Új Dunántúli Napló, 1996. november (7. évfolyam, 298-327. szám)

1996-11-14 / 311. szám

2 Dtinántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1996. november 14., csütörtök Horn Gyula november 19-20- án hivatalos látogatást tesz Lengyelországban. A magyar kormányfő tárgyalásain az eu- roatlanti csatlakozást, valamint a térséget érintő időszerű kül­politikai kérdéseket vitatja meg partnereivel, akikkel egyben át­tekinti az együttműködés konk­rét területeit és teendőit. A Moszkvában tárgyaló Gál Zoltán vendéglátója, Gennagyij Szeleznyov segítségét kérte a második világháború idején a Szovjetunióba került sárospa­taki református könyvtár és né­hány más, elsősorban a refor­mátus egyház tulajdonát ké­pező műkincs visszaadásához. Az Országgyűlés elnöke szer­dán kezdett háromnapos látoga­tást az orosz fővárosban. A magyar-szlovák alapszer­ződés aláírása óta nem javult a szlovákiai magyarok helyzete - ismerte be Kovács László ma­gyar külügyminiszter abban az interjúban, amelyet a Mladá Fronta Dnes című cseh lap szerdai száma közölt. A politi­kus mindazonáltal úgy vélte, hogy a szerződés aláírásával jobbá váltak Szlovákia és Ma­gyarország kapcsolatai. Harmincezer fős békefenn­tartó kontingens elég lehet a boszniai helyzet stabilizálásá­hoz és a helyhatósági választá­sok támogatásához - vélekedett Robert Frowick, az EBESZ-nek a boszniai választások előkészí­téséért felelős megbízottja. Az amerikai nagykövet szerdán ta­lálkozott Brüsszelben a NATO- tagországok nagyköveti taná­csával. Közös fegyverzeti ügynöksé­get hozott létre kedd este a franciaországi Strasbourgban négy nyugat-európai ország. Az alapító okmányt a francia, a német, a brit és az olasz vé­delmi miniszter írta alá. Az új szervezet azt a célt szolgálja, hogy összehangolja a külön­böző országok közös fegyver­zetfejlesztési programjait. Az indiai mentőalakulatok szerdán megtalálták a kedden légi ütközés következtében Új­delhi közelében lezuhant szaúd-arábiai repülőgép két fe­kete dobozát. A kazah Il-76-os fekete dobozai már korábban előkerültek a roncsok közül, mintegy tíz kilométerre a Szaúd-arábiai gép földbe csa- pódásának helyszínétől. Az Egyesült Államok kedden katonai kontingenst küldött Közép-Afrikába, hogy felmérje a térségben kialakult humanitá­rius válságot. Közben Washing­tonban kanadai és amerikai ka­tonai és kormányhivatalnokok a Kelet-Zaire-ban bevetésre ke­rülő többnemzetiségű erő felál­lításáról tanácskoztak. Neves amerikai közéleti személyiségek vettek részt a gálaesten Millecentenárium Washingtonban Koncerttel egybekötött nagyszabású gálaestet rendeztek kedd este az Egyesült Államok kulturális fellegvárának tar­tott washingtoni Kennedy Központban Magyarország 1100 éves fennállásának tiszteletére. A rangos esemény díszven­dége William Perry amerikai védelmi és Kovács László ma­gyar külügyminiszter volt. A koncert keretében az ameri­kai Nemzeti Szimfonikus Ze­nekar előadta Berlioz Rákóczi- indulóját és Liszt Ferenc Les Préludes című szimfonikus költeményét. Fellépett Marton Éva, Starker János és a Bartók Vonósnégyes is. A nagy tetszéssel fogadott díszelőadás után Kovács László külügyminiszter üdvö­zölte az amerikai politikai, gazdasági és kulturális közélet számos neves képviselőjét azon a vacsorán, amelyre hoz­závetőleg négyszázan kaptak meghívást. Részt vett a gálaesten Strobe Talbott külügyminisz­ter-helyettes, Louis Freeh, az FBI igazgatója, Joseph Duf- fey, az USIA főigazgatója, James Wolfensohn, a Világ­bank elnöke, Alexander Haig, Robert McNamara és Caspar Weinberger volt miniszterek és Soros György üzletember. Az eseményről beszámoló Washington Post tudósítója „sármos” és „energikus üzlet­embernek” nevezi a gálaest megrendezésében oroszlán- részt vállaló magyar nagykö­vetet, Bánlaki Györgyöt. A lap úgy tudja, hogy Betty Knight Scripps francia-ameri­kai milliárdosnő - aki imád táncolni és saját bevallása sze­rint egyszerűen beleszeretett a magyarokba - 400 ezer dollárt fizetett a szervezőknek, hogy Magyarország olyan születés- napi partin ünnepelje meg 1100 éves fennállását, „ami­lyet még nem látott az ameri­kai főváros”. II. János Pál az éhezőkért. A szerdán megnyílt római élelmezési világkonferencián elhangzott beszédében a pápa fölszólította a világ vezetőit, hogy vállaljanak egyértelmű kö­telezettséget a több mint 800 millió éhező drámájának megoldására. fotó: feb/reuter Német vélemény a volt szocialista országok gazdaságáról Hazánk túl van a mélyponton Lengyelország, Csehország és Magyarország túl van az át­alakulás mélypontján, és már növelni tudja ipari termelését. Az igazi gondokkal Oroszországnak kell megbirkóznia. Otto Wolff von Amerongen év­tizedek óta kulcspozíciókat tölt be a német gazdaságban. A kelet-európai térség jeles ismerője úgy véli, hogy a be­ruházások szempontjából Ma­gyarország változatlanul "a ré­gió legkedveltebb állama. Hazánk 1995-ben, 1,8 mil­liárd márkával az első helyen állt a második helyezett Cseh­ország előtt, ahová 1,2 milli- árdot ruháztak be. Bár Orosz­országnak óriási természeti kincsei vannak, csak a negye­dik helyre került, mert a német cégeket riasztja a hatóságok bürokratikus önkénye. Moszkvának idén is a bruttó nemzeti össztermék 6-7 száza­lékos csökkenésével kell szá­molnia, mert - ellentétben a közép- és kelet-európai orszá­gokkal - Oroszországban nem alakult ki megfelelő mérték­ben a közepes méretű vállal­kozás, és a nagyüzemeknek súlyos gondokat okoz az új helyzethez való alkalmazko­dás - állítja Amerongen. Erre egyébként a kisebb or­szágokban is sok a példa. A német szakértő véleménye szerint a nagyüzemeket csak a legritkább esetekben lehetett akadálytalanul privatizálni. A Nyugattal közös vállalkozá­sokra a magas fokon speciali­zált elektronikai, jármű- és energiaipari cégek voltak ké­pesek. Ezekben az esetekben is mindenütt a nyugati tőke és a know-how játszotta a meg­határozó szerepet, ám erre az „engedményre” Oroszország nem volt hajlandó. A vezető reformországok­ban - így Magyarországon is - tapasztalható igen magas munkanélküliség valójában régebben is létezett, de azt el­fedte a szocialista tervgazdál­kodásra mindenütt jellemző túlfoglalkoztatás. A Kelet-Közép-Európához fűződő gazdasági kapcsolatok egyébként megnehezültek - véli a német szakértő. Cseh választási kampány Tovább gyűrűzik a titkosszolgálati botrány Csehországban egyre na­gyobb hullámokat ver a múlt héten kirobbant titkosszolgá­lati botrány. Klaus kor­mányfő szerint a hét végén esedékes szenátusi választá­soknak jelzésértékük van. A múlt héten Josef Lux minisz­terelnök-helyettes, mezőgazda- sági miniszter és a koalíciós Kereszténydemokrata Unió- Csehszlovák Néppárt elnöke bejelentette: bizonyítéka van arra, hogy a Biztonsági Infor­mációs Szolgálat figyeltette őt. A botrány következtében hétfő délután lemondott Stanis­lav Deváty, aki több mint négy évig ideiglenes megbízott igaz­gatóként vezette a civil titkos- szolgálatokat. Devátyt azzal vádolják, hogy a megszerzett információkat nem annyira az állam, mint in­kább pártja, a Václav Klaus miniszterelnök által vezetett Polgári Demokratikus Párt (ODS) érdekében használta fel. A prágai sajtó szerint nem kizárt, hogy Deváty után eset­leg más fejek is a porba hulla­nak. Általános a vélemény, hogy leginkább Jan Rumi bel­ügyminiszter bársonyszéke ke­rült veszélybe. Václav Klaus szerint a hét végi szenátusi választásokon az a tét, hogy a Cseh Köztársaság alázatosan és megtörve vissza­tér-e a többi posztkommunista ország közé, vagy ismét rááll arra az útvonalra, amelyet 1989 óta követett. Készül az ENSZ-kassza A főrevizor megerősíti a pazarlást Kari Paschke német diplo­mata azt a feladatot kapta, hogy nézzen utána, igazak-e az ENSZ pazarlásáról szóló hírek. A BT-tagállamok ked­den titkos tárgyalásokat kezdtek az új főtitkár megvá­lasztásának eljárásáról. Paschke főtitkárhelyettes első vizsgálatai azt kutatták, mi lett a sorsa a békefenntartásra és humanitárius segélyekre költött összegeknek. Az eredmény meghökkentő. A délszláv területekre, mi­előtt az ENSZ kéksisakosai át­adták volna a stafétabotot a NATO-erőknek, szinte az utolsó percben 7,2 millió dollár értékben küldtek áramfejlesztő generátorokat. Ezeket egy hó­nap múlva Olaszországba szál­lították, a felesleges költségek 328 ezer dollárt tettek ki. Mi­után ott nem tudták felhasz­nálni őket, 39 darabot - éssze­rűtlenül - Haitiba vittek. Szomáliába 59 élelmiszerrel teli konténert küldtek, majd ezeket átirányították Ruandába. Közben a konténerek tartalma megromlott, emberi fogyasz­tásra alkalmatlanná vált, az egész pénzt ismét csak kidob­ták az ablakon. Á Paschke-jelentések külön fejezetet szentelnek a hágai bí­róság mellett alkalmazott fegy- őröknek. Miután döntés szüle­tett a délszláv térségben hábo­rús bűnöket elkövető szemé­lyek felelősségre vonásáról, Hágában azonnal felvettek ti­zenöt fegyőrt. A cellákat azon­ban csak fél év múlva kezdték építeni, s az első börtönlakó, akit azóta sem sokan követtek, pontosan egy évvel később ér­kezett. Őket őrzik tizenöten. Minden állatra hat hónapi karantén vár Kutyabajok Angliában A világ legszigorúbb szabá­lyai uralkodnak a szigetor­szágban: az Angliába érkező négylábúnak hat hónapot karanténban kell töltenie. A drákói rendszabályok miatt nagy vita dúl Albionban. Az adózó polgárok azt kifogásol­ják, hogy a négylábúakra kény- szerített féléves koszt és kvár­tély nem olcsó mulatság. A gazdik pedig azért mérgesek, mert hosszú hónapokig nélkü­lözik kedvencüket. Az állatbarátok kegyetlennek tartják a törvényt. Érvük a ma­gas halandóság: a karanténba zárt 9250 kisállatból tavaly 117 pusztult el. Henrik Sorenson dán nagykövet, aki 13 éves, Mr. Bogie névre hallgató spánieljét gyászolja, kijelentette: „Úgy fogok visszaemlékezni Nagy- Britanniára, mint egy barátság­talan, állatokkal kegyetlenkedő országra.” Még sincs semmi jele annak, hogy fölszámolnák a karantén intézményét. „Ha enyhítenénk a szabályo­kon, a rettegett kór, a veszett-i ség ismét megjelenne, és az el­lene folytatandó küzdelem sok­kal többe kerülne nekünk^1- nyilatkozták a kutyatenyésztők képviselői. Ferenczy Europress Rengett a föld Peruban. Tizenöt halálos áldozata és 700 sérültje van a perui föld­mozgásnak, amely kedd este pusztított a latin-amerikai ország déli részén. Az áldozatok többsége gyermek vagy idős ember, akik a leomló falak alatt lelték halálukat, fotó: feb/reuter Marvin, a mintaalkalmazott Mindenki Marvinnak hívja, de senki sem tudja megmondani, hogyan ragadt rá a név. 300 kilós és 120 centi magas. Négyszáz kilónyi küldeményt képes pontosan eljuttatni a címzettekhez. Az FBI-nak, az amerikai Szö­vetségi Nyomozó Irodának az X-aktákon kívül is rengeteg titka van. Különleges eszközei­nek zömét hírből sem ismerjük. Nos, Marvin az FBI baltimore-i igazgatóságának egyik „titkos fegyvere”. Á hatalmas épületben min­den folyosót és szobát ismer: a szőnyegre festett láthatatlan fluoreszcens festékcsíkon halad fáradhatatlanul. Leolvassa a padlóba rejtett információkat, s így találja meg a megfelelő szobákat. A keresett helyiség előtt megáll, bip-bip jelzéseket ad ­a titkárnőknek ez­után 30 másodper­cük van arra, hogy leemeljék a nekik szóló küldeményt. Ha a robot egy­szer elindul, nem áll meg senki és semmi kedvéért. „Történ­tek már balesetek is, Marvin egyszerűen legázol, vagy a fal­nak nyom, ha az út­jába kerülsz” - me­sélte az FBI egyik ^ robot fáradhatatlanul kézbesít ügynöke. A hivatal főnökei ugyanakkor minta- Mert: nem kér fizetésemelést és alkalmazottként emlegetik, nincsenek családi gondjai. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom