Új Dunántúli Napló, 1996. november (7. évfolyam, 298-327. szám)

1996-11-25 / 322. szám

1996. november 25., hétfő VÁROSAINK Dünántúli Napló 9 Pécsváradi körkép Adventi hangverseny Az első adventi gyertya meg­gyújtásakor hangversennyel kezdődik a várakozás ideje Pécsváradon. A katolikus temp­lomban 30-án, szombaton 17 órakor, a szentmise előtt csen­dül fel Haramia László a Pécsi Nemzeti Színház magánéne­kese és Gábor József orgona- rtnjyész koncertje. Műsorukon Schütz és Monteverdi-művek szerepelnek. A városi TV adása Csütörtökön 17.30-kor kezdi november havi adását a VTV Pécsvárad. A sportrovatban a helyi labdarúgók legutóbbi mérkőzéséről látunk tudósítást. A 19.30-kor kezdődő magazin beszámol az István Király Szálló működéséről, az új vízmű-kft-ről, a vadászati tör­vény helyi érvényesüléséről, a felvidéki diákcseréről és a pan­nonhalmi látogatásról. Vadászterület kijelölése Szerdán, 27-én 11 órakor tartja vadászterület-kialakító közgyű­lését az érintett földtulajdono­sokkal Pécsváradon, a Művelő­dési Házban a Mecseki Erdé­szeti Rt. Nyugdíjas Klub Dr. Kóczán György, gerontoló­gus, a POTE Pszichiátriai Tan­székének vezetője beszélget az időskor lelki problémáiról 28- án, csütörtökön a Pécsváradi Nyugdíjas Klubban. Az egyesü­let 60 tagja 26-án testvérklub­jához látogat Bonyhádra. Ügyeletes patika É héten, november 25-decem- ber 1. között Szent István Pa­tika (Kossuth u. 8.). Az oldalt összeállította: Gállos Orsolya Baranyai a Ki-mit-tud?-döntőben Egy pécsváradi bál szólistájaként Baranya megyéből egy valaki, a pécsváradi Apaceller Péter ju­tott legmesszebbre az idei „Ki- mit-tud?” akadályversenyén - ugyan szombathelyi színekben, a Savaria Singers csapatában. A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola másod éves ének­zene, egyházi zene szakos hall­gatója társaihoz hasonlóan több kategóriában indult: népdalé­neklésben az országos váloga­tóig jutott, táncdalban kiesett a megyei rostán. A mostam Ki-mit-tud?-ra állt össze a Savaria Singers, amely­nek máris sok meghívása van műsoros estekre. Nincsenek el­keseredve, amiért Herczenik Anna operaénekes megelőzte őket. Élni akarnak a hírnévvel, és műsorukat úgy állítják össze dzsesszes, régi beat és újabb diszkós számokból, hogy az tessen az embereknek.- A zenei tanszéken mindig püföli valaki a zongorát, és va­laki mindig énekel hozzá. így született a Savaria Singers - mondja Péter -. Valamennyien a kezdeményezői voltunk: év­folyamtársam Németh Judit al­tot, Bartus Sándor a basszust (ő hangszereli a számainkat), Csenkiné Mészáros Katalin szopránt énekel, jómagam bari­tont. Kiss László, a tenoristánk most átmegy egy másik együt­tesbe, helyébe új tenort hí­vunk, Szálai Szabolcs személyében. Péter húsz éves. Muziká­lis családból származik, két öccsével, édesapjával gyakran ösz- szeállnak bá­lokat játszani. Ez az AP'SON'S- együttes. A Kodály-gim- náziumi érett­ségi után Pé­ter egy éven át tanult Gór Nagy Mária színitanodá­jában:- Rengete­get tanultam ott szakmai szempontból, és máig sem szakadt meg a kapcsolatom Gór Nagy Máriával. Örül a sike­rünknek és büszke rám. Egy év után azonban iskolát váltottam. Közelről látva a színházi világot, úgy éreztem, ez nem nekem való. A siker nem minden. A zenével biztos, hogy sohasem szakad meg a kapcsolatom. Diplomát akarok szerezni, nyugodt, kiegyensú­lyozott életet, idővel családot alapítani. Ezt többre tartom a hírnévnél, és abból egyelőre annyi elég, amennyit most elér­tünk a Savaria Singersszel. Megteremtették a munkahelyüket Ágnes és István újabb szállítmányt készít elő a vevőknek fotó: lauferl. Gál István és fele­sége Ágnes Pécsvá­radon, a Hegedűs utcában érdekes vál­lalkozásba fogott: napraforgóolajat sajtolnak, hidegen, minden hő- vagy kémiai behatás nél­kül. Az aranysárga termék neve Helio­trope, azaz napra­forgó. Csinos cím­kéje is van az olaj­nak, a pécsváradi vállalkozók desig­nere, Csizmadia László grafikusmű­vész készítette. Gálék fiatalok, két gyermekük van, a hároméves Agika és a másfél éves Alexandra. Munkát, megélhetést keres­tek, sokáig voltak kereskedők. Kakasdon vásárolták meg Sebestyén PiuSz felszerelését és technológiáját, aki a beüzeme­lésnél is segített - meséli Ág­nes, amíg férje egyik vevőjüket szolgálja ki nagyobb tétellel. Aztán István veszi át a szót:- Sok mindent megpróbál­tunk, sok kudarcot megéltünk. Egy éve jött az ötlet. Baranyá­ban egyébként úgy tízen foglal­kozunk olaj sajtolással — vala­mikor nem volt ritkaság a fal­vakban az olajütő. Nyugat-Eu- rópában elterjedt az étolajnak ilyen kisüzemi előállítása. Azért, mert így semmit nem ve­szünk el és nem adunk hozzá ahhoz, amit a természet adott. Csak napraforgóval foglal­kozunk: megvan az állandó szállítónk, aki állati takar­mánynak egyúttal elviszi a mel­lékterméket is. Napi 120-130 li­ter étolajat állítunk elő, az egé­szet helyből meg is veszik. Egy­előre ez az a mennyiség, amely biztosítja a munkánkat és a megélhetésünket. És tulajdon­képpen ezt szerettük volna: le­gyen munkahelyünk és legyünk itthon a gyerekekkel. Képviselő-testületi ülések Pécsvárad, Hosszúhetény, Mecseknádasd Ma, 25-én 16 órakor a Város­házán tartja ülését Pécsvárad képviselőtestülete. Napirenden az 1997. évi költségvetési kon­cepció. Javaslatot tárgyal a tes­tület a város Egészségügyi Központjának magánosításáról. Tájékoztatót kap a Pécsvárad Vízmű Kft. helyzetéről, a TOURINFORM-iroda megnyi­tásáról és a város INTERNET- en való jelenlétéről. Ugyancsak ma, 16 órakor az ÁMK-ban tartja soros ülését Hosszúhetény testületé. Napi­renden a háromnegyed éves pénzügyi beszámoló valamint a helyi vízmű működtetése és az adórendelet módosítása. Mecseknádasd önkormány­zata szerdán ülésezik: meghall­gatja a helyi közmű-kft. beszá­molóját a szennyvíz-hálózat készültségéről. Megvolt ugyanis a rendszer műszaki át­adása, kezdődik a próbaüzem. Várnai Ferenc köszöntése A hatvan éves dr. Várnai Fe­rencet köszöntötték péntek esti szerzői estjén Pécsvára­don, egyik első állomáshe­lyén. Többen eljöttek az 1958-ban megalakított Zengő Vegyeskarból és a Zengő Táncegyüttesből. Először az 1964-ben megalakult Zengő Leány kar 12 tagja állt szín­padra 30 év után, és énekelte el dalos köszöntőjét. Aztán a kórushagyomány folytatói - Naszvadiné Podá- nyi Eszter vezényletével a Pécsváradi Zeneiskola és Ál­talános Iskola gyermekkara, majd az ünnepelt vezényleté­vel a Pécsváradi Művelődési Központ Női Kamarakórusa - szerepeltek. Az est vendégei a mezőtúri Teleki Blanka Gim­názium vegyeskara továbbá leánykara és a Pécsi Kodály Gimnázium Bartók Béla le­ánykara, amely Várnai évsza­kok témájára írott kantátáját szólaltatta meg Kertész Attila dirigálásával. Végül összkar énekelte Babits sorait arról, akinek a lelkében dal van. Majd kórusok és közönség együtt szólaltatta meg Várnai Ferenc vezényletével dr. Vargha Károly általa megze­nésített „Esti búcsúzóját”. Volt sok virágos köszöntő, nemcsak a pécsváradiaktól, hiszen az esten ott voltak az egykori pécsváradi járásból hidasiak, hosszúhetényiek, szebényiek, véméndiek. A régi népdalgyűjtések, a kóruséneklés résztvevői. Az estet a Fülep Lajos Mű­velődési Központ és a Pécs­váradi Zeneiskola szervezte - Várnai Ferenc annak idején közreműködött mindkettő megszületésében, akárcsak a Leányvásár 30 évvel ezelőtti újraszervezésében. Pedagógusműhely a várban Egertől Győrig, az