Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)
1996-10-24 / 290. szám
6 PUnántúli Napló Kistermelők 1996. október 24., csütörtök Őszi növényvédelmi munkák a kiskertekben A beteg növényi maradványokat ne komposztáljuk A kiskertekben zöldségtermesztésre használt területet még az ásás előtt meg kell tisztítani a növényi maradványoktól fotó: löffler Gábor Zöldből pirosba Meglepően nagy az érdeklődés újabban a blokk formájú, zöldből pirosba, illetve zöldből sárgába érő paprikafajták iránt - derül ki a De Ruiter Seeds Vetőmagtermelő Kft. legutóbbi hírleveléből. Ebből a fajtatípusból rendkívül nagy a választék, jóllehet a kecskeméti cég katalógusában csak a Spartacus, Delgado és a Samanta Maribei szerepel. A közeljövőben szinte elkerülhetetlenül számíthatnunk e fajtatípus iránti élénk keresletre. Valószínűleg a nagyobb áruházi láncok érdeklődnek majd először. A zöldségtermesztők kézikönyve Hatszázkilencven oldalon, 150 ábrával megjelent A zöldségtermesztők kézikönyve. Az általános részben olvashatunk a zöldségfélék talajigényéről, a trágyázásról, az öntözésről, a vetésforgóról, a zöldségnövények szaporításáról, a termesztő létesítményekről, az ápolási munkákról, a betakarításról, a tárolásról. A második részben a következő növények termesztését ismerteti a mű: A burgonyafélék közül a paradicsom, étkezési paprika, fűszerpaprika, tojásgyümölcs, korai burgonya. A kobakosok közül a sárgadinnye, görögdinnye, uborka, főzőtök, sütőtök. A hüvelyesek közül a borsó, bokor- és karóbab, lóbab, földimogyoró, az ernyősvirágúak közül a fejes saláta, kötözősaláta, endívia, tépősaláta, cikória, articsóka, fekete gyökér. A keresztesvirágúak közül a fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, karfiol, brokkoli, bimbóskel, kínai kel, bordáskel, leveleskel, retek, torma, kerti zsázsa, sóska, reberbara, spenót, cékla, mangold. A hagymafélék közül a vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, téli sarjadék hagyma, metélőhagyma. Külön fejezet foglalkozik az étkezési kukorica, a spárgafélék, valamint gombák termesztésével. (A könyv megrendelhető a Futár Szakkönyvszolgálatnál: 1300 Budapest, Pf. 126.) Kistermelők rovatunkkal legközelebb november 5-én jelentkezünk A szürettel, illetve a betakarítással nem fejeződtek be a munkák a kertekben, gyümölcsösökben és szőlőültetvényekben. A melegebb őszi napokon még lehetőségünk van a hiányos növényvédelmi munkák korrigálására, a következő év biztonságosabb termesztése érdekében. Az idei csapadékos időjárás miatt jelentőssé vált a moniliás betegség, mely egyes meggy- és cseresznyefák pusztulását is előidézte: jellegzetes tünetei még mindig szembetűnőek a gyümölcsfákon, elhalt hajtások, fára száradt, „mumifikálódott” gyümölcsök formájában. A következő év termesztésbiztonsága érdekében távolítsuk el a fákról a gyümölcsmúmiákat, az elhalt ágrészeket, a hajtásokra, vesszőkre száradt leveleket. Az összegyűjtött beteg növényi maradványok nem használhatók fel komposztálásra! Megsemmisítésének egyik lehetősége, hogy a beteg növényi maradványokat legalább 40 centiméter mélységbe a talajba beássuk. A védekezés eredményességét tovább növeli, ha a növényi maradványokra talajba juttatás előtt nagyobb mennyiségű nitrogén műtrágyát szórunk (pl. Karbamid), ezzel a növényi maradványok elbontását gyorsíthatjuk. Bogyósoknál (málna, ri- bizke, köszméte, josta, szeder) vizsgáljuk át a töveket, az elhalt, letermett, beteg vesszőket el kell távolítani, meg kell semmisíteni! Szamócánál növényvédelmi szempontból is jelentős a levelek eltávolítása, lekaszálása, összegyűjtése, megsemmisítése. A fenti munkák elvégzése után ajánlatos az őszi lemosó permetezés réztartalmú (Réz- oxiklorid, Bordóilé, Bordói por, stb.) és kéntartalmú (Nedvesíthető kén, Thiovit S, Microthiol Special, Szulfur 900 FW, Kén 900 FW stb.), vagy kombinált hatóanyagú (Réz + Kén, Bordóilé + Kén) szerekkel elvégezni. A lemosó permetezés ne csak a lombzónára korlátozódjon, kezeljük a törzset és a lehullott lombot is. A gyümölcsfák, szőlő mellett ezt a kezelést ajánlatos a bogyósokon, köztük a szamócán is elvégezni. A károsítok összegyűjtésére a gyümölcsfák törzsére helyezzük ki a hemyófogó öveket (20-25 cm szélességű hullámpapír csíkok), melyek alá a telelőre vonuló molyok, eszelények összegyűjthetők. A tél folyamán a felkötözött hemyóöveket a törzsről el kell távolítani és el kell égetni! Zöldségtermesztésre használt területeket még az ásás előtt meg kell tisztítani a növényi maradványoktól. A megsemmisítése a fentiekben leírtak szerint történhet. Feltétlenül javasolható ebben az esetben is a Karbamid műtrágya kiszórása ásás előtt, 3-5 dkg/m2 mennyiségben a területre. A műtrágyák drágulása maga után vonta, hogy az őszi kálium és foszfor műtrágya felhasználása a kiskertekben is csökkent, ennek jelei - főleg káliumnál mind gyorsabban jelentkeznek (kálium hiánynál az alsó levelek sárgulnak, lehullanak). Általános recept a műtrágya mennyiségre a talaj tápanyag ellátottsága és a termesztett növény ismerete nélkül nem adható. Gyakran keresnek fel a kistermelők azzal a problémával, hogy 4-5 éven keresztül ugyanazon az ágyáson nagyon szépen termett egy növényi faj, majd a 4-ik vagy 5-ik termesztési ciklus után satnya, értéktelen termést tudtak betakarítani, ezt mi okozhatta? A zöldségnövényeknél ugyanúgy jelentkezik a talaj- untság, mint a fás szárú növényeknél, részben az egyoldalú tápanyag felvétel, részben a szakszerűtlen műtrágyázás miatt. Ezen kívül nagyon jelentős szempont, hogy monokultúrás termesztésnél nagyon gyorsan a károsítok (baktérium, gomba, rovar) is elszaporodnak, és ezek együttes hatására az elvetett mag, vagy a kiültetett növényállomány még palánta korban olyan mértékig károsodik, hogy rendes terméshozamra nem számíthatunk, még akkor sem, ha az állományban a növényeinket év végéig szerhatás alatt tartanánk. Ez megelőzhető évenkénti vetésváltással. A vetésváltás ne azt jelentse, hogy az egymás melletti ágyásokat felcseréljük, hanem azt, hogy legalább 5-10 méterre kerüljön az adott növény az előző évi termesztési helytől. Czigány Csaba Gyümölcstermesztés - korszerűen A birs szedése és tárolása Rostos ivóleve kiváló méregtelenítő A birs termesztésének jelentősége növekszik, főleg azért, mert a feldolgozóipar egyre jobban keresi, ugyanis a birs ivóié a fogyasztók körében mindinkább népszerűvé válik, ráadásul a feldolgozóipar számára a kései szedése és tárolhatósága kedvező a gyártókapacitás célszerű kihasználása miatt. Beltartalmi értéke kiváló! Különösen két tulajdonsága emelhető ki: magas pektintar- talma (az emberi szervezet méregtelenítésében óriási a jelentősége, főleg a radioaktív elemek eltávolításában), és a 30 mg/100 g C-vitamin tartalma; utóbbi a 300 mg/100 g P-vitamin értékkel együtt magasabb mint az alma, vagy a körte vitamintartalma). A kiváló rostos ivóién kívül készíthető belőle a klasz- szikusnak számító birsalmasajt, kandírozott birs, zselé, és különlegesen jó ízű kompót is. Ezzel szemben nyersfogyasztásra alig-alig alkalmas jellegzetes fanyar-savanykás íze és túlontúl kemény gyümölcshúsa miatt. A birs feldolgozhatóságát meghatározzák a szedés időpontjainak helyes megválasztása és a tárolás körülményei. A birs szedésre akkor érett, ha a fajtára jellemző gyümölcsméret kialakult és „felvette" az íz- és zamatanyagokat. Ez együtt jár a héj sárgulásával, de az érettség jele az is, ha a héjról kezd lekopni a sűrű, nemez-szerű szőrzet. Általában a birs szedése érettségét október eleje-vége között várhatjuk. Fontos tudni, hogy semmiképpen nem várhatunk a fagyokig a betakarításával, mert a termés már mínusz két Celsius fokon megfagy. Ha a szedés idejét jól határoztuk meg, akkor a gyümölcs decemberig még egyszerű körülmények között is biztonságosan tárolható. A szedésnél ügyeljünk arra, hogy kemény húsa ellenére az ütődésre nagyon kényes, a sérülés helyén igen gyorsan képes megromlani. Nem tárolható semmi más gyümölccsel együtt; az alma és körte nagyon könnyen átveszi az illatát. Optimális tárolási feltételt a birs számára a 90 %-os relatív páratartalom és a +1,5, -2 Celsius fok hőmérséklet jelenti. Jól tárolhatók a Bereczki, a Portugal és a Champion fajták, kevésbé tűri a tárolást az Angersi. Óvatosan kell eljárni a szállítással is, bár méretre osztályozás nélkül, ömlesztve szokták szállítani, de kevesen tudják, hogy az eközben fellépő ütődésre, nyomódásra, dörzsölésre meglepően érzékeny, ezek helyén a gyümölcs héja megbámul, súlyosabb esetben a gyümölcs húsa is. A sérült gyümölcs áru-értékét gyorsan elveszti. Jól szállítható a Konstantinápolyi, ezzel szemben nagyon érzékeny a Leskováci és a Portugal. Jó tudni, hogy a nagy méretű gyümölcs és a bordázott felületű termés a szállítás során könnyebben sérül meg! Buzássy Lajos Beltartalmi értéke kiváló FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR Csak az egészséges növény áll el Gyökérfélék téli tárolása Az idei időjárási viszonyok nem kedveztek a zöldségféleségek téli eltarthatóságának. A túl sok csapadék a sejteket felduzzasztottá, a szövetrendszereket érzékennyé, sérülékennyé tette, így a téli eltarthatóságuk csak különös odafigyeléssel lehetséges. Különösen vonatkozik ez a megállapítás a gyökérzöldségfélékre (sárgarépa, petrezselyem, zeller stb), mivel ezen növények a gazdaságilag hasznosítható részüket a talajban fejlesztik ki. A nedves talaj kétségtelen jó hatással van a fejlődésre, de a téli eltarthatóságot - a már említett okok miatt - hátrányosan befolyásolja. Ezért a télire való el- vermelésnél, tárolásnál az alábbiakat vegyük figyelembe. Általános betakarítási szempont, hogy a kiszedés során ne sértsük meg a gyökereket (gumókat). Ez a munka tehát különös figyelmet, óvatosságot igényel. Sárgarépa A kiszedett répatesteket kézi dörzsöléssel tisztítsuk meg a földtől, szennytől és a lomblevéltől. Késsel nem ajánlatos a levelek eltávolítása, mivel a répatest megvágása könnyen előfordulhat, ami az eltarthatóságot hátrányosan befolyásolja. A középső két kis szívlevelet hagyjuk meg a répán. Ha módunkban áll, úgy csak egyenlő vastagságú répát helyezzünk egy-egy sorba. Ez megkönnyíti az egyenletes takarást. A tárolás történhet veremben, prizmában stb., de ügyeljünk arra, hogy csak ép, egészséges, sérülésmentes répa kerüljön letárolásra. A répagyökeret egymás mellé sorba lerakjuk és nedves homokos földdel 3-5 cm vastagon letakarjuk. Ezzel megakadályozzuk a répatestek kiszáradását, fonnyadását. Arra vigyázzunk, hogy a répa ne érjen egymáshoz, hogy az esetleges rothadás ne terjedhessen egyik répáról a másikra. A répa fagy érzékeny növény. A megfagyott termény felengedéskor meglágyul és rothadni kezd. A lehűléskor tehát azonnal gondoskodjunk a pótlólagos takarásról. A tárolás ideális hőmérséklete plusz 2-3 C fok. Ha ezt biztosítani tudjuk, úgy késő tavaszig egészséges sárgarépánk lesz. Petrezselyem A szedés után a petrezselyemgyökeret is ugyanúgy megtisztítjuk a fölösleges lomb és egyéb szennyeződéstől mint a sárgarépát. Ä szívleveleket azonban meghagyjuk és télen felhasználjuk. A petrezselyem nem fagyérzékeny, ezért a felszedést - ha a terület letakarí- tása egyébként nem sürgős - későbbre halaszthatjuk. A petrezselyemgyökér az erkélyen is tárolható a sárgarépánál ismertetett módon és télen a zöldjéhez könnyen hozzáférhetünk, ha igény van rá. Van még egy gyakorlati jó tanács azok számára, akiknek a ház körül van a kertjük. Mivel a petrezselyem nem fagyérzékeny, egész télen a földben maradhat a nagyobb hidegekben történő takarás mellett. Ebben az esetben egész télen szedhetjük a petrezselyemzöldet, amely értékes C vitaminforrás, az egyéb beltartalmi értékek mellett. Összehasonlításképpen a télen igen drágán beszerezhető zöldpaprikával, 100 gr/mg tisztított termény beltartalmi értékét alábbi táblázatunk mutatja. Látható, hogy sok tekintetben a petrezselyemzöldje értékesebb a zöldpaprikánál. A zeller, a cékla, a pasztinák és a téli retek tárolása hasonlóan történik, mint a sárgarépáé és a petrezselyemé. Itt is ügyelnünk kell, hogy csak egészséges termény kerüljön letárolásra. Dr. Tamcsu József Zöldségnövény C vitamin 61,62 vitamin Kálcium Foszfor Zöldpaprika 170 50 30 12 55 Petrezselyemzöldje 166 190 300 245 128
