Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)
1996-12-17 / 344. szám
6 Dünántúli Napló Kistermelők 1996. december 17., kedd Karácsonykor megpihenve, ünnepelve A Biblia gyümölcsei A gyümölcstermelő is megpihen és ünnepel karácsonykor. Ez alkalomból, az ünnep hangulatához igazodva, most nem termesztési eljárásról, fajtáról, technológiai elemről, növényélettani tényezőről írok, hanem számba veszem és bemutatom azokat a gyümölcsöket, amelyeket a Biblia említ, hiszen a Biblia a vallási, vallástörténeti jelentőségén túl óriási kultúrtörténeti hordozó is. Gránátalma A Biblia többször is említi. Az Énekek Éneke kertben díszlő faként említi, amelynek kivirágzását a vőlegény szeretné látni(Énekek Éneke 4:3). A pusztai vándorlás során a zsidók eljutottak Rimmon-sziklához, amelytől oltalmat reméltek (Bírák 20:45).Egy alkalommal Saul gránátalma-bokor alá húzódott (1. Sámuel 14:2). Gyümölcséből fűszeres bort készítettek (Énekek Éneke 8:2). A zsidók körében megjelent templomi díszként is, a jeruzsá- lemi Salamon-templomban, sőt megjelent a főpapi ruhán is (Kivonulás 28:33-34 és 39:24- 26). Datolya A zsidók mézként is használták (d’vas), mert a cukrot akkor még nem ismerték a Közel-Keleten (Teremtés 43:11, Sámuel 14:25, zsoltárok 19:10, Példabeszédek 24:13). Szimbolizálta a bájosságot, a kecsességet is, sőt értelme, jelentése lett a Tamar vagy Tamara női névben is. Absolon húga is ezt a nevet viselte (2. Sámuel 13:1, 14:27 és 1. Krónikák 3:9). Számos bibliai helységnevet lehet azonosítani a datolya gyakori előfordulása alapján. Hazazon Tamar (= pálmák ledöntése: Teremtés 14:7,2. Krónikák 20:2), ennek szomszédos városkája Engedi, ahol a paleontológusok olajpalába ágyazva megkövesedett, több ezer éves pálmalevelet találtak. Jerikó a pálmák városa, Betánia a pálmafák háza, 70 pálmafájú pihenőhely volt Elim, félúton Egyiptom és Sinai között. Olajbogyó Elég, ha csak az Olajfák hegyére utalunk, Palesztinában feltehetően őshonos volt. Termesztésének körülményeit a Biblia említi, az értékesebb fajtákat, a nemes olajfát ültetvényekbe telepítették, legtöbbször vadolajfába oltották a nemes ágat. (Pál apostol rómaikhoz írt levele 11:7-24). Az olajfa hajlamos a szakaszos termésre, „virága megcsalja a gazdát” (Jób 15:33, Habakuk 3:17). Termését bottal verték le, vagy ősszel lerázták a fáról. A leszüretelt bogyót szétdörzsölték, majd a szétdörzsölt gyümölcshúst lábbal is megtaposták (2. Törvények 33:24, Mikeás 6:15). Ezután sajtoló préssel préselték a masszát (Joel 2:24). Az olajprés szerkezetének lényege a következő: kör alakú, vályúval ellátott kőedényben egy sajthoz hasonlóan kialakított követ forgattak, amelyet emelőszerűen alátámasztott rúddal mozgattak. A préselés előtt lecsepegett színolaj neve jisar, ez a legértékesebb, a présolaj neve zajit (Kivonulás 27:20. 29:40). Szőlő Noé, a földműves szőlőt kezdet telepíteni. Amikor bort ivott, megrészegült és meztelenül feküdt sátrában ...” - írja a Teremtés Könyve (9:20-21). Mikor a vándorlásban elfáradt zsidó nép Mózes vezetésével Kánaán kapujába ért', hírnökök mentek kikémlelni a tájat. Két embernek is munkát jelentő, hatalmas szőlőfürttel tértek visz- sza.