Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)

1996-12-27 / 352. szám

8 Dünántúli Napló Közélet 1996. december 27., péntek Magyar-osztrák idegenforgalom: Hárommillió osztrák Magyarországon A budapesti belváros üzletei is népszerűek a hazánkba láto­gató osztrák vendégek körében fotö: löffler Gábor Üzembentartási díj Miért fizetünk? Nem csodálkoznék, ha e so­rokból polgári engedetlenségi mozgalom bontakozna ki. De nem csodálkoznék azon sem, ha már eddig is létezett volna ilyen. Egy dologra minden­képpen számítok: akik veszik a fáradságot ennek a cikknek az elolvasására, azért teszik, hogy maguk is elgondolkoz­zanak. És mint tudjuk, a tett szülője a gondolat. Megfenyegettek bennün­ket, hogy mostantól kezdve kötelezően, mondhatni a többi szolgáltatás számlájához ha­sonlóan behajtják rajtunk az ún. tv-előfizetési díjat. Amit most gyorsan elneveztek „üzembentartási díjnak”. Nem árt tudni, hogy a vi­lágban ez másképpen műkö­dik. Ezért a magyar tv-nek is el kellene döntenie: előfize­tési dijat szed-e, vagy állami támogatásból (adókból) él, avagy a hirdetésekből? Ugyanis nincs a világon még egy olyan televízió, amely mind a hármat bekebelezi, és mégis folyton pénzhiányra panaszkodik. A hirdetésekből élő tv nem szedhet előfizetési díjat, amelyik viszont szed, nem sugározhat reklámokat! Jó lenne tudni, mihez kap­csolódik az „üzembentartási díj”. Netán az otthoni tv ké­szülékek használatához? Ak­kor miért nincs ilyen a rádió- készülékek esetében? Ha viszont a műsorhoz kapcsolódik, akkor a Magyar Televízió szüntesse be a rek­lámokat, amelyek már így is túltengenék a tényleges mű­soridő rovására. De a legérdekesebb kérdés csak ezután jön. Miért fize­tünk mi nem kevés pénzt ha­vonta a budapesti tévének, amikor nem csak az „ő” mű­sorát nézzük? Egy átlagos vi­déki városban a nézők több­sége már nem antennát állít, hanem vagy kábelre fizet elő, vagy parabolán át fogja a vi­lágot. Tizenöt-húsz kábelmű­sorból (különösen vidéken) csak 3-4 a magyar, a többi külföldi. A parabolásokról nem is szólva, ott magyar mű­sor alig akad. Az egyik kérdés a követ­kező: a Magyar Televízió megosztozik-e a tőlünk kapott pénzen a külföldi adókkal? Ugyanis olyan nézőktől kapja (tőlünk), akik sokszor, és egyre gyakrabban nézünk külföldi műsorokat. Ha azok az idegen adók nekünk in­gyen sugároznak, a saját té­vénk miért követel pénzt? És kapnak-e ebből a buda­pesti kerületi, a vidéki városi, körzeti tévék is? Hisz az ő műsoruk elkészítése is pénzbe kerül. A másik kérdés: 1997 szep­temberétől állítólag már nem csak egy nagy központi (ál­lami) televízió lesz Magyar- országon. Az újonnan belépő magántévékkel vajon meg- osztozik-e ezen a pénzen a Magyar Televízió - és ha nem, milyen jogon nem teszi ezt? Nemere István Bük-fürdő - újabb beruházás Noha Ausztria az idén nem zár fényes évet, a magyarokra nem panaszkodhat igazán, s az osztrákok is rekordszám­ban utaztak be Magyaror­szágra - jelentette ki Kleinin- ger Pál, a bécsi Magyar Ide­genforgalmi Képviselet ősszel kinevezett új vezetője. A magyarok 600 ezer ven­dégéjszakát töltöttek Ausztriá­ban fizető szálláshelyeken, s ez ugyan 6 százalékkal kevesebb, mint tavaly, de ahhoz képest, hogy egyes országokból az idén 15-20 százalékkal kevesebben keresték fel Ausztriát, mint ta­valy, ez még mindig jó arány­nak számít - mondta. Magyar- ország az Ausztriába beutazók számát tekintve az idén a 12- 13. helyen áll, a vendégéjsza­kák száma alapján pedig a 10. helyen. Idén eddig 3,5 millió osztrák látogatott el Magyaror­szágra. Ez Kleiniger Pál be­számolója szerint kimagasló eredmény, amellyel az osztrá­kok sok év után újra túlszár­nyaltak minden volt szocialista országból érkező utast - a len­gyeleket, a szlovákokat, az uk­ránokat és a kis Jugoszláviából érkezőket. 1995-ben a lengye­lek vezettek 4 millióval, de az idén eddig mindössze 2,5 millió lengyel látogatott Magyaror­szágra. Kedvezőtlen jelenség vi­szont, hogy rengeteg osztrák vendégéjszaka eltűnik a ma­gyar szürkegazdaságban: ma­gyar kereskedelmi vendéglátó- helyen a statisztikák szerint az osztrákok mindössze 600 ezer éjszakát töltöttek el. Ez nem azt jelenti, hogy ilyen sok a reggel érkező, este távozó osztrák. Je­Az 1500. tag Immár másfélezer tagja van a Magyar-Román Baráti Társaságnak, amelyet negyven pécsi polgár alapí­tott 1988 őszén és amely ma már átfogja az egymással szomszédos két ország terü­letét. A véletlen (pontosab­ban: a jelentkezés sorrendje) hozta úgy, hogy az 1500. társasági tag sem nem ma­gyar, sem nem román ál­lampolgár, hanem ausztrál- Anthony Gál, azaz Gáli An­tal. Erdélyből vándorolt ki a neves építész az ötödik kon­tinensre, de nem szakadt el szülőföldjétől és nyelvi ha­zájától. A magyar-román barátság nem csak a két or­szág polgárainak ügye, a vi­lág különböző részein élő magyarok és románok is fi­gyelemmel kísérik a megbé­kélés folyamatát. Ezt jelzi, hogy a pécsi székhelyű Tár­saságnak tagjai vannak Ausztriában, Spanyolor­szágban és Svájcban, to­vábbá az Egyesült Álla­mokban és Kanadában, va­lamint Ausztráliában is. A legnagyobb szolgálatot az­zal teszik az „ügy”-nek, hogy korrekt módon igyek­szenek eligazítani a távoli országok érdeklődő polgá­rait a történelem által alapo­san összekuszált - a kívülál­lók számára szinte áttekint­hetetlen és követhetetlen közép- és kelet-európai eseményekben. Balesetmentesen Baranyában A Baranya Megyei Rendőr­főkapitányságról megtud­tuk, hogy az ünnepek alatt nem kaptak erőszakos bűn- cselekményről bejelentést és sérüléssel járó baleset sem történt a megyében. lentős számú osztráknak van Magyarországon lakása, hét­végi háza, borospincéje, ta­nyája, s ott töltik az éjszakát. Ez abból is látszik, hogy szomba­ton reggel ötször annyian men­nek Magyarországra, mint ahá- nyan szombat este visszaérkez­nek, s vasárnap este jelentkezik a szombat reggeli utasszám négyötöde visszafelé a magyar­osztrák határon. A „bevásárlóturizmus” egyik új formája, a mell- és arcplasz­tikai műtétek magyarországi elvégeztetése, hogy Ausztriá­ban a plasztikai sebészet még nem olyan elterjedt, mint Ma­gyarországon, ezért az osztrák orvosok még nem intéztek olyan támadást magyar kollé­gáik ellen, mint a fogorvosok.- Kedves uram, nem tudná megmondani, hány óra van? - kérdezte oroszul egy csinos fia­tal hölgy az Atrium Hyatt recep­cióján egy középkorú, tehetős­nek látszó izraeli úriembertől. A férfi készségesen pillantott gyémántokkal kirakott karórá­jára, s kedvesen válaszolt. Az ár­tatlannak tetsző kérdezősködés- ből meghittnek tűnő beszélgetés lett. Egy belvárosi pizzériában el­fogyasztott közös vacsora után azonban a történet kevésbé ártat­lanul folytatódott. Két férfi meg­támadta az üzletembert. Fejére csuklyát húztak, majd autóval egy ismeretlen helyre vitték. Közölték: vagy fizet 500 ezer dollárt, vagy vége a világnak. Meg is kínozták. Tűzzel pörköl­ték a talpát, azon cigarettacsik­keket nyomtak el. Hotelkártyáját megszerezve szobájából 5 millió forint értéket vittek el. Amikor a csuklya egy pillanatra félrecsú­szott, az üzletember döbbenten fedezte fel társaságukban a szál­lóban megismert szép Xéniát. Elrablói látva, hogy már minde­néből kiforgatták, ismét kocsiba rakták, majd abból kidobták. Az áldozat jó emlékezőtehetségé­nek köszönhetően a nővel foly­tatott beszélgetésekből a rendőr­ség olyan mozaikot tudott össze­rakni, amelyből fény derült az ukrán Xénia, egy orosz és egy belorusz állampolgár kilétére. Az alkalmi ismeretségből - Ma­gyarországon eddig példátlan módon - emberrablási ügy lett. Egyetlen ilyen eset még nem nevezető jelenségnek. Csak­hogy egyre több az olyan ügy a fővárosban, de vidéken is, ami­kor alkalmi ismeretség során va­laki áldozattá válik. Orlay Ibolya alezredes, az ORFK Bűnmegelőzési Osztá­Az egyetlen, a magyarországi operációkkal foglalkozó, nem­rég a bécsi Kurierban megjelent negatív kicsengésű cikk ellen­kező hatást ért el, mert utána a bécsi magyar idegenforgalmi kirendeltséget 500-an hívták fel, és több mint 100-an ma­gyarországi címeket kértek. Az idén rendkívüli módon megnőtt a kulturális érdeklő­désű osztrák turisták száma. Például az Óbudai Szigeten tar­tott nyári rendezvénysorozaton egyesek szerint a 150-160 ezer részvevő közül 15-40 ezer oszt­rák volt. A millecentenáriumi eseményeken egész Nyugat- Magyarországon - a Székesfe­hérvár, illetve Pécs vonalig - „túlerőben” voltak az osztrák vendégek, akik át-átkalandoz­lyának vehetője kifejtette: gyarló emberek vagyunk, mindenkinek van gyenge pontja. Az egyik ko­rábbi kudarcait akaija feledtetni önmagával, ha megragad egy szerinte nagy haszonnal kecseg­tető lehetőséget, a másik ellen­állhatatlannak véli magát, csak azért, mert férfi, vagy csak azért, mert nő. A bűnözők mások gyengeségeire építenek. Magyarországon a veszélyes ismeretségek az úgynevezett gagyizással kezdődtek. Kapualj mélyében csillogó, aranynak mondott rézgyűrű vétele ked­vező áron. Eladás indoka: a tu­lajdonos olcsón, talán lopással szerezte, gyorsan kell a pénz. Az ajánlat kedvező, a lebukás koc­kázata kicsi. E századeleji mód­szer ma is él. Napjaink másik csele: valaki a szemünk láttára az utcán egy vastag aranygyűrűt talál. Hallgatásunk érdekében felajánlja: ha egy kedvező ár felét neki adjuk, akkor miénk a gyűrű. Többen bedőltek már, az Ukrajnából importált régi csel­nek. Tanács: legyünk nagyvona­lúak, s mondjuk azt: legyen az övé a talált gyűrű, prémiumunk a gagyis megnyúlt ábrázata lesz. A becsapás durvább formája az ún. markecolás. Leitatott vagy eleve részeg áldozat, csá­bító szexuális ajánlat, majd út­közben egy sötét helyen rabló- támadás. Pénz, érték oda. Nős ember, főleg ha vidékről jött vá­sárolni a fővárosba, vagy faluról a megyeszékhelyre, legtöbbször nem az igazi történetet mondja el sem a rendőrségnek, sem a családjának. Ellenszer: ittasan ne kössünk kocsmában ismeret­séget. A régi markec mai, és egyre divatosabb, Romániából impor­tált formája az altatás. Szakosod­tak erre a határközeli kamion­nak Kelet-Magyarországra is, s a Szegedi Szabadtéri Játékok is nagyon kedvelt úticél volt. Az osztrákokat Magyaror­szágon az események vonzzák. Ez lehet palacsintaevő verseny, búcsú, vagy „tinglitangli” is. Ausztriából megindult Ma­gyarországra a kultúra iránt ér­deklődő közönség. Ezt a ked­vező változást kihasználva pél­dául a bécsi Sängerknaben fel­lépésével hirdetik majd egész Ausztriában az 1997-es Buda­pesti Tavaszi Fesztivált, amelyre egyébként főleg az osztrák nagyvárosok lakói láto­gatnak el, vagy az úgynevezett Budai Ünnepet és a győri ren­dezvénysorozatot. Az osztrákok úgy gondolják, hogy Magyarország az a legol­csóbb ország a környékükön, nem kellemesen nyaralhatnak. Nem igazi aktív turisták, de azt akarják, hogy legyen a köze­lükben olyan sportolási lehető­ség, amelyet, ha kedvük támad, igénybe vehetnek. Magyaror­szág a családi üdülés terén az eddigieknél sokkal többet tudna nyújtani. Komoly akadály, sőt gazda­sági kockázat, hogy Magyaror­szágon kiöregszik az a generá­ció, amely még tud németül. A fiatalok főleg angolul tanulnak, s az idegenforgalmi szakem­berképzésben is alig fordítanak figyelmet a német nyelv oktatá­sára. Paradoxonnak érzi, hogy Magyarország az idegenfor­galmi bevételének 80 százalé­kát a német nyelvterületről ér­kező turisták révén szerzi, de az idegenforgalmi főiskolák vég­zett hallgatóinak mindössze 20- 30 százaléka beszél németül. parkolókat megszálló, csak egy napra átránduló hölgycsapatok, akik a pilótát nem halmozzák el szexuális ajánlatokkal, stoppos­nak se ajánlkoznak, csak jópo- fáskodnak vele. Meghívják egy kólára, abba gyorsan ható altatót kevernek, majd mikor vissza­megy a kocsijához aludni, ki­fosztják. Ez a módszer teljed már a vonatokon is. ★ Sok vállalkozónak olykor gyorsan kell a hitel. A bankok lassúak, feltételeikben túlbizto­sításra törekednek. Az uzsorá­sok gyorsan adnak pénzt. Az ismeretséget a majdani áldozat keresi. Az ár azonban gyakran nem csak az uzsorakamat. Az adósok minden vagyona elúsz­hat. Aki megengedheti testőrök tartását, de nem válogatja meg őket, nem tudhatja, hogy a róla szóló információk mikor jutnak az alvilág tudomására. Veszélyes ismeretségek apró- hirdetések útján is létrejöhetnek. Közismert a táncosnők exportja a nemzetközi prostipiacra, de annak idején így keresték áldo­zataikat piramisjátékok szerve­zői, a havi 30%-os kamatot ígérő befektetési tanácsadók is, sokezer embernek többmilliár­dos kárt okozva. Az életben sokszor hoz ben­nünket össze a sors ismeretlen emberekkel. Ezek a baráti, munkatársi, üzleti vagy érzelmi kapcsolatok számos esetben tar­tóssá válnak, ezek adják életünk sava-borsát. A veszélyes, vagy annak tűnő alkalmi kapcsolato­kat azonban el kell és el lehet ke­rülni, ha nem a törvények kö­zötti bújócskát, hanem azok be­tartását tekintjük példaadónak, ha kellő önismerettel rendelke­zünk és a realitások talaján ma­radunk. Némethy Gyula Az alig több mint háromezres lé­lekszámú, Vas megyei Bük köz­ség lakóinak több mint 70 száza­léka 1940-ben még a mezőgaz­daságból élt, ma viszont már 68 százalékuk a szolgáltatási szfé­rában dolgozik, az idegenforga­lom adja a kenyerüket. A környező településekről is 350-en járnak át Bükre dol­gozni. A község szinte példátlan fejlődése 1957-ben indult, ami­kor olajkutatók 56 Celsius fokos hévizet találtak. Erről később igazolódott, hogy gyógyhatású, kiválóan alkalmas reumás és orthopédiai betegségek, baleseti sérülések, ivókúraként külön­böző emésztőrendszeri betegsé­gek, inhaláció formájában pedig légúti hurutok gyógyítására, tü­neteinek enyhítésére. Szele Ferenc Bük polgármes­tere elmondta: az önkormányzat bizakodó, az idegenforgalomból származó helyi adóbevételeket elsősorban ebbe az ágazatba forgatja vissza. Pécs legpatinásabb vállalata, a Zsolnay Porcelángyár Rt pályázatot hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: KÜLKERESKEDŐ Ideális jelöltünk: felsőfokú szakirányú végzettséggel, minimum 3 év szakmai gyakorlattal, angol és német nyelvből egy felső és egy középfokú nyelvvizsgával rendelkező kreatív, önállóan dolgozni tudó személy. Egyéb idegen nyelvek tárgyalóképes ismerete a pályázat elbírálásánál előnyt jelent. KÜLKERESKEDELMI ASZISZTENS Ideális jelöltünk: Legalább középfokú közgazdasági végzettséggel és angol nyelvismerettel rendelkező, export ügyintézésben jártas legyen. A számítógépes ismeret az elbírálásánál előnyt jelent. ÜGYVITELI SZERVEZŐ Ideális jelöltünk: szakirányú felsőfokú végzettséggel, termelő vállalatnál eltöltött legalább 5 év szervezői szakmai gyakorlattal rendelkező személy. Rendszerszervezői gyakorlat és felhasználói szintű számítógépes ismeretek előnyt jelentenek a pályázat elbírálásánál. Műszaki Porcelán divíziónkba keresünk: TECHNOLÓGUS és TERMELÉSIRÁNYÍTÓ munkakörökbe felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező munkatársakat. Az elbírálásnál a számítógépes ismeretek, a vezetői gyakorlat és az angol nyelvtudás előnyt jelentenek. A gyakorlattal és friss diplomával rendelkezőket egyaránt várjuk. Pirogránit divíziónkba keresünk: MARKETING ASZISZTENS munkakörbe minimum középfokú végzettséggel, felhasználói számítógépes ismeretekkel, nagy munkabírással, középfokú német nyelvvizsgával rendelkező ambiciózus, maximum 35 éves személyt Marketing képzettség és gyakorlat valamint egyéb nyelvek ismerete a pályázat elbírálásánál előnyt jelentenek. A sikeres pályázóknak kreatív munkakört, biztos egzisztenciát nyújtó jövedelmet és továbbképzési lehetőséget biztosítunk. A pályázók fényképpel ellátott szakmai önéletrajzát január 15-éig várjuk az alábbi címre: Zsolnay Porcelángyár Rt. Babracsán György Humánpolitikai igazgató-helyettes 7630 Pécs, Zsolnay V. u. 37. Tel.: 72 325-266/153 ......, Gagyizás, markecolás, altatás Ismerkedni veszélyes

Next

/
Oldalképek
Tartalom