Új Dunántúli Napló, 1996. november (7. évfolyam, 298-327. szám)
1996-11-22 / 319. szám
Gazdaság 1996. november 22., péntek Apellál a MOSZ. A Mező- gazdasági Szövetkezők Országos Szövetsége az Alkotmánybírósághoz fordul a garantált árak ügyében. A törvény szerint ugyanis az agrártárca vezetőjének a garantált árakat meghatározott időben meg kell hirdetnie a mezőgazdasági cikkekre. Erről azonban négy termék esetében - a tej, a sertés, a marha és a búza - még nem történt hivatalos döntés. Januártól MFB. A hazai gazdaságfejlesztés finanszírozásának új fejezete kezdődik a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Részvénytársaság tulajdonosainak december 23-ai közgyűlésével; a program szerint a részvényesek elfogadják az új alapszabályt, s ezzel megalakul és januárban az MBFB Rt. jogutódjaként munkához lát a Magyar Fejlesztési Bank. Az új hitelintézeti törvényben meghatározott feladatok szerinti társaság köré tömörülve alakul ki a továbbiakban az a fejlesztési bankcsoport, amely a hazai fejlesztések egészét lefedve, az erőforrásokat egy kézben tartva és azok bankszerű kihelyezését garantálva finanszírozza majd a beruházásokat. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 266,55 Görög drachma (100) 67,11 Német márka 106,01 Olasz líra (1000) 106,34 Osztrák schilling 15,06 Spanyol peseta (100) 126,03 USA-dollár 158,67 Minőségügyi nap Baranyában A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Minőségügyi napot rendez november 26-án a Pécsi Kereskedelmi Központban (Pécs, Majorossy I. u. 36.). A 10 órakor kezdődő rendezvényen a témakör országosan elismert szakemberei, valamint a megye ISO 9000 szabványok szerinti minőségbiztosítási rendszereket kiépített cégek képviselői. A Minőségügyi napon kiállítás keretében mutatkoznak be Baranya megye akkreditált vizsgáló laboratóriumai. A szakmai fórumra azoknak a cégeknek a képviselőit várják, amelyek érdeklődnek a minőségbiztosítási rendszerek kiépítésének jelentősége, valamint a működő rendszerek tapasztalati iránt. Az elektromos alkatrészek beültetését betanított munkások végzik fotó: Tóth László A firenzei családot a vállalkozások teszik pécsivé? Corona úrék gyárat építenének A pécsi üzemcsarnokban egy éve már futószalagon gyártják a monitorok elektronikai alaplemezét, szaknyelven, a nyákot. Az olasz partnerektől beérkezett alaplemez munkafázisonként gyarapodik a különféle elektronikai alkatrészekkel, s a végső állomáson a műszerészek már a komplett monitor-elektronikát ellenőrzik. Jöhet a csomagolás és a szállítás. Corona Mario, az ötven embert foglalkoztató Ungar Video Kft. tulajdonosa harminc éve dolgozik az elektronikában, családjával már több mint három éve költözött az olaszországi Firenzéből Pécsre. Amíg felesége, Bozzari Salvatrice asszony a raktározás, könyvelés felelőse a családi vállalkozásban, addig félje feladatköre a termelés, piackutatás és a kapcsolattartás az olasz partnerekkel. Munkájukat a cég magyar igazgatója, Nagy Kálmán segíti.-Saját tőkénkből és munkánkkal, külső támogatás nélkül hoztuk létre az Ungar Video Kft.-t - mondja Corona úr. ő és felesége még hadilábon állnak a nyelvünkkel. Érteni már egyre többet értenek, de tolmács nélkül nem boldogulnának. Nevetve mondják: tízhúsz év múlva bizonyára tökéletesen belejönnek. Arra viszont szülőként büszkék, hogy a Jurisics utcai általános iskolában elsős Claudia lányuk a családban egyetlenként szinte már tökéletesen beszéli a magyart. Két nagyfiúk, a Pécsett olasz étterem nyitását fontolgató Raffaele és Marco is előrébb tart a nyelvtudásban náluk. Fél éve családi házat bérelnek, már volt annyi idejük, hogy a házhoz tartozó kis kertben megtermelték maguknak a paradicsomot, paprikát, cukkinit, hagymát, uborkát, s a többi nélkülözhetetlen zöldséget. Egyelőre még bérmunkára alapoznak. Abban is igyekeznek a biztonságra törekedni. Indulástól a CA&G Elettronica vicenzai cégnek gyártják a nyákokat, két hónapja a P.A., ugyancsak olasz cégnek a foto- cellás ajtók elektronikáját. Közben újabb megrendelőket igyekeznek felhajtani, hogy ha bármelyik partnerüknél valami beütne, ne maradjanak munka nélkül. A monitor nyákból már havonta hatezret komplettíroz- nak, a jövő évtől már havi tízezerrel, s az ahhoz szükséges létszámbővítéssel számolnak. Olasz partnerükkel karöltve nagyobb új elektronikai üzemet szeretnének építeni Baranyában. Annak indulásával már újabb ötszáz embernek adnának munkát, s a modem technológiával saját terméket is gyártanának. Kérik, egyelőre maradjon még üzleti titok, hogy hol is kezdik majd az építkezést. (Annyit elárulnak, hogy olyan településen, ahol különösen nagy a munkanélküliség.)- Négy-öt év múlva már egész Európába szállítunk a jelenlegi és az újonnan megalakítandó cégünk - állítják.- Négy-öt év nagy idő. És addig? Nem hiányzik Firenze?- Itt a munkánk, együtt van a család, Pécsett már szinte otthon érezzük magunkat - válaszolják. - Csoda-e, ha nem igen érzünk honvágyat? Régi igazság: ahol a munka, ott a megélhetés. Egyre több barát is ideköti őket. Miért is ne hinném el kettőjüknek: Pécs közlekedési szempontból még sokkal nyu- godtabb város Firenzénél, az időjárása is nagyjából hasonló. Ha valóra válthatják terveiket, és elkészül, termel, bővül az új üzem, még kevesebb okuk és főleg idejük lesz, hogy hazavágyódjanak Firenzébe. Vagy addigra már maguk is végleg pécsivé válnak? B. M. L. Hungária ügyféltalálkozó Ügyféltalálkozó keretében ismertette szolgáltatásait, tevékenységét a 100 százalékos Allianz tulajdonú Hungária Biztosító Rt. Baranya Megyei Igazgatósága. A fórum keretében dr. Jankó Tamás, a társaság megyei igazgatója számolt be a cég helyzetéről, hosszú távú üzletpolitikai elképzeléseiről. A hazai biztosítási piacot vezető Hungária az elmúlt évben 41,5 milliárd forintos díjbevételt realizált. A bevételek igen nagy százaléka a gépjármű biztosításokból származott, ugyanakkor roppant dinamikusan fejlődik két új ágazat, az életbiztosítás, illetve a nyugdíj- pénztár intézménye. Baranyában az életbiztosítás területén máris vezető szerepet harcolt ki magának a Hungária, és ennek reményében folytat tárgyalásokat cégekkel a másik új profil területén is. A biztosító társaság a jövőben több hasonló rendezvényen szeretné megismerni ügyfelei igényeit és véleményét a szolgáltatásokról, ugyanis működését szeretné a beérkező javaslatok szerint alakítani. A földtulajdon mint zálog A zálogjog a pénzrendszerek hagyományos, erős oszlopa - máshol. Nálunk csak abban a majdnem formális voltában létezik, ahogy az OTP bejegyzést szerez a lakásra a hitel után. Pedig a „forradalmi” változás lezajlott: 2,3 millió új földtulajdonos van. Most már tömegek kérdése, hogy lesz-e jel- záloghitel, lesz-e ilyen bank?- Öt bank 65 millió forint tőkével létrehozta a Jelzáloghitei Előkészítő Rt.-t, de a jelzáloghitei ma még csupán az ismeretterjesztés szintjén létezik. Pedig ez is alapvető pénzművelet. A tervek szerint 1997 közepére lesz jelzáloghitelbank is - mondja Tömpe István, az rt. vezetője.- A lakás, az ipari ingatlan, a föld - a hitel alapja kell, hogy legyen. Az új elem: a föld mint zálog. Erről is szól majd az új törvény. A pénzügyminiszemek szívügye az ilyen speciális pénzügyi alapintézmény mielőbbi létrehozása, állami többségű illetve érdekeltségű bankok támogatásával, azaz a privát szféra, az üzleti világ szponzorálásával. Az állam tehát nem lesz alapító tulajdonos, de „nyomja előre” az ügyét. így a jelzálogtörvény december elején a parlament elé kerülhet.-Elég sokat kínlódnak az illetékesek a földtulajdon jelzálogosításával. Pedig milliónyi embert érint.- Igaz, de tény az is: végre minden földnek megvan a tulajdonosa, 80-85 százalékban a magántulajdonosa.- Csakhogy a földet szétparcellázták: 6 hold körüli átlagbirtokok alakultak ki, amíg Nyugat-Európában az optimális kisgazdaság 100-200 hold. Ilyen pici föld csak marihuána, mák és aranyalma termelésére jó!-Észre kell venni: megindult a birtokkoncentráció, bármilyen fájdalmas is ez sok szegény embernek. Adják-ve- szik a földet. A parlament felfogása világos: minden földnek természetes magyar tulajdonosa legyen. Ez persze nem igaz a nyugat-magyarországi zsebszerződésekre.- Hogyan is lehetne komoly jelzáloghiteit adni 5-6 holdra?- Nehezen. De erősödő tendencia a haszonbérbeadás, ez a jövő. A bankok szeretnének hitelezni, ebből élnek. Ki legyen azonban a hitelfelvevő, mi legyen a zálogjog? A földtulajdon? Ez komplikált lesz, ha a földön rajta van a haszonbérlet. Avagy: a haszonbérletet kell majd jelzálogként kezelni? Azaz: nem a föld tulajdonához, hanem a föld termő, jövedelemtermelő képességéhez kell kötni a fedezetet? Tehát az kerüljön jobb helyzetbe, aki használja a földet, hiszen többet tud kihozni belőle? Szerintem igen, és akkor elkerülhetjük a csődsorozatokat.- Tükrözi a törvény ezt a szokatlan felfogást ?-Most nincs benne a tervezetben, de nehezen elkerülhető, hogy keressük a megoldást erre. A bankok mindenesetre érdekeltek a föld jelzálog-hitelezésében. Tudják: a bankoknak az első helyen áll a jelzálogjoga, ha ne adj’ isten, hitelképtelenség esetén végrehajtásra kerül sor. Gubcsi Lajos r BET: általános emelkedés Jórészt növekvő árfolyamok és nagy forgalom jellemezte a Budapesti Értéktőzsdén csütörtökön a kereskedést. Néhány jelentősebb részvény, mint a MÓL és az Inter-Európa-Bank árcsökkenése azonban kissé lefelé nyomta a BUX indexet, amely 1,05 pontot csökkenve 3563,95 pont lett. A részvényekkel 1,5 milliárd forint értékben kereskedtek, a tőzsde teljes forgalma elérte a 2,9 milliárd forintot. Különösen nagy értékben cseréltek gazdát a Richter és az OTP-részvények. A Richter egymaga 479,3 millió forint értékben forgott, záróára 8350 forint lett. Százmillió forint feletti forgalmat regisztráltak a Tiszai Vegyi Kombinát papírjaiból is, amely tovább folytatta emelkedő útját a tőzsdén. A TVK-ra 1.400 forinton is született kötés, a kereskedés végén 1390 forintot adtak érte. A Borsod- Chem-papírok drágulása nem volt jelentős, csupán néhány forintot jelentett a szerdai kereskedéshez képest. A papír 3365 forinton állapodott meg. A két bankpapír árai eltérő irányban mozogtak. Az OTP erősödött, 225,2 millió forintos forgalom mellett 2680 forinton zárt. Az Inter-Európa ezzel ellentétben csaknem 100 forinttal gyengült, záróára 38 ezer forint lett. A kereskedés vesztese között volt a Mól is, amely szerdán még 1.720 forinton zárt, csütörtökön jellemzően 1.660 forint körüli áron cserélt gazdát és végül csak 1675 forintig tornászta vissza magát. Vihar a legdrágább pálya körül A bíróság elsőfokon indokolatlanul magasnak találta az Ml-es autópálya Győr-Hegyeshalom közötti szakaszán fizetendő úthasználati díjat, mondván, „feltűnően nagy az értékkülönbség a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között”. Az autópályadíjak kiszámításának módját a magyar állam és az Elmka között 1992. január 1-jén megkötött koncessziós szerződés szabályozza. E dokumentumban a kezdeti sztrádadíjat személyautóként 6 százalékos áfával számolva 350 forintban rögzítették. Ugyancsak e szerződés tartalmazza, hogy az alapdíjat a társaság kéthavonta, az infláció mértékének megfelelően - a KSH által hivatalosan közzétett fogyasztói árindex (CP) alapján - korrigálhatja. így lett négy év alatt a 350 forintból az autópálya-szakasz átadásának idejére (1996.1. 5-re) 900 forint, azaz 21,40 forint kilométerenként. Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke szerint nem állja meg a helyét az Elmkának az az állítása, hogy a koncessziós szerződésben pontosan meg volt határozva a fizetendő összeg. Az csupán egy induló, nem fix árat tartalmaz, egy meglehetősen bonyolult számítási módszert megengedő - nem kötelező! - emelési lehetőséggel. Az ügyvéd nem vitatja, hogy a társaság megtartotta az állammal kötött koncessziós szerződésben foglaltakat. Amit viszont nem tartottak meg - mutat rá - az a magyar Polgári Törvénykönyv idevonatkozó, az összes kultúrállaméval azonos rendelkezése. Semmibe vették a római jog egyik alaptételét: a szolgáltatás-ellenszolgáltatás értékarányosságának követelményét. Nevezetesen azt, hogy a szolgáltatási díjuk ne legyen három-ötszöröse más hasonló szolgáltatásokénak. Összehasonlításképpen érdemes szemügyre venni néhány ország autópályadíját. Csehországban például az autósok 2200 forint, Svájcban 4800, Ausztriában 7800 forintnak megfelelő összeget fizetnek egy évben az autópályák használatáért. Ezeket és más európai díjakat figyelembe véve határozott úgy a bíróság, hogy a Győr-Hegyeshalom közötti 42 kilométeres autópálya reális díja kilométerenként 11, de összesen legfeljebb 550 forint legyen. Az ítélet nem jogerős... Újvári Gizella Dunántúli Napló Hetente egy előfizetőnket megajándékozzuk! A nyertes előfizetői kódját (amely a hírlapelőfizetési nyugtán található) alkotó számokat közöljük hétfőtől szombatig. Az Ön PLASTEX MŰANYAG és TEXTILIPARI SZÖVETKEZET Pécs, Málom-Péterpuszta Tel.: (36-72)450-312, 450-271 5000 Ft kereskedelmi értékű csomag. Ön a nyertes?