(Megjegyzem: érdemes lenne összeszámolni Európában, de még hazánkban is, hogy hány szőlő-bortermelő vidék jelképében szerepel a rúdon hatalmas szőlőfürtöt cipelő két ember.. A szőlőtermelés „bibliai” módszerei rekonstruálhatók a szövegrészletekből. A szőlő indás növény, akárcsak a tök (2. Királyok Könyve 4:39), a Kaszpi-tenger vidékéről került a Közel-Keletre (Teremtés Könyve 9:20-21). A szőlő szeszélyesen terem (Ézsaiás 5:2, Jeremiás 2:21), főleg vörös bogyójút termesztettek (Ézsaiás 63:2). Ezékiel próféta szabályos „termesztési tanácsot” ad: „termékeny földbe, bőséges vízfolyás mellé ültették, hogy vesz- szőket hajtson és termést hozzon és gyönyörű szőlővé fejlődjön” (Ezékiel 17:8) A szőlőt bekerítették és érés idején őrkunyhót is állítottak. Szeptember közepén kezdődik a szüret, októberben fejeződik be, az egyben ünnep is. A fürtöket késsel vágták le a vesszőről (Jelenések 14:18-20), kosárba tették (Jelenések 6:9), majd edényekben megtaposták és kipréselték (Jeremiás 25:30, Joel 3:13, Ámos 9:13). A szőlő egy részét frissen fogyasztották el, a többit megaszalták vagy bort szűrtek belőle (2. Törvények Könyve 23:24, Számok 6:3, 1. Sámuel 25:18). Az Ézsaiás próféta által írott részben a termésre nézve is található adhat, ha ezt átszámítjuk, 10,5- 21,0 hl/ha bortermésnek felel meg. A szőlőbort mirhával ízesítették (Márk 15:23) és vízzel hígították (2. Makkabeusok 15:39). Számos mértékegységet használtak a borhoz: a log (0,5 liter), a hin (7,4 liter), a bát (44,2 liter) és a homer vagy a kor (440 liter). Számos boreladási üzletről is ír a Biblia, a legnagyobb, amikor Salamon 20 000 bát (8 840 liter) bort adott el Hirámnak. Számos neve van a mustnak, az újbomak és az óbornak: tiros (Számok 18:12-15), jajin (Jeremiás 40:10), jisár (2. Királyok 18:32), asis (Ézsaiás (49:26), hamar, mesek (Zsoltárok 75:8), mismák (Példabeszédek 23:30). A Biblia óva int a túlzott bor- fogyasztástól (Példabeszédek 31:6), mert részegségre vihet, szelídebb formában azonban a szüreti mulatság (Bírák 9:27, Ézsaiás 16:10 és Jeremiás 25:30) és a körtánc (Bírák 21:20-20) tartását nem kárhoztatták. Előzzük meg a vadkárokat Az enyhe időjárás ellenére erdőszéli és vadjárta területeken már találhatunk gyümölcsfáinkon kéreghántást és különböző vadak által okozott rágásnyomokat. Előfordul, hogy zsengébb cseréinken, díszfáinkon a hajtásoknak már csak hűlt helyét találjuk, vagy az ősszel kiültetett salátát csak „romjai” jelzik. Feltétlenül javaslom a nagyobb károk megelőzése érdekében, hogy azokon a területeken, ahol az előző években már okoztak kisebb-nagyobb károkat a vadak, feltétlenül gondoskodjunk a vadriasztásról. A vadriasztás legegyszerűbb módja a különböző vadriasztó szerekkel történő permetezés, vagy ecsetelés, meszelés. Jelenleg Baranya megyében a Nevi- bes vadriasztószer mindenki számára hozzáférhető, beszerezhető (Hl. forgalmi kategóriájú, szabadforgalmú) a kiskereskedelmi forgalomban kapható. Ezzel a készítménnyel csak a fásszárú növényeket kezelhetjük, hatását a téli hónapokban fejti ki. Hatékonyan riasztja a szarvast, őzet és a nyu- lakat. Levélzöldségek (saláta, sóska, spenót), talajban maradt gyökérzöldségek védelmére nem használható, csak esetleg úgy, hogy az ágyások köré kihelyezett rongycsíkokat kezeljük Nevibes-sel, vagy a kerítést, esetleg a sövényünket permetezzük be vadriasztó szerrel. Előtte feltétlenül tanulmányozzuk át a csomagolóanyagon elhelyezett használati útmutatót és a kijuttatására előírt munkavédelmi előírásokat. Fóliasátrainknak gyakori „vendége” a téli hónapokban a mezei pocok, mely jelentős kárt okozhat a kiültetett növényeinkben. Kémiai anyagok kijuttatása előtt a sátrak környékét tisztítsuk meg az idei növénymaradványoktól, a járatokat tapossuk be. Ezt követően a pocok által kibontott járatokba szóljunk pocokirtó szert (Arva- lin pocokirtó, Redentin 75), majd ismételten tapossuk be a járatokat. Erre azért van szükség, hogy a pocokirtó anyagot (raktári terménytörmelék és szer keveréke) a háziállatok és a madarak ne szedegessék ösz- sze, mert az a pusztulásukat okozhatja. A pocokirtó szer kiszórásánál feltétlenül használjunk gumikesztyűt! Czigány Csaba Mandula A zsidók szerint a tavasz hírnöke. Áron vesszeje, amely egy éjszaka alatt ki virágzott, mandula volt (Számok Könyve 17:1-10). A luz szó is mandulát jelent a Bibliában, és feltűnik József történetében is. Szép hasonlatot is tartalmaz a Biblia: a zsidók megfigyelték, hogy a mandulavirág „öregedése” olyan, mint az ember öregedése: megőszül mindkettő. Füge A vándorló zsidó nép a szi- komor fügét ismerte a pusztában (1. Krónikák 27:28, Ézsaiás 9:10., Ámos 7:14), ezt felváltotta a letelepedés idején a valódi füge. Ez azonban szakaszosan terem, sok tényező miatt ez lehet az oka, hogy a Biblia többször említi a fügét, mint a jó és a rossz fa gyümölcsét (Jeremiás 24:1-8). Jézus egy alkalommal megátkoz egy terméketlen fügefát. Fogyasztották frissen (Ézsaiás 28:4) és aszalt állapotban, utóbbit alkalmazták kelevények gyógyítására is (2.Királyok 20:7, Ézsaiás 28:21). Dió Mint Izraelben honos növény szerepel a Bibliában (Énekek Éneke 6:11). Jézus korában a Libanon hegység lábainál és Galileában termesztették, mégpedig elég kiterjedten. Szentjánoskenyér Lukács és Máté evangéliumában található említés róla, de elegendő bizonyosságot a szövegértelmezés nem ad arról, hogy neve Keresztelő Szent Jánossal lenne összefüggésben. Kopt hagyomány szerint pusztai magányában Keresztelő •Szent János ette a fa termését. A tékozló fiú (Lukács 15:11- 32) csillapítja éhségét a sertéseknek szánt termésből. És az alma? A Biblia ír egy növényről, a tudás fájáról, amelyre az ismert tilalom vonatkozik, ez a tappu- ach, amelyet a legtöbb bibliafordító almának értelmezett. Ez olyannyira átment a köztudatba, hogy a képzőművészetben, főleg a festészetben szinte minden kép az első emberpárt almával a kezében ábrázolja a bűnbeesés epizódján. A botanikusok azonban erősen kételkednek abban, hogy valóban alma lehetett a tiltott gyümölcs. De ha nem, akkor mi: 1895-ben Groser - neves kultúrbotanikus - azt írja, hogy a kajszi gyümölcsét szakította le az első emberpár, amelyet aranyalmának neveztek. (Érdekességként megjegyzem, hogy Cipruson ma is aranyalmának nevezik a kajszit.) Forrás: dr. Surányi Dezső: Kerti növények regénye, Lyra florae. Buzássy Lajos Kistermelők rovatunkkal legközelebb december 31-ikén jelentkezünk Zöldség és gyümölcs az Unióban Ahogy az egész népgazdaság, úgy ezen belül a kertészeti ágazat is lázasan készül az Európa Unióhoz való csatlakozásra. Ennek jegyében rendezte meg a Kertészek-Kert- barátok Országos Szövetsége a közelmúltban Gárdonyban a Nemzetközi Kertészeti Konferenciát. A konferencián neves előadók, egyetemi tanárok ismertették a csatlakozás feltételeit, az EU-ban érvényes zöldség-gyümölcs forgalmazással kapcsolatos szabványelőírásokat. A szabványok ismertetésével az árutermelő kertészek figyelmét szeretnénk felhívni. Ezek betartása kötelező. A sokoldalúan összefonódott nemzetközi zöldség-gyü- mölcskereskedelem ugyanis általános érvényű jogszabályban rögzített minőségi előírásokat igényel. A szabványokba foglalt minőségi előírásokat az előkészítéstől és osztályozástól kezdve szállításon, kiskereskedelmi forgalmazáson át egészen a fogyasztó asztaláig be kell tartani. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy a terményt nem elég csupán megtermelni, azt pótlólagos élőmunka ráfordításával „áruvá” kell alakítani. Kikészíteni, hogy a fogyasztó tetszését, ízlését megnyeije. Az áruforgalom ugyanis csak így bonyolítható le könnyen és válik a szükséges mértékben áttekinthetővé, fejleszthe- tővé. Az előírások betartása továbbá azt is garantálja, hogy a fogyasztó minőségileg ugyanolyan értékes terméket kap, mint amilyet a termelő a piacnak felkínál. Az előírások pontos betartása esetén a zöldség-gyümölcs - áru - előzetes megtekintése nélkül is biztonságosan lebonyolítható a megrendelés. Az áruforgalom minden résztvevőjének hasznára válik tehát a szabvány jellegéből adódó pontos betartási kötelezettség. A következőkben az idevonatkozó általános előírásokat, majd pedig a fontosabb zöldség-gyümölcs szabványkövetelményeit ismertetjük. Az ,,ép” fogalom leírása Nem hiányozhat semmilyen rész sem. A termék nem lehet jelentősen sérült. Ezen madarak, rovarok által okozott károk, vagy mechanikai sérülések értendők. Ezzel szemben engedélyezett a termékek tisztítása, pl. a saláta, fejeskáposzta, vagy karfiol esetében a külső levelek eltávolítása. Egészség Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a termék nem lehet olyan betegségek által megtámadott, vagy nem mutathat fel olyan hibákat, amelyek friss állapotban piaci értékesítésre és fogyasztásra alkalmatlanná teszik. Ide tartozik pl. a helytelen tápanyag-adagolásból és egyéb termesztési hibából (kacsozás stb.) vagy időjárási behatások által keletkezett elváltozások. A terméken nem lehetnek kártevők sem. Tisztaság A terméken nem lehet földszennyeződés, vagy más látható tisztátalanság. Különösen nem lehet trágya- és/vagy növényvédőszer-maradék. A tisztaság a növényvédőszer- maradvány vonatkozásában a külső jelenlétre vonatkozik, nem pedig a belső szermaradvány értékre. A salátát meg kell tisztítani a szennyezett külső levelektől. A póréhagyma gyökérzete kismértékben földes lehet, éppúgy, mint a mosatlan sárgarépa. A feketegyökérnél a termékre rakódott föld súlya nem haladhatja meg a 10%-ot. Friss megjelenés A termőterületen történő előkészítés során a termék nem tűnhet fonnyadtnak. A további kereskedelmi szakaszok során azonban csekély mértékű fonnyadtság megengedett. Idegen szag/vagy íz A termék minden idegen szag/vagy íztől mentes legyen. Nem érintkezhet olyan anyagokkal, amelyek az ízét, vagy szagát (illatát, pl. sárgadinnye) hátrányosan befolyásolják. A rendellenes mértékű nedvességtől (pl. fölösleges, vagy túlzott mértékű mosás, vagy permetezés) óvakodni kell. Megfelelő fejlettség A termék az egyes árufajtára jellemző fejlettségű legyen. Ezt a szabványok kidolgozásánál a szállítással és kezeléssel szoros összefüggésben veszik figyelembe. Ezek voltak az általános szabványelőírások. Az egyes áruféleségek részletes szabványelőírásainak ismertetését a következőkben folytatjuk. Dr. Tamcsu József Csak a zöldségpiac emblémájával ellátott áru kerül a pultokra Egységes rekeszekbe csomagolják a termelők az osztályozott árut l A >
