Új Dunántúli Napló, 1996. november (7. évfolyam, 298-327. szám)

1996-11-30 / 327. szám

1996. november 30., szombat VÁROSAINK Dünántúli Napló 9 Közgyűlési előzetes Pécs Közgyűlése december 5- én 9 órai kezdettel tartja soron következő ülését a városháza nagytermében. Az előzetes na­pirendi javaslatok között szere­pel az ANK-hoz tartozó volt BÉV felvonulási épülettel kap­csolatos rendezési terv, a Búza­virág út és a Meszes patak kö­zötti terület részletes rendezési terve, a Zsolnay úti volt STÁZA üzem területe részletes rendezési tervének módosítása, a Rácvárosi út-Makay István út közötti terület részletes rende­zési terve, a helyi adórendele­tek módosítása, a helyi ipar­űzési adóról szóló rendelet mel­lékletének módosítása, illetve kiegészítése, rendelet a helyi autóbusz közlekedési viteldíjak megállapításáról, rendelet a Pécs Városi Környezetvédelmi Alapról, a városközpont bővítés részletes rendezési terve, Pécs külkapcsolati koncepciója. Személyi változások A Független Platform indítvá­nyára a közgyűlés Kerényi Já­nost saját kérésére felmentette a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi bi­zottsági tagságából, valamint elfogadta dr. Bödő László le­mondását a Kisebbségi bizott­sági tagságából, ugyanakkor megválasztotta a Jogi, Igazga­tási és Ügyrendi Bizottsági tag­jává. A Kisebbségi Bizottság új tagja Tomics János lett. Hatályos új rendeletek Pécs Megyei Jogú Város Ön- kormányzata Közgyűlésének alábbi rendeletéi 1996. decem­ber 1-jén hatályba lépnek: az 1996. évi 69. számú a dömör- kapui sziklagyep-karsztbokor- erdő védetté nyilvánításáról; továbbá az 1996. évi 70. számú a Pécs keleti iparterülete térsé­gére vonatkozó - az 1995. évi 30. számú önkormányzati ren­delettel jóváhagyott - város- rendezési terv módosításáról. A rendeletek megtekinthetők a Polgármesteri Hivatal Ügyfél- szolgálati Irodájában a Kossuth tér 1-3. szám alatt. Felújításhoz kötött lakáspályázat A műszakilag felújításra szo­ruló, üresen álló, önkormány­zati tulajdonú lakások pályázat útján való hasznosítása sikeres akciónak bizonyult az elmúlt időszakban. Lényege, hogy a pályázati kiírás feltételeinek megfelelő személyekkel, akik vállalták a leromlott állagú la­kás felújítását, bérleti szerző­dést köt a Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda Lakás- és He­lyiséggazdálkodási Egysége, a bérlő pedig lelakja a felújítási költséget. Legutóbb - tavasszal - a 28 maghirdetett lakásra 125-en ad­tak be pályázatot. Újabb felmé­rés eredményeként november­ben további 22 üresen álló, mű­szakilag felújításra szoruló la­kás került fel a bérbevételre megpályázhatók címlistájára. A kijelölt lakások minden tekin­tetben megoszlanak: van köz­tük belvárosi, „új” lakótelepi és peremterületi; összkomfortos, komfortos, félkomfortos és komfort nélküli; a legkisebb 19, a legnagyobb 89 négyzetméter alapterületű; a várható felújítási költség tekintetében a becsült érték 250 ezertől 1,5 millió fo­rintig terjed. A pályázati feltételek és az elbírálási szempontok a koráb­bihoz képest némiképp módo­sultak. A csütörtöki közgyűlési határozat szerint a lakások fel­újítására pályázatot nyújthatnak be azon lakással nem rendelke­zők, akiknek legalább 5 éves bejelentett lakcímük van, iga­zolják, hogy önerőként rendel­keznek a megpályázott lakás előírt felújítási költségének 50%-ával. Előnyben részesül­nek az elbíráláskor a fenti felté­telek megléte esetén a régebbi érvényes bérbevételi kérelem­mel rendelkezők, és az 50%-nál nagyobb, de a 100%-ot meg nem haladó felújítási költséget igazolok. (Elvégre ez mégsem hagyományos liciteljárás.) A benyújtott pályázatokat a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizott­ság és a Szociális és Foglalkoz­tatási Bizottság együttes ülésén az alábbi szempontok alapján bírálják el: gyermekes csalá­dok, gyermeküket egyedül ne­velők, fiatal házasok (35 éven aluliak) szükséglakásban lakók. A pályázatot még ez évben meghirdetik. D. I. Értékéhez jut a Zólyom utcai tömb A Zólyom utca házainak északi homlokzata, a távolsági autóbusz-pályaudvar és a vásár- csarnok egy részlete. A tömb építészeti értékei helyi védelemben részesülnek. fotó: laufer l. Elkészült a Zólyom, Alsóma­lom és Ipar utcák, valamint és a Bajcsy-Zsilinszky út által hatá­rolt tömb részletes rendezési terve, amelyet nemrég fogadott el a közgyűlés. Városrendezési értékelések szerint a fontos szerkezeti helyet elfoglaló, vá- rosképileg jelentős helyzetű és közlekedési centrumban lévő közművesített terület az eddigi tartós építési tilalom hatására félig bontott, leromlott álla­potba került, hasznosítása a po­tenciális értékétől elmarad. A PÉCSÉPTERV által készí­tett rendezési terv a távolsági buszpályaudvar és vásárcsar­nok parkolási gondjainak eny­hítését is szolgálja. Ezen túl két építési övezetet határoz meg. A Bajcsy-Zsilinszky út felé eső oldal általános intézményterü­let, ahol a földszint kivételével lakás is elhelyezhető. Az Al­sómalom utca felé eső övezet­ben közlekedési zajt és lég- szennyezést elviselő kereske­delmi szolgáltató létesítmények kaphatnak helyet. D. I. Városrendezési tervjavaslatok Pécs Közgyűlésének Város- és Kömyezetfejlesz- tési Bizottsága a következő újabb városrendezési tervjavaslatokat tárgyalta meg, s ezen témákat szándékozik a közgyűlés elé vinni:- Az Apáczai Csere János körtéri, volt BÉV felvonulási épület hasznosításával összefüggő ál­talános rendezési terv módosítás és részletes ren­dezési terv. (Érdekeltek: az épület környezetében lévő ingatlanok tulajdonosai, bérlői.)- a Zsolnay Vilmos úti volt Stáza üzem terüle­tére bevásárlóközpont létesítése céljából az álta­lános rendezési terv módosítása és részletes ren­dezési terv, amely a II. ütemében kiterjed az Előd utca 26/1. számú ingatlanra is. (Érdekeltek: az Előd utcai ingatlanok tulajdonosai, bérlői.) A tervjavaslatok a december 4-ig a hivatalos munkaidőben megtekinthetők a Városháza (Szé­chenyi tér 1.) II. emeleti folyosóján. A tervjavaslatokról az érintettek észrevételt tehetnek, véleményt nyilváníthatnak, amelyeket írásban a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodáján lehet benyújtani. A ter­vekkel kapcsolatos részletesebb tájékoztatás is ezen iroda munkatársaitól kérhető. Alsiráth hídján Ki miben vétkezik, abban bűnhó'dik - mondja Salamon király a Bölcsességek könyvében. S bizony, amikor beteljesül ennek az ószövetségi tanításnak az igazsága, az nagyon is csattanós eset. A közgyűlés legutóbbi vitájából ilyenre való esélyt láttam fel- rémleni. Egy használatlan vízelvezető árokról volt szó, amelyet vállalkozói érdekből - város- és VÁLLALKOZÁS-érdekűként felmagasztosítva - közúttá kellett volna átminősíteni, anélkül, hogy a közút megépülne a helyén. Hiszen az önkormányzatnak se szüksége, se pénze nincs ilyesmire, a kérelmező cégnek pedig csak névleges út kell a jogi formasághoz. (Egyébként szentül fogadja, hogy az út megépítését soha nem igényli majd az ön- kormányzattól, s ha más igen, hajlandó lesz a költségeket állni. A döntés függőben maradt, de bennem önmagában a vita is félelmet keltett. Nem a benne elhangzottak, hanem a belőle ki­maradtak: az elhallgatott, elfelejtett érvek és elvek. (Az csak apróság, hogy egy közútnak minősített árok ténylegesen nem közút voltával aligha takarózhat a közút kezelője, ha „tetemre hívják", mondjuk egy baleset miatt.) Ez a „játék a joggal” tí­pusú ügy olyan veszedelmes útra visz, mint a Korán hitregéiben szereplő Alsiráth hídja: a hajszálvékony, kardpenge élességű hosszú híd, amely alatt a pokol mélysége tátong, s amelyen az utolsó ítélet után valamennyi elítéltnek végig kell haladnia a le­hullás esélyének tudtában. Ugyanis, ha egyszer az önkormány­zat közhatalmi tekintélyével kinyilvánítja egy árokról, hogy az közút, akkor kinyilváníthatja a Mecsekről is, hogy szikes puszta. (Nyilván ilyesmihez is fűződnének érdekek.) S ettől kezdve vég­zetes fogalomzavarba kerülünk: bármit másnak lehet nevezni, mint ami, egyetlen fogalom sem marad meg biztos tartalommal. Nem lesz hihető határa a határozatnak, nem igényelhet rendet a rendelet. S akkor: ki miben vétkezik .. . Dunai Imre Védett terület a dömörkapui sziklagyep-karsztbokorerdő December 1-től hatályosan helyi jelentőségű védett ter­mészeti területté nyilvánította Pécs Közgyűlése a dömörka­pui sziklagyep-karsztbokor- erdőt. Az önkormányzat a vi­dámpark oldalában található 4,7579 hektáros terület egy részét megvásárolta, a többi telektulajdonos pedig hozzá­járult a védettség tényének földhivatali bejegyzéséhez. A védetté nyilvánítás in­doka, hogy a dömörkapui sziklagyep-karsztbokor erdő területén rendkívül értékes növénytársulás található és nagyon sok ritkaságnak szá­mító növény előfordulási he­lye is. Az itteni növénytársu­lás szinte az utolsó, mely há­borítatlan formában maradt meg a Mecseken. Mint mészkövön élő karsztbokor erdő társulás or­szágosan is egyedi, mert mészkövön csak a Mecseken és a Villányi hegységen for­dul elő. A terület azért is kü­lönleges, mert délkeleti fek­vése miatt együtt fordul elő a védett növények közül a ned­vesebb, hűvösebb mikroklí­mát kedvelő szúrós csodabo­gyó és turbánliliom, valamint a melegebb, szárazabb terüle­teket igénylő majomkosbor, stb. A Mecseken csak itt él nagyobb számban a védett le- ánykököresin egyre fogyat­kozó populációja. A területen előforduló vé­dett növények a következők: fénylő zsoltina, leánykökör­csin, majomkosbor, vitézvi­rág, sápadt kosbor, szúrós csodabogyó, pikkely páfrány, epergyöngyike, sárga köviró­zsa, nagyezerjófű, óriás szegfű, tarka nőszirom, ezüs­tös útifű, sugaras zsoltina, ta­vaszi hérics, kétlevelű csillag­virág, baranyai peremizs, turbánliliom, porítógyökér, dalmát csenkesz, selymes bog­lárka, mecseki varjúháj. A felsorolt növények közül - amelyek zömét a szakembe­reken kívül kevesen ismernek csak hallomásból is - nem egy csak a Mecseken fordul elő. A legnagyobb értéket azonban az a növényegyüttes, növénytársulás jelenti, mely a területen él. A védelmi előírások szerint a természetvédelmi területen telekalakítás, sem építése te­vékenység nem végezhető, továbbá olyan más tevékeny­ség sem, amely a védett terü­let jellegét, természeti viszo­nyai, a növények tenyészetét zavarja, vagy veszélyezteti. Talajtakarót megbontó föld­munka itt nem végezhető, a fákat, cserjéket, a lágyszárú növényzetet kivágni, ki­szedni, vagy más módon ká­rosítani nem szabad. Nem en­gedélyezett a növények és a díszítőgallyak szedése, to­vábbá a szemetelésen túl a tűzrakás sem. D. I. Felsőmalom utcai változások A középkori pécsi városszerke­zet következménye a Felsőma­lom utca kialakulása. Nyugati oldalán húzódott a városfal, itt végződött a belváros, s itt kez­dődött a budai külváros. (Amely természetesen a terüle­tén át a fővárosba vezető útról kapta a nevét. Az egyre szélesedő Felsőma­lom utca nemcsak az említett fekvése miatt jutott mind na­gyobb szerephez, s nem is csak a közlekedési szempontból. A Mecsekről lezúduló vízfolyás is erre haladt, s ezért hajdan bőr­cserző műhelyek és malmok voltak itt. Az utóbbiról kapta a kialakuló utca is a nevét. A városfal 1810-ben bekö­vetkezett megszüntetése után „kinyílott” a Felsőmalom utca, bár addigra már a nyugati oldal is úgy beépült, hogy az említett változásnak a város ezen részen csak szimbolikus jelentősége volt. Az Ágoston térről, a Sör­ház utcából nagy forgalom irá­nyult az Országút (későbbi ne­vén: Rákóczi út) felé. Ezért a Felsőmalom utca létrejöttétől kezdve mindig fontosnak szá­mított a város életében. Sajnos, az utóbbi időben na­gyon leromlott az útburkolatá­nak állaga: már éppen ideje volt rendbe hozni. A városvédők is örömmel fogadták a Felsőma­lom utcai munkákat, s mosta­nában azt is, hogy lassan kiala­kul az az állapot - az útburkolat megerősítése, a fásítás, a parko­lóhelyek kialakítása, a járdák javítása -, amely már megfelel az utca múltjából és a mai köz­lekedési igényekből fakadó kö­vetelményeknek. Dr. Vargha Dezső Szobrok fóliában - Már lapunkban is beszámoltunk arról, hogy az ősszel megkezdő­dött a pécsi Szentháromság-szobor állagmegóvó rekonstrukciója. Most a tél, a hideg és a hó ellen fóliába burkolva védik a már megszépült részleteket a szobron. Tavasszal ismét újult erővel folytatódhatnak a munkálatok a Széchenyi téri műemlék felújításán. fotó: laufer Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének adatai szerint a no­vember 28-án mért 24 órás át­lagértékek alapján Pécs lég­szennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egész­ségügyi határérték (100%) szá­zalékában: kéndioxid 36,4%, nitrogéndioxid 33,6%, szén- monoxid 27,5%, szálló por 19,6%, ózon 7,5%. A város északnyugati területein a kén­dioxid koncentrációja délelőtt többszörösen meghaladta az egészségügyi határértéket. A belvárosban is előfordultak a megengedettnél magasabb kéndioxid értékek, de számuk és a túllépés mértéke nem volt jelentős. A többi szennyező anyag mennyisége a határérté­ket nem közelítette meg. A levegőszennyezettség méré­sét a Városi Vagyonkezelő Kft és a Pécsi Hőerőmű Rt támogatja. » f\ 4 >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom