Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)
1996-12-04 / 331. szám
12 Dunántúli Napló Magazin 1996. december 4., szerda Rendszerváltozás Mongóliában Még érzékelhető a 75 éves nyomás minden beidegződése A Dzsingisz-kán szálloda A közvélemény keveset tud az Eurázsia szívében fekvő országról s szinte egyetlen mondattal kifejezhető az általános értékítélet: szegény, fejletlen, sivatagi ország, kár megismerésére időt fecsérelni. Júliusi utunk során, amely nemzetközi konferenciához kötődött meggyőződhettünk arról, hogy Mongólia a világ egyik legszínesebb országa, ahol páratlan természeti, régészeti, néprajzi és vallási értékek ejtik ámulatba az idegent. Tizenhét Magyarország Mongólia több, mint másfél millió km2-nyi területen fekszik, amelyen közel 17 Magyarországot lehetne elhelyezni. E hatalmas térség két időzónára terjed ki nyugat-kelet irányban több, mint 3500 km-es távolságban. Az ország északdéli kiterjedése is meghaladja az ezer kilométert, ami jelentős éghajlati különbségeket okoz, különösen, ha a felszíndomborzat is változatos, mint Mongóliában, ahol az északi hegyvidék dombvidéken simul bele a nagy kiterjedésű Góbi-sivatagba: a -28 C°-os januári középhőmérsékletet júliusban 16 C°-os átlag követi, minden évszak nagyon száraz, főként a január. Magyarországon hétszer annyi csapadék esik, mint Mongóliában. A mostoha természeti feltételek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a népsűrűség csak 1,6 fő/ km2, a magyarországi népsűrűségnek alig több, mint 1/6-a. A természeti erőforrásokban szűkölő ország lakossága mindössze 2,3 millió fő. Elhalasztott rendszerváltozás A közép-ázsiai ország a rendszerváltozásig a Szovjetunió egyik leghűségesebb szövetségese: 1990 előtt külkereskedelmének több, mint 90%-át az akkori szocialista országokkal bonyolította le, amiből egyedül a Szovjetunióra ennek 80%-a jutott. A szovjet dominancia is csak 1986-tól enyhült, akkor is fokozatosan, miután hozzáláttak a szovjet csapatok több évig tartó kivonásához. Bár Mongólia viszonylag gyorsan és erőszak nélkül tette meg a dejnokratikus többpártrendszerhez vezető átmeneti utat - az addig hűen követett szovjet modelltől eltérően - a kommunista Mongol Népi Forradalmi Párt megőrizte befolyást, sem az 1990-es, sem pedig az 1992- es választások után hatalomváltásra nem kerülhetett sor, mivel a győztes párt jól szervezett apparátussal rendelkezett, a többségi választási rendszer hátrányos helyzetbe hozta a 13 fiatal ellenzéki pártot, amelyek közül mindössze négynek sikerült bejutnia a Nagy Népi Hurálba, ahol összesen öt mandátumot szereztek. Az utódpárt számos nehézségbe ütközött: 1991-ben a mongol kivitel 55, a behozatal 61%-kal csökkent. A központi irányítási rendszer lebontása nem járt együtt életképes piac- gazdasági rendszer kiépítésével, munkanélküliséghez és élelmiszerhiányhoz vezetett: az alapvető cikkeket jegyre adták és jó részüket csak valutáért lehetett kapni. A Nemzetközi Valutaalap a reformfolyamatokkal szembeni elégedetlenségét azzal is kifejezte, hogy befagyasztotta a fejlesztési segélyeket. Az állami vagyont elherdálták, tőzsdei spekulációkkal az ország aranytartalékával egyenlő vagyont veszítettek el. Politikai robbanás júliusban 1996. július 1-jén Mongóliában újra választásokra került sor: Az 1991/92. évek gazdasági mélypontja után nőtt a GDP, a bruttó összes hazai termék, az állami bevételek, megduplázódott a külkereskedelmi forgalom, amelyhez a bőr- és cipőipar, a faipar és gyapjúipar termelésének jelentős növekedése járult. A lakosság azonban inkább az inflációs hatást (200%- os) és a munkanélküliség növekedését érezte: 1994-ben közel 75 ezer főnek nem volt munkahelye, ami 3,4%-os munkanélküliségi rátának felelt meg. Az ipari termelés erősen hullámzott: a mongol gazdaság gerincét képező állattartás (juh, szarvasmarha, kecske, teve) visszaesett, az állomány száma az egyes állatfajoknál 4-7%-kal csökkent. Minden gazdasági nehézség ellenére az előrejelzések az addig kormányzó utódpárt újabb választási győzelmét jósolták. A magyar és a külföldi sajtó nagyon kevés figyelmet fordított a mongóliai választásokra, elkönyvelte, hogy a helyzet nem változik a választások után sem. Nem így történt... A sebtiben szerveződött és sok pártból álló Demokratikus Koalíció a 76 parlamenti helyből 50 helyet biztosított magának. A Demokratikus Koalíció választási szövetsége tömörítette a Mongol Szociáldemokrata Pártot, a Mongol Nemzeti Demokrata Pártot, a Hívők Mongol Demokrata Pártját és a Zöldek Mongol Pártját: a jogosultak 87%-a vett részt a választásokon. A Mongol Messenger július 3-i számának vezércikke a következőképpen jelentette be az ellenzék nagy győzelmét: „Földcsuszamlás! 75 év után véget ért a Mongólia Népi Forradalmi Pártjának uralma”. Az Ulan Bator Post főcíme: „Mongólia a változásra szavazott”. Vagy egy másik vélemény: „Egy nemzet a változások küszöbén”. Hogyan tovább? A Demokratikus Koalíció választási győzelme csak az egyik lépés a változás útján, amely már az előző kormány idején megindult. Megkezdődött a külföldi, elsősorban az amerikai, japán és dél-koreai tőkebehatolása a gazdaságba, szembetűnő az erősödő reklám- tevékenység. Számos orosz vállalkozó tevékenykedik Mongóliában. Az élelmiszereket jórészt Oroszországból, Kelet- és Közép-Európából, Kínából és Japánból importálják. A hazai gyapjú- és bőripar potenciálisan jó exportlehetőségeit csak nehezen sikerült kihasználni. Az innovációhoz a nagyon elmaradott infrastruktúra gyors fejlesztése lenne kívánatos. A közutak állapota gyenge, ósdi autóbuszok ontják a füstöt, úgy tűnt, erősen polarizálódik a mongol társadalom is: kolduló, maszatos gyerekek járják a belváros utcáit, akik naprakészek a dollár-tugrik árfolyamának ismeretében. A repülőtér - amelyet most újítanak fel-és Ulan Bator városközpontja között „bádogváros” húzódik, a főváros nyomornegyede. De a falusi települések sem különbek: utunk földutakon és pocsolyákon keresztül kanyargó« a települések között. A pásztorok sztyeppvidéki jurtái az előzőkhöz képest otthonosnak számítanak. Az egyetem nyitott a világ felé: a nyáron számos nemzetközi konferenciát rendeztek Ulan Bátorban, több programban is részt vesznek (TEMPUS, PHARE) s igyekeznek tapasztalatokat gyűjteni a rendszer- változás külföldi gyakorlatából. Megindult az orientációváltás is, ami nyelvtudásban is kifejeződik: a fiatalok angolul tanulnak, az idősebbek oroszul beszélnek, de használata nélkül ez a nyelvtudás egyre jobban megkopik. Nyitottak a mongol emberek, de még érezhetően köti őket a 75 éves nyomás minden beidegződése, amely nemzedékről nemzedékre öröklődött és fokozatosan oldható fel. Dr. Golobics Pál Dr. Vuics Tibor A „bádogváros” Jelenleg 75 milliárd forint elkövetési értékben vizsgálnak gazdasági bűncselekményeket A nagy manőver Nincs olyan ember ma Magyarországon, akit ne érdekelne, milyen végkifejlete lesz az úgynevezett Tocsik ügynek. Leginkább azt szeretnék tudni az emberek, hogy az APV Rt. kezelte közpénzek „elkoptatásában” (értsd: magánzsebekben, netalán pártkasszákba való átvándoroltatásában) az etikai és erkölcsi felelősség megállapításán túl vajon meg lehet-e majd találni a ténylegesen jogsértő, büntetőjogilag is felelősségre vonható személyeket, vállalkozásokat. Némi reményt kelthet, hogy a kormányzat kezdeményezésére az elmúlt hónapban már megkezdte tevékenységét az ORFK Központi Bűnüldözési Igazgatósága és ezzel egy időben a megyei rendőrfőkapitányságok gazdaságvédelmi szervei is „nagyobb sebességre” kapcsoltak. Rendőrségi adatok szerint az ORFK bűnügyi szolgálatai szerte az országban jelenleg nem kevesebb mint 75 milliárd forint elkövetési értékben (!) vizsgálnak gazdasági bűncselekményeket! Egy részükhöz még csak most kezdtek hozzá, többet viszont már átadtak az ügyészi szerveknek, hogy a törvény meghatározta rendkívül lassú és döcögős „útvonalon” megtörténhessen a felelősségre vonás. Áfa A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságon az APEH megyei igazgató- • ságának feljelentése alapján indult vizsgálat különösen nagy értékre elkövetett adócsalás és különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének alapos gyanúja miatt. A cselekmény elkövetésének idejét tekintve már nem új, a büntetőeljárás tekintetében azonban még nem érkezett el végkifejletéhez a Miskolc-Tapolcán felépült Pállasz Hotelhez kapcsolódó gazdasági bűn- cselekmény A rendkívül bonyolult ügy azzal kezdődött, hogy egy bizonyos K. Család, Idős K. Tibor valamint Tibor és Attila nevű fia 1991-ben megállapodtak abban, hogy mint magán- vállalkozók a patinás fürdőhelyen, Miskolc-Tapolcán K. Attila telkén egy panziót építenek. (Később a Pállasz Hotel nevet kapta az épület). Az építkezés során megfelelő indoklással hárman összesen 10 millió forintot is meghaladó ÁFÁ-t igényeltek vissza. A panzió még el sem készült teljesen, amikor a család közgazdaságilag „felkészült” tagjai elkezdték „a nagy manővert”. 1994-ben egy olyan niegállapodást kötöttek, miszerint idősebb K. Tibor és Tibor fia visszavonhatatlanul (!) beleegyeznek, hogy a másik fiú, Attila az épületet saját nevében és sajátjaként feltüntetve értékesítse. A korlátlan jogokkal rendelkező tulajdonos viszont arra kötelezte magát, hogy az apjának és testvérének megtéríti az ingatlanra történt ráfordításaikat, de csak akkor, ha ezek a kiadások az APEH ellenőrzését követően kiszámíthatóvá válnak. Ennek a kacifántos szerződésnek az volt a lényege, hogy utána a család egyetlen tagja sem számolt el az építkezés során felvett ÁFÁ-val, valamint elérték, hogy egy olyan személy szerezzen értékesítési jogot, aki nem adóalany. K.Attila 1994. októberében szerződés alapján el is adta a Pallaszt egy bizonyos Línum Kft-nek, egészen pontosan családja tagjainak, ugyanis a Linum ügyvezető igazgatója K. Attila volt, tagjai pedig a testvére és az édesapja. Miért volt szükség ere a „kamu” értékesítésre? A válasz egyszerű, azért hogy jogtalanul sok millió forint ÁFÁ-t igényelhessenek vissza. A még el sem készült, 80%-os készült- ségű hotelt 400 miihó forintért adta el K. Atila és hogy Jogszerűen” kérhesse vissza a forgalmi adót, az épületet „használt terméknek” minősítette! A K. család tulajdonában lévő Meszes Kft-be. És ez a kft. a 400 millió forint értékű hotel apportálása kapcsán újabb 72 120 000 Ft ÁFÁ-t igényelt vissza a költségvetésből. Az ügy pikantériája, hogy az APEH először megtagadta az ÁFA-visszafizetést, de miután az apportot a cégbíróságon is átvezették s a Meszes Kft. (a K. család) igazolta, hogy a Linum Kft-nek (A K. családnak) ÁF- befizetés céljából átadta a 72 100 000 forintot, nem volt jogalap a kifizetés megtagadására. Olaj . A közelmúlt nagy olajhamisítási, szőkítési ügyei tulajdonképpen még le sem zárultak, ám újabb rendőrségi vizsgálatok, letartóztatások máris arra figyelmeztetnek, hogy a gazdasági bűnözők az új helyzetben is megtalálták azokat a „megoldásokat”, melyek révén továbbra is jogtalanul vághatnak zsebre százmilliókat. Ugyancsak az APEH BAZ megyei igazgatósága tett feljelentést a Tenatrex Kft. ellen. Ez a cég 1991 és 1995 között összesen 97 millió forint ÁFÁ-t igényelt vissza jogosulatlanul, illetve 146 millió forint fogyasztási adót nem fizetett ki. A lefolytatott nyomozás megállapította, hogy a Tenatrex az említett időszak alatt részben nem létező, részben más megyékben korábban büntetőeljárás alá vont és működésükben felfüggesztett cégek nevében kiállított fiktív számlákat használtak fel a jelenleg még ismeretlen forrásból származó anyagok gázolajként történő értékesítéséhez. Ä vizsgálat azt is megállapította, hogy a hasonló bűncselekmény miatt eljárás alatt lévő P. László és felesége fiktív bizonylatokat töltöttek ki és írásszakértő véleménye szerint az ő kezük írása szerepel a Tenatrex ügyben szereplő fiktív papírokon is. Az ügyben eljáró miskolci rendőrök több személyt is őrizetbe vettek, mert alapos gyanú merült fel arra, hogy a Tenatres Kft. két ügyvezetője T. István és T. Lajos eddig fel nem derített forrásból beszerzett különböző anyagokat (borsóolajat, repceolajat, lakkbenzint, petróleumot) összekeverve gázolajként értékesítettek. A házkutatások során szerzett mintákból a szakértő megállapította, hogy azok alkalmatlanok dízelmotorok hajtóanyagának, gázolajat csak nyomokban tartalmaznak. Ebben az ügyben a bíróság öt személyt helyezett előzetes letartóztatásba, ügyükben a vizsgálat tovább folytatódik. Halász Kálmán Jézuska legyőzné Mikulást és a Télapót? Egy telefonos közvéleménykutatás adatai szerint Zágrábban „Jézuska kerülne ki győztesen a Mikulás, vagy Télapó hozza-e az ajándékot karácsonykor?” vetélkedésből. Legalábbis a megkérdezett gyerekek szerint. A zágrábi Vecemji list című napilap december 6., Szent Miklós (Mikulás, Télapó, Karácsonyapó) napja közeledtével 100 gyereket kérdezett meg arról, szerintük „ki hozza” az ajándékot karácsonykor Horvátországban a gyerekeknek? A válaszadók 39 százaléka szerint családjukat a Télapó szokta meglátogatni tömött puttonnyal, míg 27 százalék szerint a Jézuska, 23 százalék szerint Karácsonyi apó, míg 3 százalék szerint Karácsonyapó. A „Kinek kellene hoznia az ajándékot?” kérdésre a gyerekek 34 százaléka „Jézuskától” várná a legszívesebben az ajándékot, míg 28 százalékuk Télapónak, 26 százalékuk Karácsonyi apónak, 6 százalékuk pedig Karácsonyapónak örülne a legjobban. A gyerekek elsöprő többsége szerint Mikuláskor és Karácsonykor is meg kell ajándékozni a család tagjait, mert a megkérdezettek 77,2 százaléka volt ezen a véleményen. Egyévesek vagyunk s Szép idő •/99ó. december 5-én lesz eg/ eve, hog/ Pécsett megnyi- | tettük első tisztítószalonunkat. Ebből az alkalomból ezen a napon valamennyi megrendelésére 50% kedvezményt adunk! Egy éj szép idő. De a Blitz-re mindig számíthat. Szép időben. rossz időben egydránt. Blitz - tisztán, víz nélkül, I Felvevőhelyek: Centrum Áruház (mozgólépcső mellett) Nyitva: 10.00-18.00 óráig Pécs, Liszt Ferenc u. 4., Telefon: 72/211 -847 Nyitva: Hétfőtől péntekig: 7.00-19.00 óráig Szombaton: 8.00-12.00 óráig Vállalási határidők: 6, 24, 48, 72 óra ) 4