Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)
1996-12-06 / 333. szám
1996. december 6., péntek A Mai Nap Dünántúli Napló 3 Pécs Önkormányzatának levele Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium Dr. Fazakas Szabolcs miniszter úr részére Tisztelt Miniszter Úr! A Kormány 1996. november 21-én döntött az 1997. évi energia áremelésről. Az emelésre vonatkozó adatok a Magyar Közlönyben a mai napig nem jelentek meg. A többször módosított 1990. évi LXXXVII. törvény szerint a gőz, melegített víz, lakossági távfűtés és melegvíz szolgáltatás tekintetében a hatósági fogyasztói ár megállapítója a települési önkormányzat. A hatósági ár megállapítója a kérelem, illetve a kért adatok kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles az ármegállapítást közzétenni. Tisztelt Miniszter Úr! Pécsett az ármegállapítás mechanizmusa az alábbi: A Magyar Közlönyben megjelent termelői árakat a Pécsi Erőmű Rt. vagy változtatás nélkül továbbhárítja, vagy piacpolitikai megfontolásokból a maximált áron belüli árat határoz meg. Ha az utóbbi folyamatra kerül sor - információnk szerint - december 19. előtt a szolgáltató felé (Pécsi Távfűtő Kft.) nem tud árat közölni. A PÉTÁV Kft.-nek - maximális előkészítettség mellett - 2-3 napra van szüksége, hogy saját díjtételeit meghatározza, amit jóváhagyásra az önkormányzat elé terjeszt. Az önkormányzat, az eddigi tapasztaltok szerint, élni fog a 30 napos törvény adta lehetőséggel, hisz a lakosságot legsúlyosabban érintő közüzemi díj megállapításáról van szó. A fentiekből világosan látszik, hogy az új tarifákat január 1- jével nem lehet bevezetni. Hasonló a helyzet más önkormányzatoknál is. Ha ennek ellenére az új termelői árak mégis életbe lépnek, most bejelentjük, hogy az elmaradt bevételt sem az önkormányzat, sem a tulajdonunkban lévő PÉTÁV Kft. nem fogja a PERT részére megtéríteni, hisz az új termelői árak bevezetésének időpontja nincs szinkronban a törvényben foglaltakkal. Tisztelt Miniszter Úr! Csalódottan kell megállapítanunk, hogy az a munka, amit azért végeztünk, hogy a távhőellátás néhány anomáliáját feltáljuk annak érdekében, hogy azon változtatni lehessen, teljesen eredménytelen maradt. 1994-ben tanulmányt készítettünk, amelyet elküldtünk a Magyar Energia Hivatalnak. A tanulmány lényegi megállapítása az volt, hogy Magyarországon - ellentétben a nyugat-európai gyakorlattal - indokolatlanul magas költséget terhelnek kapcsolt erőművekben a távhőre. 1995. tavaszán két alkalommal is tárgyaltunk a Magyar Energia Hivatal vezetőjével, ott dr. Szabó Imre szájából elhangzott az az ígéret, hogy a távhő költségszámításán változtatnak. A mostani emelés súlyozott átlaga éppúgy 24,9 %, mint a villamosenergiáé, tehát semmi nem történt. Az előző kormány döntése alapján a pécsi bányát zárták be, szemben a jóval drágábban termelő komlóival. Ez a döntés idén kb. 500 millió forinttal emelte a PERT költségeit. Miért az erőműnek, s ezen keresztül Pécs lakosságának kellett ezt a többletköltséget vállalnia? Erre a kérdésünkre eddig még senki nem volt hajlandó válaszolni. Előző év tavaszán Horn Gyula miniszterelnök úrhoz fordultunk azért, hogy ezt a problémakört komplexen vizsgálják meg. Felvetésünkre semmi nem történt, hacsak egy, az Ipari Minisztériumból érkező semmitmondó levelet nem tekintünk annak. Ez évben fenti problémáinkat vázoltuk Kari Imre kormány- megbízott úrnak, de választ nem kaptunk. Tisztelt Miniszter Úr! Ön előtt is ismert, hogy a távhőszolgáltatás terén kialakult helyzet közelít a kritikushoz. Mint a fentiekből is kiderült mi nem elvtelen engedményeket kértünk, hanem azt, hogy a távhőszolgáltatás díjainak meghatározása korrekt, a világon másutt is alkalmazott módon történjék. Ez nem következett be, ezért felelősnek tartjuk a magyar Énergia Hivatalt, de az Ipari Minisztériumot is. Pécs, 1994. december 4. Dr. Páva Zsolt polgármester Értelmiségi Mikulás A Pécs-Baranyai Értelmiségi Klub hagyományaihoz híven ebben az évben is megrendezi a mindig nagy sikert aratott Mikulás napi ünnepségét. Pénteken, azaz ma Pécsett, a Vasutas Művelődési Ház nagytermében ( Várady Antal u. 7/2.) várják a szervezők a klubtagokat. Új kört fut a busz viteldíj drágulása A tömegközlekedés biztonsága fejlesztést igényel, de a jegyárból nem telik rá fotó: löfflerg. (Folytatás az 1. oldalról) A helyi adókról is tegnap tárgyalt a testület. Nem vezetett be új adónemet, s nem vitte lejjebb a helyi iparűzési adó alapjának eddigi határát, viszont az adókulcsot az idei 1%-ról a maximum lehetséges 1,2%-ra emelte fel január 1-jétől. Ézt egyhangúlag fogadta el a testület, ám a szintén meghozott kiegészítő határozatot - mely szerint az adókulcsemelésből származó többlet bevételt az önkormányzat költségvetésében elkülönítetten, alapsze- rűen kell kezelni, és a vállalkozások működési feltételeinek javítását szolgáló infrastrukturális beruházásokra kell fordítani - az ellenzéki pártok az adóbevétel nem kívánatos címkézésének minősítették. Később egy szavazat híján kevésnek bizonyult a többség az autóbusz viteldíj átlag 24%-os emeléséhez. Tehát még decemberben újabb kört fut a PTRT díjemelési kérelme a szükséges szavazati többségért. D. I. Ellentmondásos egészségügyi finanszírozás A törvény szerint közalkalmazottak A szerkesztőségünkbe juttatott, a Baranya Megyei Kórház egyik közalkalmazotti státuszban lévő dolgozója által írt levél kapcsán kerestük fel Peré- nyi Józsefei, az Egészségügyi Munkavállalók Szakszervezetének Baranya megyei elnökét. A levélíró azt kifogásolta, ha ők is a törvény szerint közalkalmazottak, miért nem jár nekik az évvégi 8000 forint keresetkiegészítés? Perényi József elmondta, épp a levélben is jelzett, félreérthető és ellentmondásos helyzet feloldására fogalmaztak meg egy kérelmet az EDDSZ elnökének, melyben kérik: „A közalkalmazotti törvény által deklarált bértáblán belül különüljön el az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott terület bérezése. Erre egy külön bértábla lenne a legalkalmasabb, ami igazodik az egészségügy speciális helyzetéhez. Az OEP finanszírozáson belül különüljön el a bérek költsége úgy, hogy ne lehessen másra - pl. dologi költségekre - fordítani. A bérek emelkedése kövesse a mindenkori inflációt. ” Hogy érthetőbb legyen, Perényi József elmondta: Valóban a közalkalmazotti törvény valamennyi ilyen státuszban lévő munkavállalóra vonatkozik, ám a finanszírozás szerint külön kell választani az önkormányzat költségvetéséből fizetett közalkalmazottakat - például: pedagógusok, közgyűjteményi dolgozók, önkormányzat által fenntartott szociális intézmények dolgozóit - és az egészségügyben dolgozókat. Ez utóbbi csoportnak a bérét az OEP finanszírozza, így sajnos rájuk nem vonatkozik az első kategóriába tartozóknak juttatandó egyszeri keresetkiegészítés.- A beadványunkban jelzett visszásság, amit fel akarunk oldani abból adódik, hogy az OEP az egészségügyi intézmény - pl. kórház - egész költségvetését egy összegben finanszírozza, ebből kell a működési költségeket és a béreket is biztosítani. Az OEP által az intézetnek juttatott pénz meny- nyisége pedig a kórházak teljesítményétől függ, attól, hogy adott időszakban hány beteget, hány súlyos vagy nem súlyos esetet láttak el, mennyi és milyen műtéti beavatkozást végeztek. Gyakran az OEP által, a teljesítmény után kifizetett pénz nem fedezi a működési költséget és előfordulhat, hogy a bérköltségekkel összemosódik. Még tovább bonyolítja a helyzetet, amikor az intézmény tulajdonosa egy önkormányzat; mint ilyen, neki kellene eszközöket, műszereket vásárolni, de nincs rá pénze. így az egészségügyi intézménynek ezt is az OEP-től kapott keretből kell biztosítani. Ézért kértük, hogy pontosan különüljön el a bérek költsége, hogy még véletlenül se lehessen másra fordítani. Egy másik ellentmondás az ügyeleti rendszer és annak finanszírozása. Ezt a Munka Törvénykönyve és bírói gyakorlat alapján újra kell szabályozni. Mivel az egészségügyben dolgozók ügyelete nem csupán készenléti állapotot jelent, hanem tényleges, egész műszakos munkát, ezért túlórának minősül. Ennek a finanszírozása is más, mint az ügyeleté, ugyanakkor a túlórák számának határt szab a törvény. Ebbe a határba pedig nem fér bele az orvosoktól kötelezően elvárt ügyelet óraszáma. Van még mit tenni tehát, hogy az egészségügyet sújtó ellentmondásokat feloldják, s a finanszírozások a helyükre kerüljenek. S.Zs. Csizma az ablakban Hogy mi van a csizmában? Ez az, amit előre soh' sem lehet tudni. Hétköznapokon általában a lábunk — már akinek lelik csizmára december hatodikán viszont bármi belekerülhet. Ez évben szegény Mikulás nem az ajándékok alatt görnyed, hiszen minden hivatalos szervet és intézményt is meg kell látogatnia. A végén pedig kókadt répszarvasok húzzák majd el a Parlamentig, hogy szegény, izotonikus italoktól meggyötört Mikulásunk végre utolsó virgácsaitól is megszabadulhasson. Segítői már nincsenek, mivel a krampuszok betéti társaságba tömörültek, építettek egy pénzmosodát és ki-be hajtják a lóvét. A megtört pirosruhást néhány párt- funkci politikai mögöttessel vádolja. Egy mézes-mázas jó firma ügyfél reklámszövegeket hímzett a fehérsza- kállú kabátjának hátuljára. Műmikulások lepik el az utcákat, akik exportra csórják a csizmát. És egy szép napon valaki kézigránátot rejt a szán alá. A mi Mikulásunk pedig bemutat - és elhúz az Óperenciás tengeren is túlra, ahol nincsen kacsalábon forgó közbiztonság, nincs hétmérföldes, gerinces politikai locs-pocs, nincs fél lány és egész királyság, csak jó gyerekek és rengeteg kisuvickolt csizma - amiket senki sem lop el. Csizma az ablakban? Tán már lába is kélt. Rendes Z. Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének adatai szerint a december 4-én mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték (100%) százalékában: kéndioxid 21%, nitro- géndioxid 34,8%, szénmo- noxid 36% szálló por 26,8%, ózon 9,9%. A vizsgált légszennyező anyagok átlagkoncentrációja az egészségügyi határértéket egyetlen esetben sem lépte túl. Mennyiségük az előző napokhoz képest megemelkedett a légtérben, a délelőtti órákban pedig többször megközelítette a 30 percre vonatkozó egészség- ügyi normát a város észak- nyugati területein és a belvárosban. A nyertes előfizetői kódját (amely a hfrlapelőfizetési nyugtán található) alkotó számokat közöljük hétfőtől szombatig. PLASTEX MŰANYAG és TEXTILIPARI SZÖVETKEZET Pécs, Málom-Péterpuszta Tel.: (36-72)450-312, 450-271 5000 Ft kereskedelmi értékű csomag. Ön a nyertes: ? Szövevényes a gyermekzsarolási ügy Nem könnyű kibogozni a szálait annak a gyermekzsarolási ügynek, amelyről már tudósítottunk. A nyomozás eddigi adatai szerint a pécsi Nevelési Központ környékén több tagú, 14 év körüli fiúkból álló csoport tartott rettegésben néhány fiatalt. Zsarolták, fenyegették őket, hogy pénzt csikarjanak ki tőlük. A rendőrségen egy elsős gimnazista fiú tett feljelentést, melynek nyomán a rendőrök begyűjtötték a csoport tagjait. Mint kiderült, a „kemény fiúk” egy 12 éves általános iskolást több ízben tettleg bántalmaztak, aki engedve az erőszaknak ösz- szességében mintegy kétszázezer forintot vitt el otthonról apja megtakarított pénzéből. A megfélemlített fiútól egyébként sem az édesapja, sem pedig az őt vizsgáló pszichiáter nem tudta meg, miért is fosztogatta a családi kasszát. A durván bántalmazott gyerek oly mértékben engedett a zsarolók követelésének, hogy amikor édesapja már eldugta otthon a pénzét, akkor egy ismerősének a pizzériá- jából csempészett ki több ízben öt-hatezer forintot. Az egymásnak sokszor ellentmondó vallomásokból nehezen áll össze a kép. A fenyegetésekkel, ütlegeléssel, megfélemlítéssel pénzt szerző fiatalok most egymásra kívánják kenni a felelősséget. Egyikük például kismotort akart venni, és amikor megkérdezték tőle, hogy vajon miből fog fizetni, a megzsarolt kisfiúra mutatott: „majd a kis taknyos kifizeti”. Lehetséges egyébként, hogy a gyakran bántalmazott fiút is bűnbe csábították, ugyanis a legújabb információk szerint a csoport tagjai lopott rádiós magnókkal is kereskedtek. Állítólag az értékesítés feladatainak egy részét a megzsarolt fiúra bízták, aki a befolyt összeg felét ő kapta. A fenti ügy tehát meglehetősen szövevényesnek tűnik, végleges tisztázásához még hosszú időre lehet szükség. A jelenség mindenesetre riasztó, különösen, hogy más iskolából (például a Belvárosi Általános Iskolából) is jeleztek hasonló eseteket. Mint megtudtuk, sok oktatási intézményben előfordul, hogy a gátlástalan erősfiúk pénzt kérnek kölcsön (vagy követelnek) a kisebbektől, amit aztán elfelejtenek visszaadni. B. N. i * A
