Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)
1997-01-02 / 1. szám
12 DÜmántúli Napló Külföld 1997. január 2., csütörtök Osztrák-magyar határ Hol vegyünk matricát? Az Ausztriába utazó magyarok legjobban teszik, ha még Magyarországon megvásárolják az osztrák autópályákon és autó- utakon kötelező matricákat - tájékoztatta a bécsi gazdasági minisztérium illetékes osztálya az MTI-t. Az éjjel-nappal nyitva tartó utolsó benzinkútnál azt megtehetik. Akik matrica nélkül érkeztek Ausztriába, azok munkanapokon reggel 8 és este 8 között vehetnek vignettát az Osztrák Autóklub (ÓAMTC) határállomásokon található árudájában. (Hegyeshalom)-Nickels- dorfban és (Sopron)-Klingen- bachban szombaton is 8-tól 6- ig nyitva van ez a kirendeltség. Ha valaki hétköznap ennél később, illetve a hétvégén más időpontban érkezik a határra, akkor Klingenbachban az osztrák vámosoktól, Nickelsdorf- ban pedig a Shell-benzinkútnál vehet „Mautpickelt”. Vigyázat: a nickelsdorfi vámosok nem árusítanak matricát! A magyar autósokat senki nem kényszenti, hogy használják az autópályát, ezért nem kell venniük vignettát a határ és az első autópálya-kijárat közötti szakaszra - mondta el az illetékes. Az ellenben még mindig nem világos, hogy a vámosok csak egy hétre szóló matricákat árulhatnak-e a gépkocsi- és buszvezetőknek, vagy egyéves matrica is kapható lesz majd náluk. Aki Ausztrián belül dönt úgy, hogy mégis szüksége van matricára, az a postahivatalokban, trafikokban, benzinkutaknál szerezheti be legkönnyebben. A vignetta Bécs egyes gyorsforgalmi útjain is kötelező. A büntetés 1100 schilling- től kezdődik, s azoktól, akik nem tudnak vagy nem akarnak fizetni, a csendőrök elkobozhatnak bármilyen tárgyat. Emlékeztetőül: a személy- és tehergépkocsikra 3,5 tonna össztömegig tíz napra 70 schil- lingbe, két egymás után következő hónapra 150 schillingbe, egy évre 550 schillingbe kerül a matrica, 3,5 tonnánál súlyosabb autóbuszokra és teheijármű- vekre (7,5 tonnáig) 300, 1500, illetve 6000 schillingbe. A 7,5 és 12 tonna közötti súlyú járművekre ezeknek az összegeknek a dupláját kell fizetni, a 12 tonna felettiek pedig más rendelkezések alapján fizetnek úthasználati díjat. Kohl kancellár újévi beszéde Meg kell reformálni a gondviselő államot A németek nem élhetnek úgy tovább, ahogyan eddig éltek, hanem alkalmazkodniok kell a piac világméretűvé válásához - mondta nekik Helmut Kohl kancellár újévi üzenetében. A rekord méretű munkanélküliséggel járó 1996. esztendő tapasztalatairól szólva Kohl úgy vélekedett, hogy meg kell reformálni a „gondviselő államot”, a szociális piacgazdaság rendszerét, a nyugdíj- és az adórendszert. Ezt a reformot kormánya fő vállalkozásának nevezte. A kancellár elmondta, hogy Németországnak az eddiginél keményebb versennyel kell szembe néznie a világpiacon, s mivel a világ egyik legnagyobb exportőre, változtatnia kell egy sor dolgon, hiszen ettől függ több millió állás sorsa is.- A gazdaság globalizálódása, a korpiramis drámai módosulása, s korunk környezeti feladatai nem kerülhetők ki - mondta. A gondviselő államot úgy kell átalakítani, hogy tartósan finanszírozható maradjon. Hasonló úton jár Franciaország, Hollandia és Svédország is - folytatta. A szociális piacgazdaságról úgy vélekedett, hogy rugalmasan alkalmazható az új valósághoz. 1998-ban nagyszabású adóreformot foganatosítanak, s nagyobb egyéni kezdeményezést és felelősségvállalást tesznek lehetővé, illetve követelnek meg a reform keretében. Csökkenni fog az adó mértéke, a rendszer pedig igazságosabbá és egyszerűbbé válik. Kohl szerint a nyugdíjrendszert is át kell alakítaniuk, hogy a ma még fiatal nemzedék is számíthasson majd nyugdíjra. Ír EU-elnökség: Kis ország, nagy dicséret Óvatos és ügyes egyensúlyozás az integráció mélyítését gyanakvóan szemlélő Nagy- Britannia és Dánia, illetve a pedált erősen taposó Németország és Franciaország között, 140 oldalas, viszonylag konkrét, jóllehet, az igazán húsba vágó kérdéseket szőrmentén kezelő záródokumentum összekovácsolása anélkül, hogy a két szekértábor bármelyike megsértődjék - ebben áll lényegében az a siker, amelyet az ír EU-elnökség fél éve után Dublin jólesően elkönyvelhet. A dicséretek özöne már a december közepi dublini záró uniós csúcson megindult, főleg annak köszönhetően, hogy mindenki kapott valami csemegét: az írek végül is nem nagyon erőltették az integrációs kérdéseket, a britek pedig hálából nem borították fel az asztalt Dublinban, pedig a sajtó már a felkészülés heteiben haditudósításokat ígért az olvasóknak. A kényes kérdések kitolódtak a holland félévre, viszont Dublin sem maradt olyan sziporkázó látványosságok nélkül, mint a tervezett közös EU-valuta, az Euro bankósorozatának bemutatása. Az Euróval kapcsolatos, a tárgyalóasztalnál elért legnagyobb dublini siker is, mégpedig a Németország által összeállított, szigorú stabilitásőrző intézkedéscsomag elfogadása, minimális engedményekkel. A méltatások azonban nem csupán az ír főváros erődítményében, a hamleti zordságú Dublin Castle-ban két nap után felmutatott eredményeknek szóltak, hanem annak a higgadt, profi ügykezelésnek is, amelyet az írek júniustól decemberig végeztek az Európai Unió nevében. Általános vélemény: a földrajzilag és gazdasági súly tekintetében is az unió peremvidékén élő, alig hétmilliós kis ország komoly mennyiségű diplomáciai szürkeállományt vonultatott fel erre a hat hónapra, olyan nehéz súlyú partnerek teljes megelégedésére, mint az együttesen csaknem 200 millió lakost számláló Nagy-Bri- tannia, Franciaország és Németország. Kertész Róbert Vélemények a lengyel gazdaság 1996-os eredményeiről A lengyel üzleti élet véleménye szerint az 1996-os esztendő legjelentősebb eredménye a magas gazdasági növekedés fenntartása volt, valamint Lengyelország csatlakozása a legfejlettebb ipari államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD). A varsói Business Center Club vezetője kritikával illette viszont a privatizáció további lassulását és az állami mamutcégek monopolszerepének fenntartását. A vállalkozói szféra képviselői egy év végi körkérdésre válaszolva azt is hangsúlyozták, hogy az 1995-ös 7 százalékosról 5,5 százalékra mérséklődött GDP-növekedés a politikusok számára egyfajta figyelmeztetés arra, hogy 1997-ben jobb feltételeket kell biztosítaniuk a gazdaság működéséhez. A munkaadók országos szövetségének vezetője a belföldi kereslet növekedését tartja az év legnagyobb sikerének. Andrzej Wilk szerint a hazai fogyasztás emelkedése nagyban hozzájárult a gazdaság élénküléséhez, egyúttal azt is bizonyította, hogy az emberek egyre nagyobb jövedelemmel rendelkeznek. Dollárban számítva a rendszerváltás óta csaknem a hússzorosára nőttek az átlagbérek Lengyelországban. A negatív jelenségek közé Wilk a külföldi tőke továbbra is elégtelen beáramlását, valamint a kereskedelmi deficit növekedését sorolta. „Egy valódi piac- gazdasághoz képest még mindig túl magas a különböző importkontingensek, a kivételek és a kedvezmények, valamint a különleges koncessziók száma” - tette hozzá a munkaadók szövetségének vezetője. Andrzej Arendarski, a gazdasági kamara elnöke szerint az év legfontosabb eredménye a pénzügyi fegyelem betartása és az infláció elleni sikeres küzdelem volt. A szakember szerint azonban a kormány még súlyos árat fog fizetni amiatt, hogy ismét elhalasztotta a nagy állami monopóliumok - a távközlés, az energiaszektor - privatizációját. A lengyel törvényhozás gazdasági, pénzügyi és költségvetési bizottságának vezetője egyetért abban, hogy 1996 a lengyel gazdaság jó éve volt, hiszen nőtt a nemzeti össztermék, s végre érezhetően nőtt a foglalkoztatottság is. Wieslawa Ziol- kowska ellenben kudarcnak minősítette az inflációellenes politikát, mivel a kitűzött célt (17 százalékost) csakúgy, mint tavaly, az idén sem sikerült elérni. A még nem végleges adatok szerint a tervezett 17 százalék helyett 1996-ban 18,5 százalékos volt az áremelkedés üteme. Kamatozó Kincstárjegy 1 BIZTONSÁG FELSŐFOKON A havonta kibocsátott, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy az egyik legnépszerűbb befektetés az értékpapírpiacon. Nem is csoda, hiszen jól kamatozik és rendkívül biztonságos. • Az állami garancia azt jelenti, hogy az állam garantálja a befektetőnek a névérték és a kamat kifizetését a futamidő lejártával. • A Kamatozó Kincstárjegy évi 21 %- ot kamatozik. • Biztonságát tovább növeli, hogy nem kell hazavinni - értékpapír- számlán is tartható, ahonnan sem ellopni, sem elveszíteni nem lehet. • A Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt másodpiaci forgalomban az OTP Bank, a Kereskedelmi' és Hitelbank, a Magyar Hitel Bank kijelölt fiókjaiban és a Magyar Államkincstár fiókhálózatá-ban napi árfolyamon adható és vehető. • A Kamatozó Kincstárjegy könnyen elérhető, hiszen - amint az az alábbi listából is látszik - igen sokan forgalmazzák. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata (1998/1.) 1996. december 27-től 1997. január 10-ig jegyezhető. Jegyzési árfolyam 1996. december 27 - 1997. január 3.: 99,70%, 1997. január 6-10.: 100%. A kibocsátás napja (egyben a kamatozás kezdete): 1997. január 15. Évi kamata 21%. AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Értékpapír Ügynökség Rt. 1051 Bp , Mérleg u 4. • OTP Bank Rt. Pécs, Rákóczi út 44.. Király u. 11., Pécs-Újmecsekalja, Komló, Mohács, Siklós, Szigetvár, Villány • Inter Európa Bank Rt. 7624 Pécs, Ferencesek utcája 52. • K&H Bank Rt. 7621 Pécs, Búza tér 6/A • Magyar Hitel Bank Rt. 7621 Pécs, Szabadság u 3 , Mátyás király u. 3. • MKB Rt. 7621 Pécs, Király u. 47. AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELY: Cooptourist Rt. 7601 Pécs, Irgalmasok u. 22 VALAMINT: Magyar Államkincstár Baranya Megyei Értékpapírpénztára 7621 Pécs, Geizler Eta u. 8. magyar állampapír
