Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)

1996-10-21 / 288. szám

1996. október 21., hétfő A Mai Nap Dunántúli Napló 3 A magasház sokemeletes csendje (Folytatás az 1. oldalról) Az összeget nem kapta készhez az eladó: a szerződés úgy ren­delkezett, hogy erre a tulajdoni hányadra az önkormányzatnak a szerződéskötéstől számítva öt éven belül visszavásárlási joga van. Szerződésbe foglalták, hogy a rendezési terv elfogadá­sát, valamint az összes szüksé­ges engedély megadását köve­tően 3 hónapon belül a vevő az építkezést megkezdi; köteles az utolsó építési engedély iránti ké­relmet 1994. december 31-ig szabályszerűen benyújtani és az utolsó építési engedély megadá­sától számított 39 hónapon belül a megerősítést, átépítést és fel­újítást az engedélyezett tervek szerint befejezni. S olyan idő­pontban, hogy az önkormányzat számára a visszavásárlási jog gyakorlására még kellő idő le­gyen. Az öt év 1998. karácso­nyig számítható. Ehhez képest tavaly a magas­ház kapcsán volt névadó, fej­lesztési programreklám, elké­szült a megerősítési terv, beha­rangozták építéskezdetet, aztán következett a környékbeli lakos­ság által megfellebbezett első fokú építési engedély körüli her­cehurca, amelynek eredménye­ként másodfokon hiánypótlásra utasították a tervet. A módosítás már több mint egy éve elkészült, de a ház tulajdonosa mindmáig nem nyújtotta be engedélye­zésre, s az az egy éves határidőt túllépve teljesen új engedélye­zési eljárásra szorul. Érdekes kérdés, hogy ezzel megszegte-e szerződést az AST? Am ezt a témát város nem nagyon kívánja feszegetni, noha szeretne egyértelmű, de egyben kedvező választ hallani a sok ki­térő halogatás helyett. Csakhogy nem érdeke kenyértörésre vinni a dolgot: még utóbb visszahull rá a magasházi probléma min­den vonatkozása. Az ASt viszont állítólag újabb és újabb átigazítást végeztet a beruházás tervén, mert a na­gyobb részt irodai profillal szá­moló korábbi változatra nem volt kereslet. Az új változatok­ban a lakások dominálnak, de a felújítás költsége miatt ezek sem lesznek olcsók, vagyis megint csak a pangó gazdaságra lehet hivatkozni. A hivatalos verzió szerint kivárják az élénkülést. A Pécsett a befektetési lehe­tőség iránt érdeklődők újabban meglódult száma ígérni látszik ezt. Ám olyan hírek is vannak, hogy az elmúlt 1,5 év alatt az AST tulajdoni és pénzügyi hely­zete is megváltozott, s netán az önálló mozgástere is: a gyeplő legvégét a Deutsche Bank tartja a markában. Annak aligha ez a mintegy kétmilliárd forintos be­ruházás a legfontosabb téma. A várakozás tehát szinte prolon­gált, s csak két momentum biz­tató: a megerősítés technikailag kidolgozott, a magasház pedig a szakértők szerint még kibír így is néhány évet. Dunai Imre Ebben az állapotban még néhány évet kibír a ház fotó: laufer László A hűsítő, habos barna sokak kedvence fotó: müller a. Amitől barna a bamasör Egy pohárnyi bamasör köny- nyen melankolikus hangu­latba ringatja az embert. A ha­tás közismert, de azt már ke­vesen tudják, mitől is nyeri el végül a színét az olyannyira kedvelt erjesztett gabonaital. A Pécsi Sörfőzde sörterme­lési főosztályvezetője, Kele­men Sándor elmondta: a fo­lyamatban lényeges, hogy a csíráztatott árpát hány fokon szárítják meg. 70-80 fok ese­tében pilseni malátáról be­szélhetünk, míg ennél vala­mivel magasabb hőmérséklet a bécsi vagy bajor malátát eredményezi. 180-200 fokos aszalási hőfok kell a barna- sörhöz. Akik a háború alatt malátakévét csináltak, tudják, miről van szó. Ez az ősi, a ha­gyományos eljárás.-Mi a lébe néhány száza­lék ilyen festőmalátát te­szünk, s a kioldódott szín­anyag festi meg a sört - mondta el Kelemen Sándor. - Egyéb lehetőségek is vannak. Az elkészített világos sörbe tehetünk egy karamelles, pör- költcukor-szerű készítményt is, vagy például Németor­szágban, ahol a sörbe a ga­bona, a maláta, az élesztő, a víz és a komló mellett más nem kerülhet az italba, na­gyon erős, úgynevezett festő­sort csinálnak, s ezzel színe­zik a sört. H. I. Gy. Magyar busz balesete Belgrád közelében Belgrádtól 30 kilométerre, a Nis-Belgrád autópályán vasár­nap hajnalban a két sávot elvá­lasztó acélszalagnak rohant, majd felborult egy Görörgor- szágból Magyarország felé tartó magyar autóbusz. A belgrádi magyar nagykö­vetség munkatársai az MTI-nek elmondták: a balesetben a Jor- gos Travel nevű utazási iroda buszát vezető sofőr, valamint váltótársa sebesült meg, ám őket is elengedték az elsőse­gélynyújtás után. Az autóbusz teljesen használhatatlanná vált, s az utasokat a rendőrség bu­szával szállították a nagykövet­ségre, ahonnan délután négy órakor - egy Magyarországról érkezett busszal - indultak el hazafelé. A buszon 48 utas tar­tózkodott, s csomagjaikat a magyar nagykövetség munka­társai vitték el a követségre. A gépkocsi vezetője ellen a jugo­szláv hatóságok eljárást indítot­tak, s kedden derül ki, hogy mi­kor hagyhatja el Jugoszláviát. Nem hivatalos közlések szerint a balesetet az okozta, hogy a gépkocsivezető elaludt. A záhonyi övezet alapkőletétele George Pataki, New York ál­lam magyar származású kor­mányzója helyezte el vasárnap a Záhony térségében tervezett különleges gazdasági-vállalko­zói övezet első beregi ipari lé­tesítményének alapkövét Ara­nyosapátiban. A Tisza-parti községben a nyírpazonyi Kár­pát-Hús Kft. épít korszerű hús- feldolgozó üzemet 700 millió forintos beruházással. Dlinántúli Napló Hetente egy előfizetőnket megajándékozzuk! A nyertes előfizetői kódját (amely a hírlapelőfizetési nyugtán található) alkotó számokat közöljük hétfőtől szombatig. Az Ön iMv nyerőszáma: 1$\ fíH ftH ißj 43. heti ajándék: ELEKTRO-TON Kft. Pécs, Krisztina tér 1. J. 06-20-382-997 új és használt műszaki cikk,-------------------------------------------- hangszer kereskedés, javítás, fénymásolatkészítés. Aj ándék: 5000 Ft-os ajándékcsomag Ön a nyertes: ? A Bizottság gyanútlanul elfogadta a Julius Caesart Miért marad el Pécsett ’56-os színházi díszelőadás? A Pécsi Nemzeti Színházban elmarad az 1956. októberi forradalom és szabadságharc negyvenedik évfordulójának előestéjére, az október 22-re meghirdetett előadás, a Julius Caesar díszbemutatója. A következőkben dr. Aszódi Pál­nak, a TIB Baranya megyei Szervezete IB. elnökének, Si­mon Istvánnak, a PNSZ ügyvezető igazgatójának állásfog­lalását, illetve dr. Újvári Jenő alpolgármester nyilatkoza­tát adjuk közre. Mindhármat szerkesztett formában, ter­mészetesen nem eltérve az eredeti szövegtől. Sikerült! Amikor már abban a tudat­ban voltunk, hogy az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 40. évfordulójának megünnep­lésére méltó keret között kerül sor, akkor mégis csak bekö­vetkezett az, mire gondolni sem mertünk. A Nemzeti Színházban a díszelőadás el­marad. Úgy értékeljük, hogy a hata­lom közbe szólt. Ügyesen, a háttérben szinte észrevétlenül, de mégis hatásosan. Olyan kifinomult lépésekről van szó, hogy - mint meg­szokhattuk - felelőse biztos nem lesz a háttérben történt in­tézkedéseknek. A 40. évforduló méltó, or­szágos viszonylatban is kie­melkedő eseménye lesz, hogy október 23-án de. 10 órakor a 48-as téren Pécs város pol­gármestere felavatja az 1956- os Forradalom és Szabadság- harc Emlékművét. ... Semmi kétség afelől nem volt, hogy a Pécsi Nem­zeti Színházban díszelőadás lesz, amelynek vendégei a hősi halottak, a mártírok és ki­végzettek hozzátartozói, to­vábbá azok lesznek, akik a Forradalom és Szabadság- harcban való részvételük miatt börtönbe kerültek, internálták őket vagy egyéb joghátrányo­kat szenvedtek. A Bizottság júniusi megbe­szélésén jelen volt a Nemzeti Színház képviseletében Simon István művészeti igazgató. Itt állapodtunk meg abban, hogy a Nemzeti Színház az ünnepi rendezvény rendelkezésére áll. Ellenvetés fel sem merült. A felvázolt műsorral kap­csolatban a bizottságnak annyi észrevétele volt az egyik mű bemutatásával kapcsolatban, hogy az kevésbé tükrözi októ­ber 23-a a hangulatát, hiszen 1956. októbere a győzelem, a lelkesedés, az öröm időszaka volt hazánkban. Ugyan meglepetésként ha­tott, de lényeges fordulatnak nem számított, hogy a színház a szeptember 5-i megbeszélé­sen nem képviseltette magát. Egyéb úton arról tájékoztatta a bizottságot, hogy nem összeál­lítás képezi a díszünnepség műsorát, hanem bemutatják a Julius Caesar című tragédiát. A bizottság ezt gyanútlanul el­fogadta. Akkor még nem tud­tuk, nem is sejtettük, hogy ez az „átváltozás” egyben a dísz­ünnepség lehetetlenné tételét is jelenti. Javaslatunk kapcsán a bi­zottság egyhangúan úgy dön­tött, hogy a Kamara Színház­ban nem kerülhet sor a dísz­előadás megtartására. Nem voltunk és nem vagyunk haj­landóak tudomásul venni, hogy Nemzeti Ünnepünkön „ezeknek” a Kamara Színház is jó lesz. Ki a felelős? Magyarázkodni utólag le­het, történetesen, hogy esetleg a színház igazgatója és művé­szeti vezetősége nem tudta, hogy a Polgármesteri Hivatal, ill. az Emlékbizottság nem tudta, hogy a tragédia bemuta­tása a Kamaraszínházban lesz. ... Gyanítom, hogy a szín­ház műsortervét a színház egyezteti az önkormányzat kulturális bizottságával. E bi­zottságnál viszont az ismert fejlemények szerint változás történt és úgy tudjuk, hogy a bizottság vezetője a nagyob­bik kormányzó párt tagja. Az ezzel kapcsolatos kérdé­sünk felvetése annál inkább is érdekes, és figyelmet érdemel, mert ha Nemzeti Színházban a Díszünnepség megtartására tervezett időpontban, 1996. október 22-én a Kabaré című darab szerepel a programban. Nem kell gondolattársítás, kirívóan látszik, hogy amíg a nagy színházban a díszünnep­ség időpontjában kabaré megy, addig a díszünnepséget ügyesen áttesszük a Kamara Színházba . . . Dr. Aszódi Pál * Simon István, a Pécsi Nem­zeti Színház ügyvezető igaz­gatójának véleménye szerint az üggyel kapcsolatban már nem tudnak túl sok újat mon­dani, hiszen ezt már többször is megtették, a fenti írástól függetlenül. Mos csupán sze­retnék megerősíteni, hogy a forradalom megünneplésére mindenkor rendelkezésre bo­csátották - igény szerint - a Kamaraszínházat vagy a nagyszínházat. Ezúttal is fel­ajánlották, hogy a nagyszín­házban ünnepi műsort ren­deznek, valamennyi tagozat részvételével. A változások okát közölték, és a további viták elkerülése végett a Ju­lius Caesar premier előtti bemutatóját ajánlották fel, amely az alakítható nézőteres -és színpados Kamarába ké­szült.- Azért sem értjük az indula­tokat és a színház elleni han­gulatkeltést, mert a legutóbbi ünnepség helyszíne - a szerve­zők kérésére - a Kamaraszín­ház volt, s az is eléggé foghíjas nézőtérrel. A színház vezető­sége egyébként legalább egy évtizede nem egyezteti műsor­tervét sem a kulturális bizott­sággal, sem a polgármesteri hivatallal, sem a minisztéri­ummal. Mint ahogy a tervezett nagyszínházi díszünnepség forgatókönyvét sem kívántuk többszörösen véleményeztetni. A Kabaré című előadással kapcsolatban az igazgató csak arra hívja fel a figyelmet, hogy a díszelőadás időpontjában nem „egy kabaré”, hanem „a” Kabaré című mű kerül színre.- S még valami: egyetlen budapesti és vidéki színházban sem rendeznek ünnepi emlék­műsort. Itt lett volna . . ’. * Újvári Jenő, pécsi alpolgár­mester egyetért Simon István álláspontjával, amely szerinte feltárja a kulturális- és az ün­nepséget előkészítő bizottság maximális jó szándékát az üggyel kapcsolatban.- A forradalom nem csak az ’56-osoké, hanem a városé is. A történelem és az emlékezés egyoldalú megítélése és kisa­játítása elfogadhatatlan. A színház a kapott feladatot kor­rektül próbálta meg ellátni. Néhányon most sajtócsatát akarnak vívni a „megírjuk és elítéljük” elv alapján, pedig értelmetlen az ünneppel kap­csolatban izzó indulatokat üt­köztetni. * » l i

Next

/
Oldalképek
Tartalom