Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)

1996-12-23 / 350. szám

6 Dhnántúli Napló Az Olvasó Véleménye 1996. december 23., hétfő Magyar Nemzetőr Kör Újra megalakult Pécsbá- nyán a Magyar Nemzetőr Kör önvédelmi csoportja. A tagok rendszeres járőrszol­gálatot végeznek éjszakán­ként. A szervezetbe jelent­kezni lehet Köteles Imre csoportvezetőnél - Pécs, Debreceni Márton u. 34. sz. alatt. Horváth Miklós Öregek napja Romonyán A Romonyai Önkormányzat az idén immár ötödik alka­lommal rendezte meg az öregek napját, amelyen az uzsonna mellé egy kis aján­dék is jutott. A műsoros délutánon a helyi óvodások, a bogádi iskolások, valamint a Randi zenekar szórakoz­tatta az idős embereket. Tóth Kálmánná Diabétesz napok A Magyar Cukorbetegek Országos Szövetsége a Bu­dapesten tartott választmá­nyi ülésen úgy döntött, hogy a már évek óta nagy sikerű „Baranyai diabétesz napok” mintájára a dunántúli régi­óra kiterjedő „Dunántúli diabétesz napok” címmel rendezvénysorozatot indít, amit minden évben más megye szervez meg. Az 1997. évi megszervezésé­vel, a tapasztalatokkal ren­delkező Pécs-Baranya Me­gyei Diabétesz Szövetséget bízták meg. Kovács József elnök Véradók A magyarbólyi művelődési házban a közelmúltban vér­adókat látott vendégül a község körzeti orvosa, dr. Vágvölgyi Anna Mária. Az ünnepségen köszönetét fe­jezte ki a többszörös vér­adóknak abban a remény­ben, hogy humánus önzet­lenségükkel a jövőben is se­gíteni fogják a rászoruló embertársaikat. Havasi István Ünnepség idős embereknek Az ünnep közeledtével Nagykozárban az idősek szociális otthonában Hor­váth József tisztelendő ün­nepi kismisét tartott. Az óvodások - a három nemze­tiségű falu táncaival, pász­torjátékkal és karácsonyi énekkel kedveskedtek köz­ség nyugdíjasainak tartott ünnepségen. Az oldalt összeállította: dr. Dunai Imréné Megemelt helypénztarifa Egy hely, ami biztos és ingyenes fotó: Tóth László A Piac- és Vásárigazgatóság fe­lülvizsgálta az 1996. évben al­kalmazott helypénztarifában meghatározottakat és arra a kö­vetkeztetése jutott, hogy az in­tézmény eredményes műkö­dése, a szolgáltatások színvona­lának emelése, a zökkenőmen­tes gazdálkodás és a további fejlesztések érdekében az inflá­ció mértékét figyelembe véve helypénztarifa emelést javasol. A Közgyűlés, a Piac- és Vá­sárigazgatóság kérelmét január 1-i hatállyal elfogadta, az emelt árak ettől az időponttól lesznek érvényben. A tarifa emelése a vásárcsar­nokban 18,93%, a piacokon 27,01%, a vásártéren 8,88%. Mindez intézményi szinten mintegy 18%. Az emelés mér­tékénél a súlyozott számítási módszert alkalmazták, az 1996. évi várható bevételeiket is fi­gyelembe véve. Az emelt helypénztarifából példaként néhányat felsoro­lunk: Zöldség, gyümölcs földön árusítása, tárolása (m2) vásár­csarnokban (továbbiakban: vcs.) 70, piacon (továbbiakban p.) 50, vásártéren (továbbiak­ban vt.) 50 forint. Zöldség, gyümölcs asztalon, pádon áru­sítása vcs: 100, p: 70, vt: 50 fo­rint. Tojás 10 db-onként vcs: 5, p: 5 forint. Hordó savanyú ká­posztának, egyéb nagyobb táro­lóedény (15 litertől/db.) vcs: 190, p: 110 forint. Füstölt árú, asztalon (m2) vcs: 190, p: 110 forint. Nyúl élő- és vágott ba­romfi piacon, élő baromfi vá­sártéren (db.) vcs: 30, p: 30, vt: 30 forint. Fenyő, dinnye árusí­tás (m2) egységesen 140 forint. Használtcikk árusítás asztalon, földön, gk-ra rakott áru után is - Diana téri, Hajnóczy u. piac - délután 120, vt: 120 forint. Au­tóvásáron: személygépkocsi, mikrobusz, lakókocsi (db.) vt: 450, tehergépkocsi, pótkocsi, autóbusz (db.) vt: 600 forint. Kutyá, macska, kutyakölykök (db.) vt: 100 forint. Ló, szar­vasmarha (db.) vt: 350 forint. Hízott sertés, borjú, csikó, ösz­vér, szamár, kecske, juh stb. (db.) vt: 170 forint. Süldő, ma­lac, bárány, gida stb. (db.) vt: 80 forint. Diáksikerek Országos helyesírási verseny Budapesten rendezték meg az Arany János országos helyes­írási verseny döntőjét, melyen a Janus Pannoius Tudomány- egyetem 2. Sz. Gyakorló Isko­láját nyolc fős csapat képvi­selte. A csapat valamennyi tagja szép teljesítményt nyúj­tott, kiemelkedő eredményt az ötödik évfolyamosok között Fenyvesi Dorottya 5. b. osztá­lyos tanuló ért el, országos harmadik helyezett lett. Tanára: Horváthné dr. Kolos Görgyi. Dr. Haramach Gusztávné igazgató Középiskolai népdaléneklési verseny A pécsi Kodály Zoltán Gimná­zium millecentenáriumi heté­nek színvonalas rendezvénye volt az elmúlt héten megtartott „Megyei Középiskolai Népdal­éneklési Verseny”, amelyen dr. Várnai Ferenc vezette zsűri döntése alapján a következő eredmények születtek: 1. helyezett Szabó Judit (Ko­dály Zoltán Gimnázium, Pécs), 2. Szerefi Ilona (Református Gimnázium, Pécs), 3. (megosz­tott hely) Tihanyi Noémi (Tán­csics Mihály Gimnázium, Sik­lós), Bakó Mária (Radnóti Mik­lós Közgazdasági Szakközép- iskola, Pécs), 4. Nagy Anita (Leőwey Klára Gimnázium, Pécs), 5. Ács Szilvia (Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs). A verseny 20 résztvevője közül Reisz Gábor (Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs) és Balogh Gábor (Janus Panno­nius Gimnázium) különdíjat kapott. Megyei versmondó verseny Ugyancsak a pécsi Kodály Zol­tán Gimnáziumban rendezték meg a „Millecentenáriumi Me­gyei Versmondó Versenyt”, melynek végeredménye a kö­vetkező: 1. Bohus Eszter (Kodály Zol­tán Gimnázium, Pécs), 2. Répás Orsolya (Leőwey Klára Gim­názium, Pécs), 3. Lázok Orso­lya (Református Gimnázium, Pécs), 4. (megosztott hely) Dó­zsa Pál Réka (Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium, Pécs), Boda Csilla (Széchenyi István Gimnázium, Pécs) Kiltka Dalma (Leőwey Klára Gimná­zium). Gaál Tibor igazgató Karácsonyi „hangoló” A pécsi (meszesi) Esztergár Lajos Családsegítő Intézet az idén először nagylétszámú, karácsonyi „hangoló” ren­dezvényt szervezett kliensei számára. A közel 350 lét­számú rendezvényen Kalá- nyos István és Éva karácsonyi dalokat énekeltek, a családse­gítő gyermekekből álló szín­játszókor adott élő egy kis mű­sort (a dalok magyar és lovári nyelven egyaránt elhangzot­tak), majd Csonka Anna éne­kelt kíséretével. Az együtt- éneklés, majd a spontán szer­veződött közös tánc jó hangu­latot teremtett. A rendezvény végén kiosz­tott csomagok, valamint az egész műsor célja az volt, hogy a kliensek otthoni kará­csonyi ünneplését támogassuk és segítsük. Nagy segítség volt, hogy az ünnepség lebo­nyolításához a Gandhi Gimná­zium igazgatója és munkatár­sai rendelkezésünkre bocsátot­ták a gimnázium dísztermét. A csomagok tartalmas összeállí­tása pályázati pénzekből, költ­ségvetésből, valamint több tá­mogatónak köszönhetően volt lehetséges. Dr. Balikó Márta igazgató Jogi tanácsadás Legközelebbi jogi tanácsadó- tőségünkben - Pécs, Rákóczi sunkat január 8-ikán délután u. 34. szám alatt. A tanács- 5-től 6 óráig tartjuk szerkesz- adás díjtalan. A „nagybetűs élet” árnyoldala Hideg ködös idő van. A nyir­kosság velőkig ható, még a verebek is fázósan, felborzolt tollal ülnek az ereszeken. A verebekhez hasonlóan, egy volt kerítés betontalapzatán ül a még fiatalnak mondható, de a gondoktól, vagy az alkohol­tól fáradt, barázdált arcú nő. Elkerülöm, de egy belső hang visszafordít, hátha rosszul van, segítségre szorul. Meg­szólítom - fiatalasszony a be­tonon üléshez hideg van, be­teg talán? vagy nincs hova mennie? segíthetek valami­ben? Mire ő röviden, kurtán- furcsán melegebb éghajlatra küld. Megértem őt, bizonyo­san nem rám, csak éppen az egész világra haragszik. Táncsicsné Császár Irén Horváth László hetvehelyi vadász tálát rá a hatalmas pöffeteg gombára, amelynek súlya a mérlegelésnél 6,3 ki­lónak bizonyult. Jogi tanácsadó Sas L. azt kérdezi, hogy a ha­tározott idejű munkavi­szonyból mikor lesz határo­zatlan idejű munkaviszony. A Munka Törvénykönyvé­nek előírásai szerint eltérő megállapodás hiányában a munkaviszony határozatlan időtartamra jön létre. A határozott idejű munkavi­szony időtartamát naptárilag, illetve más alkalmas módon kell meghatározni. Ennek idő­tartama - az újabb munkavi­szony létesítését is ideértve - az öt évet nem haladhatja meg, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A határozott idejű munkavi­szony határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot, közvetlen vezetője tudtával to­vább dolgozik. A harmincnapos, vagy ennél rövidebb időre létestett mun­kaviszony azonban ilyen eset­ben csak annyi idővel hosz- szabbodik meg, amilyen idő­tartamra eredetileg létrehozták. Balogh P. azt szeretné tudni, hogy bedolgozói jogvi­szonyt mikor, milyen módon lehet megszüntetni? A 24/1994. (II. 25.) Korm. sz. rendelet 10. §-a szerint a ha­tározatlan idejű bedolgozói jogviszonyt mind a foglalkoz­tató, mind a bedolgozó rendes felmondással megszüntetheti. A felmondási idő 15 nap. A 11. §. szerint a foglalkoz­tató a bedolgozói jogviszonyt rendkívüli felmondással meg­szüntetheti, ha a. / a bedolgozó felróható je­lentős késedelme miatt a munka elvégzése már nem áll érdekében; b. / a bedolgozó olyan maga­tartást tanúsít, amely a bedol­gozói jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A bedolgozó a bedolgozói jogviszonyt akkor szüntetheti meg rendkívüli felmondással, ha a foglalkoztató jelentős mértékű szerződésszegése a munka elvégzését, vagy egyébként a bedolgozói jogvi­szony fenntartását lehetetlenné teszi. A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szol­gáló okról való tudomásszer­zéstől számított három napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított hat hónapon belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethető­ség elévüléséig lehet gyako­rolni. A határozott idejű bedolgo­zói jogviszony közös meg­egyezéssel, vagy rendkívüli felmondással szüntethető meg. Kovács N. a veszélyes üzem felelőssége iránt érdek­lődik és kérdezi, hogy az mi­ként valósul meg. A jogszabályi előírások sze­rint, aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, kö­teles az ebből eredő kárt meg­téríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszély- lyel járó tevékenység körén kí­vül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az em­beri környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz. Nem kell megtérítem a kárt annyiban, amennyiben a károsult felróható magatartá­sából származott. A felelősség kizárása, vagy korlátozása semmis, ez a tilalom a dolog­ban okozott károkra nem vo­natkozik. H. L. kérdezi, hogy a talált dolog felett mikor szerezheti meg a tulajdonjogot? Polgári Törvénykönyvünk elő­írása szerint, ha valaki feltehe­tően más tulajdonában lévő dolgot talál, és annak tulajdon­jogára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot, ha a. / mindent megtett, amit a jogszabály annak érdekében ír elő, hogy a dolgot a tulajdo­nosa visszakaphassa, és b. / a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a do­logért nem jelentkezett. Nem szerez tulajdonjogot a találó, ha a dolgot a közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati, vagy más épületben, vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóesz­közén találta. Ilyen esetben a dolgot a hivatal vagy a vállalat három hónapi őrizet után érté­kesítheti; a tulajdonos a találást követő egy éven belül követel­heti a dolog, illetve a vételár kiadását. Abban az esetben, ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó mél­tányos összegű találódíjra jo­gosult - feltéve, hogy megtett mindent, amit a jogszabályok előírnak avégből, hogy a tulaj­donos a dolgot visszakaphassa. Ha a talált dolog tulajdonosa az egy évi határidőn belül nem jelentkezik, és a dolgon a találó sem szerez tulajdonjogot, a tu­lajdonjog, illetőleg a dolog ér­tékesítéséből befolyt vételár az ' államot illeti. S. Á. * A i r

Next

/
Oldalképek
Tartalom