Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)

1996-12-11 / 338. szám

Gazdaság 1996. december 11., szerda Mi van a palackban? A gázszolgáltatók visszaélnek piaci erőfölényükkel - álla­pította meg a Fogyasztóvé­delmi Főfelügyelőség. Az ellenőrök a telepek 30 szá­zalékánál tapasztaltak 10, sőt csaknem 20 százalékos súlyhiányt egy-egy palack­nál. Noha törvény írja elő, hogy a vásárló az áru súlyát az üzletben ellenőrizheti, erre a gázcseretelepek több­ségénél nincs mód. Vidéken megéri? Buda­pesten a casco-piacról kivo­nult az ÁB-Aegon, vidéken viszont erősíteni szeretné pozícióit. A cég a kötelező gépjármű-felelősségbiztosí­tási piac meghatározó sze­replője. Piaci részesedése 18 százalék, amivel a második a rangsorban. Ki téved? Kuncze Gábor úgy vélte, hogy az önkor­mányzatok és a Vektor, il­letve az 1000. Számú Ügy­védi Iroda közötti szerződé­sek nem tartoztak a közbe­szerzési törvény hatálya alá. Ezzel szemben a jogszabály vonatkozik minden olyan szolgáltatásra, amelynek el­lenértéke meghaladja az ötmillió forintot - közölte Gálszécsy András, a Közbe­szerzések Tanácsa alelnöke. Változnak a szabályok. 1997. július 1-jétől az EÜ, az EFTA és a CEFTA orszá­gai, továbbá öt másik euró­pai állam viszonylatában megszűnik a vámvisszatérí­tés lehetősége és a vámked­vezmény azokra az árukra, amelyek nem a januárban létesítendő, úgynevezett „páneurópai kumulációs övezetből” származó rész­egységekből készültek. Energikus lépés. Hazánk energiakészlete folyamato­san nő, most 100 napra ele­gendő. A Nemzetközi Ener­giaügynökség szerint ez biz­tosítja az ország energiaellá­tását. Az ügynökség a tarta­lékállományt, továbbá a környezetvédelmet és az energiatakarékossági rend­szabályokat Figyelembe véve felvette hazánkat tagjai sorába. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 270,36 Görög drachma (100) 66,77 Német márka 105,02 Olasz líra (1000) 106,70 Osztrák schilling 14,93 Spanyol peseta (100) 124,79 USA-dollár 163,44 Nőtt a sertésállomány. Képünk az Agropig Rt. alsómocsoládi telepén készült. fotó: laufer l. Mérlegen az állattenyésztés Sertés és szarvasmarha helyett jobban megéri gabonát értékesíteni Baranyát az országos területfej­lesztési koncepcióban úgy em­lítik: hagyományos szarvas- marha és baromfitenyésztő övezet, növénytermesztésben pedig a szőlészet a legfonto­sabb ágazat. Nos, az állattenyésztés mai helyzetét vizsgálva a megyei Földművelésügyi Hivatal szak­emberei így összegezték véle­ményüket: egyre csökken a ré­gióban a szarvasmarha állo­mány - jelenleg 38100 a szá­muk. Több nagy állattartó tele­pet felszámoltak az utóbbi idő­ben (Drávafok, Csányoszró), s a működők, például a bólyi, szigetvári egységek főként tej­termelésre rendezkedtek be, holott most sokkal jövedelme­zőbb lenne a húsállat tartása. A sertéspiacon évekig visz- szaeséssel kellett kalkulálni, de az utóbbi időben több országos támogatás hatására meglódult a kocaállomány (29525 a pilla­natnyi számuk, s ennél több ser­tés csak 1993-ben volt a térség­ben). Tény viszont, hogy a ma­gángazdák nem bírják el a piac óriási ármozgását, van, hogy egy éven belül 100-150 forint­tal változik a kilogrammon­kénti felvásárlási ár. Legutóbb éppen 17 forinttal csökkent, így máris a sertésállomány apadá­sára lehet számítani. Mindenesetre az állattartók ma úgy vélekednek, jobban megéri gabonát értékesíteni, mint állatot. A gabona piaci stabilitása ugyanis lényegesen jobb, az abraktakarmány ár­emelései pedig rendre vész­helyzetbe hozzák a szarvas- marha- és a sertéstenyésztőket. aranya növénytermesztésére is kaptunk néhány összesítő adatot. A megye hasznos me­zőgazdasági területe 380 ezer hektár, ha az erdőkkel, halasta­vakkal és nádasokkal is számo­lunk. Sokkal lényegesebb, hogy ebből 230 ezer hektár a szántó, melyen évről évre ugyanazokat a növényeket termesztik. Két­harmad részt kalászosok fog­lalnak el, s a burgonya mellett az ipari növények közül a a szója, repce, napraforgó és a cukorépa a leggyakoribb. Új kultúrákkal kísérletezni re­ménytelen, legalábbis eddig még senkinek sem sikerült másfajta veteményt gazdaságo­san meghonosítani. Ami az idei termésátlagokat illeti, kifejezetten jó évet zár­tak, akik kukoricával, szójával és repcével foglalkoztak, míg a napraforgó 14 mázsa/hektár eredményt hozott, minden idők leggyengébb baranyai termé­sét. Mészáros B. E. Baranyai csődlista A Heti Csődértesítő legfrissebb adatai szerint több baranyai cég ellen folyik csőd-, felszámo­lási, vagy végelszámolási eljá­rás. A felsorolásban a cég neve után a telephelyet, az eljárás jel­legét (felszámolás: F, végel­számolás: V, csőd fizetési hala­dékkal: Csf) és a követelési igény bejelentésének határide­jét tüntettük fel. Pécsi cégek: Alpok Keres­kedelmi Kft. F-12.14., „Auto- Duro” Kereskedelmi és Szol­gáltató Bt. F-12.14., Ba-Ha Fu­varozó és Kereskedelmi Bt. V- 12.14., „G and B-General” Épí­tőipari, Kivitelező Bt. F-12.14., JPTE Pécs Pötty iskolaszövet­kezet V-12.14., Largo Keres­kedelmi és Szolgáltató Kft. F­12.14., Mayer-Ker Szóig, és Kér. Kft. F-12.14., MegakerBt. V-12.28., Noviki Pécs Szóig. Kft. F-12.14., P-Yoker Kér. és Szállítmányozási Bt. F-12.14., Sprint Ipari és Szóig. Szövetke­zet Csf-1997,01.29., Stier és Társa Kereskedelmi Bt. F­01.04., Vendo Mezőgazdasági Termeltető Szolgáltató és Ke­reskedelmi Kft. V-12.2L, Zala­iéi Távközlési Beruházó és Építő Kft. F-12.14. Baranyai vállalkozások: „Földmunkát végző” Gmk. Szentlőrinc-F-12.28., Ha-Ma Kordon Őrző Védő Bt. Komló- F-01.04., Tatár és Társa Élel­miszeripari és Kereskedelmi Kft. Belvárdgyula-F-01.04. A év végéhez közeledve több név lekerült a megszűnő vállal­kozások listájáról, ugyanakkor csupán három újabb cég került felszámolásra. Pécsről a Stier és Társa Bt., egy komlói őrző, védő társaság, és egy belvárd- gyulai élelmiszeripari kft. Sajá­tosan új profillal közülük csu­pán a Ha-Ma Bt. rendelkezett, más kérdés, hogy a három csődbe jutott cég közül kettő nem pécsi. M. B. E. A mecseki szénbányászat jeles személyiségei Folytatjuk a mecseki szénbá­nyászat nagyjai sorozatunkat. Ezúttal a medence bányásza­tának fejlődését kiemelke­dően segítő személyeket mu­tatjuk be. Berks Péter bányamérnök és geológus. A mecseki kő­szénbányászat neves úttörője. 1808-1845-ig pécsi kincstári bányaigazgató, „bányakor­mányzó”. Felismerte a me­dence széntelep viszonyait, leírta a medencére vonatkozó ismeretek alapjait. Nagy sze­repe volt a bányászat meg­szervezésében, a bányászati technika, munkaszervezés és munkajog kialakításában. Meghalt Pécsett 1845-ben. Róth Flóris bányamérnök (sz. 1865). A Szászvár-déli kutatások kezdeményezője (Hoffmann Richarddal együtt). Jicinsky Jatvslav Cseh- morva bányamérnök, későbbi Pribram-i egyetemi tanár a DGT pécsvidéki bányászatá­nak 1912-ben megfogalma­zott és 1913-27 között megva­lósított átfogó korszerűsítésé­nek tervezője és irányítója. Hannebeck Frigyes (1875- 1961) aknamélyítő bánya­technikus a DGT 1913-1927 között megvalósított pécsi nagy rekonstrukciós munkála­tai aknamélyítési feladatainak végrehajtó irányítója. Amit az állampapírokról tudni kell A másodlagos piac Amennyiben a befektető nem akarja megvárni lekötött be­fektetésének lejáratát, mert a tervezettnél hamarabb szük­sége lett annak ellenértékére, fel kell számolnia megtakarí­tását, vagy annak egy részét. A bankban elhelyezett be­tétek lejárat előtti visszavál­tása esetén legtöbbször csak a látra szóló betétek után fize­tendő, alacsony kamatról le­het szó. Az állampapírok ese­tében a futamidő alatt az ér­tékpapír-forgalmazók és a ke­reskedelmi bankok eladási és vételi árfolyamot hirdetnek, az egyik befektetőtől megve­szik az értékpapírt és azt a másiknak eladják. Ezt neve­zik az állampapírok másodla­gos piacának. Az állampapírok közül a Kincstári Takarékjegy visz- szaváltása a vásárlás helyén lehetséges, a befektető az el­telt hónapok alapján meghatá­rozott kamatot is kap a vissza­fizetett tőkén felül. A Kama­tozó Kincstárjegy-soroza­tokra minden nap vételi és el­adási árfolyamot hirdet az MHB és az OTP a kijelölt fi­ókokban, valamint ezt tervezi a Kincstári hálózat (volt MNB-fiókok) is. Igen aktív másodpiac alakult ki a lakos­ság által is vásárolható állam­kötvények és a diszkont kincstárjegyek esetében. A másodlagos piacon ki­alakult árak és hozamok nem befolyásolják közvetlenül a kibocsátó pénzügyi egyenle­gét, hiszen a tranzakció bró­kerek közreműködésével a befektetők között zajlik. Az állampapírok árfolya­mát és hozamát a másodlagos piacon a mindenkori kereslet és kínálat határozza meg. Ha nő az érdeklődés az állampa­pír-befektetések iránt, akkor emelkednek az árfolyamok és a fix kamatozású papírok ho­zama csökken. Ha pedig visz- szaesik a kereslet, vagy nő az állampapírok piacon megta­lálható mennyisége, azaz a kínálat, akkor az árfolyamok csökkenni és a hozamok emelkedni fognak. Az állampapírok másodla­gos piaca az értékpapír-piaci forgalom nagy részét adja, így van ez Magyarországon is. A bankok és brókerek között több tízmilliárd forintnyi ál­lampapír cserél gazdát he­tente. A másodlagos piac fizi­kailag két különálló területre bontható: a Budapesti Érték­tőzsde forgalmára és a tőzs­dén kívüli, úgynevezett OTC- piacra. A forgalom döntő há­nyada, mintegy 80-90 száza­léka a tőzsdén kívül zajlik. A másodpiaci üzletkötés során az üzlet olyan árfolya­mon jön létre, amely mellett a vevő az értékpapír hátralévő futamidejére a piaci várako­zásoknak megfelelő hozamot realizálhat. Minden fix hozamú befek­tetésről elmondható, hogy ér­tékük a futamidő alatt attól függ, milyen változás történik a hátralévő időszakra vonat­kozó hozamszintben. Ha a hozamok menet közben csök­kennek, akkor a fix hozamú befektetés leértékelődik, el­lenkező esetben felértékelő­dik. A felértékelődés artnyit jelent, hogy az állampapír felhalmozódott kamata mel­lett képződik egy árfolyam- nyereség, ez pedig megemel­heti a papír hozamát. FEB Miként zárjuk az idei A tavalyi esztendő kemény stabilizációs intéz­kedései, továbbá a hirtelen megugrott privati­zációs bevételek kedvezőbb feltételeket terem­tettek a gazdaság idei működéséhez, mint ahogy a katasztrofális egyensúlyhiányéi 1994-es esz­tendő előkészítette az 1995. évi gazdálkodást. A „kedvezőbb” azonban legfeljebb a „kisebb rosszat” jelenti. Tavaly csökkent a lakosság fo­gyasztása, ami általában nem tekintendő elis­merésre méltó eredménynek, ám az adott hely­zetben fontos volt az importnövekedés mérsék­lése és az exportnövekedés serkentése szem­pontjából. E tényezők együttes eredménye volt a költségvetési egyenleg lényeges javulása, a folyó fizetési mérleg hiányának másfél milliárd dollárt kitevő csökkenése, s utoljára, de nem utolsósorban a magyar külföldi követelések le­vonása Után számított nettó adósságállomány szintén másfél milliárd dolláros csökkenése. Az export növekedése nemcsak pótolta a belföldi kereslet csökkenése miatti kereslethiányt, de még a vártnál nagyobb, 2 Százalékos gazdasági növekedésre is Vezetett. A gond az, hogy a tavalyi javulásnak vannak „romlandó”, nem tartós elemei. így pl. a nagy privatizációs bevétel ebben a nagyságrendben nem ismételhető meg. A tavalyi mezőgazdasági export egyik fontos eleme, a gabonakivitel ha­sonló arányú növekedésére, de még szinten tar­tására sem ad alapot a vetésterület alakulása. Elegendőek-e a tartós elemek ahhoz, hogy az export gyorsabban növekedjen, mint az import, hogy nőjön a bruttó hazai termék, ami nagy­mértékben a beruházásoktól, ezen belül a kül­földiek beruházásaitól függ. A beruházások, belföldi és külföldi forrásból, az idén mintegy 3-5 százalékkal emelkedhetnek, s ha nem kö­vetkezik be törés a tőkehozamokban, a kamatok mesterséges, erőltetett csökkentése, kamatadó stb. formájában s a társadalmi béke tekinteté­ben, akkor a beruházások elérik a kívánatos szintet. Sajnos az infláció tervezett leszorítása 20 százalék alá nem várható. 24 százalék körüli fogyasztói árszínvonal-növekedéssel kell szá­molnunk az idén. Bácskai Tamás Elnöki dicséret a privatizálóknak Megvan a bizalom a tisztességes munkavégzéshez zájárult a magyar gazdaság szerkezetváltásához, és gyöke­ül tapasztalatok másutt is felhasználhatók FOTÓ: FEB/Dióst résén átformálta a gazdasági élet szereplőinek mentalitását - hangoztatta Göncz Árpád köz- társasági elnök kedden, az Ál­lami Privatizációs és Vagyon­kezelő Rt.-ben tett látogatása alkalmából tartott rövid sajtótá­jékoztatón. Göncz Árpád el­mondta: meggyőződött arról, hogy az ÁPV Rt.-nél felhalmo­zott tapasztalatok nem mehet­nek veszendőbe, hiszen fel- használhatók a gazdaság irányí­tásában. Csiha Judit privatizá­ciós miniszter az államfő láto­gatását gesztusértékűnek ne­vezte, amely azt jelzi: az állami vezetés magas szintjén a priva­tizációs szervezet irányítása iránt érezhető a bizalom, amely szükséges a tisztességes mun­kavégzéshez. V 1 3 Az elmúlt esztendők privatizá­ciós folyamata alapvetően hoz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom