Új Dunántúli Napló, 1996. november (7. évfolyam, 298-327. szám)

1996-11-25 / 322. szám

6 Dünántúli Napló Az Olvasó Véleménye * 1996. november 25., hétfő Mire fizettem ki az 1600 forintot? A munkanélküliség tönkreteheti a családokat őszanyó­búcsúztató A bólyi óvoda egy hetes prog­rammal búcsúzott el az ősztől. A hét minden napjára jutott va­lami érdekes, szórakoztató esemény: verses, mesés, zenés, őszi összeállítás; rajz és festés kiállítás; csuhé és rongybaba készítés; zeneiskolások hang­versenye; kézműves nap Fic- zere Mátyás közreműködésé­vel. A gyermekek számára a he­tet november 15-én délután „őszanyó-búcsúztató” lampio- nos felvonulás zárta. Vasárnap este az Erzsébet Vigadóban a szülők ovibáljával fejeződött be a rendezvénysorozat. Mészáros Vilmosné óvodavezető Ismeretszerzés A pécsi Idegenforgalmi, Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmun­kásképző tanulói nagyon ked­vező lehetőséget kaptak a na­pokban a MATAV-tól: ismer­kedhettek az Internet hálózattal. A harminchat tanuló nagy ér­deklődéssel vett részt a szá­mukra igen eddig ismeretlen, érdekes technikai munkában. Forrai István Jogi tanácsadás Legközelebbi jogi tanács­adásunkat december 4-én, szerdán délután 5-től 6 óráig tartjuk szerkesztőségünkben - Pécs, Rákóczi u. 34. szám alatt. A tanácsadás díjtalan. Nyugdíjasok találkozója A sellyei polgármesteri hivatal nyugdíjasai részére találkozót szervezetek a közelmúltban. Elsőként felolvasták Bozó Sán­dor polgármester levelét, ame­lyet a nyugdíjasokhoz intézett, majd szakszervezeti titkár és a körjegyző köszöntötte az egy­begyűlteket. Eljött a találkozóra a 72 éves Wunderlich István is, aki a 40-es évek óta dolgozott a közigazgatásban, valamint több volt köztisztviselő, közalkal­mazott és a nyugállományú körjegyző. Az idős emberek kellemes órákat töltöttek együtt, jól érezték magukat a ta­lálkozón, amelyért Marosi An- talné szakszervezeti titkár sokat fáradozott. Dr. Kasza Gyula Az oldalt összeállította: Dr. Dunai Imréné A gépkocsik javítását ma már igen sok vállalkozó végzi. A javító műhelyek skálája nagy, a sufnitól a hipermodern felszere­lésű műhelyekig egyaránt. Elő­zőeknél a szakmai kockázat nyilván nagyobb, mégis előfor­dul, hogy a megrendelő abban a reményben, hogy a „mester” kisebb rezsiköltsége miatt ol­csóbban ússza meg a fizetniva­lókat, hozzá fordul, mert felté­telezi, hogy az alapvető techni­kai háttér biztosítva van. Ez történt velem is. Egy har­kányi, már több éve gépjármű- javító vállalkozóként dolgozó mestert kerestem fel korosodó Az arany vonat, az MNB. aranyfedezetének elszállítására, 50 vagonból összeállított vasúti szerelvény volt. Lezárt ládák­ban, 25 kilogrammos tömbök­ben volt a magyar pénz fede­zete: 36,5 tonna arany. Külön ládákban két Corvina, a plati­nából készült két méteres hosszmérték magyar mintája, milliókat érő bélyeggyűjte­mény, külföldi valuta és papír­pénz. Tehát nem a zsidóktól el­vett értékeket szállította. Kíséretül, a kormány 47 fős csendőr különítményt rendelt Deme Lajos cs. szds. parancs­noksága alatt a szerelvény biz­tosítására. személygépkocsim műszaki vizsgájának előzetes költség­felmérése céljából. Afféle diagnosztikát kértem, ehelyett egy végösszeget kaptam a megadott időpontban. Arra a kérdésemre, hogy ez milyen