Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)

1996-10-29 / 295. szám

10 Dunántúli Napló VÁROSAINK 1996. október 29., kedd Valamikor iskola üzemelt a most megújult épületben fotó: laufer László Megújult a faluház Vargán Több mint ötven év után kalákában állították helyre a helybeliek Tájékoztató előadás a gépkörökről Mágocson Segítség a gazdálkodásban A földtulajdon átalakulását követően számtalan egyéni és más szervezeti formában tör­ténő próbálkozás mellett a ’90-es évek elején bajor és osztrák mintára hazánkban is megkezdődött a gépkörök szervezése. A cél, az egyéni gazdálkodók tulajdonában lévő gépek jobb kihasználása, a hatékonyabb munkavégzés elősegítése volt a gazdasági környezet figyelembe vételé­vel. Az első gépkör 1993-ban Tolnán alakult meg. A moz­galomnak új lendületet az ősszel kapott bajorországi pénzügyi támogatás adott. A Földművelésügyi Miniszté­rium is kidolgozta javaslatát a gépköri mozgalom fejleszté­sére. Baranyában a megyei te­rületi agrárkamara a gazda­jegyzőkön keresztül tájékoz­tatja a termelőket a gépkörök előnyeiről és hátrányairól. A Hegyhát térségében első alka­lommal október 30-án délután négy órakor Mágocson a Mű­velődési Házban hangzik el ebben a témában előadás, amelyen szó lesz a meglévő gépek jobb kihasználásának lehetőségeiről is. Nyílt nap a szakközépiskolában Nyolcadikosok és szüleik az órákon Emléktábla avatás Felsőegerszegen november 2- én az I. és a II. világháborúban elesettek emlékére emléktáblát avatnak. Az ünnepség kereté­ben szabadtéri misét tart Son- ner Ádám esperes, avató beszé­det mond Papp Magdolna pol­gármester. Összefogás a temetőért Ravasz Csaba plébános kez­deményezésére október 19-én a vásárosdombóiak kitisztították a temetőt. A falu lakói Halottak Napja előtt rendszeresen kiga­zolják a sírok környékét és le­kaszálják a füvet. Ugyancsak évek óta gondoskodnak el­hunytjaikról a margitmajori szociális otthon dolgozói is, akik az ünnep előtt Sásdon és Vásárosdombón több mint 200 sírhelyet tesznek rendbe. Tanári koncert a templomban A helyi Általános Iskola és Ze­neiskola tanári kara hangver­senyt adott tegnap a vásáros- dombói templomban a zeneis­kola fennállása óta első alka­lommal. A koncerten fellépett Benko Irén, Cseke Gábor, Elek Péter, Elekné Nagy Andrea, Lakatos Judit, Primosics Csaba és Szalai Klári. Készenlét, ügyelet Október 29-én dr. Bánfi Zoltán Sásd, Akácfa u. 2. szám alatti új rendelőjében, október 30-tól november 1-ig dr. Várnai Jó­zsef háziorvos tart készenléti ügyeletet saját rendelőjében. Október 23-án és a hét végén az ügyeletet szombat reggel 7 órá­tól hétfőn reggel 7 óráig a Me­dicina Bt. látja el Sásdon az Akácfa u. 2. szám alatti rende­lőben. Az oldalt összeállította: Szalai Kornélia / Vargán megújult a faluház. Az 1941/42-ben épült, jó elrende­zésű épületben a hajdan 350- 400 lelkes település osztatlan elemi iskolája működött, amit a ’70-es évek elején a körzetesí­tés miatt szüntettek meg.- 1941 óta nem volt felújítva az épület - mondja Pál Sándor polgármester. - Amikor az ön- kormányzat megkapta, elhatá­Az Alsómocsoládiak Baráti Köre és a település önkor­mányzata a községről készülő falumonográfia hamadik köte­teként jövő év nyarán szeretné megjelentetni Pesti János: Al- sómocsoládi beszélgetések című könyvét. A szerző 1964-ben csaknem húsz adatközlővel készített magnófevételt a helyi népszo­Főként munkanélkülieknek szervezi a Pécsi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ az európai üzleti asz- szisztenseket képző tanfolya­mát, amelyet Pécsen kívül a megyében egyedül Sásdon indí­tanak, először 1997. január el­sejétől a helyi önkormányzat támogatásával és a sásdi műve­lődési központ és könyvtár köz­reműködésével. Az egyéves tanfolyam ideje alatt számító- gépes ismeretek mellett, gép­írást, idegen nyelvet, közgazda­roztuk, hogy helyre állítjuk. A munkákat teljesen saját erőből végeztük el. A szakipari részt közhasznú munkások csinálták meg, a többit pedig kalákában a település lakói. Mint a polgármester el­mondta, maga is annak idején ebbe az iskolába járt. Innen is kikerültek egyetemet, főiskolát végzett emberek, mert a falusi kásokról, hagyományokról, a falu történetének főbb esemé­nyeiről, s a régi hagyományos, paraszti gazdálkodásról. A mintegy 200 oldalas könyvben kiejtés szerinti írásmóddal teszi közzé, az immár muzeális ér­tékű fevételeket. A függelékben a különleges hangzásású, ám lassan feledésbe merülő mocso- ládi táj szavak kapnak helyet. A sági- és jogi alapismereteket sa­játítanak el a résztvevők. A jelentkezés érettségihez kötött, s a felvételi során egy logikai tesztet kell megoldani. A résztvevők képzési támoga­tást igényelhetnek az illetékes munkaügyi kirendeltségtől, amennyiben összeáll a 14-16 fős csoport, és a tanfolyam kedvező elbírálásban részesül. A tanítás színvonalát a nagy­részt egyetemi tanárokból álló előadók biztosítják. A tanfo­lyam sikeres elvégzését köve­tanítók elsajátíttatták velük az alapokat. Vargáról jelenleg 30 gyerek jár Sásdra iskolába, akik szintén szívesen tanulnának helyben. Ä megszépült faluház sok funkciót lát el. Az egykori osz­tályból kultúrterem, a tanítói lakásból vegyesbolt, a tornate­remből és a szertárból orvosi rendelő lett. lejegyzett szövegek különös ér­téke abban rejlik, hogy fontos adatokkal segítik a helyi nyelv­járás jobb megismerését, s egy­ben a helytörténet forrásanya­gául is szolgálnak, hiszen segít­ségükkel rekonstruálható a hat­vanas években Alsómocsolá- don élt emberek gondolkodás- módja, szokásai, hagyományvi­lága. tőén a hallgatók általános tit­kári munkakört tölthetnek be, és kisebb gazdasági vállalkozá­sok egyszemélyes ügyviteli munkatársaiként tevékenyked­hetnek. A munkanélküliek számára különösen előnyös ez a tanfo­lyam, mert a PRMMK által in­dított képzési formák közül az elhelyezkedési arány itt a leg­magasabb, továbbá a tanulással töltött egy év munkaviszony­nak számít, amelyre kereset- pótló juttatás járhat. Lelovics Sásdon az Alternatív Vendég­látóipari Szakközépiskola no­vember 6-án nyílt napot tart, hogy megismertessék az ér­deklődőket az új továbbtanu­lási lehetőséggel. A tanítási órákon az intézmény diákjai mellett a pálya iránt vonzal­mat érző nyolcadikosok és szüleik is részt vehetnek. Megnézhetik, miről tanulnak a szakközépiskolások. Sásdon a helyi Művelődési Központ és Könyvtár előtt látható Végh Sándor fafaragó által készített kopjafacsoport állít emléket a negyven évvel ezelőtti eseményeknek, az 56- os forradalomnak és szabad­ságharcnak.- Sajnos nagyon kevés fia­tal jött el az ünnepségre - mondja Jobst Valér, aki maga is részt vett az ’56-os esemé­nyekben. - A fiatalok szinte semmit nem tudnak ’56-ról, a történelem könyvekben is alig esik róla szó. Jobst Valér Ludovikát vég­Az intézmény vezetője Pin­tér Emőné reggel kilenc órá­tól fogadja a hozzátartozókat, s ad tájékoztatást az iskolát működtető alapítvány tevé­kenységéről, a hozzájárulás összegéről, a felvételi rendjé­ről, valamint arról, hogy azok a gyerekek, akiknek szülei a vendéglátásban tevékenyked­nek, sikeres felvételi esetén előnyt élveznek. zett, katonatiszt volt, majd 1948-ban leszerelték, tartalé­kos állományba került. Az ’56-os eseményeknek aktív részese volt Pécsett, mint munkástanácselnök. Később ezért börtönbe zárták. Nem­rég visszakapta rangját, s ’56- os tevékenységét is több ki­tüntetéssel ismerték el.- Voltam gazdálkodó és gépkocsivezető. A komlói Carbontól mentem nyugdíjba, ahol termelési főosztályveze­tőként dolgoztam. Ott megbe­csültek, mert szükségük volt a munkámra. Alsómocsoládi beszélgetések Lassan feledésbe merülő' tájszavak is helyet kapnak benne Üj képesítés: európai üzleti asszisztens Januárban indul a tanfolyam Sásdon A mívesen faragott kopjafa csoport fotó: laufer László Az emlékezés kopjafái A fa tetszésünk szerűit alakítható Hörnyéken az Afész telephelyén alakították ki műhelyüket Az asztalos műhelyben min­dent belep a fűrészpor. Megál­lás nélkül mennek a gépek. Az egyiken egy szekrénysor olda­lait vágják méretre, míg a má­sikon a külső élek gömbölyí- tése folyik.- Mindig szerettem farig­csálni - mondja Dömse Gábor. - Édesapám parkettás, szinte mindig a fa közelében éltünk a testvéremmel. A szakmát is tőle lestük el. Az öcsém ugyan me­zőgazdasági gépszerelőnek ta­nult, de nem tudott elhelyez­kedni, így került ő is a családi vállalkozásba. Most már egész jól belejött. Egyedi megrendelésre készí­tenek szekrénysorokat, kony­haszekrényeket, kisbútorokat, de ha kell parkettáznak és lam­bériáznak is. Dömse Gábor ele­inte egyedül dolgozott, de egyre több lett a megrendelés, s kinőtte az otthoni műhelyt, ezért megalakították családi vállalkozásukat. Egy éve meg­vásárolták a Hegyháti Áfész hömyéki telepét. Lassan befe­jeződik az épület felújítása, mi­közben folyamatosan készültek a bútorok.- A másik nagy álmunk, egy bemutató-terem Sásd központ­jában - folytatja Dömse Gábor. - A bútorainkat magunk ter­vezzük a megrendelő kívánsá­gai alapján. Jó érzés, hogy most már elfogadják az én javaslata­imat is. Jelenleg négyen dolgoznak a vállalkozásban, de szeretnének még egy valakit alkalmazni, ezért a Foglalkoztatási Alapra a Munkaügyi Központhoz be is adták a pályázatukat.- Még soha nem hirdettünk - folytatja Dömse Gábor. - Ele­inte édesapámon keresztül ér­keztek a megrendelések, ké­sőbb a munkánk hozta az újabb és újabb kuncsaftokat. A nyá­ron a gödrei iskolában a Soros- Alapítvány támogatásával in­dult első osztály bútorait készí­tettük el, előtte meg az óvodá­nak csináltunk polcokat, szek­rényeket, székeket. Dömse Gábor tervei között szerepel, hogy mestervizsgát tesz. Vallja, hogy amíg valamit elkészít, addig is szinte folya­matosan tanul, újabb és újabb fogásokra jön rá, hiszen a fa tetszésünk szerint alakítható. A fiatal mester, Dömse Gábor (jobbról) is rendszeresen részt vállal a munkából fotó: laufer * I

Next

/
Oldalképek
Tartalom