Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)
1996-10-07 / 274. szám
1996. október 7., hétfő VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 Pécsváradi körkép Díszkivilágítás 10 éve 1986 októberében a Leány vásárra készítették el a vár és a templom díszkivilágítását a Pécsváradi Várbaráti Kör tagjai, Benkő László, Müller Lajos és segítőik, Buda László, Rózsahegyi Ferenc, Sárközi István és Szabó János. Azóta az egyházi, állami ünnepeken és a település jeles napjain, mint most a testvérváros Külsheim látogatása alkalmával, esténként fénybe borul Pécsvárad jelképe. Testvérvárosaink A külsheimi látogatásra az ön- kormányzat elhelyezte a partnervárosokat jelző táblákat Pécsvárad helységnévtáblái mellett: a német Külsheim és az osztrák Haussmannstätten neve mellett a két ország nemzeti színei is szerepelnek. Gyógyítás, meditáció Gyógyítási meditációval egybekötött előadássorozatot indít holnap, október 8-án 18 órakor Ferenc Miklós parapszicholó- gus, fantomsebész Pécsvára- don, a művelődési házban. Urológiai ellátás Urológiai szakrendelés kezdődött Pécsváradon, az Egészség- ügyi Központban. Dr. Farkas László egyetemi adjunktus minden csütörtökön, 17-18 órakor fogadja betegeit. A Hírmondó új száma Az önkormányzati ülés, Kö- ve.sdi János plébános, David Maddoks angol vendégtanár bemutatkozása, a református világtalálkozó szerepel az októberi Hírmondóban. A lap beszámol a külsheimi kapcsolatról, a hónap eseményeiről, közli a sporteredményeket. Az oldalt összeállította: Gállos Orsolya Pécsvárad egykori bencés monostora adott otthont annak a történeti konferénciának, amit a Pécsváradi Várbaráti Kör, a Fü- lep Lajos Művelődési Központ és az István Király Szálló szervezett valamint a pécsi Bencés Diákkör. Céljuk, hogy ezen az államalapításkori emlékhelyen évről-évre szó essék történelmünk kezdeteiről, Pécsvárad kutatóinak és bencés szerzeteseknek előadásában. Idén ezt a TIT Pécs-Baranyai Szervezetének támogatása tette lehetővé. Dr. Kiss Attila, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze az ismertnél később bekövetkező baranyai honfoglalásról beszélt a leletek tükrében. A Kárpátmedence mintegy 1200 lelőhelyének anyagát összevetve, arra lehet következtetni, hogy a honfoglaló magyarok a Dunántúlnak ezt a déli, dél-nyugati részét csak 960-970 táján népesítik be. A 11. századi sűrű leletÚj állomás Külsheim-Pécsvárad hatéves testvérkapcsolatában Pécsvárad testvérvárosa, Küls- heim küldöttségének látogatása alkalmával, pénteken adták át hivatalosan is azt a berendezést, amit a Pécsváradi Német Barátsági Egyesület kapott a Német Szövetségi Köztársaság Belügyminisztériumának támogatásából. A német kormány a testvérvárosokat bízza meg a kisebbség számára adományozottjavak felügyeletével. A külsheimiek kérésére a három hónapja elhunyt Mott János címzetes pécsváradi apátért, a kapcsolat egyik építőjéért misét mondott utódja, Kövesdi János, ő is ott volt a pécsváradi német klubban a tagokkal, külsheimi vendégekkel, a városi és a Baumann Mihály elnök vezette kisebbségi önkormányzat tagjaival. Bognárné Auth Mária, a barátsági egyesület elnöke elmondta, klubjuk hat éve részt vesz e testvérkapcsolat ápolásában. Idáig a művelődési központban tartották foglalkozásaikat, az idei évtől önálló otthonuk van. A települési ön- kormányzat biztosított helyiséget a sportöltöző tetőterében, aminek burkolását, fűtését maguk készítették el. Tavaly jött meg a 14 500 német márka, amelyből a berendezést és technikai eszközöket vették. Adtunk és kaptunk e hat év során - fogalmazott Kakas Sándor. Családok közöttek jó barátságot, a gyerekek gyakorolhatják a nyelvet. Mindezért megköszönte a testvérváros erkölcsi és anyagi támogatását. Günther Kuhn polgármester elmondta, szívesen