Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)

1996-10-26 / 292. szám

1996. október 26., szombat Hazai Körkép Dhnántúli Napló 11 Valódi rendszerválságát éli a gazdaság Tocsik-ügy: ügyészi nem? A feketegazdaság volt az egyik fő témája a Büntetőjo­gászok klubja tegnapi buda­pesti összejövetelének, ame­lyen a szakértők fontos elve­ket fogalmaztak meg. Az ügyészség arra továbbra sem lesz hajlandó - hangsú­lyozta Tóth Mihály, a Fővárosi Főügyészség vezető ügyésze hogy egy-egy éppen napiren­den lévő ügy kapcsán önkénye­sen átalakítsa a törvényi tényál­lást, és üzleti vagy egyeztető tárgyalások folytatása, szerző­dések előkészítése miatt emel­jen vádat, és zugírászat elköve­tését rója fel. Ugyancsak lehe­tetlen, hogy az adóhatóság megtévesztésének gyanúja he­lyett az adó kései fizetése vagy akár elmulasztása legyen adó­csalás címén a vád alapja. Len­gyel László, a Pénzügykutató Rt. vezetője azt hangoztatta: a hazai gazdasági élet jelenlegi helyzetét valódi rendszervál­ságnak tekinti, és nem csak egy-egy botrányos ügynek. Vé­leménye szerint a tömegesen születő törvények vagy nincse­nek összefüggésben egymással, vagy ellentmondanak egymás­nak. Nehezményezte az ismert közgazdász, hogy olyan alap­vető törvények, mint a kon­cessziós, a közbeszerzési, a privatizációs törvény mintegy ötéves késéssel születtek meg. Kutrucz Katalin egyetemi ok­tató, az MDNP országgyűlési képviselője úgy vélte, a nagy gazdasági bűncselekményeknél szigorítani kell a büntetéseket. Latorcaitól választ vár bizonyos kérdésekre a KDNP Mécs Imre is tiltakozott A közélet friss történéseihez kapcsolódó vélemények mel­lett a pártok közötti, illetve párton belüli csatározások je­lei rajzolódtak ki egyebek kö­zött a politikusok tegnapi megnyilatkozásaiban. Az SZDSZ 1956-os veteránjai a leghatározottabban visszautasí­tották a Fidesz elnökének a Bat­thyány Alapítvány ’56-os kon­ferenciáján elmondott beszédét, és követelték, kövesse meg őket, valamint az SZDSZ-t. Az ’56-os cselekedeteiért halálra ítélt Mécs Imre és harcostársai megdöbbenésüket fejezték ki amiatt, hogy Orbán Viktor kije­lentette: a jelenlegi koalíciós pártok ideológiájának közös alapjai a forradalmat követő kádári megtorlás idejére nyúl­nak vissza. Az FKGP bejelentette: nem ért egyet a privatizáció felfüg­gesztésével, de szükségesnek tartja a magánosítás folyamatá­nak jelentős módosítását. A költségeket például azzal is csökkentené, hogy a sikerdíja­kat kikapcsolják a folyamatból. Az MDF a vagyonbevallási kötelezettség kiterjesztése mel­lett tette le a garast. Azt sze­retné, ha azok a kormányzati vezetők is „állapotleltárt” állí­tanának össze, akik nem tagjai a törvényhozásnak. A KDNP-ben azt fontolgat­ják, hogy megvizsgálják: mi­lyen viszonyban áll a pártelnöki posztra jelölt Latorcai János az APV Rt. menesztett vezérigaz­gatójával, Kocsis Istvánnal. Nem akaiják ugyanis, hogy bármilyen árnyék vetődjék a párt politikusaira. Biciklis fesztivál. Százak pattantak tegnap nyeregbe Budapesten, köztük Baja Ferenc környezetvédelmi és terü­letvédelmi miniszter, hogy a Flősök tere és a Parlament kö­zött kétkerekű tüntetésen szorgalmazzák újabb kerékpár­utak építését. 2000-ig legkevesebb további 1000 küométer aszfaltcsíkra lenne szükség. fotó: feb/kallus györgy Növelni kívánják a szociális támogatások keretét Több pénz munkahelyteremtésre Hazánkban a szociális költségek magasabbak, mint ameny- nyit jelenlegi fejlettségi szintünkön megengedhetnénk. Ezt megerősíti egy közelmúltban elkészült OECD-tanulmány, amelynek megállapításait most hozták nyilvánosságra. A jelenlegi helyzet aligha tart­ható sokáig, ezért fontos, hogy a kormányzat mielőbb megta­lálja az egyensúlyt a korláto­zott anyagi források, valamint a hátrányos helyzetű csopor­tok igényei között. így foglalták össze a követ­keztetések lényegét a Gazda­sági Együttműködési és Fej­lesztési Szervezet szakértői, valamint a népjóléti és mun­kaügyi tárca vezető politiku­sai. Az egyensúly megterem­téséhez - mint John Martin fő­igazgató hangsúlyozta - elke­rülhetetlenek népszerűtlen in­tézkedések, azonkívül mint vi­lágszerte, nekünk is hosszú tá­von kell számolnunk a mun­kanélküliséggel. Ez utóbbit csak úgy lehet „kezelni”, ha a munkaügyi rendszer az állástalanokat nem a segélyezésből történő vege­tálásra, hanem új munkahely keresésére, képzésre, átkép­zésre sarkallja. Ehhez kapcsolódva Pulay Gyula munkaügyi államtitkár elmondta: tárcája az idei 17- 18 milliárd forint helyett jö­vőre 23-23,5 milliárdot szán a munkanélküliek átképzésére, új munkahelyek teremtésére. Kökény Mihály népjóléti ál­lamtitkár arról szólt, hogy 1997-ben 50 százalékkal, az idei 15-ről 22-23 milliárd fo­rintra növelik a szociális tá­mogatások keretét, (cs.benkő) Csendes ebéd közben csendes beszélgetés Teller Edével Nem az atom, az ember a veszélyes Déli 12 óra volt, a kormány Béla király úti vendégházába fi­zikusok, újságírók voltak hivatalosak ebédre - Teller Edével, a világhírű magyar tudóssal. Zellerkrémleves csészében.- Tudják, én megtanultam, hogy az atomerőművek biz­tonsága nem a tudományon, nem is a tervezőkön, hanem az ott dolgozó embereken múlik. Nyáron sokat beszéltek a paksi üzemzavarról, a rend­szerbe került fémforgácsról. Az is hiba volt, amiből okulni lehetett, s a hiba mögött a mu­lasztást is sikerült kideríteni. Ez a biztonság igazi titka. Rántott gombabomba rizzsel.- Sokat beszéltek annak idején a csernobili robbanást követő sugárzásról, pedig az Magyarországon az átlagos röntgenvizsgálat dózisát sem érte el. De egyetlen újságcik­ket sem olvastam arról, meny­nyivel nőtt a sugárzás a tavalyi kemény tél, a sok fűtés miatt. Arról sem, hogy a dunántúli szénerőművek pernyéje mi­lyen radioaktív, pedig ha va­laki összevetné annak értékét a Paks környékén mérhetővel, nagyon elcsodálkozna! Natúr sertéssült burgonyával.- Van egy ötletem: száz mé­ter mélyre kell atomreaktort telepíteni, laza talajba, ahol nem rongálhatja meg semmi­lyen földmozgás. Elméletileg nem kizárt olyan nukleáris fo­lyamat, amely 30 éven át ön­magát szabályozva sok mil­liárd watt energiát termel. S aztán kihuny, a biztonságos mélybe zárva. így az emberi tévedés is megelőzhető. Gyümölcssaláta pohárban.- Miért félünk ma jobban a felfedezésektől, mint 50 éve? Talán az atombomba miatt. De inkább azért, mert bonyolul­tabb folyamatokat kellene megértenie a hétköznap embe­rének, mint régebben. Amit nem értünk, attól félünk. S mivel félünk, nem merünk to­vábblépni. Pedig nem a tudás, hanem a tudatlanság árt az emberiségnek. Somfai Péter A kitüntetések koreográfiája Pofosz: Nem érdekes, hogy mit mondanak Potyka bácsiról Kínos meglepetést keltett, hogy az október 23-án kitüntetet­tek között ott volt Porubszky István, alias Potyka bácsi, akit sokan a bőrfejűek egyik fő istápolójának tartanak. A feltéte­lezések szerint az elismerésre javasoltak sorában nevén át­siklottak az illetékesek, így kerülhetett mellére a Köztársa­ság Kiskeresztje. Milyen eljárási rend előzi meg a kitüntetések odaítélését? - kérdeztük az ügy kapcsán e sa­játos terület szakembereit. Elmondták, hogy állami elis­merésre bármely társadalmi, politikai, illetve művészeti szervezet, sőt magánszemély is tehet javaslatot, amit az ille­tékes minisztérium bírál el. Az úgynevezett kitüntetési bizottság - amelyben a tárcák képviselői foglalnak helyet - döntése után a miniszterelnök küldi tovább a javaslatot a köztársasági elnöknek. Az indítványnak tartalmaz­nia kell a felterjesztett mun­kásságának azon pontjait, amelyek indokolják az elisme­rést, legyen szó művészeti, il­letve tudományos teljesít­ményről, vagy szolgálat ellá­tásáról. Kizáró tényező a büntetett előélet, továbbá az, hogy az il­lető öt éven belül már része­sült állami elismerésben. Kitüntetés csak akkor von­ható vissza, ha az érintett az átadás után érdemtelenné vált rá, például büntetőeljárás in­dult ellene. Érvénytelen az el­ismerés, ha az indoklásként csatolt okmányok hamisak. Baji József, a Pofosz ügyve­zetője elmondta, hogy részük­ről az öttagú elnökség tár­gyalta meg, s továbbította a személyi javaslatokat.-Szövetségünk pártok fö­lött áll, tehát a konkrét esetben sem érdekelt bennünket, hogy kik, mit mondanak Potyka bá­csiról - tette hozzá az ügyve­zető. Lehet, hogy aki szerin­tünk baloldali, mások szemé­ben jobbos, vagy fordítva. Potyka bőrfejűeket istápol? No és? Az ő „fiai” inkább ka­tonás összetartásukról, nem pedig balhéikról közismertek. Porubszky István annak ide­jén derekasan helytállt Kispes­ten - tejet, élelmet hordott az egyik óvodába, s a harcokban is részt vett, súlyosan megsé­rült. Minderről dokumentu­mokat is hozott, amit csatol­tunk a felterjesztéshez. Sz. I.-T. M. Vitás fórum. Tegnap plenáris ülést tartott az Érdekegyeztető Tanács. A szociális partnerek felrótták a kormánynak, hogy átfogó koncepció nélkül teszi meg az államháztartási reform egyes lépéseit. A munkaadók a társadalombiztosítási törvény módosítására kidolgozott el­képzeléseket is élesen bírálták, mert véleményük szerint 85 milliárd forint többletkiadást je­lentenek a legális gazdaságnak. Tisztújítás előtt. Megkezdő­dött a Magyarok Világszövet­ségének háromnapos tisztújító közgyűlése. A plenáris ülést Sütő András tiszteletbeli elnök nyitotta meg, majd az „íratlan törvény és illendőség szerint” lemondott tisztéről. A szervezet helyzetét bemutató beszámolót Csoóri Sándor elnök terjesz­tette elő. Nagyüzem a t. Házban. A jövő héten négy napon át, ösz- szesen több mint 46 órát ülése­zik a törvényhozás. Csak ezzel a rendkívül feszített tempóval van remény arra, hogy a képvi­selők november 15-ig az adó­törvényeket, december 16-ig pedig a jövő évi költségvetést is elfogadhassák. Az MDF hozzá­járult ahhoz, hogy a jövő hétre tervezett politikai vitanapot két héttel későbbre halasszák. Kevés vigasz. Együttes ülést tartott pénteken a Magyar Népművelők Egyesületének 13. vándorgyűlése és az Or­szággyűlés kulturális bizott­sága. A tanácskozáson főként a kultúra sanyarú helyzetéről esett szó. A közművelődésről készülő törvény legújabb válto­zata is kompromisszumok so­rozatát tartalmazza. Újabb búcsú. Schamschula György közös megegyezéssel kilépett az FKGP-hez közel álló Nemzeti Szövetség Ma­gyarországért egyesületből is, amelynek egyik alapítója és el­nökségi tagja volt. Az Antall- kormány volt miniszterét az FKGP frakciója néhány napja zárta ki soraiból. Szűkös a keret. A Magyar Rádió Rt. a jelenlegi feltételek mellett 1997 júliusáig tud mű­sort sugározni, mert a jövő évi működéséhez szükséges ösz- szegnek csak a 60 százalékára van elegendő forrása - nyilat­kozta Juhász Judit, az MR Rt. alelnöke. Kiszorítósdi? A Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája úgy véli, hogy egyes or­szágos szakszervezeti szövet­ségek ki akarják szorítani az érdekegyeztetés fórumairól a náluk kisebb konföderációkat. Ráadásul a kiszorításra ítéltek nem fognak össze, hanem csu­pán saját vélt presztízsük meg­mentésén munkálkodnak. Vasárnap 60 perccel visszaforgatjuk az idő kerekét Az eltűnő óra nyomában Vasárnap a szokásosnál egy órával tovább alhatunk. Éjjel 3 órakor ugyanis visszaterelhetjük a mutatókat 2 órára, s ezzel véget ér a nyári időszámítás.- A téli-nyári óraátállítás ha­gyománya immár több mint két évtizedes múltra tekint vissza - mondja Vályi Huba igazságügyi óraszakértő. - E hét végétől az órák mutatói az eredeti „pon­tos” időt jelzik. Igazodnak ugyanis Európa legmegbízhatóbb órájához, a München közelében levő atomórához, amely mintegy ezer kilométeres hatókörzetbe sugározza időjelzéseit. A szu­perpontos szerkezet évezreden­ként egy másodpercet késik. A korszerű időmérők egyéb­ként már rádió-távvezérléssel működnek. Ezek naponta egy­szer elektronikus kapcsolatba lépnek az atomórával, s hozzá igazítják mutatóikat. Hazánk­ban a köztéri órák többsége távvezérléssel működik, így a téli időszámításra való áttérés nem okoz gondot. Problémák csupán azoknál a számítógépeknél adódhatnak, amelyeknek integrált áramkörei nem tudtak idejében alkalmaz­kodni az Európai Unió dönté­séhez. Ezek eredeti programja ugyanis az időkorrekció ha­gyományos dátumát jegyezte meg, vagyis már szeptember végén áttértek a téli időszámí­tásra. Hazánk két legnagyobb köz­területi kronométerének átiga­zítása sem okoz munka- többletet. A kecskeméti Nagytemplom 3 méter 15 centis, illetve a budapesti Bazilika 3 méter átmérőjű toronyórájának szintén az atomóra ad utasítást az át­állásra. A másfél méteres mutatókaMünchenmellől érkező parancsszóra men­nek vissza hatvan percet. A téli időszámítás több nemzetközi vonatot ma­gyar területen ér. A vasár­nap hajnali 2 óra tájban ér­kező szerelvények egy- egy órát a pályaudvaron várakoznak. így az Adria- tica, a Corona és a nagy­bányai gyors ideérkezőjá­ratai, továbbá a Balkán-, a Belgrád- és a Dacia-ex- pressz mindkét irányú sze­relvénye tart vasárnapra virradóra 1 órás kényszer- pihenőt. Szigeti Ildikó A Bazilika órája fotó: feb Csillagászati árat kér a Newcastle Vitray titkon reménykedik Vitray Tamás alig meri ki­mondani hangosan: még van remény arra, hogy a magyar focirajongók kedd este láthatják az MTV-n a Newcastle-Ferencváros UEFA-kupa mérkőzést. Az ugyanis csöppet sem ritka - mondja a televízió sport­osztályának vezetője -, hogy az utolsó pillanatban a jogdíj- tulajdonos a korábban vissza­utasított közvetítési ajánlatot elfogadja. A tárgyalások so­rán a szokásjog alapján köt­tetnek az üzletek. Égyetlen dolog működik általános alapelvként: a nagy világver­senyek közvetítésében a köz- szolgálati tévék elsőbbséget élveznek. Az ár alku eredménye: a jogtulajdonos általában a kí­vánt összeg kétszeresét kéri, a tévék pedig a felét kínálják annak, amit hajlandók fizetni. A kettő között aztán megálla­podnak. Az FTC a közvetítési jog eladásakor semmiben nem tért el a szokásoktól. Még azzal sem, hogy eladta a budapesti mérkőzés jogát egy cégnek. Az itthoni meccsért azonban az MTV-től korrekt árat kért. Arról már nem a klub tehet, hogy a cég a köz­vetítést eladta a BBC-nek. A Newcastle egyébként olyan árat diktált az angliai visszavágó közvetítéséért, amilyet a Magyar Televízió még soha, egyetlen sportese­ményért nem fizetett. sz. e.

Next

/
Oldalképek
Tartalom