ország va­lamennyi megyéjéből érkezett az a pedagóguscsapat, amely a múlt héten tanácskozott Pécs­váradon, az István Király Szálló konferenciatermeiben. Azt vizsgálták, hogyan ■ bont­ható le a Nemzeti Alaptanterv a helyi iskolák programjaira - mondta el a házigazdák és szervezők nevében Kucsanda Ibolya, a Baranya Megyei Pe­dagógiai Intézet igazgató-he­lyettese. Nem először tanács­koznak Pécsváradon, visszatérő vendégek, mivel vonzó a hely nyugalma és földi javak, ame­lyekkel a várban elhalmozzák a vendégeket. A NAT elemzése­kor az ország különböző iskolá­iból érkező tanárok, szaktaná­csadók, igazgatók a helyi tan­tervkészítések előmunkálatait végezték el. Vizsgálták az alap­tanterv lehetőségeit és bukta­tóit. Keresték, miként lehet az általánost egy-egy sajátos in­tézményre lebontani. Pécsi kiállítók Dr. Andrásfalvy Bertalan nép­rajzkutató nyitja meg Bozóné Sárközy Márta csuhébáb-ké- szítő, Dobosy Zoltánná gyapjú­szövő, dr. Rihmer József grafi­kus közös kiállítását Pécsvára­don, 28-án, csütörtökön 18.30 órakor, a Műv.Házban. A Pécsi Nyugdíjas Egyesület képzőmű­vészeti csoportjának alkotásait december 11-ig láthatjuk. Hétvégi teniszcsata Az Új Dunántúli Napló teni­szezői nyertek szombaton 3-2 arányban Pécsvárad csapatával szemben a városi Sportcsar­nokban. Az ÚDN színeiben Bogyay Ferenc, Kaszás Endre, Mészáros Endre, a házigazdá­kéban Baumann Mihály, Strec­ker Raymund, Vadász Csaba három egyéni és két páros mér­kőzésben mérte össze erejét. Könyv a klumpakészítésről A klumpa volt a svábok leg­népszerűbb lábbelije, ott állt az ajtó előtt, és ha valaki kiment, i rögtön fel tudta húzni. Sárban, hóban csak ebben jártak, télen szalmát szórtak bele, ami me­legen tartotta a lábat. A gyere­kek klumpában mentek isko­lába és templomba, a falu 84 gyerekéből csak a jegyző lánya járt csizmában. A klumpák használata a Németalföldről származik, készítésük szorosan kapcsolódik a magyarországi németekhez. A klumpakészítés Erdős- mecskén a Buszlauer-család nevéhez fűződött 1989-ig. Ek­kor halt meg az utolsó mester, Buszlauer József, aki még nagyapjától tanulta a mester­séget. Dédapja 1849-ben Er­dősmecskére (Rácmecske) költözött Kisúj- bányáról mint klumpakészítő. Buszlauer József haláláig készí­tette hársfából, és szívesen ült le és vette kezébe a vonókést. A klumpa kiszárí­tására a család kemencét épí­tett. Vitték el­adni Dél-Bara- nyába, eljutott termékük Ame­rikába is. 1996. novem­berében megje­lent Beiträge zur Volkskunder Ungardeutschen (A magyarországi németek néprajzához) XII. kötete és a hat tanulmány egyike az er- dősmecskei klumpakészítő mesterséget dolgozta fel, ugyanis itt élt és dolgozott a megye és talán az ország utolsó klumpakészítője - mondja a dolgozat szerzője, Schäjfer József németszakos tanár, aki jól ismerte még a mestert. A legfőbb forrásanyag Buszlauer József elmondásán alapszik. Schaffer József már régóta foglalkozik a hazai né­metség néprajzával, történeté­vel, nyelvével. Mint elmondja, nagyon sok szakmai segítséget köszönhet dr. Wild Katalin­nak, a JPTE Német Nyelvé­szeti Tanszék vezetőjének. Eddig három pályázaton nyert különböző díjakat, több írása jelent meg a Neue Zeitungban, a német kalendáriumban és a Das schönste Erb (Legszebb örökség) című könyvben. Elmondja, ez a szakma nem tartozik a nehezebbek közé, mégis a kihalás fenyegeti, igaz egyre kevesebbre van már szükség, ma már csak az öre­gek hordják a faluban, a fiata­lok belakkozzák és díszként függesztik fel a falra. Sántha László Hirdetésfelvétel az Új Dunántúli Naplóba Pécsváradon a Fülep Lajos Művelődési Központban Kossuth L. u. 31. Telefon és fax: (72) 465-123 t A t

Next

/
Oldalképek
Tartalom