Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)
1996-12-30 / 355. szám
10 DUnántúli Napló Gazdaság 1996. december 30., hétfő Baranya megyében együttműködik mindhárom kamara Számvetés az eltelt évről Birinyi Zoltán, a megyei kézműves kamara elnöke fotó: Tóth Kevesebb benzol és kén az üzemanyagokban Szigorodó szabványok Élénkülő termelés. A Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint a harmadik negyedévben 1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék mértéke (GDP) a múlt év azonos időszakához képest. Az első fél évben az összes fogyasztás 3 százalékkal esett vissza, a harmadik évnegyedben a csökkenés 2 százalékos volt. Az állóeszköz-felhalmozás az első fél évben 13, a harmadik negyedévben viszont már csak 3 százalékkal csökkent. Több másodállás. Egy németországi felmérés szerint 1987 óta megkétszereződött a több munkahelyen dolgozók száma Európában, és meghaladja az 5 milliót. Az adatok azt mutatják, hogy a legtöbb munkavállaló önként és nem szükségből dolgozik másodállásban, legalábbis a fejlett európai országokban. A Schwinn bukásáról. Az Egyesült Államokban könyv jelent meg a biciklibirodalom csődjének előzményeiről. A szerzők szerint a bukás oka az önelégültség volt, valamint az, hogy a család saját kézben tartotta a kerékpárok gyártását. Az utolsó Schwinn most sajttal kereskedik, míg a nevét viselő cég szuper versenybiciklikre szakosodik. A KHB Rt. közgyűlése. Kereskedelmi és Hitalbank Rt. legutóbbi közgyűlése jóváhagyta a bank 100 százalékos tulajdonában lévő Székház Rt. és Öt Csillag Kft. beolvasztását a társaságba. Erre azért volt szükség, hogy javuljanak a pénzintézet gazdálkodási feltételei, ami fontos a tervezett privatizáció szempontjából is. A beolvadást követően a pénzintézet jegyzett tőkéje változatlanul 10 milliárd 381 millió forint, saját vagyona 15,277 milliárd forint, mérlegfőösszege pedig 358 milliárd forint. A bank a beolvasztott társaságok jogutódja lesz. Az utóbbi két-három esztendőben a megszokottnál jóval nagyobb volt az év végi ünnepi forgalom azokban a Bács-Kiskun és Csongrád megyei szövetkezed élelmiszer üzletekben, amelyek a közös beszerzésre alakult Alföld PRO-COOP Bt. tagjai; forgalmuk alakulását számottevően befolyásolta, hogy az átlagosnál olcsóbban adhatják áruikat és folyamatosan szerveznek kedvezményes akciókat. A Baranya Megyei Kézműves Kamara életének egyik meghatározó esztendeje volt az 1996- os. Megteremtették a működés feltételeit, felállt az ügyintéző szervezet is. Pécsett az Iparosházban, és az ipartestületeknél működő hat vidéki irodában fogadják a vállalkozókat. Folyamatosan bővítik tevékenységi körüket is. A jogi-, adó- és számítástechnikai tanácsadást egyre több vállalkozó veszi igénybe. Az ügyfélszolgálat munkatársai a mindennapi gondot, problémák megoldásához nyújtanak segítséget, valamint folyamatosan nyomon követik a kamarai tagok adataiban bekövetkező változásokat. Baranyában megtalálták a közös hangot a kamarák. Nemcsak a tagokat, hanem a feladatokat is megosztották egymás között. Létrehozták és közösen tartják fenn a Mestervizsga-titkárságot, amelyet a Kézműves Kamara működtet. A kőműveA privatizációs szervezet ráfordításai jövőre elérik a 94,16 milliárd forintot. Ebből a közvetlen privatizációs kiadások 12 milliárd forintra rúgnak, a működési költségeket pedig 3,5 milliárdra taksálják. A belterületi földek után, illetve alapítói jogon az önkormányzatoknak 25 milliárdot kell jövőre kifizetni. Azoknak a társaságoknak, amelyek az 1989. évi XIII. törvény alapján alakultak át, privatizációjuk sek mestervizsgáztatását a Hanns Seidel Alapítvánnyal közösen szervezték meg. Tisztázódott a tagi elhatárolódás is, s bizonyos területeken, mint a feketegazdaság elleni küzdelem, vagy a területfejlesztés közösen lépnek fel a vállalkozók érdekében. Az iparűzési adó mértékének meghatározásánál is fontos szerepet játszott, mind három kamara.-A kézműves kamara vállalta a kezdő vállalkozók felkészítését és a szakképzést, a mestervizsgáztatást. Tiszteletben tartjuk, hogy a kereskedelmi és iparkamara más területekhez, mint például a tőzsde, jobban ért - mondja Birinyi Zoltán, a Baranya Megyei Kézműves Kamara elnöke. Nagy eredmény, hogy a 8000 kisvállalkozó közül 6500 kamarai tagdíjat fizet. Ez már lehetővé teszi, hogy a kamarai kártyát mi is bevezessük. A kamarai tagdíjért igyekszünk minél többet után vissza kell utalni 20 százaléknyi részesedést, összesen 27 milliárd forintot. A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetésekre 2 milliárd forintot kell fordítani. A reorganizációs célú előirányzat 10 milliárd forint. Az agrárgazdaság újjászervezési programjának kamatterhei 5,3 milliárd forint kiadást jelentenek az ÁPV Rt.-nek. A Központi Környezetvédelmi Alapba 1 milliárd forintot kell befizetni. nyújtani, hogy az iparosok, vállalkozók ne érezzék úgy, csak fizetniük kell, amiért cserébe semmit nem kapnak. A kamara felkészült a gazdasági önkormányzati jellegéből adódó új feladatokra. A hatósági jogkörök átadása párhuzamosan történik majd az államigazgatási reformmal, és az állam gazdasági életből történő kivonulásával. A jogszabály- tervezetek elkészültek, várhatóan 1997. első félévben a vállalkozói engedélyek kiadása a kamarák hatáskörébe kerül. A Baranya Megyei Kézműves Kamara az eltelt években jó kapcsolatot alakított ki a Baranya Megyei Vállalkozói Központtal. Közösen rendeztek kiállításokat és vásárokat, valamint a kisvállalkozóknak nyújtott mikro- és Phare-hitelek nyújtásánál is együttműködtek. A kamara felvette a kapcsolatot a munkavédelmi felügyelőséggel és a megyei tűzoltóparancsnoksággal és az ipartestülettel közösen szervezik a tűzvédelmi vizsgához szükséges tanfolyamokat. Együttműködési megállapodást kötöttek az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal és a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséggel.- A kamara segíti az ipartestületek tevékenységét. Az irodák bérleti díjával, de a szakmai szövetségek és a szakosztályok munkájához is ad anyagi támogatást - folytatja Borsós István ügyvezető titkár. - Már második éve a kamara is hozzájárul az ipartestületek által adományozott jubileumi gyűrűk költségeihez. Partner az újdonságokat bemutató továbbképzések, szakmai bemutatók megszervezésében, lebonyolításában is. Sz. K. Ugyanennyit emészt fel a Me- csekurán Kft. veszteségének fedezése. A területfejlesztési törvény rendelkezése alapján a tevékenységet irányító tanácsok programjainak támogatására 7 milliárd forintot fognak fordítani, ebből 1,5 milliárddal a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei integrált szerkezetátalakítási elképzeléseket támogatják. Az ÁPV Rt. végzi el a volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárelhárítását is, noha ez nem tartozik a feladatkörébe. Ez 360 millió forintos kiadást jelent. 6,7 milliárd forintot kell tartalékolni a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kifizetésekre. A levegőszennyezés egyik „fővádlottja” a közlekedés, azon belül is a gépjárműforgalom. Ezért is jó hír, hogy az új esztendőben az eddiginél szigorúbb, a nyugat-európai szabványok előírásainak megfelelő minőségű üzemanyagot forgalmaz a Mól Rt. Mint a társaság bejelentette, január elsejétől a motorbenzinek benzoltartalmát az eddigi 3 százalékról 2 százalékra csökkentik. Kevesebb környezeti ártalmat okoznak majd a gázjelentősen megemelkedett a lakosság villamosenergiaigénye a kemény tél bekö- szöntével, és emiatt az ösz- szes fogyasztás 20 százalékát fedező Dunai Erőmű Részvénytársaság további két tartalék turbinát helyezett üzembe. A százhalombattai cégnél eddig három egység termelte az áramot, s most - az Országos Teherelosztó rendelésére - az újabb két turbina beállításával a napi 600 megawatt teljesítmény csaknem a duplájára, 1000 megawattra nőtt. Lehel Vilmos üzemviteli főmérnök elmondta, hogy megfelelő mennyiségű tüzelőanyag áll rendelkezésre a turbinák működtetéséhez. Az üzem egyébként felkészült egy harmadik tartalék turbina beállítására is. Folyamatosan csökken a devizabetétek aránya a lakossági megtakarításokon belül. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint november végén ez az arány alig haladta meg a 20 százalékot. A jegybank most közzétett beszámolójából kitűnik, hogy november 30-án 477,3 milliárd forint és 2,9 milliárd dollár volt a lakosság devizamegtakarításainak összege. Ez utóbbi ugyan a hónap folyamán 1,7 milliárd forintnyival gyarapodott, ez azonban ténylegesen nem jelentett értéknövekedést. A forint leértékelése ugyanis 5,4 milliárddal „hizlalta” a betétek olajok is, kéntartalmukat ugyanis a korábbi negyedére, azaz 0,2 százalékról 0,05 százalékra szorítják vissza. A jobb minőségű gázolaj a téli autózást is könnyíti, mert -12-ről -15 Celsius-fokra változik úgynevezett szűrhe- tőségi határhőmérséklete, vagyis javul hidegtűrő képessége. A Mól Rt. finomítóiban már megkezdték az új szabványok szerinti üzemanyagok gyártását, így már az óév végén is szolgálhatnak - viszonteladóknak is - az új minőségű termékekkel. Éppen a tüzelőanyaggal lett viszont gond a visontai Mátrai Hőerőműben, mivel a hidegben az 50 százalék víztartalmú lignit megfagyott. Működésképtelen lett a szalagrendszer, lehetetlenné vált, hogy a blokkokat tüzelőanyaggal lássák el. Az erőműben a hét végén három termelőegységnek kellett volna működnie, ehelyett csupán egy üzemelt, az is félteljesítménnyel. Va- laska József avezérigazgató reményét fejezte ki, hogy nem lesz hosszú a termelés- kiesés, s hogy hamarosan egy második blokkot is be tudnak indítani. A visontai erőmű átmeneti üzemzavara egyébként nem okozott fennakadást az ország energiaellátásában, inkább annak anyagi vonzata jelentős. A visontai energia ugyanis viszonylag olcsó. hazai fizetőeszközben számított értékét. Az év első 11 hónapjában egyébként a devizamegtakarítások 38 milliárd forinttal növekedtek, s ez idő alatt a leértékelés hatása további 61,1 milliárddal emelte a deviza- számlákon levő betétek értékét. A dollár egyébként is erősödött, de a devizaszámlák kétharmadát márkában és schillingben tartja a lakosság. A forint iránti bizalom erősödését jól érzékelteti, hogy a lakosság nettó megtakarításán belül november végén 20,6 százalék volt a deviza aránya, csaknem 4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. (b.) Kárpótlástól a környezetvédelemig sok mindenre futja a privatizációból Hetvenkét milliárd a bevétel Hetvenkét milliárd forintot kell befizetnie a költségvetésbe az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek 1997-ben. A döntő hányadot: 50 milliárd forintot a privatizációs bevételekből kell átutalni. Tízmilliárd az állami vagyonnal kapcsolatos osztalékból, 12 milliárd pedig várhatóan az adóskonszolidációs követelések értékesítéséből származik. Több áram fogy a hidegben Üzembe helyezték a tartalék turbinákat Jobban bízunk a forintban Védelem befektetőknek, megtakarítóknak Januártól új fó'hatóság felügyeli az értékpapír- és hitelpiacot Január elsejével megkezdi működését az új főhatóság, az Ál- A lakás-takarékpénztárakról lami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, amelynek elnöke Tarafás Imre, két elnökhelyettese pedig Pacsi Zoltán és ifjabb Nyers Rezső lesz. Ezt Balázs Ágnes, a pénzügyi tárca helyettes államtitkára jelentette be, és ismertette azokat a pénz- és tőkepiacot szabályozó új jogszabályokat, amelyek 1997 elején már hatályba is lépnek. A hitelintézeti törvény csakúgy, mint az értékpapírtörvény azt a törekvést tükrözi, hogy a pénzügyi intézmények működése biztonságos legyen, és a befektetők, illetve a megtakarítók megfelelő védettséget élvezzenek. Az új jogszabályok hatályba lépésétől az értékpapírpiac biztonságosabbá válását remélik az illetékesek, egyebek közt azért, mert a forgalmazóknak a jövőben pontos adatokat kell szolgáltatniuk magukról egy- egy befektetési jegy vagy részvény kibocsátásakor. Á törvény-előkészítés során beható szakmai vita folyt a tőke- és értékpapírpiac felügyeletéről. Végül az az álláspont alakult ki, hogy e feladatot leghatékonyabban egységes főhatóság láthatja el. Hatásköre kiteljed majd a befektetési tevékenységek, illetve a hitelintézeti szolgáltatások teljes körének ellenőrzésére. szóló uj törvénytől a szakemberek azt várják, hogy nagy mértékben könnyíti majd az otthonhoz jutást, illetve a meglevő ingatlanok bővítését. Eddig már több nagy pénzintézet - például az OTP, a Postabank, a Takarékbank - jelezte, hogy szívesen bővítené tevékenységét ebben az irányban. A helyettes államtitkár kiemelte: európai viszonylatban is korszerű, versenyképes hitelintézeti törvény született, amely minden bizonnyal jótékonyan hat majd a hazai jelzálogpiac kialakulására, megélénkülésére is. A kormány már elfogadta a jelzálog-hitelezésről és a jelzálog-hitelintézetekről szóló jogszabálytervezetet. (újvári) Javul a mezőgazdaság helyzete Az agrárágazat jövőre 109 milliárd forinttal gazdálkodhat. A pénzügyi keretekről folytatott szenvedélyes viták végére tehát pont került. Kis Zoltán földművelésügyi államtitkár megfogalmazása szerint az agrárköltségvetés megnövelésével a kormány és az Országgyűlés immár nem csak szavakban ismerte el a mezőgazdaság kiemelt nemzet- gazdasági szerepét. Az 1997. évi agrártámogatási keret felosztásáról az államtitkár lapunknak elmondta: az új esztendőben 42,3 milliárd forintot különített el a tárca a piacra jutási támogatásokra, s ez magában foglalja az agrárpiaci és a normatív exportszubvenciókat is. Kis Zoltán fotó: feb Termelési támogatásokra összesen 21,1 milliárd forintot szánnak. Ebből 11 milliárd a kamattámogatásokra jut. A földhasználati hozzájárulás 5,2 milliárdra emelkedik. A 17 aranykorona alatti területeken gazdálkodók változatlanul számíthatnak a szubvencióra, az 5 aranykorona alatti szántók kedvezménye megszűnik. Az állattenyésztési támogatások révén lehetőség nyílik a szarvasmarha- és a sertés-te- nyészállomány cseréjére: 1,6 milliárd forinttal segítik a vemhes üsző és koca vásárlását. Anyagilag ösztönzik a jerkeállomány gyarapítását is. Beruházások támogatására 20,5 milliárdot, gépek beszerzésére 8,5 milliárdot juttatnak. A vissza nem térítendő állami hozzájárulás mértéke változatlanul 25 százalékos marad. Újvári Gizella
