Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)

1996-12-09 / 336. szám

1996. december 9., hétfő Közélet Dhnántúli Napló 9 Nemzeti agrárprogramra van szükség Csak a szervezett termelőknek lesz esélyük talpon maradni A magyar mezőgazdaság átalakulási válságban van és ennek ere­dői a korábbi politikai döntésekben keresendők. Mindehhez hozzá­járult még a keleti piacok összeomlása is. A termőföld 20 százaléka parlagon hever, az állatállomány a felére csökkent, kevés műtrá­gyát és növényvédőszert használnak a termelők. Kaotikus helyzet Baranyában is megnehezíti a gazdálkodást a földtulajdon és a bérleti viszonyok rendezet­lensége. A növénytermesztés­ben csökkentek az átlagok, ami elsősorban a tápanyagutánpót­lás hiányára, a nem megfelelő vetőmag-felhasználására ve­zethető vissza. Elöregedett a géppark, átlagéletkora 13 év, ami nem teszi lehetővé, hogy a munkák időben és jó minőség­ben készüljenek el. A búza és a kukorica értéke­sítése váratlan helyzetet terem­tett ebben az évben. Az FM döntése alapján a termelők kvó­tához jutottak, de a gyakorlati végrehajtás elhúzódott, emiatt sok gabona bennrekedt az or­szágban, eladásra vár. A kvóta az elképzelések szerint lisztre és kukoricára lesz átváltható. A kukorica magas árról indult, amely rohamosan csökkent az exporttilalom és a vártnál ma­gasabb termésátlagok miatt. Ez azonban várhatóan mégsem be­folyásolja majd a takarmány­árakat, mert a kereskedők a magas áron megvásárolt kuko­ricát nem fogják olcsóbban ér­tékesíteni. A megye kiválóan alkalmas a szőlő-, gyümölcs- és zöldség­félék termesztésére. E nagy­részt kézi művelést igénylő termények termelésének növe­lése segíthetné a munkanélküli­ség csökkentését, s jövedelme­zősége is jobb. A szarvasmarhatartás - ha­sonlóan a többi állattenyésztő ágazathoz -, nehéz helyzetbe került. A termelő, aki nem tudja a költségeit az árban érvényesí­teni, két dolog közül választhat: vagy felszámolja a tehenésze­tét, vagy tönkre megy. Arra minimális az esélye, hogy a mostaninál olcsóbban állítsa elő a termékét. A sertéstartók sem voltak könnyebb helyzetben idén, hi­szen a jövedelmezőség állan­dóan változott a takarmány- és a felvásárlási árak folytonos mozgása miatt. Jövőre a felvá­sárlási árnak 25-30 százalékkal kellene nőnie, és az abrakfel­használásnak 4,5 kilogrammról 3,6-re kellene csökkennie ah­hoz, hogy nyereséges legyen a termelés. Baromfival egyre keveseb­ben foglalkoznak, a vágónyúl tartása pedig a mélypontra süly- lyedt. Átfogó stratégia kell A jövő évi támogatás várha­tóan 88 milliárd forint lesz. A pályázatokat egyidőben, egy­séges elvek alapján bírálják el. A támogatást pedig a saját erő felmutatása és a hitel beszer­zése után lehet csak felvenni. A normatív támogatások csök­kennek majd, helyettük inkább a piaci helyzettel összefüggő szezonális juttatás élvez előnyt. A mezőgazdasági gépvásárlá­sok támogatása növekedni fog, mint ahogy a szövetkezeti üz­letrész vásárláshoz nyújtott is. A tárca célkitűzései között sze­repel a piaci és kistermelői sta­bilitás növelése, a térségi integ­ráció új típusú támogatása és a földhöz kapcsolódó jelzáloghi­tei pénzügyi feltételeinek meg­teremtése. A földtörvény-mó­dosítási javaslat parlamenti el­fogadása esetén pedig lehetővé válik, hogy a szövetkezetek földtulajdont szerezhessenek. Szükség van egy nemzeti ag­rár-programra, ami nem mond ellent az EU-hoz való csatlako­zási törekvéseknek, a felkészü­lésnek. Ebben meg kell hatá­rozni és meg kell pontosan ne­vezni a mezőgazdaság minő­ségi átalakításának irányait, a mennyiségi előirányzatokat, de rögzíteni kell a támogatási rendszert is. Valamit tenni kell a növekvő költségek és az ala­csony árak közötti feszültség feloldásáért is. Átfogó stratégi­ára van szükség, ezzel össze­függésben a falu fellendítése érdekében. Az Európai Unió országai­nak mezőgazdasági támogatása két és félszerese a hazainak, s ennek ellenére versenyképesek a termékeink a világpiacon. A magyar mezőgazdaság nem na­gyon dotált, a támogatás min­den egyes forintjára két forint ötven fillér államháztartási be­vétel jut. A keleti piacokat is visszaszerezte az ágazat. Ennek is tulajdonítható, hogy az el­múlt három esztendőben öt- százmillió dollárról egymilli- árdra növelték az exportot. Szakmai törvények Legkésőbb a jövő év első fe­lében - de többségükben még az idén - megszületnek az ag­rárágazat működését szabá­lyozó szakmai törvények. A szövetkezetek hosszú távon meghatározó elemei lesznek a magyar agrárgazdaságnak, ugyanis tudomásul kell venni, csak a szervezett termelőknek lesz esélvük talpon maradni az EU-ban. A hazai mezőgazdaság támogatási rendszerét EU-kom- formmá kell tenni, s erősíteni a termelők piaci pozícióit. Abban, hogy az agrárium az elmúlt időszakban nem fejlő­dött, jelentős szerepet játszott a hazai élelmiszerfogyasztás nagymértékű visszaesése. Eh­hez még hozzájárult, hogy a kormány nem védi meg a hazai mezőgazdasági termelőket, de a terméktanácsoknak is a jelenle­ginél sokkal erőteljesebben kell fellépniük annak érdekében, hogy kiküszöbölhetők legyenek a mezőgazdasági termelés za­varai. Évente mintegy 100 milliárd forintos bevételtől esik el az ágazat. Ennek legfőbb oka az agrárolló nyílása. Jelenleg az ipari árak mintegy 40 százalék­kal haladják meg a mezőgazda- sági termékekét. Az ezévi be­ruházások is csupán 40 száza­lékát teszik ki az 1989-ben vég­rehajtott fejlesztéseknek. A termelők kiszorultak a privati­zációból, az élelmiszeripar jö­vedelemtermeléséből továbbra sem részesednek. Az ágazat helyzete 1997-ben a kistermelői adórendszer vál­tozásai, az adóelőlegfizetés gyakoribbá tétele, a készpénz- forgalommal kapcsolatos korlá­tozások, az üzletrészvásárlásra adott személyi jövedelemadó­eltörlése miatt tovább romlik. Sz. K. A magas takarmányárak a szarvasmarhatartókat is nehéz helyzetbe hozzák fotó: Tóth Hetényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában A magyar papság szenvedéstörténete A közkézen forgó, bármilyen témakörű lexikonok mind­egyike jelentős létszámú szer­kesztő-író gárdával lát napvilá­got. Az, amin Hetényi Varga Károly immár évtizedekben mérhető idő óta dolgozik, té­mája és lexikális feldolgozási módja szerint is egyaránt példa nélküli a magyar könyvkiadás­ban. 1985-ben jelent meg „Akiket üldöztek az igazságért” címmel 632 oldalas könyve, melyben a sötétség évei alatt üldöztetést szenvedettek meg­próbáltatásait tárta a nyilvános­ság elé. A kötet nagy visszhan­got keltett és ez egyöntetű biz­tatást jelentett a szerző szá­mára, hogy témakörét most már a lehető teljesség igényével, egyházmegyénként kialakított szerkezetben dolgozza fel. Amit Hetényi Varga Károly ezt követően produkált, arról valóban csak felsőfokban lehet beszélni. Egész önmagát vetette elhatározott munkájába, fárad­ságot nem ismerve járta az or­szágot s gyűjtötte anyagát. E hatalmas munkában megértő és áldozatosan segítő társat talált feleségében. Tevékenységük eredménye „Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában” címmel eddig három kötetben látott napvilágot. Az első kötet 590 oldalán 10 egyházmegyé­ből 629 személy, a második kö­tet 574 oldalon 4 egyházme­gyéből 344 személy, a harma­dik kötet 606 oldalon 8 egy­házmegyéből 491 személy szenvedéseinek leírását tartal­mazza, tehát mindösszesen: 1770 oldalon, 22 egyházme­gyéből 1514 egyházi személy történetet olvashatjuk e hatal­mas munka szomorú oldalain. Ezek azonban csak számok, melyek így összesítve csak azt a célt szolgálják, hogy érzékel­tessék az eddig elvégzett munka méreteit. Csak megis­métlem magam, mikor megis­métlem már korábban is vallott nézetemet, hogy ilyen és ek­kora munka elvégzéséhez ka­rizmatikus elhivatottság kell, s csak ilyen mélységes hittel és odaadással lehetett ezt megva­lósítani. S még egy motívum: a másfélezemyi életsors leírásá­ban mindig és mindenütt csak a szenvedő személyeket halljuk - a szerző személye mindvégig a háttérben marad s ez a közép­kor személytelen krónikásait juttatja az olvasó eszébe ... Külön említést érdemel a nemrég megjelent harmadik kö­tet, mely az elszakított területek egyházmegyéihez tartozó atyák szenvedéstörténetét tartal­mazza. Csak néhány, a korosz­tályunkban még emlékezetes személyt említek meg a közel ötszáz közül. Asztalos János pócspetri plébános megrázó történetét 23 oldalon ismerhet­jük meg, Balogh István dr. kas­sai egyházmegyés tábori pap­nak csak az volt a bűne, hogy pap volt. Nyisztor Zoltán szat­mári egyházmegyés pap nevét széles körben ismertük, Bangha Bélával együtt ő volt a korabeli katolicizmus egyik vezéralakja, akinek sorsát 25 oldalon ismer­hetjük meg e kötetben. Ha majd 2050-ben vagy 2120-ban valaki a huszadik századi Magyaror­szág történetével kíván foglal­kozni, a kor sajtójának az igaz­ságot eltapétázó szótömegei he­lyett e kötetek tényanyagában találja meg az árnyékba kény- szerített igazságot. Befejezésül csak azt kíván­hatjuk, hogy Hetényi Varga Károlynak adjon az Úr erőt, egészséget munkája folytatá­sához, a szerzetesek sorsát bemutató anyag feldolgozásá­hoz és megjelentetéséhez anyagi erőt is, melyet eddig a Lámpás Kiadó a témához illő kivitelben valósított meg, Cziglányi Zsolt irányítása mel­lett. Borsy Károly Összeférhetetlenség Nem morális kérdés Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője úgy nyilat­kozott, minden remény meg­van arra, hogy december 15- ig megszülessen a régóta várt összeférhetetlenségi törvény. Tekinthetnénk ezt végső szónak is, hiszen köztudott, hogy az MSZP koalíciós partnere és az ellenzék is fo­lyamatosan azzal vádolta: miután nem érdeke, így nem is gyorsítja az összeférhetet­lenségi törvényt. A kiindulási alap Jelenleg - ahogy azt Hack Péter SZDSZ-es képviselő is megfogalmazta - az összefér­hetetlenség ugyancsak jelké­pesen szerepel törvényeink­ben. Az egyetlen megfogal­mazás úgy szól: köztisztvi­selő nem folytathat olyan te­vékenységet, amely hivatásá­hoz méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné. Az SZDSZ-es képviselő „lazának” minősítette ezt a megfogalmazást, s joggal, hi­szen ha átvilágításról van szó - mert pontosan erről van szó -, akkor konkrétabb megfo­galmazásra van szükség. Hogy mostanáig húzódott az összeférhetetlenségi törvény megfogalmazása és jóváha­gyása, az elsősorban a ponto­sítással kapcsolatos viták mi­att következett be. Emlékeztetőül: a kiindulási alap valamikor a törvény szükségességének felismeré­sekor az volt, hogy aki a köz- tisztviselői megbízatással összeférhetetlen gazdasági pozícióval rendelkezik, annak azonnal döntenie kell: melyik feladatot vállalja. Azóta persze finomodott a helyzet, s most ott tart a sza­vazás végeredményét megha­tározó MSZP-SZDSZ vita, hogy milyen határidővel és kiknek kell az előbb említett döntést meghozniuk. Az SZDSZ alapállása sze­rint a törvények életbe lépését követően csak azok tarthatják meg időlegesen tisztségüket, akik képviselői mandátumuk megszerzése előtt már ren­delkeztek azzal. Ehhez az el­képzeléshez immár közeledett az MSZP, hiszen ma úgy tű­nik, hogy a különbség már „csak” abban van, hogy a ve­zető kormánypárt javasolja: az 1998-as választásokig megtarthatók legyenek ezek a pozíciók. Kiket érint? Az összeférhetetlenségnek, mint erkölcsi minősítésnek és kategóriának nincsenek, nem is lehetnek ellenzői. Ugyan­akkor a részletek már kemény politikai csatákat szülnek, hi­szen minden párt igyekszik a saját érdekeinek megfelelően lobbizni a törvényi meghatá­rozások mellett. Hogy milye­nek és mekkorák ezek az ér­dekek, azt pontosan nem lehet tudni, eddig egyedül az MSZP vállalta, hogy „be­vallja”, amennyiben a jelen­legi pozíciót betöltő képvise­lőket vizsgálnák, úgy húsz MSZP-s honatya lenne érin­tett a törvény által, amennyi­ben viszont a szocialisták ja­vaslata kerül a törvény szöve­gébe, úgy csupán a MÓL Rt.-t vezető Pál László lenne érin­tett az ügyben. Vannak politikusok, pél­dául az SZDSZ-ben és a kis­gazdáknál, akik úgy vélik, hogy az előző kormánykoalí­ció képviselői jelentős szám­ban kaptak komoly beosztá­sokat olyan cégeknél, ame­lyek részben vagy egészben állami, illetve önkormányzati tulajdonban vannak. Az ellenzék ugyanakkor megkérdőjelezi az MSZP ál­tal nyilvánosságra hozott ada­tokat, mondván, sokkal több szocialista képviselőt érintene az összeférhetetlenségi tör­vény. Az igazgató­tanácsokban A viták elsősorban a képvi­selői összeférhetetlenségről szólnak, ugyanakkor a tör­vény a közalkalmazotti össze­férhetetlenség fogalmáról szól, s ez már lényegesen ke­ményebb tartalmú, hiszen köztudott, hogy a kormányhi­vatalokban meglehetősen so­kan dolgoznak olyanok, akik a közelmúltban vagy régeb­ben privatizált nagy cégek igazgatótanácsaiban, illetve felügyelőbizottságaiban vál­laltak tagságot. A törvény előkészítésében résztvevő képviselők pontos és mindenre kiteijedő törvé­nyi megfogalmazást szeret­nének, s ebbe a pontosságba beletartozik az is, hogy töb­ben megkérdőjelezik az ala­pítványi kuratóriumokban be­töltött pozíciókat is. Az össze­férhetetlenségnek kemény költségvetési vonzata is van. Bihari Mihály MSZP-s képvi­selő az SZDSZ-es Bauer Ta­mással, s a Fidesz képviselői­vel együtt azon a nézeten van, hogy ha működőképes össze­férhetetlenségi törvényt aka­runk, akkor rendezni kell a közalkalmazotti és képviselői fizetéseket is, hogy az érintet­tek ne kényszerüljenek eg­zisztenciális okokból ilyen beosztások legális, esetleg il­legális vállalására. Ha valóban megszületik még ez évben az összeférhe­tetlenségi törvény, akkor a kihirdetést követő harminca­dik napon életbe lépve tükröt tart majd az országgyűlés elé: kiket is érint az új szabá­lyozás. Izgalmas pillanatfel­vétel lesz... S. Boda András Szendvicsemberek leszünk? A biztosítók kilobbyzták, jövőre az autók szélvédőjére fel kell ragasztani a kötelező biztosítás befizetését igazoló matricát, hogy messziről is ellenőrizhető legyen: az autó tulajdonosa teljesítette a tel­jesíteni valóját. Ha már megtört a jég, to­vább kellene lépni. Gondol­junk csak bele, a fellendü­lésre ítélt matricagyártás egyre több munkanélkülit foglalkoztatva hamisítatlan sikerágazattá válhatna. Ho­gyan? Mi sem egyszerűbb. Mindenkinek a nyakában lógó táblán kellene kimatri- cáznia, hogy rendezte a táv­fűtési, tévéelőfizetési, tele­fon, lakásbérleti vagy tör­lesztési, egyéb biztosítási és mindennemű számláját. Úr­isten, hány féle matricát gyárthatnának különféle áb­rákkal, havonta más-más színben! És bárkiről azonnal leolvasható lenne, ha vala­mit nem fizetett be. A világon mi lehetnénk elsőként, egyszerre több mil­lió matrica-szendvicsember hazája! B. M. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom