Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)

1996-10-27 / 293. szám

1996. október 27., vasárnap Magyarország - Déi-dunántúi Dunántúli napló 3 Közpénzek a pártkasszákban Jövőre mintegy másfél milliárd forint vándorol a különböző pártok kasszáiba a költségve­tésből - azaz közpénzekből. Az ábrán látható adatok még nem véglegesek ugyan, s kétséges az is, hogy az MDF illetve az MDNP a szétválás után milyen arányban fog osztozkodni az összegen. Ma Magyarországon azok a pártok részesülhetnek költség- vetési támogatásban, melyek a két év előtti választásokon egy százaléknál jobb eredményt ér­tek el listán. K. Sz. Ö. Önkormányzatok kistérségi találkozója A Kaposvár-városkör- nyék kistérségi önkor­mányzatai tanácskoznak november 2-án 10 órai kezdettel Somogyjádon. Az új helyi gyógyszertár avatásával összekötött ta­lálkozóra várják Göncz Árpád köztársasági elnö­köt is. Kozma atya Pécsett, a Lenau-házban Kozma atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője a Páneurópai Unió rendezvényén ma délután 4 órakor Pécsett, a Lenau-házban előadást tart, amelyre mindenkit szeretettel várnak. Telefax-tárlat a Vaszary Képtárban Kaposváron, a Vaszary Képtárban november 3-án 15 órakor telefax-kiállítás nyílik „Ars Poetica” cím­mel a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság szervezésében. A november 13-ig látogat­ható kiállítást Bohár And­rás esztéta nyitja meg. Inkubátorház terve vállalkozó romáknak Szekszárd önkormányzata október 29-én 16 órai kez­dettel közgyűlést tart. A ta­nácskozás napirendjén többek közt javaslat hang­zik el katolikus iskola elhe­lyezésére és támogatási ké­relmet nyújtanak be Roma Kisebbségi Vállalkozói In- kubátorház létesítésére. Fonyód: napirenden az idegenforgalom Fonyódon október 31-én 14 órakor testületi ülést tartanak. A tanácskozás napirendjén is szerepel, s a jövő évi szezonkezdetre tanulságosak lehetnek az idegenforgalmi szezon ez évi tapasztalatai. Tárgyal­nak az újjászervezett vá­rosgazdálkodási és üze­meltetési iroda eredmé­nyes bemutatkozásáról, és összevonások révén ol­csóbbá, áttekinthetőbbé teszik az önkormányzati intézmények gazdálkodá­sát is. Jótékony célú koncert Szekszárdon A Tolna Megyei Katolikus Karitasz szekszárdi cso­portja jótékony célú hangversenyt rendez ok­tóber 29-én 20 órakor a Művészetek Házában. Az esten fellép a Szekszárdi Madrigál Kórus, Várszegi Ágnes zongorán, Schulz Ágnes fuvolán játszik, Ká- lóczi Andrea és Fenyvesi Ágnes verset mond. Pártok jövő évi költségvetési támogatásának tervezete (millió Ft) Reménytelen Unique-osok (Folytatás az 1■ oldalról) A rendőrség azzal passzolta vissza a labdát, hogy az ügy nem rájuk tartozik, polgári peres eljárás keretében kell ke­resniük az igazukat. Az ombudsmanhoz azért fordultak, mert szerintük hatósági mulasztás tör­tént. Dr. Polt Péter, az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosának általános helyettese vi­szont A VDN-hez is eljuttatott nyilatkozatában azt a megállapítást tette: „Mivel... a nyomozás megszüntetése törvényi indok alapján történt, ennek valószínűségét pedig az országgyűlési biz­tos nem vizsgálhatja, a nyomozás megszüntetése miatt alkotmányos visszásságot nem állapítottam meg.” Tehát elszállt az a remény is, hogy a jog­sértés megállapítása esetén a pórul jártak hozzá­juthatnak majd a befizetett előleghez. Az Unique-károsultak véd- és dacszövetségé­nek (mert ilyet is alapítottak a budapestiek) egyik vezető egyénisége, Szőke Péterné azonban még nem vesztett el minden reményt; azt mondja, el­mennek a végsőkig, hogy igazukat bebizonyít­sák. Most a bankok ellen indítanak támadást, állí­tásuk szerint ugyanis a vállalkozásnak nem volt bankgaranciája. A pénzük után valószínűleg már futhatnak a kárvallottak. A cég felszámolása után az eladott értékekből sem kaptak egy fillért sem, a különféle adók, felszámolási díjak kifizetése után semmi nem maradt a számlákon. B. G. Orvosi műhibák és hatalmi harc Megszaporodtak és növekvő tendenciát mutatnak az or­vosperek. Valóban vannak olyan esetek, amelyekben az orvos vét a szakmai szabá­lyok ellen, ám a keresetek na­gyobb része minden jogalapot nélkülöz - állítja dr. Martini Jenó', az ilyen ügyekkel fog­lalkozó egyik legismertebb fővárosi ügyvédi iroda veze­tője, aki korábban orvosként dolgozott. A növekvő számokat egy­részt kétségtelenül a betegjo­gok védelme, másrészt vi­szont az magyarázza, hogy ezt a területet sem kímélte a piacosodás.- Ha az ország térképén zászlókkal jelölnénk azokat a helyeket, ahol orvosperek in­dultak, akkor lennének na­gyon sűrűn zászlózott terüle­tek és fehér foltok - tette hozzá a szakember. Ez utóbbi megjegyzése nyilván összefügg azzal, hogy az elmúlt években ügyvédi irodák, gazdasági orvosszak­értői társaságok szakosodtak erre a speciális területre. Akadtak köztük olyanok is, akik hirdetésben tudatták: ki­fejezetten orvosiműhiba-pe- reket vállalnak. A perek egy részének nem is a műhiba, hanem a kollégák közötti etikátlan magatartás, hatalmi harc a tárgya, amely összefügg az egészségügy át­szervezésével.- Konkrét eset: szakmai vétség miatt feljelentettek egy orvost, aki éppen akkor egy külföldi állás-meghívást ka­pott. Amíg tisztázódott körü­lötte minden, eltelt háromne­gyed év, a külföldi állást már betöltötték mással. Vagy a másik példa, ami már a jövőt vetíti elénk: Az egyik kórház­nak nem volt olyan készüléke, amellyel mérni tudták volna, hogy megszűnt-e az altatóban lévő izomlazító hatása, kivibe - tik-e a beteget az őrzőből. Megvizsgálták, úgy látták, hogy igen, de a beteg meg­halt. A feltételek hiánya tovább növelheti a feljelentések szá­mát, véli dr. Martini Jenő, de ezekben az esetekben az ön- kormányzatok és az egész­ségbiztosító felelősségének is meg kell jelennie a perek­ben. T. É. Rodin a pécsi vásárból? (Folytatás az 1. oldalról) Az ügyben négyen kerültek bí­róság elé. Franciaországban Stefano Bruno, akit azzal gya­núsítanak, hogy ő hozta át a szobrokat Magyarországra és adta át ismerősének, Győri Kiss Tamásnak. A Pécsi Városi Bí­róság előtt három vádlott áll: az apa, a fia és az apa ismerőse, aki szintén tudott a szobrokról. Mindhármukat különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntettével vádolják. Nos, a hét végén dr. Szirmai Róbert pécsi bíró kérdéseivel megkezdődött a per, mely során a vádlottak és néhány tanú meghallgatása történt meg. Az elsőrendű vádlott Győri Kiss Tamás élt jogával - hallgatott. A másodrendű vádlott Győri Kiss István elmondta, hogy fiá­tól némi adóssága rendezésére kapta a szobrokat, amelyek - remélte - megérnek legalább 700 000 forintot. Ő úgy tudja, hogy fia a pécsi vásárban vette a műalkotásokat, hogy hogyan, s miképp, e felől nem kérdezte a fiút. Igyekezett azonban meg­tudni a szobrok valós értékét, s ezért mutatta meg azokat a harmadrendű vádlottnak, Nagy Sándornak. Nagy Sándor be­csüs ismerőse - aki a tárgyalás­ról kimentette magát - jó minő­ségű másolatnak vélte a bronz­figurákat. Szerették volna más­nak is megmutatni, de a rendőr­ség közbelépett. Az elsőrendű vádlottat - aki a közel egy évi előzetes fogva tartásból éppen most, bírói dön­téssel szabadult - korábban megkerestem a börtönben. A nyilatkozattól elzárkózott. Az első tárgyalási napon, már sza­badlábon viszont már annyit mondott: Ártatlan vagyok. A történethez még annyi hozzátartozik, hogy a nyomo­zóknak mindmáig nem sikerült kideríteni, hogy ki vagy kik tör­tek be Poitiers múzeumába? A per januárban folytatódik Kozma Ferenc Japánok a Balatonért Japán szakértő csoport érke­zik a Balatonhoz két hónap múlva. Alapos kutató, elemző munkával felmérik a környe­zet állapotát és tanácsokat is adnak a megoldás mikéntjére. A szakértői csoport tevékeny­ségét a japán állam finanszí­rozza. Ezt jelentette be szom­baton Csopakon a Balaton Jövőjéért Alapítvány fórumán Toyojiro Soejima, Japán Bu­dapesti Nagykövetségének képviseletében. A csopaki tanácskozáson Balaton-parti polgármesterek, országgyűlési képviselők, idegenforgalmi és környezet­védelmi szakemberek vettek részt. Számos kritikával illet­ték az előző és a mostani kormányt is, mivel nem segí­tett és ma sem segít eleget a tó- és környékének rendbeté­telében. Kerényi László, Balaton­almádi polgármestere a jelen­legi koalíción kéri számon, hogy ígérete ellenére nem tette áfa-mentessé az önkor­mányzati beruházásokat, fő­ként pedig a csatornaépítést, így egyre elérhetetlenebb a kisebb települések számára ez a létfontosságú környezetvé­delmi beruházás. (MTI) Cápák a görög tengerparton A nyáron oly zajos bárok, éttermek és szóra­kozóhelyek mára elhalkultak, a tengerpart üres, a turisták által a homokban felejtett kó- lásdobozokon és strandpapucsokon kívül már nem sok mindent tartogatnak a népszerű gö­rög üdülőhelyek a kikapcsolódni vágyóknak. Ezen a héten hivatalosan is véget ért a hat hó­napos turistaszezon. Görögország északi részének kedvelt üdü­lőparadicsoma a Chalkidiki-félsziget, amely valaha Hellász éléskamrájaként szolgált. Úgy tíz évvel ezelőtt kezdték el létrehozni azokat a mesterséges tengerparti apartman-falvakat, melyek az utóbbi években már a környéken élők nagy részének megélhetését adták. Korfu után ez a legkedveltebb magyar nyaraló-cél­pont, ahol világnyelv a magyar, a forint pedig keményvaluta. Repülőn kb. 2 és fél, buszon közel 20 órát kell utaznunk ahhoz, hogy végre kedvesek és udvariasak legyenek velünk az étteremben vagy a boltokban. A buszos utazás nem várt izgalmakat is tar­togat a kíváncsi magyarnak. Hiszen ha jól odafigyelünk a határátlépéseknél, el-elcsíp- hetjük azokat a „felejthetetlen” pillanatokat, amikor egy makedón vagy szerb határőr ép­pen „leszedi” a buszt pár doboz sörrel, kólá­val, egy karton cigivel vagy éppen 20-30 márkával. Az élelmes makedón fináncnak nem kell ám akármilyen Marlboro, csak olyan, melyet a senki földjén lévő egyik duty­free shopban 18 márkáért vásárolnak. A ciga­retta egyébként „bevetésre készen”, bezacs- kózva lapul a pult alatt. Innen már nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a finánc esténként be- battyog a vámmentes boltba, és az eladó szí­vélyesen visszavásárolja tőle a tucatnyi kar­ton cigarettát - mondjuk 10 márkáért karton­ját. A „vámot” egyébiránt nem kötelező kifi­zetni, ez esetben több óráig is elhúzódhat a veszteglés. A makedón határon még egy kis tisztálkodási lehetőség - amely ezt „a rendkí­vül tiszta országot hivatott védeni a járvá­nyoktól” - is váija az ide érkezőket; a fertőt­lenítés egy kilyukasztott műanyagkanna és víz segítségével folyik (vagy inkább csöpög). Ezen tortúra elkerülése mind plusz sörökbe, márkákba vagy cigikbe kerül. A közkedvelt görög félsziget gyors meg­gazdagodást ígér a rafináltabb vállalkozók­nak, akik alaptőkéjükből 5-10 apartmant, egy információs-, utazási- és pénzváltó-irodát nyírnak, esetleg szupermarketet vagy köl­csönzőt, éttermet, bárt. És szinte monopoli­zálnak egy-egy települést. Az ő tudtuk nélkül semmi sem történhet, mindenbe beleszólnak, mindenen rajta van a hasznuk. Amin nincs, azt előbb-utóbb valami­lyen indokkal eltapossák. A fakultatív utazá­sok, vacsoraestek szervezése is hozzájuk tar­tozik - természetesen a normálisnál jóval ma­gasabb áron kínálják ezeket. A többi étterem és szállodatulajdonos pedig inkább nem csi­nál botrányt, hiszen így is, úgy is jól megy az üzlet a szezon alatt. Persze azért az utószezon üresebb estéin parázs viták zajlanak, melyek során nem ritka, hogy maffiaként emlegetik a görög tengerpart cápáit. A turisták legfeljebb elvétve éreznek valamit a háttérben zajló tör­ténésekből. Nekik marad a mazsolabor, a garnélarák, no meg a fürdőzés a tengerben - ahol biztosan nincsenek cápák. R. Z. Műveseállomás létesül Baján A bajai városi kórház ha­tókörébe 120 ezer ember egészségének gondozása tartozik. Legalább két évtizede, hogy felmerült egy műveseállomás léte­sítésének gondolata, a kivitelezés azonban va­lamin mindig elakadt. Most jó hírt közölhetünk a Baján és környékén élő betegekkel: a városi képviselő-testület hatá­rozott az állomás létesí­téséről, és értékelte a be­érkezett pályázatokat. Végül a Hospa-Diamed nevű orvosi műszer- és gyógyszerkereskedelmi kft. javára döntött. A fő­városi cég vállalta, hogy a műveseállomás telepí­téséhez való telket a ki­írt, legkevesebb 3,5 mil­lió forint helyett 10 mil­lió forintért megvásá­rolja. Sőt azt is, hogy ha idővel valamilyen okból a tevékenységét meg­szüntetné, akkor a telket és a felépítményt a vá­rosnak térítésmentesen visszaszármaztatja. A bajai műveseállo- másra hét dializáló gépet telepítenek, az évi keze­lések számát 5 ezerre tervezik. Ez - a tapaszta­lat szerint - elegendő a betegek ellátására. Gál Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom