Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)

1996-12-06 / 333. szám

1996. december 6., péntek Külföld Dtinántúli Napló 11 Beszélgetés Jaakko Kaurinkoski nagykövettel Finnország nemzeti ünnepe alkalmából Finnország az Európai Unióban Támogatják Magyarország EU-tagsági törekvéseit Finnország december 6-án ünnepli nemzeti ünnepét. 1917-ben ezen a napon hagyta jóvá a finn parlament azt a javaslatot, amelyet az úgynevezett függetlenségi szenátus indítványozott a parlamentnek, hogy Finnor­szág nyilvánítsa magát füg­getlenné, s hogy az új függet­len állam köztársaság legyen. Az ünnep előestéjén - rend­hagyó módon - nem a törté­nelmi esemény jelentőségéről, nem az azóta eltelt nyolcvan esztendő küzdelmeiről és eredményeiről, hanem pusztán 1995-1996-ról, Finnország az Európai Unió tagjaként eltöl­tött két évének tapasztalatairól kérdeztük Jaakko Kaurinkoski urat, a Finn Köztársaságbuda­pesti rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét. Olcsóbb árak- Finnországban csakúgy, mint az EU két másik tagor­szágában, Ausztriában és Svédországban ez év őszén tar­tották az első általános válasz­tást, amelyen az Európa Par­lament képviselőit választották meg. A választások eredmé­nyeit elemezve mind a nemzet­közi, mind a magyar sajtóban nagy hangsúlyt kapott az EU ellenzőire leadott szavazatok nagy száma. Hogy értékeli ezt ön, nagykövet úr?- Tény, hogy az egyéni sza­vazatok számát tekintve a volt külügyminiszter, az unióhoz kritikusan viszonyuló Paavo Väyrynen volt az abszolút első. Ha azonbán összességében vizsgáljuk a választási ered­ményt, akkor kiderül, hogy az EU támogatói kétharmados többséggel rendelkeznek. A megválasztott 16 finn europar- lamenter közül 11 egyértel­műen támogatja az EU-t, és csupán egy képviselő jelen­tette be, hogy fontolóra veszi Finnország kiválását az unió­ból. Ausztriában és Svédor­szágban a szavazók döntő tübbsége az EU-hoz elutasí­tóan viszonyuló politikusokra adta le szavazatát. Emlékez­zünk csak rá, hogy Finnor­szágban 19784-ben az EU-hoz való csatlakozásról rendezett népszavazáson az unió 57 szá­zalékos támogatottságot ka­pott, jelentősen többet, mint Svédországban vagy Ausztriá­ban.- Mégis az EU ellenzőire le­adott jelentős számú szavazat azt mutatja, hogy az elégedett­ség nem egyértelmű Finnor­szágban. Kik az elégedetlenek?- Az elégedetlenség első­sorban a mezőgazdasági terü­letekre jellemző. A csatlako­zási tárgyalások egész menete alatt itt jelentkeztek a legeluta­sítóbb álláspontok. Az EU rá- kényszerítette Finnországot, hogy részlegesen lebontsa rendkívül széles körű támoga­tási rendszerét. Hazánkban féltek az olyan országokkal való versenytől, amelyekben a mezőgazdaság a mieinknél lényegesen kedvezőbb kö­rülmények között termelhet. Az EU-tagsag a hideg, északi Finnország földművelőit rá- kényszerítette, hogy teljesen más körülmények között dol­gozzanak. A szerkezeti átala­kítás az EU-n kívül is elke­rülhetetlen lett volna. A meg­gyorsított változásokhoz EU- tól jelentős támogatást kap­tunk és kapunk . . .- Mivel magyarázható a finn többség pozitív állásfogla­lása az EU-tagság mellett?- A leggyakrabban említett és a legkönnyebb magyarázat nagyon egyszerű: 1995 elejé­től a finnek a napi élelmisze­rek árának jelentős csökkkené- sét élvezhetik. Általában véve az élelmiszerek ára kb. 10%- kal csökkent. Sok élelmiszer esetében az árcsökkenés még ennél is nagyobb volt. Bizo­nyára nemcsak Finnországban, másutt is úgy van, hogy a napi élelmiszerkiadások csökke­nése vagy emelkedése olyan tényező, amely erősen befo­lyásolja a közvéleményt. Balti befolyás-Az EU tagjaként Finnor­szág elkötelezte magát az unió közös kül- és biztonsági politi­kája mellett. Milyen új dimen­ziót adott Finnország nemzet­közi helyzetének az EU-tagság a II. világháború óta folytatott semlegességi politikához vi­szonyítva?- Különösen fontos Finnor­szágnak, hogy az Európai Unión belül a többi tagország­gal együtt egyenrangú félként vehet részt a földrészünk és az egész világ szempontjából életbe vágóan fontos döntések meghozatalában - olyan dön­tésekben, amelyek igy is úgy is érintenék Finnországot, és amelyeket az unión kívüli or­szágként hazánk közel sem lenne képes ilyen mértékben befolyásolni. Jól felkészülve, érdekeinket szem előtt tartva már eddig is több döntést befo­lyásoltunk az általunk kívánt módon. Lássunk egy példát. Az EU-hoz velünk egyidejűleg csatlakozott Svédországgal együtt sikerült észrevehetően megerősítenünk a szervezet­ben az északi dimenziót a Földközi-tenger országainak ellensúlyaként. Más balti or­szágokkal együtt sikeresen ke­resztülvittük az ún. balti kez­deményezést, amely a Balti­tenger partjain elterülő orszá­gok együttműködését, gazda­ságuk és infrastruktúrájuk sokoldalú fejlesztését célozza.-A 90-es évek elején Finn­ország gazdaságilag igen ne­héz időszakot élt át: a munka- nélküliség meghaladta a 20%- ot, magas volt az infláció. Mi történt az EU-ba való belépés óta?-A nehezén láthatólag túl vagyunk, a finn gazdaság je­lenleg növekvő tendenciát mutat. Ehhez az emelkedés­hez természetesen EU-tagsá- gunk is jelentősen hozzájá­rult. Az inflációt sikerült megfékeznünk, olyannyira, hogy az most az egyik legala­csonyabb az EU tagországok között. A munkanélküliséget 15 százalékra szorították le. A kamatláb alacsonyabb, mint bármikor. Mindezek a ténye­zők elősegítették a gazdasági fejlődést. A finn kultúra-Az EU-ról beszélve gyak­ran hallani, hogy az unió rom­bolja a tagországok nemzeti identitását. Finnország közis­merten őrzi és ápolja nemzeti kultúráját, hagyományait. Mi nagykövet úr véleménye a so­kat említett aggályról?-Nehéz csatlakoznom eh­hez a furcsa gondolkodás- módhoz! Megszenvedte-e az olasz, a francia vagy a német nemzeti identitás vagy kultúra az Európa Uniós tagságot? Nem mondhatnánk. Inkább úgy áll a helyzet, hogy az EU- tagság eszközöket kínál saját nemzeti identitásunk megőr­zésére, megerősítésére. EU- tagország nyelveként a finn nyelv a korábbinál előkelőbb helyet kap az európai földré­szen. Finnország az EU sok akciójában vesz részt, ter­jesztve a sajátos északi finn­ugor kultúrát.- Megismertük, miként se­gíti Finnország a balti államok közeledését az EU-hoz. Hogy viszonyul országuk hazánk be­lépési szándékához ?- Finnország következete­sen támogatja Magyarország azon törekvését, hogy ennek az európai nagy családnak tel­jes jogú tagja legyen, melyre Közép-Európa régi kultúror- szágaként természetes joga van. Végh József „A halk hangok sztárja”: Carreras Lírai alkatú, szerény művész A világ három legnagyobb tenorjai egyikének tartják, de soha nem volt díva a szó szoros értelmében. „A halk hangok sztárja”, Jósé Carreras december 5-én, csütörtökön tölti be 50. életévét. Önéletrajzában (Singen mit der Seele - Lélekkel éne­kelni) visszaemlékezik arra, hogy mi késztette őt gyer­mekkorában éneklésre. Hat éves volt, amikor szüleivel együtt megtekintette „A nagy Caruso” című filmet, amelyben az ugyancsak vi­lághírű énekes, a fiatalon el­hunyt Mario Lanza alakította Carusót. A film olyan hatás­sal volt a kisfiúra, hogy attól a naptól folyton-folyvást énekelt odahaza, mindenhol, ahol énekelni lehetett, az ud­varon, a konyhában, az ágy­ban, - szülei nem kis bosszú­ságára. . . Ekkor azonban már ment­hetetlenül elindult az énekesi pályán. Mario Lanza és Giu­seppe Di Stefano felvételeit hallgatva együtt énekelt ve­lük, és 11 évesen a híres bar­celonai Gran Teatro del Li- ceo színpadán már főszerepet játszott de Falla Pedro mes­ter bábjátéka című darabjá­ban. Pályája akkor dőlt el vég­legesen, amikor 1971-ben Pannában megnyerte a Nem­zetközi Verdi Enekversenyt és a Bohéméletben felléphe­tett Rodolphe szerepében. A Teatro Regio igényes közön­sége a spontán lelkesedés va­lóságos viharával fogadta az előadást. Jósé Carreras nemzetközi bemutatkozására még abban az évben sor került London­ban. A fiatal énekes ezután sorra meghódította a londoni Covent Garden, a bécsi Ál­lami Operaház, a milánói La Scala és a new yorki-i Met­ropolitan közönségét. Pálya­futása során több mint ötven teljes opera- és negyven hangverseny felvétel készült vele. Kitérőket tett a könnyű múzsa birodalmába is - éne­kelt a West Side Storyban, s előszeretettel tűz műsorára slágereket, spanyol népdalo­kat vagy Webber-Lloyd me­lódiákat is. Számos arany- és platinalemeze, sikeres video­felvétele van. Operaénekesi karrierjének csúcspontján, 1987-ben leu­kémiában megbetegedett, de á közönség feléje áradó sze- retetéből erőt mentve csodá­val határos módon meggyó­gyult, miután az amerikai Seattle-ben csontvelőátülte­tést hajtottak végre rajta. 1988-ban tért vissza a szín­padra. Az 1990 évi labda­rúgó világbajnokság alkal­mából lépett fel elsőízben Domingóval és Pavarottival együtt. Maga is lelkes futbal- rajongó, az FC Barcelona szurkolója. Jósé Carreras lírai alkatú, nagyon szerény művész - sztárallűrök nélkül. Opera­szakértők elsősorban hang­jának különleges lágy csen­gése és a szerepekkel való tökéletes azonosulása miatt rajonganak érte. Megveti a fölösleges gesztusokat és a hiúságot. A most ötven esztendős művész többször énekelt Magyarországon, először még pályája kezdetén Házy Erzsébet partnereként a Bo­héméletben. Többször is hallhatta a .magyar közönség Tokody Ilona partnereként, legutóbb pedig Diana Ross és Placido Domingo társasá­gában hangversenyezett a budapesti Sportcsarnokban. Porsche 40 százalékkal 822 millió már­kára nőtt a német Porsche cég értékesítése augusztus eleje és október vége között, az egy év­vel korábbi negyedévhez ké­pest - jelentette a dpa. Ez abból származik, hogy 6181 autót ad­tak el, vagyis 55 százalékkal többet, mint egy évvel koráb­ban. A cégnél nagyon bíznak az új, viszonylag kevésbé nagyvo­nalúan árazott kétüléses Pors­che, Boxster sikerében. A legjobb piac most az Egyesült Államok: ott adták el a kocsik felét, és ez ott 90 szá­zalékos bővülés volt. Az augusztus l-jével kezdő­dött üzleti évben a luxusautókat gyártó Porsche legalább 30 ezer kocsira remél vevőt találni, mi­után az előző pénzügyi évben csak 19 219-et tudott eladni. A vállalat az előző évi 2,8 márkás forgalom után több mint 3 milliárd márka bevételre számít új üzleti évében, és az előzőhöz hasonló, 48,1 millió márkástiszta profitot vár. Pearl Harbor emlékezete 130 év boldog házasságban Százharminc esztendeje él bol­dog házasságban egy nyugati­ráni faluban a 150 éves Khazar Abdollah és 145 éves felesége, több mint száz gyermek, unoka és dédunoka szeretetétől övezve -jelentette az Iran című napilap. A boldog házasság kulcsa a túlzott büszkeségről és az önzés­ről való lemondás - idézte a lap a féijet. Betegségeit a matuzsá­lemkorú férfiú gyógynövények­kel gyógyította, s hosszú élete folyamán csak egyszer keresett fel orvost. A szenzáció számba menő hírhez megjegyezte a dpa, hogy Irán lakosságát, első ízben het­ven évvel ezelőtt regisztrálták hivatalosan. így azután mind­azoknál, akik elmúltak hatvan évesek, kérdéses a születési dá­tum pontossága... Ötvenöt évvel ezelőtt, 1941. de­cember 7-én a japán haditengeré­szet fedélzeti légiereje a Csendes­óceánon, Pearl Harbomál meg­semmisítő csapást mért a világ akkor legerősebb csatahajóflottá­jára: elsüllyesztett négy amerikai csatahajót több mint 2000 tenge­résszel, három rombolót, s elpusz­tított emellett 360 amerikai harci repülőgépet. Az Egyesült Államok már 1939-ben elkezdte gazdasági szankcióit Tokió ellen, 1941. au­gusztus 1-jén pedig olajembargó­val sújtotta az országot. Japánnak választania kellett: vagy véget vet a kínai háborúnak, vagy kiterjesz- teti azt Kína szövetségeseire az olajbeszerzés érdekében. A japán tengernagyok beleegyeztek egy háborúba, amelynek megnyeré­sében maguk sem bíztak. Washington 1941. november 26-án kemény emlékiratban kö­vetelte Japántól a Kínából való kivonulást; az amerikai főváros­ban kilátástalan japán-amerikai tárgyalások kezdődtek, közben Nagumo altengemagy parancs­noksága alatt, rejtve, 23 hadiha­jóból és 8 tartályhajóból álló ja­pán flottakötelék indult útnak, hogy az Egyesült Államoktól 2000 mérföldre, Japántól 3400 mérföldre levő Hawaii-sziget­csoportnál mérjen váratlan csa­pást az amerikai csendes-óceáni flotta fő erőire. A japán támadás idején 70 amerikai hadihajó és 24 kisegítő hajó horgonyzott Pearl Harbor kikötőjében. Nagumo hajói különböző út­vonalakon jutottak el az egyezte­tett óceáni találkozási pontra. Ja- mamoto tengernagy, a japán hadi- tengerészet főparancsnoka drákói szigorral vigyázott az akció tit­kosságára. A hajókon minden rá­dióforgalmazást megtiltott, teljes éjszakai elsötétítést rendelt el, az útvonalakat ködös, viharos ten­gerszakaszokon keresztül vezette. Utasításban adta ki, hogy minden hajót, amellyel találkoznak, bele­értve a semleges hajókat is, nyomban el kell süllyeszteni. A kötelék a gyülekezési tér­ségben várta be a végső utasítást, amely annak a kérdésnek végér­vényes eldöntésétől függött, hogy Tokió hadbalép-e vagy sem. De­cember elsején a japán főváros­ban megszületett a döntés: há­ború. Nagumo megkapta a de­cember 7-i rajtaütési időpontot. Hajói december 3-án a támadás színhelyétől néhányszáz mér­földre búcsút mondtak a tartály­hajóknak. Az amerikai támaszpont a raj- tatütés időpontjában vasárnap reggeli képet mutatott. Senki nem gyanított semmit. Hat órakor star­tolt a japán repülőgép-hordozók­ról az első támadó hullám 183 gépe. Hét óra 49 perckor 27 japán zuhanóbombázó a magasból, 40 torpedóvető repülőgép szinte a tengervíz szintjén tört rá az ame­rikai acél-óriásokra, miközben több japán repülőszázad támadta az ottani amerikai repülőtereket. Nagumo a portya után a távo­zást választotta, nem a siker to­vábbfejlesztését, vagyis a Ha­waii-szigetek elfoglalását. Ezt nem is tervezték. Döntő szem­pont volt, hogy ha az amerikaiak észbekapnak és rendezik erőiket, a további japán akciók eredmé­nyessége kétségessé válhat - leg­alábbis itt. Három nappal később, 1941. december 10-én Szingapúr előtt, a Sziámi-öbölben a japánok megsemmisítették az ,ott össze­vont brit hajórajt, majd 1942 feb­ruárjában a Jáva-tengeren leszá­moltak az egyesített angol-hol- land-amerikai tengerészeti erők­kel. Ami a szárazföldet illeti, 1941. december 25-én a japánok elfoglalták Hongkongot, 1942. január 2-án expedíciós erőik be­vették Manilát a Fülöp-szigete- ken, hat hét múlva már Szumátra olajmezőit és Szingapúrt. Mid­way lerohanásának kísérlete azonban 1942 júniusának első napjaiban már katasztrófába torkollott: Japán defenzívába szo­rult. Az 1945-ös kettős amerikai atomcsapásnak, a Mandzsúriá­ban, Észak-Koreában és Szahali- non-indított átfogó szovjet táma­dásnak kellett elkövetkeznie, hogy Tokió letegye a fegyvert. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom