Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)
1996-12-06 / 333. szám
16 DUmántúli Napló Közélet 1996. december 6., péntek Biokom-konzorcium a szelektív hulladékgyűjtésre Milliárdok a környezetért Eddig csak akciókon szedték össze az akkumlátorokat, most ez a gyűjtés is rendszeressé válik fotó: laufer László Gyökeresen át kell alakítani a magyarországi hulladékgazdálkodást. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezetőjétől, dr. Szántó Pétertől hallott mondat a minap hangzott el egy pécsi konferencián, amelynek témája a hulladék- gazdálkodás jelene és jövője volt. Pécs ebből a szempontból kulcsfontosságú helyzetbe került: a Biokom Környezetgazdálkodási Kft. egy konzorciumot hozott létre, amelynek feladata meghatározott hulladék- fajták összegyűjtése, kezelése, újrahasznosítása Dunántúl hat megyéjében. A cél ezzel: megteremteni azokat a feltételeket, amelyek mellett a különböző gazdálkodó szervezetek és a lakosság a törvényes keretek között, a jogszabályok betartása mellett „tudhatják le” ezekhez a hulladékokhoz kötődő gondjaikat. Lényegében tehát szolgáltatásról van szó, amelynek természetesen a konzorcium számára vannak gazdasági vetületei is. A közelmúlt szülötte a termékdíj: a különböző elhasznált termékek - ez esetben csomagolóanyagokról, akkumulátorról, gumiabroncsokról, üzemanyagokról, hűtőgépekről és hűtőközegekről van szó - összegyűjtésének, kezelésének költségeit fizessék meg azok, akik ezeket termelik. A termékdíjat az állam adó módjára szedi be, s egy alapban összegezve a KTM dönt a fel- használásáról. A minisztérium pedig pályázatok révén ad ebből támogatást azoknak a cégeknek, amelyek a korszerű hulladékgazdálkodás érdekében vállalkoznak beruházásokra. Kiss Tibor, a Biokom igazgatója szerint milliárdok kellenek. Amire a konzorciumba tömörült hat cég vállalkozott: a gumiabroncsok, az akkumulátorok és elsősorban a csomagolóanyagok összegyűjtése, kezelése. Ehhez az említett alapból pályázat révén közel 800 millió forintos támogatást nyertek. Eredménye több tízezer tonna másodlagos nyersanyag összegyűjtése és jó részének újrahasznosítása lenne. Ezt a pénzt úgynevezett rendszergazdai pályázaton nyerte a Környezetgazdálkodási Kft. Összesen 3,1 milliárd forintot osztott el a bíráló bizottság, a legsikeresebb a Biokom pályázata volt. A projekt a lakosságot és az ipart - mint hulladéktermelőket - egyaránt megcélozta. A megvalósítás összes költsége több mint kétmilliárd forint, ebből 1,3 milliárd volt az igényelt támogatás, a saját forrás csaknem 900 millió forint. A cél a megfelelő rendszer kidolgozásával elérni, hogy a keletkező másodnyersanyagok minél nagyobb arányát visszagyűjthes- sék. Ami ebből Baranya, Somogy, Tolna, Fejér, Zala és Győr-Sopron megyékben a lakosságot közvetlenül érinti: minden 10 000-nél több lakost számláló településen hulladékudvart alakítanak ki, a háztartásokban keletkező termékdíjas hulladékot ide lehet behozni, az úgynevezett gyűjtőszigetek a közterületeken lesznek (speciális konténerek), a városokban hetente ugyanabban az időben, meghatározott helyeken fogadják a lakosság által szelektíven gyűjtött hulladékokat. A cégeknél is lesznek megfelelő konténerek a termékdíjas hulladékok elkülönített gyűjtésére, innen a két központi válogatóba, Pécsre, illetve Székesfehérvárra viszik, válogatják, előkészítik az újrahasznosításra. Mindez együtt: óriási mennyiségű hulladéktól mentesíti az országot. Nem csak ennek gyűjtése, tárolása jelent anyagi terhet, hanem újbóli hasznosításának elmaradása is hatalmas veszteség. Ezt elkerülendő alakította meg a pályázati pénzre támaszkodva a Pécsi Biokom Környezetgazdálkodási Kft. a konzorciumot. Ám azzal is tisztában vannak a szakemberek: nagyon nagy hangsúlyt kell fektetniük a cél elérése érdekében a jövő generációi környezetre figyelő nevelésére, s ebben a tájékoztatótudatformáló tevékenységben a súlypontot az óvodásokra és az iskolás korosztályra helyezik. A program végrehajtása megkezdődött, bár a KTM a szerződéseket a Biokommal még nem kötötte meg. A pécsi hulladékudvar kialakítása a Megyeri-úton folyamatban van, s megrendelték már a speciális gyűjtőedények egy részét, a különleges gépkocsit is. Mészáros A. A legtöbb pénz Németországból érkezett Külföldi működötöké Magyarországon Az egy főre jutó külföldi működőtőke-állomány nagysága tavaly Magyarországon 1000 dollár volt. A 80 százaléka Budapestre és környékére, továbbá az észak-nyugati területekre áramlott. E gazdaságilag fejlettebb övezetekben az egy főre jutó működőtőke-állomány megközelítette a 2700 dollárt, míg más területeken ez csupán ennek egytizede körül volt. Mindezt az a felmérés tartalmazza, amelyet a KPMG Könyvvizsgáló- Adó és Köz- gazdasági Tanácsadó Kft. végzett a külföldi befektetők körében. A vizsgálat szerint a hazánkban működő külföldi érdekeltségű vállalatok 40 százaléka a termelő- és feldolgozóiparban tevékenykedik. Ezt követi a nagykereskedelem, a szolgáltatás, valamint a banki és pénzügyi terület. A megkérdezettek válaszaiból kiderül, hogy a legtöbb társaságban a többségi tulajdon a külföldiek kezében van. A vállalatok 93 százalékánál ez az arány 50 százalék fölött van, ezen belül 68 százalékuknál még a 90 százalékot is meghaladja. A letöbb működötöké Németországból érkezett, ezt követti Ausztria és az Egyesült Államok. A befektetőknek csak csekély része, 16 százaléka nemzeti cég, nagy hányaduk pedig több mint három országban működik, vagyis multinacionális vállalat. A legtöbb befektetés vegyes vállalat alakításával érkezett az országba, míg a privatizáció, a zöldmezős beruházás és a magánvásárlás csaknem azonos szerepet játszott 20-20 százalék körüli részesedéssel. A befektetők számára a térség stratégiai bázist jelent, vagy lehetőséget nyújt termékeik piacának kiszélesítésére. Néhányan azonban az olcsó cégfelvásárlási lehetőségeket kívánták kihasználni. A felmérés megemlíti, hogy az olcsó munkaerő szintén nagy vonzóerőt jelentett, míg a kedvezmények, ösztönzők általában csak kis szerepet játszottak a külföldi vállalatok döntésénél. A válaszadók 84 százalékának teljesültek a befektetéssel kapcsolatos várakozásai. Felhívták azonban a figyelmet az infláció és a forint leértékelődés hátrányos hatására. Működési akadályként fogalmazták meg ezen kívül még az adótörvény gyakori változtatását is. Új jelenségként említették a helyi vásárlóerő csökkenését, ami azokat a befektetőket érinti igazán érzékenyen, akik piacbővítés céljából jöttek az országba. A szolgáltató vállalatok majdnem 80, míg a nagykereskedelemmel foglalkozó cégek csaknem 65 százaléka kevesebb mint egymillió dollár külföldi befektetéssel működik. A legnagyobb tőkeinjekciók a távközlési szektorba érkeztek, ahol a befektető társaságok csaknem 80 százaléka több mint húszmillió dollárt meghaladó összeget invesztált. Jelentős befogadóágazat a termelő és a feldolgozó ipar is, ahol a vállalatok 40 százalékánál több mint tízmillió dollár a befektetés értéke. Ebből 33 százalékánál 10- és 50 millió között, 8 százalékánál 50- és 100 millió közötti dollár a befektetés nagysága. Ez e kép változhat az elkövetkezendő néhány évben. Egészség és munkahely Baranya az ENSZ-program vidéki helyszíne A munkaadó érdeke: olyan ember dolgozzon nála, olyannak adjon fizetést, aki szellemi és fizikai kondíciója alapján a legjobb teljesítmény nyújtására képes. A munkavállaló érdeke: a lehető legkevesebb kifogást találjanak a munkájában, mert ha túlzottan az elvárt színvonal alá süllyed, elveszíti munkahelyét. Az ENSZ évek óta tartó egyik programjának e kettősség biztosítása a célja. A projekt 1990 óta él, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szakmai irányítása mellett, eddig többek között Egyiptomban, Lengyel- országban, Namíbiában, Sri Lankán vezették be. Idén Magyarország, a FÁK-államok, Románia és Lettország próbálkozik azzal, hogy - elsősorban a munkahelyi alkoholizmus visszaszorítása, de általában az egészséges munkahely és életvitel érdekében - részletes programot dolgozzanak ki az ENSZ által finanszírozott projekt végrehajtására. November közepén volt erről Budapesten egy megbeszélés, amelyen Pécsről Perényi József vett részt, az Érdekegyeztető Tanács munkavédelmi bizottságának tagja, de a munkaadói és munkavállalói oldal képviselői is, illetve olyan szervezetek aktivistái, akik valamilyen módon csatlakozhatnak eddigi tevékenységeik alapján a programhoz. Az alapvető cél: meggyőzni a munkaadókat arról, hogy ha a programot „beengedik” a munkahelyre, mindkét fél csak nyerhet. Ennek érdekében körvonalazták: milyen cégek lehetnek a helyszínei a projektnek Budapesten és vidéken, melyik ágazatban, mekkora vállalatok, milyen tulajdoni háttérrel működők. Perényi József véleménye szerint elsősorban az úgynevezett nem telepített üzemek - például: erdőgazdaságok, mezőgazdaság, építőipar - lehetnek a célzottak, ahol a munkaidő alatti alkoholfogyasztás nehezebben zárható ki. A program végrehajtására nem lehet valamiféle „hatósági köpenyt” húzni, kifejezetten a meggyőzés az eszköz, annak elfogadtatása, hogy az egészségvédelem a munkaadónak és a munkavállalónak egyaránt profitot, biztonságot eredményez. A magyarországi programterv elkészült, létrehozták a szakértői testületet is. Ha Baranyában megtalálják azt a három vállalatot, amelyik részese szeretne lenni az ENSZ-projekt- nek, akkor a megye lenne a vidéki helyszín. A csatlakozási szándékot Perényi Józsefnek lehet jelezni a 06-30-272-872- es telefonszámon. A program több évig tart. M. A. A Habsburg fővárosok fénykora Susan Zimmermann és Gerhard Melzin osztrák politológusok szerint Bécs a Monarchia ösz- szeomlásáig nem volt valóságos német-osztrák metropolis, az osztrák modem művészetek és gondolkodás központjának kialakulása elsősorban szláv, magyar, zsidó és olasz személyiségeknek köszönhető. Prága abban különbözött 1918 előtt Bécstől és Budapesttől, hogy a feltörekvő cseh nemzet a monarchia ellen lázadt. Budapesten 1890-ben a lakosság egynegyede német ajkúnak vallotta magát, egyötöde pedig zsidó vallásénak, s a zsidók asszimilációs törekvései közismertek voltak, amíg a politikai elit a magyarosítást tűzte ki zászlajára. Mindhárom fővárosra jellemző volt a század elején a szociális nyugtalanság, a városokba özönlött tömegek rossz gazdasági helyzete, egyre romló életviszonyai, valamint az etnikai összeforradás és ösz- szeforrasztás szándéka mellett az, hogy a lakosság egy része szinte kapaszkodott eredeti hagyományaiba. Bécsben és Budapesten a városi vezetés hatalmas összegeket költött az infrastmktúra fejlesztésére, iskolák építésére, de szinte alig törődött a lakosság nyomorával és egészségügyi helyzetével - áll a kötet előszavában. A lakosságra pedig jellemző volt a „lázadozás kultúrája”, ami a kilakoltatások elleni ellenállásban és a régi értékek, valamint az új jelenségek kigúnyolásában öltött testet. A kötet bevezető tanulmányát író Hanák Péter történész reméli, hogy az urbanizáción, a várospolitikán és a társadalmi konfliktusokon kívül az igen fontos kultúra is teret kap majd egy újabb kötetben. Faragó Tamás magyar történész Budapest lakosságának fejlődéséről és a népességnövekedésről írt tanulmányt, Sipos András levéltáros a budapesti városi vezetés jellegéről és belső harcairól, Tóth Zoltán, a budapesti Közép-Európa Intézet kutatója pedig arról, hogy hogyan ment végre Pesten az asszimiláció a XIX. század második felében. Ladáért halált? A legjobb éttermek A Konyhaművészet című gasztronómiai magazin közzétette Magyarország legjobb éttermeinek tízes listáját. Magyarország legjobb étterme címet nyerte: a budapesti Alabárdos, a Búsuló Juhász, Dominican, Mágnáskert, Robinson, Silhouette, Szindbád, Vadrózsa, Valentine és a veszprémi Villa Medici étterem. A zsűri az 1993 óta egyfolytában nyertes vendéglátó egységek közül választotta ki a védnöki tábla címre méltókat. Közülük az érdi Admirális, a budapesti Fortuna, a Gambrinus és a Gundel Étterem már a tavalyi eredményeikkel kiérdemelték a védnöki tábla címet. A Mágnáskert, a Silhouette, a Valentine és a Villa Medici pedig csak 1996-ban nyerte el harmadszor Magyarország legjobb étterme címet, ezáltal a védnöki táblát is. A kedves arcú, igyekvő fiatalember, a harmonikus házasságban élő félj, egy öt és fél éves kisfiú apja, aki november 4-én töltené be 30. születésnapját, szeptember 15-én nyomtalanul eltűnt. Takács Pál, a DJM-808 forgalmi rendszámú 2107 típusú élénkpiros kockalámpás Ladájába reggel fél hatkor azzal ült be, hogy a Nagykőrösi úti autópiacra megy a kocsit eladni. Haza már nem tért, nyoma veszett. A rendőrség a család bejelentése nyomán eltűnés miatt államigazgatási eljárás keretében kutatott, de hiába. Takács Pál felesége csendes, de határozott, kemény asszony, aki az idegen előtt tud uralkodni érzelmein, s a tragikus napokban is próbálja összefogottan elmondani férje eltűnésének történetét. Takács Pál eredetileg tanári diplomát szerzett. A pedagógusok mai sorsa arra ösztönözte, hogy másoddiplomát szerezzen. Beiratkozott egy jó hM vállalkozói akadémiára, hogy megis- meije az üzlet világát. Szorgalmasan tanult. A mai világból a gazdasági élet folyamatai érdekelték, a bűnügyi krónikák nem. A gyereknek jobb levegőt, nyugalmasabb környezetet kerestek. így mentek el a fővárosból egy pestkörnyéki településre, egy még teljesen be nem fejezett családi házba. Meglevő pénzüket a Lada eladásával akarták gyarapítani, hogy a ház mielőbb teljesen kész legyen. Megbeszélték, hogy 500 ezernél olcsóbban nem adják. A feleség már akkor sejtette, hogy valami baj van, amikor a félje este sem tért haza. Kimaradni nem szokott. Talán baleset érte? Az eltűnést bejelentette a rendőrségen, ugyanakkor a család ismeretségi körét, férje barátait is mozgósította. Több tucat embert, hogy segítsenek nyomra vezetni. Még jósnőhöz is fordultak, aki azt mondta, hogy a nyomok valahol Szabolcsba vezetnek. Az asszony az irracionális sejtések helyett jobban hitt a tényeknek, de a baráti, rokoni kör úgy vélekedett, hogy a gondolat jó, hiszen sokszáz illegálisan szerzett Lada útja vezet Ukrajnába. Felfogadtak hát egy magánnyomozót is, aki szeptember 19-én már keleti megyénkben járt. Takács egyik volt középiskolás osztálytársából rendőrtiszt lett. ő hivatalból is jónak tartotta a tippet, hiszen a Nagykőrösi úti autópiac számos - főként autó- vásárlással kapcsolatos - bűncselekmény színhelye. Szolgálata leteltével szeptember 20-án maga is Szabolcsba ment. Hinni sem akart a szemének, amikor még aznap szembejött vele a keresett Lada. Azonnal megfordult, s követni kezdte. Az autó Kislétán állt meg, egyik utasa telefonálni akart. A rendőrtiszt intézkedett. Nyírbátorban kiderült, hogy van egy adásvételi szerződés, amely egy magát Takács Pálnak nevező férfi aláírásával bizonyítja, hogy az autót 300 ezer (!) forintért eladta. Megoldás még nincs. Az írás- szakértő véleménye: az aláírás nem Takácsé. Áz eladóról a vevő személyleírást adott. Állította, hogy az eladót az autópiacon ismerte meg, a papírt az ő (vagyis a vevő) lakásán írták alá. Az autót a rendőrség a polgárjogilag érvénytelen adásvételi szerződés miatt elvette tőle és visszaadta Takácsnénak, akinek viszont a kocsi megpillantása ma is fájdalmat okoz. A férjnek ugyanis továbbra sincs nyoma. A rendőrség szerint nagy a valószínűsége, hogy bűncselekmény áldozata lett, de azzal gyanúsítható személyek köre nem záródott be, még nincs elegendő bizonyíték. Á rendőrség tanúként keres olyan személyt, aki szeptember 15-én a Nagykőrösi úti autópiacon már kora reggel megjelent, akár kötött üzletet, akár nem. Fénykép alapján emlékszik-e a férfire, vagy a piros, DJM-808- as rendszámú 2107-es Ladára. Takács sötétkék selyem szabadidő ruhát viselt. Jó lenne tudni, hol állt ez az autó, kik voltak az eladó piaci szomszédai? Hallot- ták-e az alkudozást, látták-e az autó eladását, a próbaútra indulást? Némethy Gyula * 1 «