tettek eleget a német belügyminisztérium felhívásának, és vettek részt e klubtámogatás átutalásában. Végül Báling József, a Német Kisebbségi Önkormányzat országos alelnöke mondott köszönetét Külsheim és Pécsvárad polgárainak e hatéves együttműködésért, a tanároknak a nyelvtanításért, hangsúlyozva, hogy a két nép együttműködése közös érdek. Együtt nézték meg a pécsváradi iskolások német nemzetiségi csoportjának műsorát Pécsvárad és a testvérváros, Külsheim polgárai, a két polgármester, Günther Kuhn és Kakas Sándor és Báling József, a Német Kisebbségi Önkormányzat országos alelnöke. fotó:Tóth László Beiktatták dr. Kiss Ervinnét, Zengővárkony lelkipásztorát Dr. Hegedűs Lóránt püspöki áldásával és 18 lelkésztárs imájával történt meg dr. Kiss Ervinné lelkészi beiktatása. fotó: Tóth László Százak töltötték meg szombaton Zengővárkony templomát, ahol dr. Hegedűs Lóránt, a Duna-melléki Egyházkerület püspöke iktatta be dr. Kiss Ervinné Székely Zsófiát, a Zengő- várkony-Nagypall Református Társegyházközség megválasztott lelkipásztorát. A jeles eseményen részt vett 18 református lelkész, Kövesdi János, Pécsvárad római katolikus plébánosa, az erdélyi, a svájci, az elzászi testvérgyülekezetek. Közreműködött a pécsi Református Gimnázium énekkara. Dr. Kiss Ervinné nyolc éves szolgálata alatt a gyülekezeti élet Zengővárkonyban és Nagypallban is megújult, a templomok, a várkonyi parókia ugyancsak. A presbitérium többször szorgalmazta a lelkésznő beiktatását, aki azt ez- idáig elhárította.- Zengővárkony gyülekezete bebizonyította, hogy nem akar elsorvadni, őrzi Fülep Lajosnak, a magyar református egyház egyik legnagyobb szellemének örökét - emlékeztetett Hegedűs Lóránt, majd prédikációja után beiktatta dr. Kiss Ervinnét lelkipásztori tisztébe. Átadván a Szentírást, a templom kulcsát, és a gyülekezet pecsétjét, püspöki áldásában részesítette. Ezt követte a lelkésztársak valamint a pécsváradi katolikus plébános áldása. Dr. Kiss Ervinné köszönő és hálaadó szavait követő nyilvános presbiteri ülésen Bóka András esperes, a presbitérium, az iskolások, a szülőfalu Váralja valamint a vendéggyülekezetek köszöntötték a lelkészasszonyt. Nem Zengővárkonyban lettünk volna, ha nem hangzik el e napon egy 107 éves püspökköszöntő is: Töttös Sándor olvasta fel rokona, a zengővárkonyi Festő Szabó István 1889-ben, Szász Károly ottjártára írott versét dr. Hegedűs Lórántnak, akinek ittlétével 72 év után került sor ismét püspöki látogatásra Zengővárkonyban. Mozgássérült gyerekek Kisújbányán TV-műsor a Leányvásárról A születésétől mozgássérült 10 éves Orsolya édesanyja, Ildikó úgy kezdte beszélgetésünket, hogy világgá szeretné kürtölni, vannak, akik szeretettel, jósággal nem fukarkodva szereznek örömet embertársaiknak: Orsika soha nem volt még nyaralni, soha nem fogadták be sehol. Kisújbányán a Szabóné Szeverényi Zsuzsa által vezetett Új Emberközösségekért Alapítvány tárt karokkal várta a kislányt, aki a többi sérült gyermekkel együtt töltött el boldog egy hetet, egyedül, szülők nélkül. Ingyen biztosították a teljes ellátást. A szeretet és a szakértelem megnyugvást jelentett a szülőknek, biztos helyen tudták gyermeküket - hangsúlyozza az édesanya -, akivel az átlagosnál többet kell foglalkozni és nagyobb figyelmet igényel. A nap minden órájában örömet szereztek a gyermekeknek a sok játékos foglalkozással. Ildikó anyuka boldog és hálás. A jövőben segíteni kívánja az alapítványt, hogy sok-sok örömet szerezhessenek még Kisújbányán a sérült gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Orsika esténként most is mesél élményeiről anyukájának. Pécsváradon az emeleti lakásba ismét beköltözött egy kis boldogság. Sántha László Lukács napján, október 18-án 18 órakor a környék református magyar viseletét bemutató kiállítással kezdődnek meg a hagyományos Pécsváradi Leány- vásár rendezvényei. Szombaton 13 órakor már megjelennek a főutcán a vásározók és a hagyományőrző együttesek - köztük a lengyel tátrai góral Ha- mernik táncosai. A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója „Leányvásár Pécsváradon” címmel önálló műsort készít: október 20-án, vasárnap a II. programon 15.05-16 órakor bemutatják a vár, a város történetét, a Leányvásár szokását, Zengővárkony gesztenyeszüretét és a helyi meg a sárközi együttesek október 20-i találkozóját - egyenes élő adásban is. Ä műsort szerkeszti Bükkösdi László, rendezi Bucsky Csilla, vezető operatőr Bárány György. előfordulásoknál túlnyomórészt magyar helynévanyag található a szláv és más helynevekkel szemben, ami nagyobb, új közösségek megjelenésére utal. Pannonhalma milleniuma alkalmával a magyar oktatásügy és ehhez kapcsolódva a magyar könyvtárügy is ezer éves fennállását ünnepli. Ennek kapcsán beszélt Dr. Bánhegyi B. Miksa OSB pannonhalmi bencés fő- könyvtáros arról, hogy Európában a 8-11. század között ha valaki tudományos munkát akart végezni, azt csak a bencés monostorokban tehette. A hazánkba érkező missziós bencések azt a műveltséget hozták magukkal, amely Európában az 1000. év táján fennállt. Kiinduló pontja Szent Benedek 527. körül keletkezett Regulája volt, amely olvasásra kötelezte a rend tagjait. Ez kulturális váltást idézett elő, hiszen a keletről jövő népek nagy kultúrával rendelkeztek, de az nem a könyvhöz kötődött. Pécsvárad Árpád-kori múltját tekintve dr. Font Márta, a JPTE tanszékvezető egyetemi docense elmondta, újabb tényanyagról, oklevélről nem tud a kutatás. Az apátság alapításakor valószínű a térítést kapta feladatául, és ezért a pécsváradi alapítás feltételezhetően megelőzi a pécsi püspökségét. Dr. Andrásfalvy Bertalan vetette fel, hogy a honfoglalók bizonyára ismerték már a kereszténységet, amivel a konferencia résztvevői egyet értettek. Pan- nonhalmánánál is feltételezhető, hogy ott volt korábbi keresztény kultuszhely. Nyugati orientáltságú, inkább kulturális jellegű újjászervezést jelent Szent István egyházszervezése. Font Márta megerősítette, nem egyszeri aktus, hanem nagyon hosszú folyamat az egyes népeknél a kereszténység felvétele. Sokáig párhuzamosan együtt létezik az ősi magyar hitvilág és a kereszténység. István kora azt jelentheti, hogy a hierarchia csúcsán is támogatottá válik a kereszténység. Kiss Attila, aki tíz éven át ásott Pécsváradon, ennek tanulságait mutatta be a konferencia résztvevőinek - érdekes konzultációkat folytatva a pannonhalmi vendégekkel. Elmondta, Pécsváradon minden a sziklára épült, és a kutatás alkalmával mindent odáig le is bontottak. A hetvenes évek elején sikerült tisztáznia a nyugati várudvart, a déli és keleti udvarrész kutatása azonban nem fejeződött be. Az udvar déli részén azért jól látható a gótikus kolostor együttese. Az udvar közepén álló gótikus templom túl nagy egy kolostor feladataihoz képest - hangoztatták a jelenlévő kutatók. Mérete arra enged következtetni, hogy megnőtt idővel a szerzetesek száma, és a zsolozsmák helyét kellett megnagyítani a szentélyen kívül. Kiss Attila régész elmondta, civilek, köztük egy kislány sírját találták az udvaron feltárt templom területén. Ezt tehát nemcsak a szerzetesek használták, hanem feltehetően a monostor körül élő lakosság ugyancsak. Annál is inkább, mivel e templomhoz vezetett a monostor eredeti (jelenleg múzeumi) bejárata. Románkori kápolnában a magyar műemlékvédelem nagy adóssága, hogy freskóit megkutassák és rekonstruálják. Hirdetésfelvétel az Új Dunántúli Naplóba Pécsváradon a Fülep Lajos Művelődési Központban Kossuth L. u. 31. Telefon és fax: (72) 465-123 Történeti konferencia a várban
