Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)
1996-10-24 / 290. szám
1996. október 24., csütörtök VÁROSAINK DUnántúli Napló 9 Szigetvári körkép Ügyeletek Szigetváron október 24-én dr. Bognár Gyula, 25-én dr. Fehérvári Matild, 26-27-én dr. Halász László, 28-án dr. Ferencz Irén, 29-én dr. Bognár Gyula, 30-án dr. Fehérvári Matild orvosi, e héten a Boróka Patika, hétfőtől a Szigeti Patika gyógyszertári ügyeletét tart. Szavalóverseny Az Anyák Szövetsége Egyesület a „Szigetvár és Vidéke Alapítvány 1956” támogatásával rendezett hétfőn szavalóversenyt általános iskolásoknak Szigetváron, a Városi Könyvtárban. Kiss Dániel költő, zsűrielnök értékelése: 1. Hajdú Balázs (Mozsgó), 2. Németh Eszter (Szigetvár, Tinódi), 3. Kürthy Veronika (Szentlőrinc, Ifjúság úti iskola). Táncos találkozó Október 26-án, szombaton 11 órától a szigetvári Zrínyi Gimnázium tornatermében E, D, C és B kategóriában rendez országos klubközi táncversenyt a SZIGO Táncklub és a Társastáncosok Baráti Köre. Óvodai szakprogram A MOE Szigetvár és Térsége Területi Kör október 30-án, 9.30 órától Szentegáton, az óvodában rendez szakmai programot óvodapedagógusoknak. Téma: alternatív jellegek az óvodában, óvodák szakmai bemutatkozása, epochális életszervezés. Zenerajongók A szülők és a Tehetséges Tanulókért Alapítvány támogatásával a szigetvári Tinódi minden tanulója részt vesz a Filharmónia ifjúsági hangversenyein. Az oldalt összeállította: B. Murányi László Az ünnepség résztvevői, előtérben a kitüntetettek FOTÓK: löffler Gábor Szigetvár ’56-ra emlékezett A Zrínyi Filmszínházban nyilvános, ünnepi önkormányzati ülésen Mozsgai Péter polgármester (képünkön balra lent) tartott ünnepi beszédet, majd adott át kitüntetéseket. Zrínyi Emlékplakettet: Haramia Jánosné, Bruno Niedermeier, Eberhard Dotterer és Sík Endre', Oktatási és Közművelődési Díjat: dr. Zi- mányi Lászlóné és Gönczi Ferenc; Közszolgálati Díjat: Láng Jánosné és dr. Berta József (ő korábban közölte: a díjat nem hajlandó átvenni); Közegészségügyi és Szociális Díjat: dr. Nyári Erzsébet és posztumusz dr. Kövessi Krisztina; Ifjúsági és Sport Díjat: Szendrey Tibor, Módos János és Csík Jenő (aki a kitüntettek nevében köszönte meg az elismerést); Városfejlesztési Díjat: Bencsics István; tárgyjutalmat Nömös Dezső'kapott. Aláírták a Szigetvár-Slatina testvérvárosi diplomát. A műsort a Tinódi Általános Iskola Nagykórusa Her- genrőder Józsefié, a Tinódi Vegyeskar Schóber Tamás vezényletével, valamint a 2. számú Általános Iskola tanulói, a Zeneiskola növendékei és a Dudley Katalin vezette SZIGO Társastáncosok adták. Délután avatták a város ’56- os Emlékművét a Zrínyi téren. Vállalkozók tanácskozása A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) Szigetvári Városi Elnöksége november 5-én, kedden 18 órától hagyományteremtő kötetlen beszélgetésre várja Szigetvár és térsége kereskedőit, vendéglátással és szálláshely kiadásával foglalkozó vállalkozóit. A szigetvári Bérlők Házában (Deák Ferenc tér 16.) tartandó kötetlen beszélgetésen a kamarai elnökség várja a vállalkozók kereskedelemmel és az idegen- forgalommal, az annak fellendítésével kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, ugyanakkor cserébe felvilágosítással és hasznos tanácsokkal szolgálnak a résztvevőknek. Birkózó Zrínyi Kupa Október 20-án az ausztriai Grazban vettek részt a Szigetvári Birkózó SE sportolói a hat nemzet 117 serdülő korcsoportú versenyzőjének vetélkedésén, ahol Végh Richárd első, míg Bagoly Tamás harmadik helyezést ért el. Á Szigetvári Birkózó SE nemzetközi ifjúsági kötöttfogású birkózóversenyt rendez október 26-án, szombaton 10.30 órától a szigetvári Szent István Lakótelepi Általános Iskola tornatermében Slatina, a Zágrábi Lokomotiv és a szlovén Ljutomer ifjúsági kötöttfogású birkózóinak részvételével. Aranycsengő jótékonysági karácsony gyerekeknek Szigetvár befogadta, de képes-e megtartani a szobrászművészét? Vanyúr István műterem-álma A gimnáziumi rajzórán lelkesen dolgoznak tanítványai, s amikor egyenként a tanár úrhoz, Vanyúr István (Piru) szobrászművészhez viszik ki rajzaikat, tudják, nem kell ledorongo- lástól tartaniuk. A harmincöt éves rajztanár a munkák láttán örömmel dicsér és bántó él nélkül mondja, hogy legközelebb mire ügyeljen a tanítvány. Az óra után megnézem, a mester miként örökítette meg ceruzájával a nebulóinak házi feladatként kiadott témákat. Egytől- egyig mestermű.- Hogy jönne az ki, hogy elvárom, elmagyarázom, de magam nem teszem le diákjaim elé a jó megoldást? - kérdi. Ő aztán tudja, hogy egy jó tanár szárnyakat adhat. Harkányi kisiskolásként már aszfaltrajz versenyt nyert Vanyúr István, aki festő, kovács, asztalos szeretett volna lenni, mígnem nyolcadikos korában az igazgatónő ajánlotta: jelentkezzen a pécsi Művészeti Szakközépiskolába. Átjárt Siklósra Vida Dezső rajztanár és festőművész rajzszakkörére, hogy megismerje a szakmai alapokat. Fel is vették az ötvös szakra, Nádas Éva osztályába. A rajztanáruk, Farkas László beoltotta őket, el se tudták képzelni, hogy ne képzőművészek legyenek. A Képzőművészeti Főiskola szobrász szakára csak a harmadik nekifutásra vették fel. Addig udvaros segédmunkásként, bőrdíszművesként, táskavarróként dolgozott. A főiskolán Vígh Tamás szobrászművész volt a mestere (nemrég volt közös kiállítása tanítványaival a budapesti Vigadóban). A diploma megszerzését, 1986-ot követően elvégezte pályázattal a művészképzőt, s lett 1988-tól három éven át a Képcsarnok Szőnyi-ösztöndíjasa. Közben családi okok miatt Szigetvárra költözött. A tanács támogatta a letelepedését.- Végtére is mindegy, hol lakik az ember. Legyen véleménye a dolgokról, azt igyekezzen megvalósítani. Maga az ember, mint jelenség izgat, s valami kis irónia mindig van a munkáimban - közli mosolyogva. - Ha állatokat mintázok, akkor is emberről szólók a mozdulataik. De még mennyire! Például az akasztott ló kisplasztikája. A mozdulatokban ott a vonagló, idegeket, inakat reszkettető halálfélelem, az azt csak felerősítő kegyetlen csalódásként a szörnyű felismerés: a szeretett gazda tette ezt vele. Egyelőre még minden anyagot szeret: a kéznél lévő és szinte legolcsóbb fát, a viaszt, a bronzot, a követ, a rézlemezt. És a grafikát. Mondanivalója mindig akad, csak ideje, s főleg pénze legyen, hogy elképzelését valamilyen anyagban, esetleg ceruzával fehér papíron, igényesen, vanyúrosan valósítsa meg. Egyik idősebb mestere a csitrilány szobrát, annak nem hagyományos testhelyzetben álló, mégis rendkívül igényes, kifejező és aprólékos műgonddal kivitelezett megoldását látva barátilag mondta neki: „Pistám, te soha nem fogsz meggazdagodni. Aki ilyen fiatalon ennyire időt rablóan igényes, az képtelen a gyors pénzkeresést lehetővé tevő lekent munkára.” Erre a megállapításra azóta is méltán büszke lehetne. Meg az eddigi sok-sok köztéri szobrára és kiállítására. Meg a novemberben a siklósi Táncsics Mihály Gimnáziumban, decemberben a pécsi Nevelők Házában, és márciusban a Pécsi Kis Galériában Kovács Ferenc festőművésszel közösen rendezendő kiállítására. Büszkeség, de főként öröm tölti el, amint a város szélén lévő lerobbant, általa újjáépítendő parasztházban és annak gazdasági melléképületeiben kalauzol. Én lyukas tetőt, vakolathiányt, frissen felhúzott csupasz falat, oldalfalként, tetőá- csolatként szúette faanyagot, szanaszét építési törmeléket, anyag és szerszám halmokat, rengeteg rá váró pénz és időigényes munkát látok. Ő művészi álmodozással a számára egyelőre még igencsak hiányzó pénzen, többnyire a két keze munkájával átépített, mindenféle szobrász munkára és rajzolásra alkalmas külön-külön műhelyeket, műtermet lát az új funkciójában lassacskán életre kelő romokban.-Csak már készen lennék vele! Itt aztán kedvemre dolgozhatok majd! - ahogy kiszakad belőle ez az élete nagy álmaként megfogalmazott óhaj, (kívánság?) látni rajta, saját műtermével az eddigieknél is biztosabb lesz önmagában. A többit meg majd meglátjuk. Érdemes is lesz megnézni. Hangulatos termékcégér a bolt falán fotó: löffler Gábor Visszakapták a nagypapa államosított üzletét A vevőért, árkedvezménnyel is- Ezt a boltot még a nagyapám építette a tűtől a szögig, a zoknitól a kimért élelmiszerig mindent kínáló vegyesboltnak. Aztán jöttek az államosítok és közölték vele: egy szöget sem vihet magával, de azonnal távozzon - mondja a szigetvári Szabadság úti vegyesbolt 44 éves tulajdonos-üzemeltetője, Riedlmayer Károly.- Mi lett a nagyapjával?- Lelkileg összetört. Aztán ötvenöt évesen bejáró lett Pécsre, a Hamerlihez, ahol két év múlva már üzletvezető volt 16 emberrel. Onnan ment nyugdíjba. A bolt az áfészé lett. Kereskedő dinasztia az övék, és férfiágon csupa Károly (ő a negyedik). Édesapja a Baranyai Élelmiszerkereskedelmi Vállalat kis Szabadság úti boltjában kezdte, a sarki húsboltban folytatta, majd a nagy belvárosi csemegében volt üzletvezető. „Nyugdíjasként nekem segít, precízebb egy könyvelőnél” - említi büszkén. Az ugyancsak kereskedelmi végzettségű húsz éves fia - ahogy ő mondja: ötödik Károly - is egy évig a családi boltban dolgozott, de egy ideje hűtlenkedik. „Majd visz- szajön úgyis” - állítja a családfő. A saját boltjukban dolgozik a felesége (Gyöngyi), a lánya (Edina) és a veje (András) is.- Mikor kapták vissza a boltjukat?- Kilenc éve nyithattunk ismét. A régi zománcozott Modi- ano, Schmoll, Oetker, Zwack, Flóra, Ovomaltine, Franck termékcégérek, a régi kávédarálók és pörkölőserpenyők, cukorkás és lisztes dobozok, mérlegek azóta díszítik a kirakatomat, az utcafrontot és a boltbelsőt. Kicsinek bizonyult a helyiség, másfél éve bővítettük. A Bástya utcában is van egy kisebb élelmiszer boltunk. A kettőből, meg a biztonsági tartalékot jelentő két hold szőlő hozamából él meg a család. Vérbeli kereskedőként mindenféle kedvezményes akciót kitalál, hogy az egyre szegényedő vevőkör vásárolni tudjon, és lehetőleg ne pártoljon el a boltjaiktól.-Talpon maradni manapság csak így lehet - ismeri el Riedlmayer (negyedik) Károly. Hirdetésfelvétel Szigetváron Szigetvári Takarékszövetkezet szigetvári, dencsházai, ibafai, kétújfalui, mozsgói, nagydobszai, somogyapáti, szentlászlói és somogyhárságyi kirendeltségei * i * Fejlesztésre másfél millió A szigetvári 509. számú „Török Bálint” Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola 1,5 millió forintot nyert a Baranya Megyei Munkaügyi Központ pályázatán kereskedelmi szakmacsoport kabinet rendszerű oktatásához szükséges számítógéphez kapcsolódó vonalkódos pénztárgépek vásárlására. Hagyományteremtő szándékkal szervezi az első szigetvári Aranycsengő jótékonysági karácsonyt a gyerekeknek, de főként a rászorulóknak Koneth Ilona, Kollárné Horváth Gyöngyi tanár közreműködésével. A december 20-án 14 órakor a Zrínyi Filmszínházban rendezendő műsorhoz, de főleg az ajándékozáshoz keresik az ügyet támogató szponzorokat.
