Új Dunántúli Napló, 1996. november (7. évfolyam, 298-327. szám)

1996-11-26 / 323. szám

1996. november 26., kedd A Mai Nap Dünántúli Napló 3 Robogó kutya Az ember csak jön gyanút­lanul a 6-os főúton Sziget­vár irányából Pécs felé, és egyszer csak mellé ér egy kutya. No, nem négy lábon, csak két keréken. Egy kis robogón. Ott ül a gazdája háta mögött, a csomagtar­tón, egy bevásárlókosárban. Biztos, hogy nem most reg­gel fél hétkor vásárolták va­lamelyik üzletben, mert az összeszokottság egyértelmű. A gazda tökéletes nyuga­lommal, egyenletes tempó­ban vezet, a német juhász pedig érdeklődve tekinget. Főként a mellettük haladó kocsikra, amelyekből egy röpke pillantást vetnek a motorosra, aztán látott száj­jal visszakapják a fejüket, s az ember szinte hallja, amint felkiáltanak: jé, egy robogó kutya! Még mindig befelé tar­tunk a jelzőlámpák által szaggatott forgalommal, s most milyen jó, hogy meg kell állni. Nézzük a kutyát, meg a gazdáját, egymásnak mutatjuk, hogy figyelj, ki van ám kötve, nehogy egy macskát látva kiugorjon a kosárból és közben nem vesszük észre, hogy a lámpa zöldre vált. De senki sem dudál, villogtat. Mert nem történt semmi. Csak éppen tolerálni tudtuk a másik elbambulását. Ugyanis kutya jó kedvünk lett. T. É A Mecsek Egyesület Ötórai beszélgetése A Mecsek Egyesület novem­beri Ötórai beszélgetésének témája Abaliget lesz. A prog­ram helye és időpontja: a me­gyei levéltár (Pécs, Rét utca 9.), november 27-én, 17 órától. Pécs és Komló levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének adatai szerint a no­vember 24-én mért 24 órás át­lagértékek alapján Pécs lég­szennyezettségét a következő mutatók jellemezték: kéndioxid 16,7%, nitrogéndioxid 17,6%, szénmonoxid 19,5%, szálló por 12,1%, ózon 12,6%. A vizsgált légszennyező anyagok 24 órás átlagkoncentrációja az egész­ségügyi határértéket nem lépte túl. Mennyiségük az előző idő­szakhoz képest tovább csök­kent. A kéndioxid egyetlen al­kalommal előforduló 30 perces normatúllépése kismértékű volt. Komló adatai: kéndioxid 20,5%, nitrogéndioxid 13,4. Komló levegőminősége megfe­lelő volt. Elöregedtek a sikondai fák Odvas törzsű fa pár méterre a víztől fotó: Tóth l. Sajátos helyzetben van a Me­cseki Erdészeti Rt. többi erdé­szetéhez hasonlítva az árpád­tetői: területén az erdők csak­nem fele az úgynevezett kü­lönleges kategóriába tartozik. Vagy a talaj-, vagy a vízvé­delmet, illetve - több mint 1000 hektár - közjóléti célo­kat szolgál. Ez a körülmény természetesen meghatározza az erdőgazdálkodás gyakorla­tát, amennyiben számos olyan szempontot is kénytelenek fi­gyelembe venni, amelyekkel a többi erdőgazdának nem, vagy jóval kisebb mértékben kell számolnia. Még ezen belül is extra helyzetben vannak a sikondai tavakat, üdülőterületeket, für­dőt övező erdők. Amikor 1972-ben ezt a részt ilyen célra - természetesen erdőstől - kisajátították, senki sem számolt az építők, építtetők közül azzal: a fák is meghal­nak. Mindenki az erdő mellé - vagy éppen abba - akart épí­teni, nem volt szempont, hogy már akkor vágásérett kor kö­rül voltak. Azóta csak öreged­tek a cseresek, immár több mint 110 évesek. Negyedszá­zada kellett volna - hogy az erdészek szakkifejezését használjuk - kitermelni, ami­kor még nem voltak betegek, nem kezdtek töredezni, nem forgatta ki őket egy-egy ko­molyabb szélvihar. Hogy ez nem történt meg, kifejezetten a közvélemény óhaja volt, s származott mára ebből ve­szély. A jelenlegi állapotot is­merve Árpádtetőn immár ha­laszthatatlannak tartják a cser­fák kivágását, részint a Hársfa-étterem, részben a na­gyobbik tó feletti sávokban. Az érintett telek- és üdülőtu­lajdonosok közül sokan belát­ták: veszélyt jelentenek va­gyonukra, de testi épségükre is az öreg fák. Mások azonban ragaszkodnának a táj képét meghatározó erdőhöz. Papp Kálmán, az árpádtetői erdészet igazgatója úgy véli: minden lehetséges szempontot is figye­lembe véve decemberben el kell kezdeniük a Hársfa-étte­rem feletti erdőrészlet vágását. Ezzel még a télen végeznek - ezt követően azonnal telepítik az új erdőt. Ott, ahol sűrűbben települtek az üdülőházak, úgy­nevezett karéjokat csinálnak: félkörívben letermelnek egy részt, majd utána térnek át a következő darabra. Ezzel együtt is a munka eltarthat 8-10 évig, mert olyan ritmus­ban szeretnének haladni, hogy a kitermelés csak kis mérték­ben változtassa meg a táj arcu­latát. A tó feletti erdő kitermelése ezt követően kezdődhet. Itt sem akarják az erdőgazdák, hogy „tarra vágják” a területet. Azaz: apró szakaszokban vág­ják ki a fákat, s itt is rögvest te­lepítik az utánpótlást. Gyakor­latilag ennek végére érve jut­nak el odáig, hogy a túlérett erdőt, amely már - ismét szak- kifejezést használva - össze- roskadna, „lecserélik”, meg­előzve, hogy a házakra, az em­berekre zuhanjanak az itt-ott már rákos betegségben szen­vedő fák. A vélemények ezzel együtt természetesen megoszlanak. Tegyük azonban hozzá: az ár­pádtetői erdészet gazdasági mutatói között az ebből a faki­termelésből eredő bevétel el­hanyagolható tényező. Hogy ilyen megfontolásból kezde­nének neki az érzékeny terüle­ten a vágáshoz, kizárható. Be­látta egyébként a munka ha­laszthatatlan voltát a komlói önkormányzat környezetvé­delmi bizottsága is: egyszer minden fa meghal, s jobb a ve­szélyt megelőzni. Mészáros A. Komposzt lehet a pécsi centrifugált szennyvíziszapból Haszon a természet útján Az asztmás gyermekekért Pécsett az asztmás gyerekek szüleinek klubja immár má­sodik éve működik a Szivár­vány Gyermekházban. Az ér­deklődő szülők tapasztalato­kat cserélnek, ismereteket gyűjtenek a betegségről, amely gyermekeik életét ne­hezíti. Az asztmások száma évről évre jelentős mértékben nő. Az allergiában, asztmában szenvedők száma a lakosság 30 százalékát teszi ki: a be­tegség fulladással, kínzó kö­högéssel jár együtt. A klubban lehetőség nyílik a szülők számára megismer­kedni olyan kezelési módsze­rekkel, amelyet orvosok szer­vezett előadásai során sajátí­tanak el. A közelmúltban dr. Horváth Magdolna főorvos előadásában a táplálékallergi­ákról szerezhettek informá­ciót a résztvevők. Megismer­hették a tej, tojás, szója, hal és más ételek alapján jelentkező érzékenység tüneteit. Szó esett arról is, hogy mit ajánla­tos fogyasztania annak, aki­nek ilyen hajlama van. A szü­lők kérdéseire adott válasz is segíti a problémák kezelését. A különböző légtisztító esz­közöket ingyen kipróbálhat­ták a szülők és a gyerekek. A gyermekházban lévő légzéstoma és a szintén díjta­lan klímaterem igénybevétele hasznos a gyógyulni vágyók számára. A klubot Kóczián Erzsébet volt igazgató vezeti, aki elmondta, hogy szeretné­nek minél több asztmás gye­reken segíteni és tanácsokat adni szüleiknek változatos egészségügyi programok szervezésével. A klubfoglal­kozást minden hónap máso­dik keddjén tartják, 17 órától. A következő nyílt foglalkozás december 10-én lesz, amely az asztmás gyerekek szülei­nek magatartásával foglalko­zik. Farkas Mária Tankönyvbemutató A hulladékgazdálkodás jelene és jövője címmel rendezett teg­nap Pécsett szakmai napot a Pécsi Akadémiai Bizottság, il­letve a Biokom Környezetgaz­dálkodási Kft. A szakemberek előadásai a másodnyersanya­gok hasznosítási lehetőségei­vel, a hulladékkezelés jogi és gazdasági hátterével, a lerakás helyzetével, közegészségügyi elvárásaival, a települési hulla­dékgazdálkodás aktuális kérdé­seivel foglalkoztak. Az utóbbi témához kötődő legújabb pécsi gond: a Vízmű Rt. szennyvíziszap-granulálóját december végéig leállították. Addig az új, a Pellérdi úton lévő tisztítóműben közel 5000 köbméter szennyvíziszap ke­letkezik. Az üzem ideiglenes tárolója ennek befogadásához kicsi. Mit lehet tenni a felhal­mozódó és a másodlagos hasz­nosítás szempontjából értékes iszappal? Harness Jenő, a Pécsi Vízmű Rt. vezérigazgatója:-A granulálót azért állítot­tuk le, mert egy sokkal korsze­rűbb eljárásra térünk át a szennyvíziszap feldolgozásá­ban. Az égetést választottuk, mert ez az eljárás - mintegy 800 millió forintos céltámoga­tásból megépítve a berendezést - lehetővé teszi, hogy amikor nincs igény a mezőgazdaság oldaláról a granulátumra, igen kevés maradékanyag keletke­zése mellett semmisítse meg az iszapot. Akkor térünk vissza a granulálásra - az iszapból nyerve a termeléshez szükséges hőenergiát is -, ha van piaca az így gyártott terméknek. Szelényi Gábor, a Biokom kertészeti üzemvezetője:- A tisztítóban keletkező anyag feldolgozására bevált megoldás a komposztálás. Erre többféle technológia van, a lé­nyeg: mikroorganizmus-kultúra bontja le a szerves anyagot - a természet „dolgozik”. Mi olyan eljárást választottunk, amelyik szélsőséges időjárási körülmé­nyek között is működik, és há­rom hónap múlva kitűnő kom­poszt a végeredménye. Azzal, hogy a lehetséges kínálatból ez a fajta mikroorganizmus mel­lett döntöttünk - hat félét is gyártanak -, lényegében túlbiz­tosítottuk magunkat. Azt is tudni kell, hogy a komposztot a Veszélyeshulladék-ellenőrző Bizottság minősíti, igen szigorú szempontok alapján. Ez utóbbi önmagában garanciát jelent arra, hogy bármilyen célra, ahol komposztra van szükség, lehet használni. Karagicsné Bajzár Márta, a pécsi önkormányzat Város­üzemeltetési Irodájának kör­nyezetvédelmi referense:- Kényszert jelent, hogy a megoldást minél előbb meg kell találni. Próbálkoztunk Pé­csett is megfelelő területet ta­lálni, de olyan, amelyik minden szempontból alkalmas lett volna, nincs - gondoljunk csak arra, hogy védőtávolság, beto­nozott tér is kell. A Biokom ál­tal bevezetésre váró eljárásra megjelölt terület a környezetre nézve ilyen szempontból sem jelent semmiféle veszélyt. Hol ez a terület? A Biokom a kökényi telepéhez kapcsolva szeretné a feladatot megoldani. A helyi önkormányzattal el­képzelésüket már ismertették, de a testület ülésén - hozzájá- rulnak-e a terület ilyen célú hasznosításához - döntés még nem született. Egyik oldalról a kökényiek óvatossága érthető - volt már komoly „környezetvé­delmi vihar” a faluban. Más ol­dalról természetesen minél elő­nyösebb feltételeket kikötve szeretnék beleegyezésüket adni. S ha egy komposztáló te­lep a környezetre veszélyt nem jelent, ha ez ipar települését, az úthasználati jog megkapását, munkahelyeket, iparűzési adó­hoz jutást jelent - ezek a feltéte­lek lényegében lefedik az okos elvárások körét. Mészáros A. Zsolnai József A pedagógia új rendszere címszavakban és Be­vezetés a pedagógiai gondol­kodásba című új könyveit hét­főn sajtótájékoztatón mutatták be a Nemzeti Tankönyvkiadó­nál. Az első munka a lexikon és az enciklopédia műfaját ve­gyítve a pedagógia egészéről szól. A másik munka része egy nagyobb vállalkozásnak, ame­lyik a pedagógia új rendszerét ismerteti, humán szakmák (or­vostudomány, jogtudomány, pszichológia, egyebek) mintája alapján. Borait a monstrum - A Taszárról Boszniába tartó IFOR-konvoj egyik hadifelszerelés­sel megrakott, nagyméretű kamionja borult fel tegnap délelőtt Szentlászló belterületén. Az ötven tonnás monstrumot vezető katonát valószínűleg a nap vakította el, az útpadkára sod­ródott járművével, majd a menetirány szerinti bal oldalon egy mély árokba borult. A baleset­nél egy katona súlyosan, egy könnyebben sérült meg, az anyagi kár jelentős. fotó: laufer Clintont is ünnepelték Oxfordban Nagy szó Oxfordba kijutni, s hetente a high table, azaz a ma­gasabb köröknek terített asztal­hoz, éppen egy lord mellé le­ülni vacsorázni. Nos egy pécsi fiatalember, a jogot már elvégzett Rákosy Ba­lázs számára mindez természe­tes foglalatosság. Mint telefo­non beszélgetve említette, néha már kínos is. Miről folyjék a diskurzus, hogy az asztal szel­leméhez illendő maradjon. Több évszázados tradíció is jel­lemzi az elitképző kollégiumo­kat, köztük a talár viselése, a kötelező kék öltöny s miegyéb, amit a szeptemberi kiutazása előtt Balázs is bemagolt.- Ennyire merev lenne Ox­ford világa?- Á, dehogy. Mi, akik már diplomával rendelkezünk, amúgy is a magasabb rangú di­ákok közé tartozunk. Kemény munkát, tanulást várnak el tő­lünk, de minden jópofaságnak, diákcsínynek helye van az öreg épületek falai között.- Ön az University College diákja?- A több college közül ez az egyik leghíresebb. Itt végzett Bili Clinton, amerikai elnök is, s bizony másodszori választási győzelmét az amerikai diákok rendezte partin ünnepeltük meg.-Mit tanul Ön, egy „öreg jogász”?- Az európai gazdasági- és versenyjogot, történeti tantár­gyakat.- Találkozott e hazánkfiai­val? Akadnak bizonyára ma­gyar barátai is?- Néhány magyarul tudó di­ákra ráleltem, akik emigráns szülők gyermekei, s főleg So­ros-ösztöndíjasok. Egy kedves, öreg hölgy, Kathy Evans, aki maga is talán éppen ötvenhat táján vándorolt ki Magyaror­szágról, magyar klubot működ­tet Oxfordban. Jópofa dolog. Egyébként főleg olasz, hong­kongi, amerikai és német bará­taim és csoporttársaim vannak. — Mivel telik a hétvége?-Tartunk egy baráti össze­jövetelt, de utána gyötrő tanulás következik. Van mit. S nem szabad kudarcot vallanom, hi­szen Oxford nem olcsó. Az egyetem dr. John Kravis Ala­pítványától elnyert ösztöndí­jamból, amit erre a célra, egy évre kaptam, lakást vehetnék Magyarországon. Kozma F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom