bak korunknál. Az ember 1014- en mennyiségű élő sejtből áll, s ez öt nagyságrenddel nagyobb, mint amennyi ember él a föl­dön. Nos: a sejtek rendezett tár­sadalomban élnek mindaddig, amíg ezt a harmóniát fel nem rúgja valami. Gondoljunk a da­ganatokra. A mindenevő em­bernél a sejtek rugalmasságát a táplálékkal fenn lehet tartani, de el is lehet rontani. Például a túlzott sófogyasztás a szervezet vízigényét növeli, a sok víz a sejteket felpuffasztja, öregíti a szöveteket s vele öregíti az em­bert is. Higgyük el: a legszüksége­sebb vitaminok és „sejttáplálé­kok” a gyümölcsökben rejle­nek, s bizony, ha megnézi az ember a statisztikákat szembe­ötlő: eléggé alacsony és éppen csökkenőben a gyümölcsfo­gyasztás (gyümölcslé) a mi ke­leti régióinkban (!). Ki hitte volna? Ebben is leszakadunk Európától, az Egyesült Álla­moktól. Kellermayer Miklós évek óta erre próbálja a figyelmet fel­hívni, szorgalmazva például a magyar gyümölcs-génbank lét­rehozását is. De nemcsak a friss gyümölcs, hanem az aszalt gyümölcsök is hasznára vannak sejtjeinknek. Á professzor szerint - s talán fantáziamozgató lehet a mai vállalkozói világban - a kiter­jedtebb (nagyüzemi) gyümölcs­aszalás megmentené a termést még olyan gyümölcs-bő esz­tendőkben is, mint amilyen 1996-ban volt, másrészt jó pénzt lehetne bekasszírozni érte. Piackutatás kérdése az egész. Nos, itt a lehetőség. Új évet írunk, új célokkal. Alkalom, hogy ismét feltegyük a kérdést: vajon miért látszunk öregebb­nek, mint amilyenek vagyunk? S vajon megéri-e hosszú tá­von, ha önmagán is megpróbál uralkodni az ember, s megpró­bál életlátásában, életmódjában változni, új utakat keresni? Kozma Ferenc KI RÁND U LÁS-STAF ÉTA Középiskoláknak szóló akció Osztálykirándulásttámogataz Új Dunántúli Napló kiadója. A január 1-jétől március 31-ig indított akciójában „Kirándulás-staféta" cím­mel minden iskola (osztály) tanulója cselekvő részese lehet az év végi osztálykirándulás költségei csökkentésére vagy egy gazdagabb, színesebb program valóra váltásának. A játékban részt vevő iskolák az iskola könyvtárát gyarapíthatják az osztályok aktivitásának meg­felelően. Mit kell tenni ezért? Megvenni az Új Dunántúli Naplót és a lap oldalain elrejtett „Kirán­dulás-staféta" szót kivágni, rajzlapra ragasztva havonta egyszer beküldeni a Kiadóhoz. A rajzlap felső szélére az iskola, illetve osztály nevét kell írni. Az értékelés az akció végén történik, osztályonként a legtöbb szelvényszám, iskoláknál az egy osztályra eső átlagos szelvényszám nagysága alapján, de havi tabellán is lehet követni a helyezéseket az akció folyamán. A helyezési lista a tárgyhót követő második vasárnap látható az Új Vasárnapi Dunántúli Naplóban, illetve írásbeli értékelést az iskolák igazgatói kapnak. Március 29-ig befejeződik a gyűjtés. Az értékelésre április 7-én, az eredményhirdetésre április 10-én kerül sor. A januári szelvényeket február 3-ig, a februári szelvényeket március 3-ig, a márciusi szelvényeket április 3-ig beérkezően kérjük beadni vagy postázni a Kiadóhoz. (Új Dunántúli Napló Kiadója Pécs, Rákóczi út 34. 7623) A borítékra kérjük ráírni „Kirándulás-staféta" Egy rajzlapra 52 szelvényt kérünk ragasztani (13x4 db) A legtöbb szelvényt beküldő osztályok részére az alábbi díjakat ajánlja támogatásként a Kiadó: I. díj: 60.000 Ft II. díj: 50.000 Ft III. dfj: 40.000 Ft IV. díj: 30.000 Ft V. dfj: 20.000 Ft összegű támogatás, számla alapján. Az egy osztályra jutó átlagos szelvényszám alapján az első három legtöbbet elérő iskola díja: I. dfj: 50.000 Ft II. dfj: 30.000 Ft III. díj: 20.000 Ft könyvvásárlási utalvány A KSH Baranya Megyei Igazgatóságának adatai alapján Magyarul magyarán Hasonló alakú szavak Ma a tv-ben Hazai dallamok A pécsi Széchenyi Gimná­zium Sportcsarnokában 1996. november 24-én rögzí­tett nagyszabású német nem­zetiségi gálaműsorból ezen a hétvégén már a második ösz- szeállítást sugározza az Un­ser Bildschirm, a tv német nemzetiségi műsora. A szombaton reggel 8 óra 55 perckor a kettes programon kezdődő műsorban a követ­kező előadók szerepelnek: a csolnoki fúvószenekar, a hi- mesházai gyerekcsoport, a lánycsóki német énekkar, a mórágyi tánccsoport, Peller Anna és Gátas József Pilisvö- rösvárról, a kecskédi tánc- csoport és a vaskúti zenekar. A televízió munkatársai: szerkesztő: Gemer Éva, ren­dező: Hoffmann György, operatőr: Halla József. A doni áttörés évfordulóján Az 1943. január 11-i doni át­töréssel kezdődött csata áldo­zatainak, a II. világháború hő­seinek tiszteletére az 54. év­forduló alkalmával ökumeni­kus istentisztelet lesz a pécsi Bazilikában hétfőn 14 órakor a történelmi egyházak, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, a Honvéd Egylet, a Hadifoglyok Egyesülete, a Hadiözvegyek és Hadiárvák Egyesülete, a Magyar Ellenál­lók és Antifasiszták Szövet­sége, a Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság, a Pécsi és a Baranya Megyei Helyőr­ségi Parancsnokság és a Vi­tézi Rend szervezésében. Sokszor bizonytalanok va­gyunk az olyan szavak haszná­latában, amelyek azonos vagy nagyon hasonló alakúak. Eze­ket a tudomány azonos alakú (homonim) vagy hasonló alakú (paronim) szavaknak nevezi. Az első típusba azok sorolha­tók, amelyek között legfeljebb stilisztikai különbség van, és az egyéni nyelvi ízlés, a megszo­kás függvényei. Ilyen például a bolgár - bulgár alakpár. Erede­tileg u-val hangzott és írták. Az évszázadokkal ezelőtt végbe­ment hangváltozás eredménye­ként a bolgár vált általánossá, elfogadott köznyelvi alakká: bolgár nyelv, bolgárkertész stb. De az országnévben idegen nyelvi hatásra megmaradt az u: Bulgária. Ehhez hasonló a kubikos - kubikus szópár. Mindkét alak használatos. Szótáraink szerint az első a helyesebb, amely a trafikos, kalapos, asztalos pár­huzamaként alakult a kubik (=köbméter) idegen szóból. Az -us végű változat mintája a pa­tikus, muzsikus stb. lehetett. A karalábé - kalarábé is ebbe a típusba tartozik. Eredeti­leg a második alak volt az álta­lános német származásának megfelelően (Kohlrabi). Hang- átvetéssel (mint a comb és a bonc, a szecska és a secka) jött létre a ma általánosnak tekint­hető változat. Valamivel nagyobb a kü­lönbség, a stilisztikai mellett már a jelentésben is megmutat­kozik a karaj - karéj párban. Szláv eredetű szavunk alakja a nagyobb, szélesebb jelentés­körű: félkör alakú darab, szelet, hely, bemélyedés értelemben. Van kenyérkaréj, aztán tábor­tűz köré karéjban ülnek le a fia­talok; karéjosak néhány növény levelei. A karaj szűkebb jelen­téskörű, s elsősorban húsipari és konyhai műszó. A házi em­lősöknek, a mai gyakorlatban főként a sertésnek a- gerince melletti húsa. Párhuzamai a haj - héj (kenyéré), paraj - paréj, taraj - taréj. Hasonló ehhez a kering - ke­reng szópár. Az első inkább köznyelvi változat. Ebből származik a keringő mint 3/4- es ütemű forogva járt páros tánc, illetve zene. Ä második pedig tájnyelvi és irodalmi: „S kereng a bolygó, mint fáradt agy este” (József A.: A Koz­mosz éneke). A kerengő pedig a kolostorudvart körülvevő árká­dos folyosó. Ebbe a típusba tartozik a központ - középpont. A műve­lődési, telefon-, agy- utótagja csak az első alak lehet. A má­sodik eredeti értelemben mér­tani fogalom, átvitt értelemben pedig irányító szerepű személy, intézmény. S végül az érem - érme kö­vetkezzék! Mindkettő az ér (va­lamit, valamennyit) szárma­zéka. A másodikat a nyelvérzék birtokos személyjeles alaknak érezte (valakinek az érme). Eb­ből vonták el az érem szót. Az érme jelentése pénzdarab (tízfo­rintos érme), az egykori tele­fonérme (tantusz). Az érem vi­szont a különféle kitüntetések­kel együttjáró, rendszerint ne­mesfémből készült díszes ko­rong. E párok közül mindig a szö­vegösszefüggésnek megfelelőt használjuk. Rónai Béla UDN Keresztrejtvény Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. Pécs, Bánya u. 17.; Páhoki Jánosné, 7632 Pécs, A január 4-i lapban közölt rejtvény helyes Nagy I. u. 58.; Szűcs Krisztina, 8900 Zalaeger­megfejtése: „Nincs olyan érzésed, hogy az új al- szeg, Zárda u. 27. bérlőnk állandóan figyel minket?” Az utalványokat postán küldjük el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom