Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)
1996-12-23 / 350. szám
10 Dtinántuli Napló Gazdaság 1996. december 23., hétfő Olcsóbb hitel. Jövőre kevesebbet kell fizetniük a kis- és középvállalkozásoknak a hitelgaranciáért. Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány olyan vállalkozásoknak nyújt biztosítékot, amelyeknél a foglalkoztatottak száma nem haladja meg a 250-et. Hárommillió forintos hitelig - a szerződés futamidejétől függően - fél-, egy-, illetve másfél százalékos garanciadíjat kell fizetni. Olajtartalék. A Kőolaj- és Kőolajtermék Készletező Szövetség szerint teljesíthető az a kötelezettség, amely 1998 végére 90 napos kőolaj- és kőolajtermékkészletet és ennek megfelelő tárolóhely meglétét írja elő. Az idén a tervezett 50 napos tartalék helyett 54—55 napra elegendő kőolajat gyűjtöttek össze. A továbbiakban több mint egymillió köbméter készletezésére alkalmas új tárolók építését tervezik. Édes élet. Ácson, az ország legrégibb cukorgyárában 276 ezer tonna répát dolgoztak fel az elmúlt három hónapban, s összesen 34 ezer tonna cukrot állítottak elő. A gyárhoz tartozó termőterületen hektáronként átlag 49 tonna répa termett. Tőkeemelés. A Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. zárt körűalaptőke- emelés útján további egy- milliárd forinttal megemelte a Konzumbank alaptőkéjét, így a pénzintézet jelenlegi alaptőkéje 3 milliárd 374 millió forint. A KHB Rt. közgyűlése. Kereskedelmi és 'Hitelbank Rt. pénteki közgyűlése jóváhagyta a bank 100 százalékos tulajdonában lévő Székház Rt. és Öt Csillag Kft. beolvasztását a társaságba. A beolvadást követően a pénzintézet jegyzett tőkéje változatlanul 10 milliárd 381 millió forint. A bank a beolvasztott társaságok jogutódja lesz. Éj távközlési cég. PanTel néven új távközlési szolgáltató cég jön létre a jövő év elején a MÁV Rt. kezdeményezésére. A megalakulást követően megkezdődhet a vasúttársaság meglévő hálózatának jelentős bővítésével az országos távközlési optikai kábelrendszer teljes kiépítése. A munkálatok során összekapcsolják a hálózatba bekapcsolódó cégek országos telephelyein lévő számítógépeket. Baranya 1996-os adómérlege Az év utolsó heteinek vállalkozói slágere a kft-alapítás Bár a fogyasztás csökkenése Baranyában a gazdaság minden mutatójánál érzékelhető, mégis a fogyasztási adó adja a megye idei adóbevételeinek legnagyobb részét. Adószakemberek szerint az 52 milliárdos megyei bruttó adóbevételből azért írható az összeg két ötödé a fogyasztási adó javára, mert ez évtől érvényesült már a jövedéki törvény hatása, valamint a fokozódó ellenőrzések, a feketegazdaság elleni küzdelem is eredményesebb volt a korábbiaknál. A mellékelt grafikonból az is kiderül, hogy tételesen az általános forgalmi adó (ÁFA) hozta a második legnagyobb bevételt az adónemekből, de a kép korántsem ilyen biztató annak tudatában, hogy a visszaigénylésekkel az állami költségvetéshez végül is csak 6,2 milliárd forint jutott el. Ami az adófizető polgárok többségét leginkább érdekli, az személyi jövedelemadóból 11,6 milliárd forinttal gyarapította Baranya lakossága az államkasszát, s a bevétel alakulásában meghatározó szerepe volt a kincstári körbe tartozó intézményeknél a kifizetett jövedelem tömegének csökkenése (a nagyfokú létszámleépítések miatt), másrészt a jövedelmek adósávok szerinti szerkezete is az alacsonyabb átlagos adóterhelés felé rendeződött át. A társasági adó összege 19996-ban mindössze 1,8 milliárd forint, de nem szabad megfeledkezni arról a gyakorlatról, hogy ennek az adónemnek csaknem fele december hónapban folyik be! Összességében elmondható 15-17 százalékkal magasabb értéket adtak a költségvetésbe a térség adópolgárai, mint egy évvel ezelőtt, vagyis az infláció növekedése alatt marad az adóbevételek változása. Érdemes egy kicsit a pénzek mögé tekinteni! A gazdálkodó szervezeteknél a tavalyi működő vállalkozások száma nyolcadrészt emelkedett, de az egyéni vállalkozók száma - főként a mellékfoglalkozásúak esetében - csökkent. Nem tudni például, hogy mit hallottak az emberek, de az év utolsó heteiben ugrásszerűen megnőtt a kft. alapítók aránya (most egy hónap alatt alakult csaknem annyi társaság, mint korábban fél év alatt). Ugyancsak sajátos képet mutatnak az adóellenőrzések. Több mint ezer vizsgálat közel 850 millió forintos nettó adóhiányt tárt fel, melynek következtében 380 milliós adóbírságot és 350 milhós késedelmi pótlékot róttak ki a revizorok. Tény viszont, hogy a nagyobb társaságok ma már adótanácsadó cégeket foglalkoznak, így jelentősen lecsökkent, az adóvisszaélések száma, annál is inkább, mert az APEH Baranyai Igazgatósága együttműködési szerződésben áll a legtöbb ilyen tanácsadó céggel. Az ellenőrzési osztály vezetője, Nagypál Imre lapunknak elmondta, hogy napjainkra stabilizálódott a lakossági bejelentések száma az adócsalásokkal kapcsolatosan, s az intézmény minden esetet kivizsgál. Tény az is, hogy ezek az adópolgári megkeresések többnyire igaznak bizonyulnak! Miként az is elszomorító, hogy a nyugtaadási kötelezettség terén évek óta alig tapasztalható javulás. Minden második ellenőrzés ül, holott ma már az átlagbírság 60-70 ezer forint, másodszori lebukásnál pedig 100 ezer fölött van! A szankciók jövőre még szigorúbbak lesznek: 3, 5, 10 napos üzletbezárások következnek, az eddigieknél is sokkal súlyosabb pénzbüntetésekkel! Mindez nem csupán pusztába kiáltott szó, a baranyai adóhivatal januárban 30 revizorral bővíti létszámát, s jövő októberben újabb 15 fő áll majd munkába. Mint kiderült, ezentúl a kisebb társasvállalkozások, az egyéni vállalkozók és a magán- személyek is számíthatnak arra, hogy gyakrabban kopogtat az adóellenőr! Mészáros B. Endre Költségvetésbe befizetett milliárd Ft A Baranyai adóbevételek a különböző adónemekből □ 1995 1996 1,65 1.8 TA Az 1996-os adatok a november végéig befizetett összegek Az ÁFÁ-nál a szaggatott vonal az idén visszafizetett pénzekkel csökkentett bevétett mutatja Még Brüsszel is irigykedik Dr. Fejes Antal, pénzügyőr ezredes, a VPOP személyzeti, oktatási és munkaügyi főosztályának vezetője azt állítja: a magyar pénzügyőrképzés komoly elismerést, sőt némi irigykedést váltott ki az Európai Unió tagországainak szakembereiből. Eltérően például az angolszász oktatástól, a honi képzés a pénzügyőri tevékenység minden területére kiterjed. A minimális szakmai követelmények háromhetes, kötelezően elvégzendő előképző tanfolyamon sajátíthatók el. Az alapfokú szakoktatás fél évig tart. A vámjogból, vámtarifa, illetve a jövedéki termékek kezeléséből kiképzettek már önálló szolgálatot is elláthatnak. Levelező tanfolyamra az idén 700-an jelentkeztek. A szigorú rostán azonban csak 240-en jutottak át. A hivatásos állomány törekvőbb tagjai másfél-két éves felsőfokú szaktan- folyamra jelentkezhetnek. Ott sem vagyunk lemaradva, ahol nincsenek tapasztalataink. A PHARE-program keretén belül német oktatók képezték ki vízi vámosokká magyar kollégáikat. B. B. A számítástechnikai programok új hazai változata a gépkocsivezetők oktatásában segít. A szoftver segítségével sajátos és általános közlekedési szituációk modellezhetők, s a jelzőtáblák szerepét, a jobbkézszabály alkalmazását valós helyzetekben gyakorolhatják a tanulók. Pécsett - Székesfehérvár után az országban másodikként - a Van + Bt. vezette be az új technikát a KRESZ elméleti és a műszaki vizsgára történő felkészítésben. A Rókus utcai tantermet a hétvégén a rendőrség és a Közlekedési Felügyelet szakemberei adták át a járműforgalom leendő sofőrjeinek. M. B. E. fotó: müller a. cee Határidők cégvezetőknek December 25.- A bányavállalkozók bányajáradékának befizetése. December 28.-A társasági adó előlegének befizetése;-a fogyasztási adó előlegének befizetése;- az útalap-hozzájárulás befizetése. Tűzvédelmi szabályzat A 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet írja elő a tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezettek konkrét tennivalóit. Eszerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek az állandó illetve az ideiglenes jelleggel működő létesítményekre vonatkozóan a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt egyaránt el kell készíteniük a maguk tűzvédelmi szabályzatát, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén, valamint a kereskedelmi szálláshelyeken. A naprakész szabályzatot meg kell ismertetni a dolgozókkal, ennek megtörténtét oktatási napló és az érintettek aláírása igazolja. A jövő év június közepéig kötelezően elkészítendő szabályzatnak tartalmaznia kell a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek kötelezettségeit, a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó előírásokat, a létesítmények, tűzszakaszok, helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati előírásokat. A szabályzatban fel kell sorolni az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyeket, meg kell határozni a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket, valamint a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos munkavállalói feladatokat. A szabályzatban kell meghatározni a létesítményi tűzoltóság működésére, szolgálatellátására, tagjainak díjazására vonatkozó szabályokat is. Új szabály - rossz szabály? Raskó György a szőlősgazdákat hátrányosan érintő rendelkezésről A jövőre életbe lépő adójogszabály-változások szerint az ültetvénytelepítésből, a szőlőmust, a félkész és hordós bor előállításából származó bevételek után nem vehető igénybe kistermelői adókedvezmény. Ez az új szabályozás meglehetősen érzékenyen érinti a szőlő- és bortermelőket - nyilatkozta lapunknak Raskó György, a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) agrárszakértője. Az új esztendőben hatályba lépő előírások kapcsán hangsúlyozta, hogy az őstermelői igazolvány kiváltása nem köthető agrárkamarai tagsághoz. A szabályok közül kiemelte: -Az őstermelőnek, aki saját gazdaságában termelt szőlőjéből bort készít, a bor előállítási költségének kiszámításakor a saját szőlő értékét, árát és mennyiségét mint értékesítést kell feltüntetnie őstermelői igazolványában, és ezt az összeget bevételként kell figyelembe vennie.- Tudni kell azt is - mondja az ismert agrárpolitikus -, hogy a gazdálkodó borkészítésre felhasznált szőlőjének becsült értékét a jövőben a helyi közigazgatási önkormányzat által meghirdetett - az illetékes hegyközségi tanács által megállapított - termőhelyi védőáron kell figyelembe vennie. Ahol pedig nem működik hegyközségi testület, ott a védőárat a megyei földművelés- ügyi hivatalok állapítják meg. Az őstermelői igazolványok kiváltásáról szólva a képviselő hangsúlyozta: az agrárkamaráknak megkülönböztetés nélkül mindenkinek ki kell adniuk az őstermelői igazolványt, függetlenül attól, hogy az illető tagja-e a kamarának vagy sem.-A kamarák várhatóan rá akarják venni a kérelmezőket: lépjenek be a tagjaik közé és vállaljanak adatszolgáltatási kötelezettséget. Csakhogy erre a gazdálkodók nem kötelezhetők - tette hozzá befejezésül Raskó György. U. G. Privatizációs fények és árnyak A hatalomváltás évében 1994 végére ígérték a teljes privatizációt. Legutóbb a miniszterelnök a jövő' év végét, 1997-98fordulóját jelölte meg a magánosítás befejezésének időpontjaként. Föltehető a kérdés, hogy kudarcnak kell-e tekinteni a késedelmet. Nos: aligha. Sokan éppen azon a véleményen vannak, hogy rengeteg volt a kapkodás, a politikai siettetés - vagyis az „ezredfordulós magyar kiárusítás” során túl gyorsan szórtuk szét a 8000-9000 milliárdra értékelt (túlértékelt) vagyont. Az ÁPV Rt. kezében nem sok maradt: 1200 milliárdnyi tulajdon, amelyért jó, ha kap majd 300-400 milliárdot, annyit, amennyi az 1995. év összhoza- déka volt. A vagyon 750 olyan vállalatnál található maradék, tulajdonhányad, ahol az APV Rt. még résztulajdonos. Óriási összeg ez még így is. A privatizálás fő kérdése 1997-ben az, hogy bármi áron túladnak-e rajta vagy ésszerűen tagolják az értékesítés folyamatát és megadják-e a már életerős hazai tőkének az esélyt az eddiginél nagyobb részi kérni e vagyonból. Mert tény: az igazi nagy falatok a külföldi befektetők asztalán vannak. S az is igaz, hogy ez a tőke - amely befektetett, privatizált - óriási összegeket ki is vont az országból, vitte oda, ahol többet várt. Gazdaságunk jövője, tőke- ellátottsága továbbra is alapvetően a külföldi tulajdonosok regionális érdekeitől függ. Kár volna tagadni: nincs igazán áttekinthető, korrupciót, klientúrát kizáró privatizációs stratégiánk. A jogszabályok állandóan változnak. S nem kizárt, hogy a végelszámolás fájdalmas lesz: a bevételek nem haladják meg, sőt esetleg el sem érik a kiadásokat. Sok száz milliárdos kötelezettséget kell még kiegyenlítenie az államnak. Rá vár egyebek között a kárpótlás, az önkormányzatok, a tb vagyonigényeinek kielégítése, a korábbi túlzott állami garanciavállalások minden terhe és a társaságok kártalanítása. A fények mellett tehát bőven vannak árnyak is. Valóban a magyar privatizáció a leggyorsabb a térségben, a legjelentősebb külföldi részvétellel. De sajnos, nem futotta belőle a gazdaság gyors technológiai fejlesztésére, az életszínvonal stabilizálásra. így azután a privatizáció legfőbb érdeme az, hogy szanálta az országot - ami a felszámoláshoz képest egyáltalán nem kevés. Különösen, ha egyszer növekedni kezd a magántulajdonba átvett gazdaság. Gubcsi Lajos » « I *
