Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)
1996-12-09 / 336. szám
1996. december 9., hétfő Közélet Dhnántúli Napló 9 Nemzeti agrárprogramra van szükség Csak a szervezett termelőknek lesz esélyük talpon maradni A magyar mezőgazdaság átalakulási válságban van és ennek eredői a korábbi politikai döntésekben keresendők. Mindehhez hozzájárult még a keleti piacok összeomlása is. A termőföld 20 százaléka parlagon hever, az állatállomány a felére csökkent, kevés műtrágyát és növényvédőszert használnak a termelők. Kaotikus helyzet Baranyában is megnehezíti a gazdálkodást a földtulajdon és a bérleti viszonyok rendezetlensége. A növénytermesztésben csökkentek az átlagok, ami elsősorban a tápanyagutánpótlás hiányára, a nem megfelelő vetőmag-felhasználására vezethető vissza. Elöregedett a géppark, átlagéletkora 13 év, ami nem teszi lehetővé, hogy a munkák időben és jó minőségben készüljenek el. A búza és a kukorica értékesítése váratlan helyzetet teremtett ebben az évben. Az FM döntése alapján a termelők kvótához jutottak, de a gyakorlati végrehajtás elhúzódott, emiatt sok gabona bennrekedt az országban, eladásra vár. A kvóta az elképzelések szerint lisztre és kukoricára lesz átváltható. A kukorica magas árról indult, amely rohamosan csökkent az exporttilalom és a vártnál magasabb termésátlagok miatt. Ez azonban várhatóan mégsem befolyásolja majd a takarmányárakat, mert a kereskedők a magas áron megvásárolt kukoricát nem fogják olcsóbban értékesíteni. A megye kiválóan alkalmas a szőlő-, gyümölcs- és zöldségfélék termesztésére. E nagyrészt kézi művelést igénylő termények termelésének növelése segíthetné a munkanélküliség csökkentését, s jövedelmezősége is jobb. A szarvasmarhatartás - hasonlóan a többi állattenyésztő ágazathoz -, nehéz helyzetbe került. A termelő, aki nem tudja a költségeit az árban érvényesíteni, két dolog közül választhat: vagy felszámolja a tehenészetét, vagy tönkre megy. Arra minimális az esélye, hogy a mostaninál olcsóbban állítsa elő a termékét. A sertéstartók sem voltak könnyebb helyzetben idén, hiszen a jövedelmezőség állandóan változott a takarmány- és a felvásárlási árak folytonos mozgása miatt. Jövőre a felvásárlási árnak 25-30 százalékkal kellene nőnie, és az abrakfelhasználásnak 4,5 kilogrammról 3,6-re kellene csökkennie ahhoz, hogy nyereséges legyen a termelés. Baromfival egyre kevesebben foglalkoznak, a vágónyúl tartása pedig a mélypontra süly- lyedt. Átfogó stratégia kell A jövő évi támogatás várhatóan 88 milliárd forint lesz. A pályázatokat egyidőben, egységes elvek alapján bírálják el. A támogatást pedig a saját erő felmutatása és a hitel beszerzése után lehet csak felvenni. A normatív támogatások csökkennek majd, helyettük inkább a piaci helyzettel összefüggő szezonális juttatás élvez előnyt. A mezőgazdasági gépvásárlások támogatása növekedni fog, mint ahogy a szövetkezeti üzletrész vásárláshoz nyújtott is. A tárca célkitűzései között szerepel a piaci és kistermelői stabilitás növelése, a térségi integráció új típusú támogatása és a földhöz kapcsolódó jelzáloghitei pénzügyi feltételeinek megteremtése. A földtörvény-módosítási javaslat parlamenti elfogadása esetén pedig lehetővé válik, hogy a szövetkezetek földtulajdont szerezhessenek. Szükség van egy nemzeti agrár-programra, ami nem mond ellent az EU-hoz való csatlakozási törekvéseknek, a felkészülésnek. Ebben meg kell határozni és meg kell pontosan nevezni a mezőgazdaság minőségi átalakításának irányait, a mennyiségi előirányzatokat, de rögzíteni kell a támogatási rendszert is. Valamit tenni kell a növekvő költségek és az alacsony árak közötti feszültség feloldásáért is. Átfogó stratégiára van szükség, ezzel összefüggésben a falu fellendítése érdekében. Az Európai Unió országainak mezőgazdasági támogatása két és félszerese a hazainak, s ennek ellenére versenyképesek a termékeink a világpiacon. A magyar mezőgazdaság nem nagyon dotált, a támogatás minden egyes forintjára két forint ötven fillér államháztartási bevétel jut. A keleti piacokat is visszaszerezte az ágazat. Ennek is tulajdonítható, hogy az elmúlt három esztendőben öt- százmillió dollárról egymilli- árdra növelték az exportot. Szakmai törvények Legkésőbb a jövő év első felében - de többségükben még az idén - megszületnek az agrárágazat működését szabályozó szakmai törvények. A szövetkezetek hosszú távon meghatározó elemei lesznek a magyar agrárgazdaságnak, ugyanis tudomásul kell venni, csak a szervezett termelőknek lesz esélvük talpon maradni az EU-ban. A hazai mezőgazdaság támogatási rendszerét EU-kom- formmá kell tenni, s erősíteni a termelők piaci pozícióit. Abban, hogy az agrárium az elmúlt időszakban nem fejlődött, jelentős szerepet játszott a hazai élelmiszerfogyasztás nagymértékű visszaesése. Ehhez még hozzájárult, hogy a kormány nem védi meg a hazai mezőgazdasági termelőket, de a terméktanácsoknak is a jelenleginél sokkal erőteljesebben kell fellépniük annak érdekében, hogy kiküszöbölhetők legyenek a mezőgazdasági termelés zavarai. Évente mintegy 100 milliárd forintos bevételtől esik el az ágazat. Ennek legfőbb oka az agrárolló nyílása. Jelenleg az ipari árak mintegy 40 százalékkal haladják meg a mezőgazda- sági termékekét. Az ezévi beruházások is csupán 40 százalékát teszik ki az 1989-ben végrehajtott fejlesztéseknek. A termelők kiszorultak a privatizációból, az élelmiszeripar jövedelemtermeléséből továbbra sem részesednek. Az ágazat helyzete 1997-ben a kistermelői adórendszer változásai, az adóelőlegfizetés gyakoribbá tétele, a készpénz- forgalommal kapcsolatos korlátozások, az üzletrészvásárlásra adott személyi jövedelemadóeltörlése miatt tovább romlik. Sz. K. A magas takarmányárak a szarvasmarhatartókat is nehéz helyzetbe hozzák fotó: Tóth Hetényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában A magyar papság szenvedéstörténete A közkézen forgó, bármilyen témakörű lexikonok mindegyike jelentős létszámú szerkesztő-író gárdával lát napvilágot. Az, amin Hetényi Varga Károly immár évtizedekben mérhető idő óta dolgozik, témája és lexikális feldolgozási módja szerint is egyaránt példa nélküli a magyar könyvkiadásban. 1985-ben jelent meg „Akiket üldöztek az igazságért” címmel 632 oldalas könyve, melyben a sötétség évei alatt üldöztetést szenvedettek megpróbáltatásait tárta a nyilvánosság elé. A kötet nagy visszhangot keltett és ez egyöntetű biztatást jelentett a szerző számára, hogy témakörét most már a lehető teljesség igényével, egyházmegyénként kialakított szerkezetben dolgozza fel. Amit Hetényi Varga Károly ezt követően produkált, arról valóban csak felsőfokban lehet beszélni. Egész önmagát vetette elhatározott munkájába, fáradságot nem ismerve járta az országot s gyűjtötte anyagát. E hatalmas munkában megértő és áldozatosan segítő társat talált feleségében. Tevékenységük eredménye „Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában” címmel eddig három kötetben látott napvilágot. Az első kötet 590 oldalán 10 egyházmegyéből 629 személy, a második kötet 574 oldalon 4 egyházmegyéből 344 személy, a harmadik kötet 606 oldalon 8 egyházmegyéből 491 személy szenvedéseinek leírását tartalmazza, tehát mindösszesen: 1770 oldalon, 22 egyházmegyéből 1514 egyházi személy történetet olvashatjuk e hatalmas munka szomorú oldalain. Ezek azonban csak számok, melyek így összesítve csak azt a célt szolgálják, hogy érzékeltessék az eddig elvégzett munka méreteit. Csak megismétlem magam, mikor megismétlem már korábban is vallott nézetemet, hogy ilyen és ekkora munka elvégzéséhez karizmatikus elhivatottság kell, s csak ilyen mélységes hittel és odaadással lehetett ezt megvalósítani. S még egy motívum: a másfélezemyi életsors leírásában mindig és mindenütt csak a szenvedő személyeket halljuk - a szerző személye mindvégig a háttérben marad s ez a középkor személytelen krónikásait juttatja az olvasó eszébe ... Külön említést érdemel a nemrég megjelent harmadik kötet, mely az elszakított területek egyházmegyéihez tartozó atyák szenvedéstörténetét tartalmazza. Csak néhány, a korosztályunkban még emlékezetes személyt említek meg a közel ötszáz közül. Asztalos János pócspetri plébános megrázó történetét 23 oldalon ismerhetjük meg, Balogh István dr. kassai egyházmegyés tábori papnak csak az volt a bűne, hogy pap volt. Nyisztor Zoltán szatmári egyházmegyés pap nevét széles körben ismertük, Bangha Bélával együtt ő volt a korabeli katolicizmus egyik vezéralakja, akinek sorsát 25 oldalon ismerhetjük meg e kötetben. Ha majd 2050-ben vagy 2120-ban valaki a huszadik századi Magyarország történetével kíván foglalkozni, a kor sajtójának az igazságot eltapétázó szótömegei helyett e kötetek tényanyagában találja meg az árnyékba kény- szerített igazságot. Befejezésül csak azt kívánhatjuk, hogy Hetényi Varga Károlynak adjon az Úr erőt, egészséget munkája folytatásához, a szerzetesek sorsát bemutató anyag feldolgozásához és megjelentetéséhez anyagi erőt is, melyet eddig a Lámpás Kiadó a témához illő kivitelben valósított meg, Cziglányi Zsolt irányítása mellett. Borsy Károly Összeférhetetlenség Nem morális kérdés Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője úgy nyilatkozott, minden remény megvan arra, hogy december 15- ig megszülessen a régóta várt összeférhetetlenségi törvény. Tekinthetnénk ezt végső szónak is, hiszen köztudott, hogy az MSZP koalíciós partnere és az ellenzék is folyamatosan azzal vádolta: miután nem érdeke, így nem is gyorsítja az összeférhetetlenségi törvényt. A kiindulási alap Jelenleg - ahogy azt Hack Péter SZDSZ-es képviselő is megfogalmazta - az összeférhetetlenség ugyancsak jelképesen szerepel törvényeinkben. Az egyetlen megfogalmazás úgy szól: köztisztviselő nem folytathat olyan tevékenységet, amely hivatásához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné. Az SZDSZ-es képviselő „lazának” minősítette ezt a megfogalmazást, s joggal, hiszen ha átvilágításról van szó - mert pontosan erről van szó -, akkor konkrétabb megfogalmazásra van szükség. Hogy mostanáig húzódott az összeférhetetlenségi törvény megfogalmazása és jóváhagyása, az elsősorban a pontosítással kapcsolatos viták miatt következett be. Emlékeztetőül: a kiindulási alap valamikor a törvény szükségességének felismerésekor az volt, hogy aki a köz- tisztviselői megbízatással összeférhetetlen gazdasági pozícióval rendelkezik, annak azonnal döntenie kell: melyik feladatot vállalja. Azóta persze finomodott a helyzet, s most ott tart a szavazás végeredményét meghatározó MSZP-SZDSZ vita, hogy milyen határidővel és kiknek kell az előbb említett döntést meghozniuk. Az SZDSZ alapállása szerint a törvények életbe lépését követően csak azok tarthatják meg időlegesen tisztségüket, akik képviselői mandátumuk megszerzése előtt már rendelkeztek azzal. Ehhez az elképzeléshez immár közeledett az MSZP, hiszen ma úgy tűnik, hogy a különbség már „csak” abban van, hogy a vezető kormánypárt javasolja: az 1998-as választásokig megtarthatók legyenek ezek a pozíciók. Kiket érint? Az összeférhetetlenségnek, mint erkölcsi minősítésnek és kategóriának nincsenek, nem is lehetnek ellenzői. Ugyanakkor a részletek már kemény politikai csatákat szülnek, hiszen minden párt igyekszik a saját érdekeinek megfelelően lobbizni a törvényi meghatározások mellett. Hogy milyenek és mekkorák ezek az érdekek, azt pontosan nem lehet tudni, eddig egyedül az MSZP vállalta, hogy „bevallja”, amennyiben a jelenlegi pozíciót betöltő képviselőket vizsgálnák, úgy húsz MSZP-s honatya lenne érintett a törvény által, amennyiben viszont a szocialisták javaslata kerül a törvény szövegébe, úgy csupán a MÓL Rt.-t vezető Pál László lenne érintett az ügyben. Vannak politikusok, például az SZDSZ-ben és a kisgazdáknál, akik úgy vélik, hogy az előző kormánykoalíció képviselői jelentős számban kaptak komoly beosztásokat olyan cégeknél, amelyek részben vagy egészben állami, illetve önkormányzati tulajdonban vannak. Az ellenzék ugyanakkor megkérdőjelezi az MSZP által nyilvánosságra hozott adatokat, mondván, sokkal több szocialista képviselőt érintene az összeférhetetlenségi törvény. Az igazgatótanácsokban A viták elsősorban a képviselői összeférhetetlenségről szólnak, ugyanakkor a törvény a közalkalmazotti összeférhetetlenség fogalmáról szól, s ez már lényegesen keményebb tartalmú, hiszen köztudott, hogy a kormányhivatalokban meglehetősen sokan dolgoznak olyanok, akik a közelmúltban vagy régebben privatizált nagy cégek igazgatótanácsaiban, illetve felügyelőbizottságaiban vállaltak tagságot. A törvény előkészítésében résztvevő képviselők pontos és mindenre kiteijedő törvényi megfogalmazást szeretnének, s ebbe a pontosságba beletartozik az is, hogy többen megkérdőjelezik az alapítványi kuratóriumokban betöltött pozíciókat is. Az összeférhetetlenségnek kemény költségvetési vonzata is van. Bihari Mihály MSZP-s képviselő az SZDSZ-es Bauer Tamással, s a Fidesz képviselőivel együtt azon a nézeten van, hogy ha működőképes összeférhetetlenségi törvényt akarunk, akkor rendezni kell a közalkalmazotti és képviselői fizetéseket is, hogy az érintettek ne kényszerüljenek egzisztenciális okokból ilyen beosztások legális, esetleg illegális vállalására. Ha valóban megszületik még ez évben az összeférhetetlenségi törvény, akkor a kihirdetést követő harmincadik napon életbe lépve tükröt tart majd az országgyűlés elé: kiket is érint az új szabályozás. Izgalmas pillanatfelvétel lesz... S. Boda András Szendvicsemberek leszünk? A biztosítók kilobbyzták, jövőre az autók szélvédőjére fel kell ragasztani a kötelező biztosítás befizetését igazoló matricát, hogy messziről is ellenőrizhető legyen: az autó tulajdonosa teljesítette a teljesíteni valóját. Ha már megtört a jég, tovább kellene lépni. Gondoljunk csak bele, a fellendülésre ítélt matricagyártás egyre több munkanélkülit foglalkoztatva hamisítatlan sikerágazattá válhatna. Hogyan? Mi sem egyszerűbb. Mindenkinek a nyakában lógó táblán kellene kimatri- cáznia, hogy rendezte a távfűtési, tévéelőfizetési, telefon, lakásbérleti vagy törlesztési, egyéb biztosítási és mindennemű számláját. Úristen, hány féle matricát gyárthatnának különféle ábrákkal, havonta más-más színben! És bárkiről azonnal leolvasható lenne, ha valamit nem fizetett be. A világon mi lehetnénk elsőként, egyszerre több millió matrica-szendvicsember hazája! B. M. L.