Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)

1996-12-12 / 339. szám

1996. december 12., csütörtök A Mai Nap Dünántúli Napló 3 Királyi vacsora 80 év után 1916. december 30-án 18 fogá- sos ebédet tálaltak fel Budán, a királyi palota fehérmárványos tánctermében. A főrendi ház és az alsóház tagjai közül voltak néhányan a felszolgálók. Zita királyné, IV. Károly király és négy vendége minden fogást figyelmesen megnézett, meg­köszönt, de senki egyetlen fala­tot nem vett a tányérjára. Ez volt az utolsó magyar királyi koronázási ebéd. Az akkor el nem fogyasztott éteksort azóta sem készítették el újból - egé­szen napjainkig. A pécsi Cellárium étterem­ben javában készülnek az „utolsó ebéd” megismétlésére a 80. évfordulóra. Az ötlet Cey- Bert Róberté, a Gasztronómiai Világszövetség elnökéé, ő a december 13-án, este 7 órakor kezdődő vacsora ceremónia­mestere is. A vendégek között lesz várhatóan Habsburg György királyi főherceg, illetve testvére, Gabriella is. Előtte egy órával a Belvárosi temp­lomban emlékmisét celebrál Mayer Mihály megyéspüspök, a Páneurópa Unió tagja. A Cellá- riumba helyezik majd el a kirá­lyi pár képét, amelyet a vendé­gek a vacsorát megelőzően megkoszorúznak. Annak idején eredetileg a koronázási ebédet 36 főre ter­vezték - végül IV. Károly és Zita mellett csak az esztergomi hercegprímás, a kalocsai érsek, a nádor és a pápai nuncius ült az asztalhoz. A Celláriumba 70-80 vendéget várnak a főha­jóban terített hosszú asztalhoz, Zsolnay-étkészletet használ­nak, s a tokajin kívül csak bara­nyai borokat szolgálnak fel. Cey-Bert tiszte, hogy egy-egy fogást ismertessen. Az éteksor ugyanis csaknem azonos a 80 évvel ezelőtti kínálattal, többek között vadhabarék szarvas- gombával, nyárson sült kacsa, koronázó sódar. Farkas Józjsej üzletvezető szerint elkészítésük komoly szakmai kihívás a há­rom séfnek: Berényi Imre mes­terszakácsnak, Kárász József­nek és Kasik Csabának. M. A. Zénó, az ismeretlen Ősbemutató zajlott tegnap este a pécsi Művészetek Házában, ahol a Sipos Színpad előadásá­ban „Zénó, a csodálatos” cím­mel zenés mesejátékot mutatott be Sólyom Katalin és a Szélki­áltó Együttes. Zénó történetét helyi szer­zőknek köszönhetjük: Biikkösdi László vetette papírra, a verse­ket Berták László írta, a meg­kapó zenét pedig a Szélkiáltó Együttes szerezte. A mese a közös munka folyamán sokat alakult, egyes szereplők kikop­tak, s helyettük újak jelentek meg. Még maga Zénó is meg­változott, olyannyira, hogy nem is lehet megtudni pontosan, vé­gül is kiféle-miféle. A főszerepet játszó Sólyom Katalin egyben az előadás ren­dezője is. Elmondta:-A játék arról szól, hogy egy nénike keresi a Zénóját, akiről csak annyit tudunk meg, hogy aranyos, pici, szeretnivaló. A néne Zénóval és a varázskendő­jével segít az embereken, s ami­kor Zénó eltűnik, attól fél, nem tud varázsolni többé. Pedig a Sántának, aki elvesztette a kis­madarát, a Vaknak, aki a kutyá­ját, és a Némának, akinek még a csellója is elnémult, szüksége van a segítségére. Végül persze a kendő és Zénó is megkerül a rablótól, a Madárijesztőtől, s kiderül: mindenkinek szüksége van va­lakire, akire számíthat, aki mel­lette áll a bajban, aki szereti és támogatja. A gyerekdarabra az ötletadó Sólyom Katalin és szerzők a Soros Alapítványtól kaptak pénzt. Pécsett az utóbbi évek­ben ritkaságnak számít a ki­csiknek készült színházi pro­dukció, ezért is különlegesség e mostani. Az előadás létrehozói elsősorban 10 év körülieknek ajánlják ezt a „kis operát”. H. I. Gy. Frontális ütközés - Súlyos közlekedési baleset történt tegnap délután Szalántán. Egy Renault személygépkocsi veze­tője eddig még ismeretlen okból áttért a menetirány szerinti bal oldalra, ahol egy Pécs felől, szerencsére igen lassan érkező Volán-busszal ütközött. A személyautó vezetőjét a pécsi Hon­véd Kórházba szállították a mentők. fotó: laufer László Három éve hunyt el Antall József, Magyarország miniszterelnöke A fénykép a családi albumból került elő: a kölykök hason fekve, két könyékre támasz­kodva bámulnak a kamerába, láthatóan jókedvűen. Négy esztendő van köztük. Unoka- testvérek. Talán éppen a nagy­apa szülinapjára jött össze a család, s a fiúkat ebből az alka­lomból hozta a fotográfiára a véletlen. A kisebbik fiú, a Pécsett lakó, ma már nyugdíjas gé­pészmérnök, Szűcs István. Ta­nárként is tanított egy ideig a Zipemovszky Károly Gépipari Technikumban, majd a Me­cseki Szénbányák beruházási osztályán dolgozott. A nagyobb fiú három éve halt meg. Magyarország első szabadon választott miniszter- elnöke volt, Antall József. A nagy fotelbe telepedve, Antall Józsefre emlékező be­szélgetésre kapacitáltam a ná­lam alig néhány évvel idősebb egykori mérnök-tanáromat, akivel meglehetősen jó vi­szonyban vagyunk _ tanítvá­nyai, mindahányan. Évek óta próbáltam e familiáris kitárul­kozásra rávenni, hogy mesél­jen, ne csak nekem, hanem va­lamivel többeknek, s vélem, nem holmi álszerénység miatt zárkózott el a nyilvánosság elől. Hiszen Szűcs István maga is bele-beleszólt a közéletbe. Ő szervezte meg például a rend­szerváltás idején, hogy az óri­ási nemzeti-zászlót kitűzzék a Mecseken a tv-torony tetejére. Másrészt ma is megdöbbent az az őszinteség, ahogyan az osz­tályfőnöki órákon mesélt ne­künk, diákjainak 1956-ról, amit miskolci egyetemistaként élt át, s bevallotta: neki fegy­vere is volt. (Diáktársát mel­lőle, a kollégium ablak felőli emeletes ágyáról lőtte át az öröklétbe egy sorozat.) Most úgy utólag meg is egyeztünk abban, hogy meglehetősen könnyelmű dolog volt, hogy egy kezdő tanárember 1962- ben az osztályteremben ilyen nyíltan és őszintén szóljon a forradalomról. De ha már itt vagyunk, 56- nál, Szűcsék a Jókai utca egyik sarkánál már lebontott épületben laktak, s éppen ha­zavergődött Pista Miskolcról, amikor beállított hozzájuk if­jabb Antall József. Egy új vi­lágot álmodva, a patacsi kis­gazda Kovács Béláért érke­zett. Ugyanis a néhai minisz­terelnököt gyerekkorától fogva fertőzte a politika. Nagyapa, dr. Szűcs István Pestújhely országgyűlési képviselője a 30-as években, korábban a kulturális tárca ál­lamtitkár helyettese. Az édes­apa, idősebb Antall József, kisgazdapárti politikus, a 40- es években menekültüggyel Nos, mit tud még mondani Antall Józsefről az unokaöcs? Azt, hogy Jóskát a piaris­táknál például Öveges pro­fesszor tanította fizikára, de így sem tudta rávenni a reál­tudományok művelésére. Ta­nára és jó barátja volt Germa- nus Gyula is, aki Kelet felé próbálta a figyelmét fordítani, de ő sem járt több sikerrel. A történelem és a politika érde­kelte - és a Nyugat. Vallotta: azokban a közösségekben, ré­giókban, országokban ahol a felvilágosodás és a reneszánsz kimaradt a történelemből, ne­künk magyaroknak, semmi ke­resnivalónk. Amit csinált, azt mind szív­vel és lélekkel, napi 14-16 órás munkabírással. Jellemző: az egészségügy múzeumának lét­rehozásában még Pécsre is le­utazott, hogy a Tettye utcában foglalkozik. Lengyel katona­tiszteket, közkatonákat és lengyel zsidó családokat me­nekít; Varga Béla balatonbog- lári lelkésszel (a későbbi Nemzetgyűlés elnökével) kö­zösen még keresztleveleket is hamisítanak. Az akkoriban tízesztendős „kis Jóska” - a családban mindvégig így hív­ták - ezekben az akciókban részt vett, konspirációs üzene­teket hordott Budapest és Boglár között. Apja akkor is, később is meglehetősen bízott benne, olykor a legfontosabb dolgokba is beavatva fiát. (A német megszállás után a Ges­tapo több ellenzéki politikus­sal együtt idős Antall Józsefet is letartóztatta.) megnézzen egy körorvosi ha­gyatékot, mi volna abból a múzeum számára értékes? Egyébként szerette Pécset: üdülni, pihenni is járt ide. Sok­szor mondta: ha Budapesten nem lakhatna, vagy Sopront vagy Pécset választaná. Szeretett anekdotázni, a ke­serűségeket többnyire humor­ral oldotta fel. Amikor magyar tudósküldöttséggel három na­pot várt a szamarkandi repülő­téren (még a magyar delegáció számára is bizonytalan volt a helyjegyek megszerzése), eb­ben a lehetetlen helyzetben megjegyezte: Ha nagyapáink, apáink éveket kibírtak itt hadi­fogolykén, akkor nekünk ez a pár nap, szinte ajándék. Az sem igaz (amit jóindu­latú ellenfelei mondottak rá), hogy kicsapongó életet élt volna. Bár a családnak szőlője volt a Balaton felvidéken, Somlóhegyen (itt vészelte át Szűcs nagy­apa a hábo­rút), az italt messzire ke­rülte, s csak nagy ritkán, családi ünne­peken ivott egy-egy po­hárkával. Különc volt, ameny- nyiben szá­mára a munka volt az elsődle­ges. Az a vád sem illik rá, hogy család­jának jó po­zíciókat adott vagy vagyont halmozott volna össze. Példa rá: Szűcs István még a legne­hezebb idők­ben sem for­dult hozzá segítségért, pedig a Mecseki Szénbányák felszámolásának kezdetekor, 1990-től 1992-ig munkanélküli volt. Antall József mint minisz­terelnök már az országért élt, óriási küldetéstudattal. S nagy csalódásait (a Nyugat anyagi­akban is megnyilvánuló segít­ségét hiába várta, s birkózott hirtelenjében rátört saját be­tegségével is) e küldetéstudat­tal gyűrte le, ameddig tudta.- Bár biztosan követett el hibát - foglalja össze emlé­kező beszélgetésünket Szűcs István tanár úr becsukva a csa­ládi fényképalbumot, - még­sem értem, hogy miért bántják még most is sokszor, igaztala- nul. Kozma Ferenc A gyerek rossz és nem tanul Még ma is nagyon könnyen rá­sütheti szülő vagy akár peda­gógus is a gyerekre a bélyeget: rossz, lusta. Pedig a szakembe­rek már tudják, hogy nagyon gyakran a tanulási nehézségek, a magatartásbeli problémák mögött a beszédértés, beszé­dérzékelés zavara áll. Dr. Schneider Júlia és dr. Simon Ferenc összegyűjtötte, milyen panaszok utalnak az ak­tivitás és a figyelem zavarára. Ezt a tünetegyüttest régebben psyshoorganos syndroma (POS) néven ismerték. A szülők általában arról számolnak be, hogy a gyermek nem tanul egyedül, állandóan mellette kell ülni, mindent fel kell neki olvasni, a közösen, jól megtanult anyagot sem tudja másnap reprodukálni az iskolá­ban, elfelejti a házi feladatot, mást olvas, mint ami le van írva, csúnyán ír, helyesírási hi­bákkal, s hiába gyakorolnak, nem változik semmi. Gyakori, hogy a magatartással is komoly bajok vannak. Az aktivitás és a figyelem zavarával küszködő gyermekek is megfogalmazzák, mi okozza a nehézségeket. Panaszolják, hogy bár azt olvassák, amit lát­nak, mégis mindig kijavítják őket. Elmaradnak a tollbamon­dásnál, nem szeretnek olvasni, mert az fárasztja őket. Keveslik a feladatmegoldásra kapott időt, félnek a felsüléstől, társaik gúnyolódásától. Előre retteg­nek a kudarcoktól. Úgy érzik, sose dicsérik őket, vagy hogy kevésbé szeretik őket, mint a testvérüket például. Nehezen alszanak el, nehezen kelnek, napközben fáradtak. A pedagógus azt látja, hogy ezek a gyerekek, bár egyes dol­gokban rendkívüli meglátásaik vannak, mégis többnyire inak­tívak az órán, nem figyelnek vagy mással foglalkoznak, las­súak, nehezen olvasnak, rendet­lenek, időnként megmagyaráz­hatatlanul leblokkolnak. Rend­szeres, hogy zavarják az órát, szemtelenek, agresszívak, ne­hezen hozzáférhetők és néha akár kezelhetetlenek is. A diagnosztika és a fejlesz­tés-terápia terén Pécsett a Korai Fejlesztő és Integrációs Köz­pont nagy szakmai háttérrel rendelkező gárdája áll az oda- fordulók rendelkezésére. A ko­rai felismerés és fejlesztés kulcsfontosságú lépés, annál is inkább, mert ma az érintett gyermekek aránya az iskolák­ban 25-45 százalék. H. I. Gy. Dünantuli Napló előfizetőinek Hetente egy előfizetőnket megajándékozzuk! A nyertes előfizetői kódját (amely a hfrlapelőfizetési nyugtán található) alkotó számokat közöljük hétfőtől szombatig. Az Ön i/MA Uf ÚM4 nyerósáma:^y P« PLASTEX MŰANYAG és TEXTILIPARI SZÖVETKEZET Pécs, Málom-Péterpuszta---------------------------------------------------- Tel.: (36-72)450-312, 450-271 5 000 Ft kereskedelmi értékű csomag. Ön a nyertes: ? A A « i Két kölyök, hason fekve

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom