Új Dunántúli Napló, 1996. november (7. évfolyam, 298-327. szám)
1996-11-23 / 320. szám
t 8 Dünántúli Napló Riport 1996. november 23., szombat A honfoglaló vezér igazi neve Pat? Újra megjelent dr. Zsolt Zsigmond „Árpád? Harminc 30 éve, 1966-ban közölte a Dunántúli Napló dr. Zsolt Zsigmond, pécsi helytörténész orvos cikksorozatát kutatásainak eredményeiről. Ezek meghökkentő lényege: nem is volt Árpád személynevű fejedelmünk. A könyv formában 1975-ben megjelent tanulmány már árnyalta az állítást: Árpád neve nem puszta személynév, még csak nem is becézett személynév, hanem összetett név, melyben méltóság+személy- név+becézőképző rejlik. Annak idején könyv alakban csak 120 példányban jelenhetett meg. (Az érdeklődés miatt így rögtön könyvritkasággá is vált.) A másodszorra idén láthatott napvilágot, a Millecentenári- umra, a szerző hagyatékát gondozó leánya magánkiadásában. Az értesüléseink szerint jelenleg Pécsett a Széchenyi téri Művészetek Háza földszintjén lévő idegen nyelvű könyv- és zeneműboltban kapható kötetet már nemcsak az Árpád? második leadása, hanem magában foglalja dr. Zsolt Zsigmond Kanizsa, Komárom című tanulmányát is, amely első ízben kerül az érdeklődők kezébe. S talán e művek témájában érdekelt tudomány művelőinek a kezébe is újra eljut, s ők végre érdeme szerint foglalkoznak vele. Dr. Zsolt Zsigmond kutatásai mindenekelőtt történeti jellegűek voltak. Nem volt elsőrendű célja, hogy cáfolja a nyelvészeink körében általánosnak mondható azon felfogást Árpád nevének jelentéséről, amely szerint az a török eredetű „arpa” szavunk képzős származéka. Noha érzékelteti kételyeit, hogy ezen növény lehetett-e egyáltalán a IX. században egy magyar vezér nevének eredete, valójában azon megalapozott kétségekre, ellentmondásokra igyekezett a közkeletűnél logikusabb, elfogadhatóbb választ, illetve megoldást találni. így például arra, hogy ha a IX. századbeü Árpád valóban személynév, akkor a XI-XIV. századból fennmaradt írásokban miért nincs adat ilyen névhasználatára? (Ellenben számos akad a „Pat” név ked- veltségére!) A történelemtudománynak nincs komolyabb próbát kiálló válasza a következő helyzetből eredő kérdésre sem: honfoglaló őseink előkelői birtokaikat személynevükről nevezték el és a nevüket viselő központi szálláshelyükön temetkeztek (az elnevezés pedig a tulajdonváltozások után is fennmaradt), ám ennek ellenére éppen az Árpád nevét magában foglaló településnév található feltűnően csekély számban a történelmi és a jelenlegi Magyarország területén egyaránt? Még azon részeken is, amelyeket egyébként eléggé bizonyítottan Árpád vezér szállásterületeiként ismerhetünk. Továbbá nem vitatott hagyomány, hogy Árpádot Buda személynévvel megjelölt helyen temették el és ez a az Árpád-házi királyok idején nemzeti zarándokhely volt évszázadokig. De ki lehetett akkor Buda, akinek a neve még Árpádét is elhomályosította? Dr. Zsolt Zsigmond az Árpád nevű települések környezetének vizsgálatából vezette le azt a magállapítást, hogy az Árpád nevét magába foglaló települést a fejedelem fiainak nevét viselő települések fogják közre, ezt egy külsőbb „körön” pedig az unokáié. Ugyanakkor minden „Árpád” nevű település közelében szintén a középpontban van egy Pat, vagy Pot (Pad, Put, Putu) nevet is magában foglaló nevű település. A szerző számos olyan terület települési viszonyait vizsgálta, ahol Árpád közvetlen leszármazottaira utaló helységnevek vannak. Árpád nevét nem, de helyette a Pat(d), vagy Pót (Putu) névből képzett nevű településeket szinte mindenütt ott lelte a középpontban. Ezek alapján következtetett arra, hogy „Pat” azonos Árpáddal. A kutató számításba vette, hogy „ár” a régi magyar nyelvben volt és már kihalt ótörök jövevényszó, amelynek „legfőbb” , illetve „úr" (húr) a jelentése, s az utóbbi magyar méltóságnevet a a honfoglaláskori nép a ótörök „ár”-ral együtt ismerte és használta, olykor felváltva, ritkábban együtt is. Következtetéseibe azt is beépítette, hogy a régi magyar nyelvben a legfőbb, a kizárólagos méltóságnevet a személynév előtt használták, amelyről máig ” című nevezetes könyve fennmaradt az „Úristen” névösszetétel mint legszemléletesebb példa. A szerző - számos helységnév példájával illusztrálva - azt a hipotézist állította fel, hogy a honfoglalás elején az általunk Árpád néven ismert vezető még nem volt első vezér (főfejedelem), tehát a méltóságnevét csak személyneve, a Pat(d) után viselhette, ha viselte. Amikor Kurszán halála után főfejedelemmé lett, a méltóságnév („ár") a személyév elé került - Ar-Pat, ám ebben az időszakban már kevés új szálláshelyet szerzett meg, vagy létesített saját magának. Dr. Zsolt Zsigmond azt is megalapozottan valószínűsíti, hogy a honfoglaló magyarság nem volt egynyelvű néptömeg. A törökül beszélők által Púinak nevezett fejedelem az ugor-magyarság ajkán Putu-nak, vagy Patu-nak hangzott. „Áprád” rangban másodikként tehát Pat ár, Pat ur (Bat ur), főfejedelem korában pedig Ár-Pat, illetve Ur Pat néven foglalta el szállásföldjeit. Valószínűsíti, hogy türk- magyar környezetben volt Pat-ár, majd Ár-Pat az ő és a szálláshelyének a neve, míg ugor-magyar környezetben Ur-Pat+di, -s, -cs becézőképző, vagy Put-Pot- Pat-ur és esetleg + becézőképző. Egyes tájnyelveken, csatlakozott kisebb népelemek nyelvén egyéb változatok is bőven előfordultak. A nevet például pedig a vezér körül jelentős szerepet betöltő iráni eredetű katonanép Budu-nak ejthette. (Ebből lenne levezethető - dr. Zsolt Zsigmond szerint - Buda elnevezése.) Nem lehet tisztünk megítélni, mennyire van igaza dr. Zsolt Zsigmondnak, ám kétségtelen, hogy nagyon érdekes és logikusan levezetett megoldást ad - az itt említetteken kívül is - a honfoglalás korára vonatkozó történelemtudományi ellentmondásokra. Baranya és különösen Pécs környéke pedig különösen érdekes illusztrációval szolgált a szerzőnek, ha a településneveket nézzük: (Nagy)Árpád, Árpádtető, Pat(a)cs, Budafa, Boda (Buda), Putur (Puturluk), Hor- pács (Húr (Hor) Pat+s ) stb. A kötetben egyébként további 69 térkép-ábra tanúskodik dr. Zsolt Zsigmond hipotézise mellett, amely könyvként nem éppen könnyű olvasmány, mégis a krimik izgalmasságával szól a téma iránt érdeklődőkhöz. Dunai Imre A könyv ábrája: Pécs környéki települések Távfűtésdíj-támogatási rendszer A pécsi távfűtés állapotáról és a szociális helyzetük miatt díjtartozást felhalmozó fogyasztók támogatásának lehetőségéről tartott munkamegbeszélést az elmúlt héten dr. Révész Mária alpolgármester a Pécsi Távfűtő Kft. vezetőivel. Köztudott, hogy a hátralékos fogyasztók száma a családok anyagi ellehetetlenülésével arányosan növekszik. A probléma, bár látszólag csak a fogyasztót érinti, a valóságban - a szolgáltatás jellegéből adódóan - az épület többi, díjtartozását kiegyenlítő tulajdonosát, a szolgáltató vállalatot, és a városért felelős önkormányzatot is sújtja. Dr. Hemády Álajos, a PÉTÁV igazgatója tájékoztatása szerint a „nagyhátralékosoknak” csak egy része jutott abba a helyzetbe, hogy valóban képtelen fizetni a távfűtés és a melegvízszolgáltatás díját, a többiek inkább a „spórolás” egyik módját látják a nemfizetésben. Mivel a PÉTÁV hosszú távon nem vállalhatja fel az egyre komolyabb összegű hiányt, a hátralékok válogatás nélküli, önkormányzati kiegyenlítése pedig negatív folyamatokat indíthat el az eddig tisztességesen fizetők körében, a tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy megoldásként differenciált, szociális alapokon nyugvó rendszert kell kidolgozni. Az elképzelés fontos eleme, hogy az új konstrukciónak ki kell szűrnie a ténylegesen rászorultakat, hogy kedvezményezettjei közé még véletlenül se kerülhessenek be pusztán passzióból nem fizető hátralékosok. A vázolt terv megvalósulásának talán első lépcsője lehet az a nemsokára Közgyűlés elő kerülő napirendi pont, amely „Az Önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól szóló 1993. évi 38. sz. rendelet módosítása” címet viseli. A PÉTÁV egyébként más területen is kész együttműködni az önkormányzattal, hiszen a hátralékos fogyasztók ügye csak a jéghegy csúcsa. Mint az illetékesek elmondták, legalább ilyen súlyos probléma, hogy egyelőre hiányzik a város távhőszolgáltatási stratégiai terve, az intézmények fűtési rendszere pedig teljesen elavult.- véghelyi Vasárnap délután Hazai dallamok Ötödször rendezik meg november 24-én, vasárnap, 15 órai kezdettel Heimatmelodie - Hazai dallamok - címmel a magyarországi német ének-, zene- és tánctalálkozót Pécsett a Széchenyi Gimnázium tornacsarnokában. A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója 20 éves jubileuma alkalmából a TV 2 kétszer is egyenesben részleteket ad a műsorból. A Pécsi Körzeti Stúdió az egész műsort rögzíti és később sugározza. A program után este 8 óráig kötetlen beszélgetés és tánc lesz. Játszik a véméndi zenekar. A kétórás programban - amely immár országos jellegű - fellép a csolnoki és a vaskúti fúvószenekar, a fel- sőszentiváni 50 fős ifjúsági harmonika zenekar, a véméndi Szextett és a pécsvá- radi Spitzbuben zenekar. Az énekkarok közül az egyhá- zaskozári, a lánycsóki, soroksári férfikar lép fel és Peller Anna Pilisvörösvár- ról. A táncosokat a himes- házi gyermekcsoport, a ge- reslaki, a kecskéd!, a vaskúti és a mórágyi együttes képviseli. Táj szólásban mond el történetet Meiszterics Anikó Geresdlakról. Az előadás 3 órakor kezdődik, de a tv-közvetítés miatt kezdés előtt 10 perccel mindenki foglalja el a helyét. Jegyek 13 órától a helyszínen kaphatók. Magyarul magyarán Toldalékolás A következő címszerű szöveget olvasom az újságban: „meghosszabbították Pécs Fellbach-hal kötött testvérvárosi szerződését.” - Fellbach földrajzi tulajdonnév. A hozzá hasonló, valamint az idegen és történelmi személynevek alakján nem változtathatunk. Toldalékolásukat, vagyis képzővel, jellel, raggal való ellátásukat, illetve ezek leírását pontos szabályok határozzák meg. Két esetről beszélhetünk. Az egyik az, amikor az idegen és történeti nevekhez közvetlenül kapcsolódik a toldalék, miként az indító példában is. Ilyenkor kötőjel nélkül, azaz egybe írjuk a szóalakot. Mi okozza a gondot? A szavak végén lévő idegen betű, a c, sch, eh, ck, x, illetve a magyar történelmi nevekben előforduló eh, ts, ez, tz. Ilyenek a Bach, Balzac, Steinbeck, Félix - Madách, Babits, Rátz, Rácz. - A -val, -vei és a -vá, - vé hangja a nevek utolsó betűjének hangértékéhez hasonul. Tehát nem a betű, hanem annak hangértéke számít. Mivel a eh idegen kétjegyű betűnek a hangértéke h, ezért a teljes hasonulás eredménye h. S ezt kell leírnunk. A helyes megoldás tehát Bachhal, Fell- bachhal. Az x hangértéke ksz. Közülük a második, vagyis az sz a mérvadó. Ebből következik, hogy a Félixszel, Marxszal a helyes megoldás. A magyar neveket ugyanezen elv szerint, vagyis hangzásuk, kiejtésük alapján látjuk el írásban toldalékkal. A Madách névben a ch-nak cs a hangértéke, ezért Madách- csal, a Babits néven a ts ugyancsak cs-nek hangzik, ennélfogva a Babitscsal a szabályos megoldás. Ez a szabály vonatkozik az idegen köznevekre is: Pech- hel, hertzcel, fixszel stb. Viszont kell a kötőjel, ha az idegen név (akár földrajzi, akár személynév) végén ki nem ejtett, úgynevezett néma hangot jelölő betű van. Rousseau kiejtve Russzó, ezért a toldalé- kos alakja leírva Rousseau- val, Shakespeare kiejtve Sékszpi'r, leírva a toldalékolt forma Shakespeare-rel. Az -i melléknévképzős alakokra ugyanez a szabály érvényes: voltaire-i, bordeaux-i, lille-i stb. A toldalékos helyesírási kérdésköréhez tartozik még az az eset, amikor mind a közszavak, mind a tulajdonnevek végső a, e, o, ö betűje a toldalékolt alakok kiejtésében megnyúlik, s ennek megfelelően á, é, 6, ő betűt írunk. Coca-Cola az alapalak, de Coca-Colával. Goethe tolda- lékolva Goethének, Oslo Os- lóban-n&k allegro, toldalé- kolva allegróval alakban írandó. Az idegen vagy hagyományos írásmód szerint írt szavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolt magyar toldalékok írásmódjára vonatkozó fentebbi két részszabály szervesen és logikusan illeszkedik bele a magyar helyesírás rendszerébe. Rónai Béla ÚDN Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés november 29-én (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. ÚDN Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A november 16-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Ilyenkor bánom igazán, hogy néhány év óta vegetáriánus vagyok.” Utalványt nyertek: Benkő Miklós, 6500 Baja, Csónak u. 8/7., He- tesi Imréné, 7623 Pécs, Athinay u. 5., Orovecz Ottilia, 7632 Pécs, Diana tér 2., Sipos Andrea, 7951 Szabadszentkirály, Temető u. 15/a„ Varga Györgyné, 7759 Lánycsók, Hunyadi u. 10. Az utalványokat postán küldjük el. \ « f
