Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)
1996-12-05 / 332. szám
10 Dünántúli Napló Gazdaság 1996. december 5., csütörtök A kistermelők jövőre választhatnak, hogy milyen formában fognak adózni fotó: lauferl. Mezőgazdasági kistermelők adózásáról A bevétel még nem jövedelem Amit az állampapírokról tudni kell (2.) A lakossági állampapírok Négy ilyen állampapírt forgalmaznak. Magánszemélyek a postán vehetik meg a Kincstári Takarékjegyet. A Kamatozó Kincstárjegy az értékpapír-forgalmazóknál, a szerződött bankhálózatokban és az MNB-fiókokban kapható. Az elsősorban intézményi befektetőknek szánt Magyar Államkötvény és a Diszkont Kincstárjegy szintén elérhető a magánszemélyek számára. A legszélesebb értékesítési hálózattal a kifejezetten lakosságnak szánt Kincstári Takarékjegy (KT) rendelkezik, amely országszerte 2600 postahivatalban kapható és váltható vissza. A KT fizikailag kinyomtatott értékpapírként a banki értékpapírokhoz hasonló megtakarítási forma. Bemutatója rendelkezik a visszaváltás jogával, ezért különösen kell rá vigyázni. A kibocsátó által piaci értékesítésre felajánlott KT- mennyiségből bármikor lehet vásárolni, majd visszaváltani. A kamatozás vásárláskor kezdődik és a visszaváltásig tart. A jelenlegi sorozat kondíciói szerint az 1 év futamidő kivárásával 21 százalékos kamatot kaphatnak e papír vevői. A futamidő letelte után tovább nem kamatozik. Természetesen itt is érvényes az állami garancia mind a befektetett tőke mind a kamat visszafizetésére, ami soha nem évül el. Ha a befektető a futamidő lejárta előtt szeretné visszaváltani az értékpapírt, akkor is megilleti bizonyos mértékű kamat, ami az eltelt hónapoktól függően egyre magasabb százalékot jelent. 3 eltelt hónap után 16,5%, amely ezután minden hónap múltán 0,5%-kal emelkedik. A Kamatozó Kincstárjegy (KK) is elsősorban lakossági papírnak számít, de belföldi magán- és jogi személyek között szabadon átruházható. Valódi értékpapírformával is rendelkezik, de többnyire csak értékpapírszámlán tartják nyilván követelésként. Az értékpapírszámla a befektető és a kibocsátó szempontjából is alacsonyabb költséget, egyszerűbb nyilvántartást jelent. Ez is hozzájárul, hogy gyakran magasabb kamatot ígérnek az állampapírok, mint a legtöbb banki értékpapír. További előny, hogy nem kell tartani az értékpapír megsemmisülésétől, elvesztésétől vagy az ellopásától. Bár a KK-k valamennyi sorozatát bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére, nincs igazán forgalmas másodpiaca, mert a befektetők ezt az értékpapírt általában lejáratig megtartják. Az 1 éves futamidő lejárta előtti visszaváltás a K&H, az MHB, az OTP valamint a Kincstár fiókhálózatában lehetséges, ahol a piaci hozamok függvényében hirdetnek vételi és eladási árfolyamot. A magyar állam havi rendszerességgel, kéthetes jegyzési időszak során bocsátja ki a KK-kat, most épp 21 százalékos éves kamatot biztosítva a vásárlóknak. FEB Nemzetközi befektetők találkozója Baranyában is elkelnének a központi kedvezmények Bankók fogyóban. A 100 forintos bankjegy 1998. december 31-ig marad törvényes fizetőeszköz, utána már csak a kétféle érmét fogadják el ezen a címleten. A jegybank 2000. december 31-ig névértéken átváltja a 100 forintos bankjegyeket. Itt az IMF. Tegnap megkezdődtek a tárgyalások a Magyar Kormány és a N emzetközi V alutaalap képviselői között. Az IMF küldöttsége várhatóan két hétig marad hazánkban, megkezdi az idén kötött ké- szenlétihitel-megállapodás második felülvizsgálatát és befejezi az egyeztetést a jövő évi teljesítménykritériumokról. A Matáv a tőzsdére megy. Jövő novemberben várhatóan bevezetik a Matáv részvényeit a tőzsdére. A részvények 17 százalékát a Budapesti Értéktőzsdére, illetve egy jelentős külföldi tőzsdére viszik. A cég részvényeinek 67 százalékát két külföldi befektető, a Deutsche Telekom és az Ameritech birtokolja egyenlő arányban. A külföldi vállalkozók kétmilliárd dollárt fektettek be a hazai távközlés fejlesztésébe. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 268,82 Görög drachma (100) 66,68 Német márka 104,80 Olasz líra (1000) 106,49 Osztrák schilling 14,90 Spanyol peseta (100) 124,41 USA-dollár 163,23 Kincstáijegy-aukció, csökkenő hozam Bár az ütem mérséklődött, töretlenül csökken tovább a három hónapos diszkont kincstár- jegy hozama. A szerdai aukción az átlagos hozam 21,46 százalék lett az egy héttel korábbi 21,63 százalékról. Erről tájékoztatott a Magyar Államkincstár Államadósság Kezelő Központja. Az átlagos hozam egy hónapja még 21,91 százalék volt. A kereslet mérsékeltnek bizonyult: a befektetők 7,2 milliárd forint értékű diszkont kincstárjegyre nyújtottak be ajánlatot. A jelzett igényt a kincstár 5 milliárd forint erejéig elégítette ki. A maximális hozamajánlat 21,60, a minimális 21,30 százalékra érkezett. A benyújtott 93 ajánlatból 62-őt fogadtak el. Jövőre a mezőgazdasági kistermelőket őstermelőknek fogják nevezni, akiknek erről kUlön igazolványuk is lesz. Megszűnik a kistermelők egymillió forint árbevételig terjedő adómentessége, helyette választhatnak a jövedelem tételes kiszámítása és az átalány alapján történő adózás között. A januárban életbe lépő új adózási rendszer részleteiről kérdeztük Gáti Csaba pénzügyminisztériumi főtanácsost.-Ki mindstíl a törvény szerint őstermelőnek, s mi a különbség az őstermelő és a kistermelő között?- Őstermelőnek számítanak mindazok a 16. életévüket betöltött személyek, akik saját gazdaságukban mezőgazdasági tevékenységet végeznek, az szja-törvény mellékletében felsorolt terméket állítanak elő, annak értékesítéséből bevételük származik, továbbá őstermelői igazolvánnyal rendelkeznek. A mezőgazdasági kistermelők is őstermelők, méghozzá olyan őstermelők, akiknek az e tevékenységből származó éves bevétele a három millió forintot nem haladja meg. Az őstermelők éves árbevételének egyébként nincs meghatározott felső korlátja.- Ki lehet őstermelő?-Állampolgárságra való tekintet nélkül minden olyan magánszemély, aki Magyarországon dolgozik, vállalkozik, megfelel a törvényben leírt feltételeknek, és kiváltja az őstermelői igazolványt.-Milyen célt szolgál ez az igazolvány?-Egyfelől hitelt érdemlően tanúsítja az áru eredetét, nevezetesen, hogy tulajdonosa az eladásra kínált áruját saját gazdaságában állította elő, másfelől ez az okmány jogosítja fel őt arra, hogy kereskedőnek, felvásárlónak értékesíthesse termékét adóelőleg levonása nélkül. Ebbe a kis igazolványba kell beírnia - igazolnia - a felvásárlónak, hogy milyen termékeket vásárolt a termelőtől, mennyit és mennyiért. Ugyancsak ebben kell a kistermelőnek - az eladást tanúsító - bevételi nyilvántartást vezetnie az egyéb, nem felvásárló, kereskedő részére történő értékesítésekről.-Hol lehet majd hozzájutni az őstermelői igazolványhoz?- Többféle elképzelés merült fel: az agrárkamarák, az adóhivatalok, az önkormányzati jegyzők is szóba jöttek. Ezek közül egyedül a Magyar Agrárkamara jelezte, hogy elvállalná a feladatot.- Kell-e fizetni a kiváltásért?- Nem. Mindenképpen ingyenes lesz, s várhatóan csak az elvesztés vagy megsemmisülés miatt kiadandó új igazolványokért kell majd fizeti.-Hogyan adóznak jövőre a mezőgazdasági kistermelők?-A kistermelők választhatnak, hogy az átalányadózás szabályai szerint vagy tételes költségelszámolás alapján kívánnak adózni. Az átalányadózók esetében a törvény átalányszerűen, a bevétel nyolcvan százalékát ismeri el költségként, az e feletti rész a jövedelem. A mezőgazdasági tevékenységet végző kistermelők közül az állattenyésztők kedvezőbben adóznak majd: az állati terméket értékesítők esetében az elismert költség további 12 százalékkal nő, így számított jövedelmük a bevétel 8 százaléka. Mindenki másnál a bevétel 20 százaléka a jövedelem. A legalsó sávba eső 100 ezer forintos éves jövedelem után például 12,5 százalék, azaz 12 500 forint lesz az éves adó, ami azt jelenti, hogy ez a termelő havonta ezer forint adót fizet. A tételes költségelszámolást választó kistermelőknek bevételeikről nyilvántartást kell vezetniük. A tételes elszámolás szerint adózók a jövedelmük megállapításához úgynevezett áttérési kedvezményt kapnak. Ez azt jelenti, hogy az őstermelő bevételének negyven százalékát, legfeljebb 1,2 millió forintot (ez a 3 millió forintos bevételhatár 40 százaléka) bizonylatok nélkül, költségként elszámolhatja. A még fennmaradó összegből ezután levonhatja azokat a kiadásait, amelyeket az évközben összegyűjtött számlákkal igazolni tud, s ami megmarad, az lesz az adóköteles jövedelme, amely után adózik. Az adótörvény további kedvezménye, hogy az e jövedelem után fizetendő adóból még 100 ezer forintot, mint adókedvezményt is le lehet vonni.- Kell-e a mezőgazdasági őstermelőnek pénztárkönyvet vezetnie?- Az új adózási rendszerben a termelőnek alapvető érdeke a számlák gyűjtése, akkor is, ha valamit végeztet és ezért fizet, s akkor is, ha vásárol. Hiszen év végén ennek alapján tudják igazolni, kiszámítani éves árbevételüket és jövedelmüket, amely után adózniuk kell. A pénztárkönyv vezetése nem kötelező, csak az, hogy az őstermelőnek nyilvántartást kell vezetnie bevételeiről. Erre a célra egy tisztességes módon kezelt kockás füzet is megfelel. Újvári Gizella A DÉDÁSZ Rt. és tulajdonosa a Bayemwerk AG. látta vendégül a dél-dunántúli külföldi befektetőket. A találkozó meghívott előadója dr. Sivák József kormány-főtanácsos volt. Tájékoztatást nyújtott a kormány jövő évi terveiről a külföldi befektetőket érintő témakörökben: A gazdaságilag elmaradottabb, a Dunától keletre fekvő területek fejlődését a kormány regionális adókedvezmények alkalmazásával igyekszik gyorsítani, átterelendő a Győr- Székesfehérvár-Budapest háromszögben sűrűsödő külföldi érdekeltségeket. A jelenlévőkben felmerült a kérdés, hogy a dél-dunántúli régió a pangás ellenére miért nem részesülhet a fenti adó- kedvezményekből. Az infláció tekintetében a kormány jövő évre 18-19%-os éves átlagot vár, de a befektetők úgy érzik, hogy a kormány is tisztában van azzal, hogy a tényleges infláció meg fogja haladni a 20%-ot, és az alacsonyabb irányszámmal csak az inflációs várakozásokat akarják csillapítani a politikusok. Várhatóan 1998. január 1-jé- től a kormány lehetővé teszi, hogy külföldi bankok fiókokat és működtessenek Magyarországon, így javítva a banki szolgáltatások színvonalát, ill. a verseny erősödését. Dr. Szabó László - a Unic- bank Pécsi Fiókjának igazgatója - tájékoztatta a tagokat az Európai Közösség által bevezetendő „Euro” nevű nemzetközi fizetőeszköz esetleges magyar- országi hatásairól, különös tekintettel a hosszú lejáratú hitel- szerződésekre, külkereskedelem finanszírozásra és számviteli feladatokra. Hetente egy előfizetőnket megajándékozzuk! A nyertes előfizetői kódját (amely a hírlapelőfizetési nyugtán található) alkotó számokat közöljük hétfőtől szombatig. ta0n nyerőszáma: PLASTEX MŰANYAG és TEXTILIPARI SZÖVETKEZET Pécs, Málom-Péterpuszta Tel.: (36-72)450-312, 450-271 5000 Ft kereskedelmi értékű csomag. Ön a nyertes: ? Miért jött a külföldi működőtöké? Az egy főre jutó külföldi működőtőke-állomány nagysága tavaly elérte az 1000 dollárt hazánkban. Ám a tőke 80 százaléka Budapestre és környékére, továbbá az észak-nyugati megyékbe áramlott, így e fejlettebb régiókban 2700 dollár az egy főre jutó működőtőke. Ugyanakkor más régiókban ennek csak egytizede a külföldi befektetés aránya. Mindezt az a felmérés tartalmazza, amelyet a KPMG könyvvizsgáló- és adótanács- adó kft. végzett a külföldi befektetők körében. Eszerint a hazánkban működő külföldi érdekeltségű vállalatok 40 százaléka a termelő- és feldolgozóiparban tevékenykedik. Ezt követi a nagykereskedelem, a szolgáltatás, valamint a banki és pénzügyi szféra. A társaságokra a többségi külföldi tulajdon jellemző, 68 százalékuknál 90 százaléknál is nagyobb arányban. A legtöbb működőtőke Németországból érkezett, ezt követi Ausztria és az Egyesült Államok. A befektetőknek csak 16 százaléka nemzeti cég, többségük pedig háromnál több országban van jelen, vagyis multinacionális. A befektetések zöme vegyes vállalat alakításával érkezett az országba. A privatizáció, a zöldmezős beruházás és a magánvásárlás csaknem azonos szerepet játszott, 20-20 százalék körüli részesedéssel. A befektetők számára a térség stratégiai bázist jelent, vagy lehetőséget nyújt termékeik piacának kiszélesítésére. Néhá- nyan azonban az olcsó cégfelvásárlási lehetőségeket kívánták kihasználni. Az olcsó munkaerő szintén nagy vonzerőt jelentett, míg a kedvezmények, ösztönzők általában alig játszottak szerepet a külföldi vállalatok döntésénél. A válaszadók 84 százalékának teljesültek a befektetéssel kapcsolatos várakozásai. Felhívták azonban a figyelmet az infláció és a forintleértékelődés hátrányos hatására. Működési akadályként fogalmazták meg ezen kívül még az adótörvény gyakori változtatását is. Új jelenségként említették a helyi vásárlóerő csökkenését, ez a tényező azokat a befektetőket érinti érzékenyen, akik piacbővítés okán jöttek az országba.
