Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)
1996-12-27 / 352. szám
6 Dtinántúli Napló Politikai Vitafórum 1996. december 27., péntek Múltunkról és jövőnkről Részletek a Fidesz-Magyar Polgári Párt vitairatából Otthon a világban A Fidesz-Magyar Polgári Párt az ezredforduló Magyar- országának polgári középpártja, olyan szabadelvű néppárt, amely a korszellem kihívásaira válaszolva, a sajátos közép-kelet-európai és hazai adottságokhoz alkalmazkodva fogalmazza újra a maga számára a modem kor irányadó értékeit; a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás értékét. A polgári demokrácia, a társadalom- és természetbarát piacgazdaság, a jogállamiság, a nemzeti és az euro-at- lanti elkötelezettség eszményeit és elveit követi. A Fidesz jövőképének középpontjában a polgár áll. A szabad ember - aki otthon van a világban. Otthon van jelenében és múltjában, társadalmában, kultúrájában és természeti környezetében. Házában, hazájában, családja körében, állampolgári-nemzeti közösségében és Európában. Otthon van a világban, tehát szabadon kibontakoztathatja képességeit a maga és mások javára. Otthon van a világban, ezért megőrzi azt a jövőnek. Vagyis a Fidesz-Magyar Polgári Párt a polgárosodás programját képviseli, amely nem más, mint az otthonra találás és az otthonteremtés programja. Az a célja, hogy minél több ember számára vonzóvá váljon a polgári életeszmény, és elérhetővé a polgári életforma. Ne gyökérvesztett, anyagilag- szellemileg kiszolgáltatott lakosság legyünk, hanem önálló ítélőképességű, a maguk lábán megálló, magukról gondoskodó, gyermekeik jövőjéért is felelősséget érző személyek alkotta társadalom, saját kultúráját megőrző közösség, nemzet.” A magyarság - Kelet népe Magyarország történelme azonban ezer éve a nyugati keresztény műveltség morális és kulturális értékein alapuló európai civilizáció része. A Fidesz-Magyar Polgári Párt a teljes magyar múltat vállalja, sikereivel és kudarcaival, messze fénylő és gyászos, dicső és szomorú pillanataival egyetemben. Ezt a múltat különféleképp lehet megítélni - de kötelező vállalni. Éppúgy, ahogy a nemzet jövőjéért viselt felelősséget is. A másokat lebecsülő nemzeti önhittségnek nincs értelme. De az alázatos kérelmező, a szegény rokon szerepére sincs okunk sem szükségünk, aki bebocsátásra vár Európa kapui előtt. Ez méltatlan szerep és önlebecsülés volna. Magyarország és a magyarság csupán azt a helyet akaija ismét elfoglalni Európában, amely őt eszményei és teljesítménye: értékei, történelmi múltja és jelene alapján méltán megilleti. A magyar nemzet egyhar- madrésze az ország határain kívül él. A Fidesz-Magyar Polgári Párt továbbra is olyan nemzeteszme mellett tesz hitet, amelyben a teljes magyar nemzet iránti lelki és érzelmi szolidaritás fejeződik ki, amely tehát a határon innen és túli nemzetrészeket egyaránt magában foglalja. Politikai hivatástudatának ez a morális elkötelezettség az alapja. A Fidesz értékei és elvei, politikai ideál és programja legszorosabban a magyar szabadelvűségnek ahhoz az örökségéhez kapcsolódik, amely Széchenyi, Kossuth, Deák, Eötvös, a magyar reformnemzedék közös művében megteremtette az egyéni szabadság és a nemzeti érdek, haza és haladás egységét. A szabadelvű gondolat hívei - a XX. századi radikálliberálisokkal ellentétben - az egyéni szabadság eszményének a természetes közösségi formákat nagyra becsülő, a család, a kisközösségek, a vallás értékét tisztelő irányzatát képviselték. A történelmi egyházak társadalmi hivatását, morális integráló szerepét pedig különösen fontosnak tartották. Átgondolt kormányprogram A rendszerváltozás esztendeiben szerzett tapasztalataink fényében meggyőződésünk, hogy bár az egyéni és kisközösségi, egyházi és kulturális kezdeményezéseknek nélkülözhetetlen a szerepük, ám önmagában ez kevés. A szükséges megújulás nem történhet meg csupán öngyógyulás eredményeként: nem történhet meg a közjó legfőbb politikai letéteményesei, a mindenkori parlament és kormány e célokat szolgáló átgondolt programja és kezdeményező szerepe nélkül.” Ehhez a megújuláshoz adhat biztonságos alapot „A polgári Magyarországért” vitairat. Fidesz-Magyar Polgári Párt pécsi elnökség és frakció A Magyar Szociáldemokrata Párt nyilatkozata Jogot és lehetőséget! Megalakult az Eötvös József Baráti Kör Katasztrofális az eladósodás Közvélemény-kutatás az önkormányzatoknál Még mindig nagyobb az ön- kormányzatok presztízse és rendszerstabilizáló ereje, mint a központi intézményeké. Ez az önkormányzati közvéleménykutatásnak az összegzéseként fogalmazódott meg, amelynek első tanulságait szerdán ismertették az Önkormányzati Szövetségek Tanácsa által tartott sajtótájékoztatón. Az úgynevezett Tocsik-ügy kirobbanása idején, októberben 13 vidéki városban és Budapesten végzett közvélemény-kutatás során 7821 ember véleményét kérték az önkormányzatokról, a polgármesterekről és a politika összefüggéseiről. A válaszokból kitűnik, hogy az emberek lényegesen elégedettebbek saját városuk helyzetével, a helyi vezetőkkel, az önkormányzattal mint a pártokkal, a kormánnyal vagy az Országgyűlés munkájával. Az ország helyzetével és a kormány tevékenységével leginkább Budapesten és Dunaújvárosban elégedettek. Városukkal két egykori szocialista mintavárosban, Tiszaújvárosban és Százhalombattán a legelégedettebbek. A 14-ből tíz, immár második ciklusát töltő polgár- mester ismertsége 94 százalék körüli. Legnépszerűbb Tiszaúj- város polgármestere, illetve a felmérést végzők szerint a kérdezettek fele, kétharmada most is a jelenlegi városvezetőkre szavazna. A budapestiek 75 százaléka tudja, hogy a főpolgármester melyik pártnak a tagja, vidéken ez az arány 42 százalékos volt. A polgárok ma még nem sokra becsülik hatalombefolyásolási lehetőségüket. A válaszok alapján úgy tűnik, hogy egyelőre túlzottak a civil társadalom létezéséről, működéséről, szervezéséről szóló nézetek. A felmérés rögzíti, hogy a pártok bázisa a helyi önkormányzatokban van. Az előző évi adatokhoz képest igen sokat vesztett népszerűségéből az SZDSZ, Budapesten például 16 százalékot. Sokat nyert a Fidesz, Veszprémben például 21 százalékot. Erősödve tartja magát az MSZP, amely Budapesten 6 százalékkal gyarapodott. A kisgazdák is erősödtek a városokban, Nyíregyházán például 26 százalékkal, Budapesten 8 százalékkal, míg az egykori mezővárosokban stagnálnak, Kecskeméten viszont 12 százalékkal visszaestek. A polgári szövetség tagjai többnyire gyengélkednek. A helyi pártszervezeteket egyébként a negyedik legfontosabb hatalmi tényezőnek gondolják a polgárok. Abban az esetben, ha most lennének a választások, a jogosultak fele menne el biztosan szavazni. A szociálliberális kormány gazdaságpolitikája következtében 1996-ban a költségvetés egynegyedét, 1997-ben pedig már több mint egyharmadát kell adósság visszafizetésre fordítani. A Magyar Nemzeti Bankról szóló tervezett törvénymódosítás során - a jegybank és a költségvetés teljes szétválasztásának jelszavával - a jegybanktól újabb hatalmas államadósságot csoportosítanának át a költség- vetés terhére, amely hosszútávon is az elviselhetetlenségig fokozná a költségvetés, a gazdaság és a lakosság terheit. A teljes szétválasztással megszűnne az országgyűlésnek a Nemzeti Bankot ellenőrző- szerepe, a jegybank a mindenkori kormány gazdaságpolitikájától független, sőt azzal ellentétes pénzügypolitikát folytathatna, ami lehetetlenné tenné a kormány alkotmányban előírt felelősségvállalását az Országgyűlés előtt a gazdaságpolitikáért. E megoldás az Állami Számvevőszék ellenvéleményén túl teljesen ellentétes a nemzetközi gyakorlattal is, amely szerint a jegybank nem abszolút független a kormánytól, hanem csak a mindenkori kormány gazdaságpolitikájának a keretein belül folytathat önálló pénzügypolitikát. Az önálló banki hatalom alkotmányellenes megteremtése kísérlet a szociálliberális kormányzat részéről a nyilvánvaló bukását követő hatalmi befolyás megőrzésére és ugyanakkor a jövendő új kormány gazdasági mozgásterének a minimálisra szűkítésére. A KDNP Országos Elnöksége mindezek alapján a leghatározottabban ellenzi a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény hivatkozott módosítását, amelynek a következménye az ország további rohamos mértékű eladósodása lenne, és csatlakozik az e tárgyban 15 neves közgazdász szakértő által az országgyűlés képviselőihez intézett tiltakozó felhíváshoz. Ursprung János a Kereszténydemokrata Néppárt Országos Elnökségének tagja A Magyarországi Szociáldemokrata Párt e nyilatkozattal üzenni kívánja a rendszerváltás kárvallottainak és előidézőinek: a szociáldemokrata eszmeiség továbbra is létezik, a párt tagsága emellett kötelezte el magát. Meggyőződéssel valljuk, hogy ebben az országban csak akkor lehet társadalmi béke, akkor lehet fejlődés, ha nemcsak jogot, hanem lehetőséget is biztosítanak minden magyar állampolgárnak a tisztességes kulturált, emberhez méltó életre. Ha a mai parlamenti pártok politikai irányvonalát, törekvéseit, cselekvéseiket elemezzük, megállapíthatjuk: túlságosan sok a hasonlóság közöttük. Ezek a hasonlóságok eredményüket tekintve többségükben kedvező lenne mind az egyes állampolgár, mind a magyar társadalom döntő többsége számára. Az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a környezetvédelem, az egészségügy, az oktatás, a kultúra helyzete, másrészt a bérből-fizetésből élők, a kisvállalkozók, a nyugdíjasok, a pályakezdők, a munkanélküliek helyzete minden sikerpropaganda ellenére azt igazolják: az elmúlt hat év politikája nem folytatható! Igazi, a rendszer- váltás veszteseinek is alternatívát jelentő ellenzék ma nincs a magyar parlamentben. A jelenlegi parlamenti pártok Az 1989-90-es politikai rendszerváltozás lehetővé tette számos párt mellett társadalmi illetve civil szervezetek létrejöttét. Ahhoz, hogy a mai súlyos erkölcsi szakadékból képes legyen az ország kilábalni, kiművelt emberfők sokaságára van és lesz a jövőben is szükség. Eötvös József gondolatát idézve - a nemzetet először de mindenáron kell szellemében emelni, hogy haladás legyen munkánk és fáradásunk eredménye. Az Eötvös József Baráti Kör - a továbbiakban Eötvös Kör - azért jött létre, hogy névadónk óriási szellemi hagyatékát gondozzuk és tegyük mind jobban magunkévá és másokévá. Eötvös József személye mellett szeretnénk az egész reformkor üdvös eredményeit közelebbről megismerni, s a többi nagy magyar szellemi sokaságát hagyományokban gondozni. Az előbb említetteknek megfelelően, ezen célok elősegítése érdekében szándékozunk elsősorban érdekcsoportokat képviselnek. Ebben a törekvésükben olyannyira egységesek, hogy esetenként pártpolitika helyett elitpolitikáról kellene beszélnünk. Ez a politikai-gazdasági elit ügyel arra is, hogy igazi ellenzék, baloldali ellenzék ne juthasson szóhoz. Mindezek ellenére az MSZDP hívei - szemben állva a jelenlegi politikával - azt remélik, hogy a kárvallott, csalódott magyarság mielőbb felismeri, hogy valós érdekeiért harcolnia kell és azt, hogy eredményes érdekérvényesítést csak széleskörű összefogással lehet elérni. Az MSZDP vallja, hogy az emberek többsége a feltétél- rendszer, az előnyök és hátrányok pontos ismerete nélkül nem kíván mindenáron az Európai Unió tagja, nem akar mindenáron NATO-tag lenni, a társadalom döntő többsége tisztességes megélhetést biztosító munkahelyet, hosszú távon tervezhető jövőt, létbiztonságot, közbiztonságot, vagyis emberközponti társadalmi berendezkedést szeretne. Az MSZDP ennek megvalósítására törekszik, soraiba várja mindazokat, akik az egész magyar nép jövőjéért aggódnak és ezért hajlandók tenni is. Budapest, 1996. november 24-én. Az MSZDP elnöke, az MSZDP OV elnöke különböző vitaesteket, fórumokat rendezni, előadókat meghívni. Magunknak pedig szemináriumok formájában a tanulmányozást segítendő, a felvetődő fontos közéleti, kulturális, jogi és egyéb kérdéseket boncolgatni. Szándékunk egy a nagyobb egyetemeken, így jelen esetben Pécsen egyetemi, főiskolai hallgatókból alakuló úgynevezett egyetemi polgári kör szervezése. Számunkra az elsődleges érték nemzeti hagyományaink ápolása. Az Eötvös Kör a keresztény erkölcs szilárd talaján állva természetesnek tartja - a szervezet névadójának fényében - a nemzeti szabadelvűség eszmekörében való gondolkodást. Számunkra a szakmai tudás felelősséggel párosul, ahol a hivatás szolgálatot jelent. Hisszük, hogy itt az a tájék, ahol otthon kell lennünk. Hiszünk a barátságban és a szó erejében. Kollár Ferenc, az Eötvös József Baráti Kör elnöke Szemközt a miniszterelnökkel Hallgattuk a miniszterelnököt, amint az MTV Új Reflektor Magazin című műsorában a nézők hozzá intézett kérdéseire válaszolgatott. Figyeltük, amint rendre mellébeszélt. Amint egyre határozottabban és ingerültebben hangsúlyozta, hogy az egyetemesen romboló változtatásoknak a tömegeken kívül ők, mint politikusok is vesztesei, hiszen nem azt teszik, amit szeretnének, hanem azt, amit tenniük kell. Válaszaiban azt a képtelenséget tudatta velünk, hogy ami az országban ma az ő irányításával történik, annak semmi köze a vadkapitalizmushoz. E - úgymond - piacgazdaság, mely amellett, hogy a legjobb, elkerülhetetlenül egyenlőtlenségeket okoz az ország különféle csoportjai számára. „Ha jobbat tudnak ennél, pártfogolni fogom!” - mondta ki a szentenciát. Mi a kevésbé feledékenyek készséggel ajánlunk neki más, a mostaninál stílszerűbb, emberibb megoldást. Javasoljuk, ne röstellje legalább gondolatban fölidézni a Kádár-rendszert, annak a nemzetközileg is elismert gazdasági sikereket produkáló évtizedeit. Tárgyilagosan vesse össze az úgynevezett „átkost” a mai ténylegesen gyalázatos állapotosai, s tüstént rálel az előző társadalmi formáció előnyét jelző kiáltó különbségekre. Sejtjük, esze ágában sincs effélét tenni. A miniszterelnök úr manapság egészen mással foglalatoskodik. Miközben az időről időre mind hangosabban méltatlankodó lecsúszókat csitítgatja, eljövendő jobb jövő ígéretével ámítgatja, valójában a tőkés rendszer stabilizálásának teendői foglalkoztatják. Hiszen amíg a különféle hazai fórumokon a kiszolgáltatott, nélkülözni kényszerülő kisemberek élethelyzetén sajnálkozók pózában igyekszik megtartani a tétovázók maradék szimpátiáját, idegenben az ország hasznainak kiszivattyúzóit nyugtatgatja afelől, hogy Magyarországon végleg a tőke marad az úr. Amint azt az USA Time emlékkiadásában írott dolgozatában is sejteti velünk. Ezt úja: „Sokan vagyunk, akik hozzám hasonlóan meggyőződtek arról, hogy a kommunista rendszer jellegében antidemokratikus, ezen felül teljesítmény- és eredményellenes. Mi ma nem foglalkozunk azzal, kinek milyen múltja, vallása vagy ideológiája volt. Kádár János atyáskodó rendszere iránt sem érzünk nosztalgiát. Eltüntetjük a kádárizmus utolsó maradványait is, és véget vetünk az állami gyámkodásnak”. (Nép- szabadság, 1996. december 9-i száma.) Horn Gyula személyében az MSZMP külügyi osztályvezetője, államtitkár, külügyminiszter és a Központi Bizottság tagja szólt ilyen módon a hajdanvolt szocialista társadalmi rendszerről, mely ingyenesen taníttatta, s csak igen keveseknek nyújtott kiemelkedő egzisztenciában részesítette. A hála nem a politika, hanem az etika területére tartozó kategória. S mint ilyen, a jó cselekedetek viszonzására való készség és annak megfelelő gyakorlati megnyilatkozás. Hiányával a normális lelki alkat és a progresszív emberi viszony kérdőjeleződik meg. Horn Gyula és elvbarátai „teljesítmény- és eredményellenesnek” tüntetik fel a szocialista társadalmi rendszert. Páráiéi megkérdezhetnénk: a mostani - igencsak vegetálgató - társadalmi-gazdasági alakulatot vajon miféle minősítés illeti meg? Csak nem a többséget gazdaggá tevő jóléti társadalomé? Mert evidens, hogy az összeügyeskedett krőzusi vagyonok birtokosai nem éreznek nosztalgiát a létező szocializmus iránt. Ám azokkal a milliókkal, akiket az akamok rendszerváltók és a rombolásnak segédkező utód-lakájaik földönfutóvá tettek, éhezésre, lassú halálra ítéltek, nem lehet feledtetni a múltat. Ők a zsige- reikben hordozzák azoknak az évtizedeknek az emlékeit, melyekben gondolkodó, bizakodó emberré válhattak, országuk javára dolgozhattak, s biztonságban érezhették magukat. A „kádárizmus” jótékony hatásait éppen ezért - bárhogy szeretnék némelyek - lehetetlen eltüntetniük. A kapitalizmus barkácsolgatása közben minél több szocializmusbéli vívmányt számolnak föl, a rendszerváltás vesztesei annál jobban fognak emlékezni az emberközpontú szocializmus időszakára. Dr. Südi Bertalan szóvivő Munkáspárt
