Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)
1996-12-18 / 345. szám
6 Dünántúli Napló Közélet 1996. december 18., szerda Egyre alaposabb nyelvtudással jönnek Német verseny a Leőweyben Kelj fel lelkem, keresd meg hazámat (Babits) Szekszárd „Kelj fel lelkem, keresd meg hazámat” - Babits szavaival kezdtem el azt a könyvismertetést öt évvel ezelőtt, amely Szekszárd város történeti monográfiája I. kötet címet viselte, és amely recenziót abban a reményben fejeztem be, hogy hamarosan olvashatom majd a folytatást is. Hát erre bizony öt évet kellett vámom, és most annál izgatottabban fogtam hozzá a II. kötet olvasásához, hisz ez már azt a kort tárgyalja, amelynek magam is „szerves része” voltam. Igazi város Gaál Zsuzsa Szekszárd politikai életét ismerteti 1918 és 1948 között. Csak érdekességképp megjegyzem, hogy már ebben a dolgozatban feltűnik egy név - Vendel István - neve. És ez a név - noha 1918-ban még Wendl-nek nevezték - végigkíséri Szekszárd egész történetét az adott korszakban. Nincs olyan dolgozat, amelyben nem szerepelne vitéz Vendel István-ként szereplő, pályáját polgármestemként befejező igazi szekszárdi „tüke”, aki keményen és vitézül harcolva érte el, hogy az 1915-ös Babits- i „kis város, nagy falu”-ból igazi város legyen. Szekszárd gazdasági és szellemi életét már több munkában bemutató Szilágyi Mihály dr. Szekszárd iparát, helyesebben ipari történetét dolgozza fel. A jövő társadalomfejlődését vizsgálók számára talán a legértékesebb érték marad a „kisiparos életutak” fejezet, amelyben az egyes szakmák mestereit, azok munkásságát ismerteti. Kiegészíti ezt az a hatalmas összegezés, amelyben névszerint és lakóhely szerint felsorolja a korszak összes kisiparosát, mestersége szerint. Csupa ismerős név, ismert utca. Köztük volt iskolatársak, vagy olyanok, akiknek műhelyében rendszeresen megfordultam. Érdekes, hogy az akkor 14 000 lakosú, kimondottan mezőgazdasági jellegű városban mennyi olyan kisiparossal találkozunk, akiknek híre művein keresztül még a határokat is átlépte. Lehetetlen kiemelni köztük egyeseket, hisz valamennyi mestere volt a szakmájának. A Theisz asztaloscsaládot is csak azért említem, mert annak árubemutató kirakatában gyakran nézegettem az akkori divatos bútorokat. A cukrászdák közül egy kis pletykával is szolgálhatok. A legelső cukrászda időben a legrégebbi, igazi régi berendezésű volt. Közel hozzá nyílt meg a 30-as években a Báló Zoltán féle cukrászda. Úgy tudom, Báló az Almásy cukrászda vezetője volt, de valami nézeteltérés miatt kivált onnan, és a közvetlen szomszédságban lett igazi konkurense az Almásy cégnek. A fényképészek közül Nőger Frigyes „udvari fényképész” volt általában az előkelőbb, de kisebb. Borgula nagy cég volt, akinek már a húszas évek végén valami kis autóféléje volt, és rendszeresen járta a vidéket esküvői képek készítésére. Ezeket aztán a kapualjban állandó kiállításként kirakta. Az óvodától a gimnáziumig Szekszárd mezőgazdasági történetét Viliminé dr. Kápol- nás Mária dolgozata ismerteti, amelynek lényege természetesen a szőlőtermesztés. Hiszen az, akinek Szekszárdon nem volt szőleje - akármilyen kicsi -, csak amolyan „gyüttment”- nek volt tekintendő. Dr. Szilágyi Mihály mutatja be Kereskedelem Szekszárdon címen a megyeközpont életének a szőlőtermesztés mellett talán a legjellemzőbb vonását. Kiemelkedő része a szerző által külön is feldolgozott Pimitzer- család története a családfa levezetésével. Solymár Imre A pénz és hitelélet Szekszárdon c. tanulmánya a mai gazdasági, pénzügyi szakembereknek is értékes anyagot szolgáltat. Itt „A front átvonulási időszaka” c. fejezethez csak szemtanúként említem meg, hogy a pénzintézetek páncélszekrényeit az akkori felszabadító hadsereg szakemberei a Debulay céggel nyittatták ki. Dr. Balázs Kovács Sándor az oktatásügy történetét dolgozza fel az óvodától a gimnáziumig. Csak elírás miatt említem, hogy a 20-as években megnyílt Séd melletti óvodát az Isteni Szeretet Lányai (Vincés nővérek) vezették. Az Isteni Megváltó Lányai majd elemi, később gimnázium szervezésével ill. vezetésével foglalkoztak. A szakoktatási intézmények mellett - a lehetőségek hiányában - csak röviden említem meg a Garay Gimnáziumot, amely épp a napjainkban ünnepelte százéves évfordulóját, és amely munkájának eredményességéről az ött összejött véndiákok tanúskodhattak. Egyébként ez a gimnázium most jubileumi évkönyvet is kiadott, amelyre felhívom a figyelmét a régi szekszárdiaknak. Népművelés Kaczián János Szekszárd művelődés- és sporttörténete 1918-1944 között c. dolgozathoz az iskolánkívüli népművelés fejezethez szeretnék egy kis megjegyzést tenni. 1927-től 1943-ig ugyanis édesapám volt a Vármegyei Iskolánkívüli Népművelési Bizottság titkára- röviden népművelési titkár, így az ő munkásságán keresztül- gyakran elkísérve őt „kiszállásaira” is - pár dolgot közvetlenül tudok. Kissé negatív hangvétellel jelenik meg az a tény, hogy a műkedvelő színjátszáshoz a darab kiválasztását engedélyhez kötötték. Ezt édesapám harcolta ki, és adatta ki ezt a rendeletet az alispánnal. Ugyanis többször előfordult, hogy pesti kabarészerű, gyakran gőregáboros parasztgúnyoló darabot adtak elő, aminek egyes falvakban súlyos következménye lett. így emlékszem egy nagy botrányra. Az egyik helyen „Analfabéták” című bohózatot adták elő, amelynek következtében a nagy munkával megszervezett analfabéta tanfolyam egyik napról a másikra megszűnt. Pedig éppen az analfabétizmus ellen folyt hatalmas küzdelem, és - elismerem, több helyen kis közigazgatási erőszakkal - nagyszerű eredmény is. De itt említem meg Sárdy Jánosnak - a később nagy hímévre szert tett dunaföldvári tanítónak az első hangversenyét is, amelyet az alispánná elnökletével működő szövetség rendezett a megyeháza nagytermében. (Hogy előtte Szekszárdra jövő és itt bemutatkozó ifjú Sárdyt édesapám - szokása szerint - egyszerűen bejelentés nélkül hozta el ebédre hozzánk, már csak a humor kedvéért mondom el. Apám szerint ahol hatan ülnek az ebédhez, ott egy hetediknek is jut étel, és így a vidékről bejövő fiatal tanítókat általában bejelentés nélkül hozta el. Az „ünnepi” ebéd egyébként krumplifőzelék volt.) Dr. Gutái Miklós Szekszárd egészségügyének történetét ismerteti ebben az időben (és ekkor én az engem operáló Novák Sándorra, a TBC folyamatomat gyógyító Szüle Dénesre gondolok). Végül ugyancsak dr. Szilágyi Mihály dolgozza fel a szekszárdi egyházak történetét, vallási néprajzi forrásként is felhasználható anyaggal. Jöjjön a harmadik Sok mondanivaló lenne a könyvhöz, amelyet gyönyörű képek díszítenek. Jó lett volna egyes tévedéseket kijavítani, pár képre megjegyzést tenni, de már nincs lehetőségem. És megint Babitsot idézve, amikor életem egén már „a lila kékbe feketéU”, kívánom, jelenjen meg a monográfia harmadik kötete is (de ne öt év múlva). Dr. Rajczi Péter Nagyon jól szerepeltek a VIII. osztályosok december 12-én a pécsi Leőwey Klára Gimnázium által szervezett német versenyen. Gratulálunk nekik, de mindenképpen szeretnénk köszönetét mondani német tanáraiknak is! Az ő fáradságos, következetes munkájuk van az eredmények mögött. Egyre alaposabb nyelvtudással jönnek hozzánk az általános iskolások, ennek köszönhető, hogy egy német órával kevesebbet és egy Az év első tizenegy hónapjában 10 százalékkal kevesebb közúti közlekedési baleset történt a me- gyar utakon, mint egy évvel korábban. Az Országos Balesetmegelőzési Bizottság legfrissebb statisztikái szerint a november 30-ig bekövetkezett 16 859 balesetnek összesen 23 224 sérültje volt. A halálos áldozatok száma ugyan húsz százalékkal kevesebb mint a tavalyi év első tizenegy hónapjában volt, de a szám igy is tragikus: 1996-ban eddig 1188-an vesztették életüket az utakon. A súlyos sérültek száma 7664, a könnyebben sérülteké pedig 14 372. A közlekedésbiztonsággal foglalkozó szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy mig az első tizenegy hónap baleseti ösz- szesitése javuló tendenciát mutat az előző évhez képest, addig november statisztikái már romlanak. Tavaly novemberhez képest angol órával többet iktathattunk be, és így megvan a lehetősége annak, hogy aki szorgalmasan tanul, két nyelvvizsgával hagyhatja el a tagozatot, ami jelentős pontszámot jelent az egyetemi felvételinél. Nagyon örülünk annak, hogy a pécsi iskolák mellett a vidéki iskolák is egyre jobban az élre törnek. Ezt tükrözik az oklevelek is. (Bonyhád, Nagymányok, Pécsvárad, Hőgyész, Bóly, Teve!, Lánycsók, Somberek stb.) 10 százalékkal nőtt a balesetek száma. A-baleseti okokat .vizsgálva a statisztikákból megállapítható, hogy változatlanul első helyen áll a gyorshajtás, azt követi a szabálytalan előzés és kanyarodás, majd az elsőbbségi jog meg nem adása, s a rosszul számított követési távolság következik. A balesetek közül 1433 figyelmetlenség miatt következett be. Baranyában január-november között 685 személyi sérülé- ses közúti baleset történt 957 sérülttel s ez 8,23 százalékos csökkenést jelez. A megye útjain 46- an vesztették életüket, 307 a súlyos és 604 a könnyű sérültek száma. Ami ijesztőnek tűnik: a novemberi statisztika. Baranyában ebben a hónapban az előző év novemberéhez viszonyítva csaknem 35 százalékkal több baleset történt mint az előző év hasonló időszakában. 123 jelentkezőből a legsikeresebben szereplők felvételi nélkül kerülhetnek be a német nemzetiségi tagozatra, amennyiben elsőként hozzánk jelentkeznek Dubinszky Tímea Nagymányok 95,5 I. Péter Anikó Bonyhád, Vörösmarty Ált. Isk. 95 II. Bábel Zsófia Bonyhád, Vörösmarty Ált. Isk. 93 III. Asztalos Zoltán Tevel 92,5 IV. Wagner Diana Pécsvárad, Kodolányi 92,5 IV. Hock Zsanett Somberek 92 V. Kelbert Roland Bóly 91,5 VI. Keszler Krisztina Bonyhád, Vörösmarty L5 VI. Wild Viktória Bonyhád, Vörösmarty 91 VII. Csonka Máté Belvárosi Ált. Isk. 90,5 VIII. Mosonyi Gábor Pécsvárad, Kodolányi 90,5 VIII. Studer Niké Nagymányok 90 IX. Erdős Károly Hőgyész 89,75 X. Szabó Mariann Belvárosi Ált Isk. 89 XI. Hofstetter Judit Véménd 88 XII. Kajtár Gergely Tevel 86 XIII. Varga Balázs Hőgyész 85,5 XIV. Varga Beatrix Bóly 85,5 XIV. Borsos Ágnes Bonyhád, Vörösmarty 85,5 XIV. Gódi Ildikó Lánycsók 84,5 XV. Halász Judit Lánycsók 84,25 XVI. Wesz Péter DÚS 84 XVII. Baumann Tímea Pécsvárad, Kodolányi 83 XVIII. Stanicz Georgina Újpetre 82 XIX. Schunk Szilvia Hosszúhetény 81,5 XX. Husznai Gáborné igh. tagozatvezető Közel 1200 áldozattal is Kevesebb halál az utakon Finom falatok forgatókönyve Karácsonyi ünnepi menü Az alábbi karácsonyi menüt azoknak a háziasszonyoknak, illetve háziuraknak ajánljuk, akik szeretnék elkápráztatni a családot, barátokat. Az ajánlat Várhelyi Miklóstól származik, aki a nemzeti csapat tagjaként vett részt a Szakács Olimpián. A négyfogásos vacsora előkelőén hangzik, de nem ördöngösség elkészíteni. Az adagokat is itt négy személyre számítjuk. Előételnek zöldséges halkocsonyát kínálunk, majd Tokaji borkrémlevest töppedt aszúszemekkel. Főételnek vörösboros, aszalt szilvával és gesztenyével töltött pulykaro- ládot tálalunk tojásos burgonyapéppel. Végül, annak, aki bírja, szőlőparfét szolgálunk fel szeletelt gyümölccsel. Zöldséges halkocsonya Hozzávalók: 1 kis ponty, 20-25 dkg pontyikra, 10 dkg sárgarépa, 10 dkg gomba, 5 dkg zöldborsó, 1 csomó snid- ling, 1 tojásfehérje, 2 dkg zselatinpor Úgy készítjük, mint a halászlét, csak piros paprikát nem adunk hozzá. A sárgarépát vágjuk szép formára. Ennek a tálalásnál még fontos szerepe lesz. Amikor megpuhult a zöldség, leszűrjük, és a forró lében feloldjuk a zselatinport. A tojásfehérjét egy nagy edénybe rakjuk és merőkanalanként hozzászedjük a levet. Még csak véletlenül se csináljuk fordítva, mert csak így lesz áttetsző a lé! A kihűlt zöldségeket, a halat és az ikrát a tányérok aljába rakjuk mintát formázva belőlük. Egy fél merőkanálnyi lét öntünk rá, és megvárjuk, míg megdermed. Csak ekkor szedjük tele a tányérokat. Hidegre rakjuk, mint a kocsonyát szokás. Az ünnep előtt egy-két nappal is elkészíthető. Tokaji borkrémleves Hozzávalók: 3 db tojássárgája, 20 dkg cukor, 2 szem szegfűszeg, egy kis darab egész fahéj, 4 dl száraz Tokaji Szamorodni, 0,5 dl Aszú, 5 dkg mazsola A három tojás sárgáját a cukor felével habosra keverjük. A cukor másik felével, 4 dl vízzel, a szegfűszeggel és a fahéjjal szirupot készítünk. Ha felforrt, hozzáadjuk a Szamorodnit. A tojás- sárgáját a tálalás előtti pillanatban öntjük hozzá. Ha már az asztalon van, ünnepélyesen beleszórjuk a féldeci aszúba áztatott mazsolát. Gesztenyés pnlykarolád Hozzávalók: 60 dkg filézett pulykamell, 10 dkg olaj, 10 dkg aszalt szilva, 3 tojásfehérje, só, majoránna, bazsalikom, 80 dkg burgonya, 1 tojássárgája, őrölt szerecsendió, 0,5 dl tejszín, szójaszósz, bazsalikom, liszt A pulykamellfilét téglalapalapúra kloffoljuk. Semmiképp se vágjuk szét! A sózott, fűszerezett húst alufóliára rakjuk. A gesztenyemasszát a tojásfehérjével és az apróra vágott aszalt szilvával összekeverjük, és egyenletesen rákenjük a pulykamellre. A húst feltekerjük és jó szorosan belecsavarjuk a fóliába. Középmeleg sütőben 35-40 percig sütjük. Közben elkészítjük a burgonyamasszát. A főtt krumplit összetörjük és belekeverjük a tojássárgáját és a szerecsendiót. A húst fölszeleteljük, a pürét csillagcsöves nyomózsákba rakjuk. A pulykát tűzálló tálba rakjuk, a burgonyamasszából rózsákat nyomunk a tál szélére. Fél deci tejszínt szójaszósszal és a bazsalikommal összekeverünk és az olajban megfuttatott liszthez adunk. A mártással leöntjük a húst és visszarakjuk a sütőbe, míg a burgonyarózsák megpirulnak. Desszert A desszerttel ne fáradjunk. Megteszi egy doboz fagylalt vagy parfé is, melyet előre hűtött kelyhekbe rakva tálalhatunk szeletelt gyümölcsdarabokkal díszítve. Mézes sütemény Ha még van bennünk munkakedv, akkor készíthetünk egy kis mézes süteményt is, amelynek receptjét ugyancsak a Szakács Oümpia egyik érmesétől, Kissné Zsombori Zsuzsannától kaptuk. Hozzávalók: A sütemény kétféle tésztából készül. A mézeshez szükséges: 0,5 kg liszt, 0,5 kg méz, 1 dl víz A sima tésztához pedig: 63 dkg liszt, 32 dkg cukor, 1 dl víz Miután a tészták alapanyagait összegyúrtuk, 1-2 napig érleljük a hűtőben. Harmadnap fele-fele arányban eldolgozzuk, adunk hozzá két-három tojást, 1,5 dkg szódabikarbónát, majd visszarakjuk a hűtőbe. Jól lehűtve könnyebb a tésztával dolgozni. Kinyújtjuk és fantáziánk, kedvünk szerint formázunk belőle mintákat. Az alkotómunkába a csemetéket is bevonhatjuk. Dióval, mogyoróval, mandulával, mazsolával, gyümölcsdarabokkal díszíthetjük a figurákat. Sütés előtt kenjük meg tojásfehérjével. Húsz perc után nézzük meg. A süteménynek nem kell sötétre sülnie, mert akkor megkeményedik. Tűvel átszúrva akár karácsonyfadísz is lehet a finomságokból. Bozsó Bea ♦ Ifi