részmunkadíjakból adódik, ál­talános válaszokat kaptam. (Pl.: .. meg cserélni kell a fékbe­téteket is, stb.) A kérésemre kiállított szám­lán „műszaki vizsgára sze­mélygépkocsi átvizsgálás”, s egy nem túl jelentős összeg szerepel. Ami miatt e levél megírásához fogtam az az, hogy nem tudom, mire fizettem A szerelvény 1944. decem­ber 10-én indult Veszprémből. Fertőboznál hozzácsatoltak még hat vagont, ami a magyar állam tulajdonát képező ezüst készletet vitte és 1945 január 23-án Ágfalvánál hagyta el az országot. A szerelvény 1945. január 25-én érkezett meg Ka- rintia és Felsőausztria határán lévő Spittal am Pyhm pályaud­varra, ahol a szállítmányt az ot­tani bencés kolostor kriptájában helyezték el. A kiadott őrutasítás alapján Deme három fős csendőr őr­séggel őriztette a MNB vagyo­nát 1945. májusáig, az amerikai csapatok odaérkezéséig. Paton ki az 1600 forintot, ha a felül­vizsgálatról semmilyen doku­mentum nem készült. A kocsi az udvaron a helyéről el sem lett mozdítva, s a kerékcsava­rok is érintetlenek. Pedig, ha a kerekeket leszedik, kiderült volna, hogy a betétek két éve cserélve lettek, azóta a kocsi alig futott. A műhelyben fék­padnak, diagnosztikai berende­zésnek nyomát sem láttam. Úgy gondolom, hogy a hasraütéses diagnosztika ma már talán egy kicsit túlhaladott az időben. Kí­váncsi lennék, milyen technikai háttérrel lehet valaki gépjármű- javító vállalkozó? Jr. amerikai tábornok a csendőr őrizetet elismerte és megerősí­tette. 1945 júniusában-felsőbb amerikai rendelkezésre - az őr­zött anyagot Frankfurt am Ma­inba szállították át. Az őrség­nek Quandt Richárd vezérigaz­gató, vagyongondnok mondott elismerő köszönetét és 1945. augusztus 21-én a szolgálatot elbocsátotta. A kiszállított értéket az ame­rikaiak hiánytalanul átadták az akkori magyar kormánynak és a szállítmány 1946. augusztus 6-án érkezett vissza Buda­pestre. A szállítmányt azonnal a Szovjetunióba irányították! 1950-ben egy kormánydelegá­ció utazott - pontosan Fekete János vezetésével - Svájcba, s az ott elhelyezett zsidó érté­kekből az ország adósságát tör­lesztették. Horváth Gyula Budapest Bátran mondhatjuk azt, hogy a munkanélküliség a mai vi­lág nagy átka. Sajnos több mint ötszázezren élnek ez átok alatt. A legtöbbje nem azért nem dolgozik mert nem akar, nem tud elhelyezkedni. A mostani rendszerben még nagyobb szükség van a támogatásra mint a sokat emlegetett „átkosban”. Akkoriban azt büntették aki nem dolgozott. Most az a leg­nagyobb büntetés számukra, hogy nem dolgozhatnak. Csa­ládok hullanak szét, mennek tönkre a nélkülözéstől, a pénz­telenségtől. A mi családunkban is ha­sonló a helyzet. A lányomnak, ahogy lejárt a gyes, megkapta vállalatától a felmondó levelet. Két évig kapta a munkanélküli segélyt. Mára már az önkor­mányzati segély is lejárt, mivel nem tudott elhelyezkedni szep­tember 30-ig. Hét évvel ezelőtt - a szép otthon reményében - építke­zésbe kezdtek, rengeteg OTP kölcsönnel, annak magas kama­tával. Akkor még nem tudták, hogy a munkanélküliség tönkre teszi őket. Próbáltak talpon ma­radni - vállalkozók lettek, de a garázsból kialakított kis üzlet nem jött be. A faluban egymás után nyíltak a hasonló boltocs­kák, az övéké veszteséges lett. Ezen is maradt 200 000 forint adósság. A csalódás az elkese­redés bizony éreztette, érezteti hatását a családban. 42 éves a lányom és már se­hova nem kell, nem veszik fel dolgozni. Bárhova megy je­lentkezni a munkaadók elutasít­ják, mellébeszélnek. Sajnos az ő korosztályára, mint munkae­rőre már nincs szükség, a nála fiatalabbakat keresik, általában 35 éves korig. A nyugdíjtól még messze van, támogatás, segély nem jár. Mit csináljanak a 40 felet­tiek, miből éljenek meg? Mi lesz a gyerekeikkel, családjukkal? Egy aggódó nagymama Gólyabál A bálozók jó heccnek gondolták, az autóbusz utasai már kevésbé November 13-án délután 4 óra 50 perckor békésen, fárad­tan utaztunk haza kolléga­nőmmel a 30-as jelzésű helyi­járatú autóbuszon, amikor a Csalogány presszó előtt vi­dám fiatalok csoportja el­kezdte mosni az autóbusz ab­lakát, oldalát. Ekkor még jó tréfának vettük mi magunk is, de azt már nem, hogy amikor a busz elindult, a nyitott abla­kon keresztül az utastérbe, a fejünkre, ruhánkra zúdult a kétes tisztaságú víz. A gépkocsivezető elmon­dása szerint az egyik főiskola hallgatói gólyabáloztak. Egyetértek a „gólyabál” fontosságával és a gólyák tré­fálkozásával. Azzal azonban nem, hogy nem tudják hol a határ és a Tömegközlekedési Rt-nek szánt takarításnak az utasok lesznek a gyanútlan áldozatai. Hazaérkezésem után fel­hívtam az érintett iskolát, hogy van-e felelőse ennek a játéknak”. Azt a választ kap­tam, hogy nincs senki, csak a következő napon tudok be­szélni a főiskola vezetőjével. Gondolom nem árt, ha tud­ják az utastársak is, mire szá­míthatnak a gólyabálozás ide­jén. Név és cím a szerkesztőségben Veszély az utakon - A ködös, sötét időben közlekedők­nek fokozottan kell figyelni a kresztáblákat. Azonban egyre többször rongálják meg azokat, gyakran tövestől ellopják a táb­lákat. A meghajtogatott jelzésről Pécsett, a Mecsek-oldalban készült a képünk. fotó: laufer László Az aranyvonatról Reagálás )rAz aranyvonat nyomában” című írásra Az Új DN november 2-iki számában „Az aranyvonat nyomá­ban” címmel cikk jelent meg - Fekete János egykori MNB al- elnöknek, az amerikai távirati irodának tett nyilatkozata alap­ján. Ezzel kapcsolatban egy-két pontosítást szeretnék kérni, amelyeket az alábbiakban közlök: A hálaadás napja Közeledik a „hálaadás napja”. A Nemzetközi Nő­klub november 30-án ünnepli ezt a napot a Palatínus Szálló Bartók termében. Ez az ünnep talán már ismert nálunk is. Tudjuk, hogy a nem­zetközi ünnep tulajdonképpen az embernek az emberhez való kapcsolatának az ünnepe. Talán részletesebben nem kell be­szélni az eredetéről, mert nyo­mai már megtalálhatók az ős­időkben, amikor különféle né­pek, különféle módon ünnepel­tek minden év végén, hálát adva a föld javaiért, amelyek az emberi létet biztosították. Ez a szép szokás beleépült a keresz­ténység elterjedésével, annak ünnepi szokásai közé. Hiszen minden év végén tartják és mintegy kezdete az adventnek, a nagy ünnepvárásnak, Jézus várásának, a karácsonynak az igaz szeretet és a megbékélés ünnepének. Ráébreszti az em­bereket emberi mivoltukra és ezen az egy napon „megálljt” parancsolnak a hétköznapok el­söprő közönyének. Egy estére ünneplőbe öltöznek, egy percre, a „csend” percében ma­gukba néznek és elgondolkoz­nak, hogy mit tettek jól, mit rosszul. Hálát adnak az ered­ményeikért, vagy azért mert el­kerülte őket valami sorscsapás és mindenki megpróbál jó szív­vel érezni embertársai, még ta­lán az ellenségei iránt is, hogy minden ember végül is szere- tetben és egyetértésben egye­süljön. A rendezvényre, az An­gol Centrumban lehet meghí­vókat igényelni (Mária u. 9.). A Nemzetközi Nőklub vezetősége Jogi tanácsadó S. G. az iránt érdeklődik, hogy 1997. évben változik-e a nyugdíjak megállapításánál a valorizáció mértéke? Az 1996. évi LXXXVII. tör­vény 7. §-a módosította az 1975. évi II. törvény 44. §-át. Ennek /3/ bekezdése szerint az 1988 évben elért keresetet 3.651-del, az 1989 évben elért keresetet 3.123-del, az 1990 évben elért keresetet 2.046-del és az 1993 évben elért kerese­tet 1.433-del kell szorozni, ha az ellátást 1996. december 31- ét követő és 1998. január 1-ét megelőző időponttól kell meg­állapítani. H. T. pécsi olvasónk kérdezi, hogy a személyi jövedelem- adóval kapcsolatos jogszabá­lyok szerint kit tekintenek egyéni vállalkozónak? Az 1996. évi LXXXVIII. törvény 2. §- 17. pontjában ír­tak szerint egyéni vállalkozó: az a magánszemély, aki az egyéni vállalkozói igazolvá­nya alapján vállalkozási tevé­kenységet végez, az igazol­ványban feltüntetett vállalko­zási tevékenysége tekinteté­ben, továbbá ettől függetlenül is: a.l az a magányszemély, aki az egészségügyi és szociális vállalkozásról szóló miniszter- tanácsi rendelet alapján orvosi, klinikai, szakpszichológusi, il­letve egyéb egészségügyi és szociális magántevékenységet folytat; b./ az egyéni vállalko­zásról szóló törvény hatályba­lépését megelőző jogszabá­lyok alapján kisiparosnak, ma­gánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető ma­gánszemély; cJ az egyéni ügyvéd és egyéni szabadalmi ügyvivő; dJ a közjegyző; e.l a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti önálló bíró­sági végrehajtó; /./ a magánál­latorvosi tevékenységet foly­tató magánszemély, ha e tevé­kenységét nem munkavi­szonyban és nem társas vállal­kozás tagjaként végzi. A vállalkozói tevékenység kezdetének az egyéni vállal­kozói igazolvány megszerzé­sének napját, illetőleg a tevé­kenység folytatásához kiadott engedély megszerzésének nap­ját kell tekinteni. K. N. szeretné tudni, hogy a foglaló mikor jár vissza? A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni. A szerző­dés megkötésekor átadott pénzösszeget, vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül ki­tűnik. Ha a szerződést teljesí­tik, a foglalót a szolgáltatás el­lenértékébe be kell számítani, ha pedig a foglaló a beszámí­tásra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél fele­lős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott fogla­lót elveszíti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatérí­teni. A foglaló visszakövetelé­séről való lemondás, illetőleg a foglaló kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következ­ményei alól nem mentesít; a kártérítésben azonban a fog­laló értéke beszámít. A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti. S. A. * A 4 r Sziklaakadály - Lapunkban már szóvá tettük, hogy a Pécsbánya körüli erdőket sokan illegális szemétlerakónak használják. A fák közé vezető utakat most nagyméretű sziklákkal zárták le, így legalább gépkocsival nem hordják be a hulladékot az erdőbe, fotó: laufer László

Next

/
Oldalképek
Tartalom