Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)

1996-10-24 / 290. szám

6 PUnántúli Napló Kistermelők 1996. október 24., csütörtök Őszi növényvédelmi munkák a kiskertekben A beteg növényi maradványokat ne komposztáljuk A kiskertekben zöldségtermesztésre használt területet még az ásás előtt meg kell tisztítani a növényi maradványoktól fotó: löffler Gábor Zöldből pirosba Meglepően nagy az érdek­lődés újabban a blokk for­májú, zöldből pirosba, il­letve zöldből sárgába érő paprikafajták iránt - derül ki a De Ruiter Seeds Ve­tőmagtermelő Kft. leg­utóbbi hírleveléből. Ebből a fajtatípusból rendkívül nagy a választék, jóllehet a kecskeméti cég katalógu­sában csak a Spartacus, Delgado és a Samanta Ma­ribei szerepel. A közeljövőben szinte elkerülhetetlenül számít­hatnunk e fajtatípus iránti élénk keresletre. Valószí­nűleg a nagyobb áruházi láncok érdeklődnek majd először. A zöldségtermesztők kézikönyve Hatszázkilencven oldalon, 150 ábrával megjelent A zöldségtermesztők kézi­könyve. Az általános rész­ben olvashatunk a zöldség­félék talajigényéről, a trá­gyázásról, az öntözésről, a vetésforgóról, a zöldség­növények szaporításáról, a termesztő létesítmények­ről, az ápolási munkákról, a betakarításról, a tárolás­ról. A második részben a következő növények ter­mesztését ismerteti a mű: A burgonyafélék közül a paradicsom, étkezési pap­rika, fűszerpaprika, tojás­gyümölcs, korai burgonya. A kobakosok közül a sár­gadinnye, görögdinnye, uborka, főzőtök, sütőtök. A hüvelyesek közül a borsó, bokor- és karóbab, lóbab, földimogyoró, az ernyősvirágúak közül a fe­jes saláta, kötözősaláta, endívia, tépősaláta, cikó­ria, articsóka, fekete gyö­kér. A keresztesvirágúak kö­zül a fejes káposzta, kelká­poszta, karalábé, karfiol, brokkoli, bimbóskel, kínai kel, bordáskel, leveleskel, retek, torma, kerti zsázsa, sóska, reberbara, spenót, cékla, mangold. A hagymafélék közül a vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, téli sarjadék hagyma, metélőhagyma. Külön fejezet foglalkozik az étkezési kukorica, a spárgafélék, valamint gombák termesztésével. (A könyv megrendelhető a Fu­tár Szakkönyvszolgálatnál: 1300 Budapest, Pf. 126.) Kistermelők rovatunkkal legközelebb november 5-én jelentkezünk A szürettel, illetve a betakarí­tással nem fejeződtek be a munkák a kertekben, gyümöl­csösökben és szőlőültetvé­nyekben. A melegebb őszi na­pokon még lehetőségünk van a hiányos növényvédelmi mun­kák korrigálására, a következő év biztonságosabb termesztése érdekében. Az idei csapadékos időjárás miatt jelentőssé vált a moniliás betegség, mely egyes meggy- és cseresznyefák pusztulását is előidézte: jellegzetes tünetei még mindig szembetűnőek a gyümölcsfákon, elhalt hajtások, fára száradt, „mumifikálódott” gyümölcsök formájában. A kö­vetkező év termesztésbizton­sága érdekében távolítsuk el a fákról a gyümölcsmúmiákat, az elhalt ágrészeket, a hajtásokra, vesszőkre száradt leveleket. Az összegyűjtött beteg növényi maradványok nem használha­tók fel komposztálásra! Megsemmisítésének egyik lehetősége, hogy a beteg növé­nyi maradványokat legalább 40 centiméter mélységbe a talajba beássuk. A védekezés eredmé­nyességét tovább növeli, ha a növényi maradványokra talajba juttatás előtt nagyobb mennyi­ségű nitrogén műtrágyát szó­runk (pl. Karbamid), ezzel a növényi maradványok elbontá­sát gyorsíthatjuk. Bogyósoknál (málna, ri- bizke, köszméte, josta, szeder) vizsgáljuk át a töveket, az el­halt, letermett, beteg vesszőket el kell távolítani, meg kell semmisíteni! Szamócánál nö­vényvédelmi szempontból is je­lentős a levelek eltávolítása, le­kaszálása, összegyűjtése, meg­semmisítése. A fenti munkák elvégzése után ajánlatos az őszi lemosó permetezés réztartalmú (Réz- oxiklorid, Bordóilé, Bordói por, stb.) és kéntartalmú (Nedvesít­hető kén, Thiovit S, Microthiol Special, Szulfur 900 FW, Kén 900 FW stb.), vagy kombinált hatóanyagú (Réz + Kén, Bordóilé + Kén) szerekkel el­végezni. A lemosó permetezés ne csak a lombzónára korláto­zódjon, kezeljük a törzset és a lehullott lombot is. A gyü­mölcsfák, szőlő mellett ezt a kezelést ajánlatos a bogyóso­kon, köztük a szamócán is el­végezni. A károsítok összegyűjtésére a gyümölcsfák törzsére helyez­zük ki a hemyófogó öveket (20-25 cm szélességű hullám­papír csíkok), melyek alá a tele­lőre vonuló molyok, eszelények összegyűjthetők. A tél folya­mán a felkötözött hemyóöveket a törzsről el kell távolítani és el kell égetni! Zöldségtermesztésre hasz­nált területeket még az ásás előtt meg kell tisztítani a növé­nyi maradványoktól. A meg­semmisítése a fentiekben leír­tak szerint történhet. Feltétlenül javasolható ebben az esetben is a Karbamid műtrágya kiszórása ásás előtt, 3-5 dkg/m2 mennyi­ségben a területre. A műtrágyák drágulása maga után vonta, hogy az őszi kálium és foszfor műtrágya felhaszná­lása a kiskertekben is csökkent, ennek jelei - főleg káliumnál ­mind gyorsabban jelentkeznek (kálium hiánynál az alsó leve­lek sárgulnak, lehullanak). Általános recept a műtrágya mennyiségre a talaj tápanyag ellátottsága és a termesztett nö­vény ismerete nélkül nem ad­ható. Gyakran keresnek fel a kis­termelők azzal a problémával, hogy 4-5 éven keresztül ugyan­azon az ágyáson nagyon szépen termett egy növényi faj, majd a 4-ik vagy 5-ik termesztési cik­lus után satnya, értéktelen ter­mést tudtak betakarítani, ezt mi okozhatta? A zöldségnövényeknél ugyanúgy jelentkezik a talaj- untság, mint a fás szárú növé­nyeknél, részben az egyoldalú tápanyag felvétel, részben a szakszerűtlen műtrágyázás miatt. Ezen kívül nagyon je­lentős szempont, hogy mono­kultúrás termesztésnél nagyon gyorsan a károsítok (bakté­rium, gomba, rovar) is elsza­porodnak, és ezek együttes ha­tására az elvetett mag, vagy a kiültetett növényállomány még palánta korban olyan mér­tékig károsodik, hogy rendes terméshozamra nem számítha­tunk, még akkor sem, ha az ál­lományban a növényeinket év végéig szerhatás alatt tarta­nánk. Ez megelőzhető éven­kénti vetésváltással. A vetésváltás ne azt je­lentse, hogy az egymás mel­letti ágyásokat felcseréljük, hanem azt, hogy legalább 5-10 méterre kerüljön az adott nö­vény az előző évi termesztési helytől. Czigány Csaba Gyümölcstermesztés - korszerűen A birs szedése és tárolása Rostos ivóleve kiváló méregtelenítő A birs termesztésének jelen­tősége növekszik, főleg azért, mert a feldolgozóipar egyre jobban keresi, ugyanis a birs ivóié a fogyasztók körében mindinkább népszerűvé válik, ráadásul a feldolgozóipar számára a kései szedése és tá­rolhatósága kedvező a gyár­tókapacitás célszerű kihaszná­lása miatt. Beltartalmi értéke kiváló! Különösen két tulajdonsága emelhető ki: magas pektintar- talma (az emberi szervezet méregtelenítésében óriási a jelentősége, főleg a radioaktív elemek eltávolításában), és a 30 mg/100 g C-vitamin tar­talma; utóbbi a 300 mg/100 g P-vitamin értékkel együtt magasabb mint az alma, vagy a körte vitamintartalma). A kiváló rostos ivóién kí­vül készíthető belőle a klasz- szikusnak számító birsalma­sajt, kandírozott birs, zselé, és különlegesen jó ízű kompót is. Ezzel szemben nyersfo­gyasztásra alig-alig alkalmas jellegzetes fanyar-savanykás íze és túlontúl kemény gyü­mölcshúsa miatt. A birs feldolgozhatóságát meghatározzák a szedés idő­pontjainak helyes megválasz­tása és a tárolás körülményei. A birs szedésre akkor érett, ha a fajtára jellemző gyümölcs­méret kialakult és „felvette" az íz- és zamatanyagokat. Ez együtt jár a héj sárgulásával, de az érettség jele az is, ha a héjról kezd lekopni a sűrű, nemez-szerű szőrzet. Általá­ban a birs szedése érettségét október eleje-vége között várhatjuk. Fontos tudni, hogy semmiképpen nem várhatunk a fagyokig a betakarításával, mert a termés már mínusz két Celsius fokon megfagy. Ha a szedés idejét jól határoztuk meg, akkor a gyümölcs de­cemberig még egyszerű kö­rülmények között is biztonsá­gosan tárolható. A szedésnél ügyeljünk arra, hogy kemény húsa ellenére az ütődésre nagyon kényes, a sé­rülés helyén igen gyorsan ké­pes megromlani. Nem tárolható semmi más gyümölccsel együtt; az alma és körte nagyon könnyen át­veszi az illatát. Optimális tá­rolási feltételt a birs számára a 90 %-os relatív páratartalom és a +1,5, -2 Celsius fok hő­mérséklet jelenti. Jól tárolha­tók a Bereczki, a Portugal és a Champion fajták, kevésbé tűri a tárolást az Angersi. Óvatosan kell eljárni a szállítással is, bár méretre osztályozás nélkül, öm­lesztve szokták szállítani, de kevesen tudják, hogy az eközben fellépő ütődésre, nyomódásra, dörzsölésre meglepően érzékeny, ezek helyén a gyümölcs héja megbámul, súlyosabb eset­ben a gyümölcs húsa is. A sérült gyümölcs áru-értékét gyorsan elveszti. Jól szállít­ható a Konstantinápolyi, ez­zel szemben nagyon érzé­keny a Leskováci és a Portu­gal. Jó tudni, hogy a nagy méretű gyümölcs és a bordá­zott felületű termés a szállí­tás során könnyebben sérül meg! Buzássy Lajos Beltartalmi értéke kiváló FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR Csak az egészséges növény áll el Gyökérfélék téli tárolása Az idei időjárási viszonyok nem kedveztek a zöldségféleségek téli eltarthatóságának. A túl sok csapadék a sejteket felduzzasz­tottá, a szövetrendszereket érzé­kennyé, sérülékennyé tette, így a téli eltarthatóságuk csak különös odafigyeléssel lehetséges. Kü­lönösen vonatkozik ez a megál­lapítás a gyökérzöldségfélékre (sárgarépa, petrezselyem, zeller stb), mivel ezen növények a gazdaságilag hasznosítható ré­szüket a talajban fejlesztik ki. A nedves talaj kétségtelen jó ha­tással van a fejlődésre, de a téli eltarthatóságot - a már említett okok miatt - hátrányosan befo­lyásolja. Ezért a télire való el- vermelésnél, tárolásnál az aláb­biakat vegyük figyelembe. Általános betakarítási szem­pont, hogy a kiszedés során ne sértsük meg a gyökereket (gu­mókat). Ez a munka tehát külö­nös figyelmet, óvatosságot igé­nyel. Sárgarépa A kiszedett répatesteket kézi dörzsöléssel tisztítsuk meg a földtől, szennytől és a lomble­véltől. Késsel nem ajánlatos a levelek eltávolítása, mivel a répatest megvágása könnyen előfordulhat, ami az eltartható­ságot hátrányosan befolyá­solja. A középső két kis szívle­velet hagyjuk meg a répán. Ha módunkban áll, úgy csak egyenlő vastagságú répát he­lyezzünk egy-egy sorba. Ez megkönnyíti az egyenletes ta­karást. A tárolás történhet ve­remben, prizmában stb., de ügyeljünk arra, hogy csak ép, egészséges, sérülésmentes répa kerüljön letárolásra. A répagyökeret egymás mellé sorba lerakjuk és nedves homokos földdel 3-5 cm vas­tagon letakarjuk. Ezzel meg­akadályozzuk a répatestek ki­száradását, fonnyadását. Arra vigyázzunk, hogy a répa ne ér­jen egymáshoz, hogy az eset­leges rothadás ne terjedhessen egyik répáról a másikra. A répa fagy érzékeny növény. A meg­fagyott termény felengedéskor meglágyul és rothadni kezd. A lehűléskor tehát azonnal gon­doskodjunk a pótlólagos taka­rásról. A tárolás ideális hőmér­séklete plusz 2-3 C fok. Ha ezt biztosítani tudjuk, úgy késő ta­vaszig egészséges sárgarépánk lesz. Petrezselyem A szedés után a petrezse­lyemgyökeret is ugyanúgy megtisztítjuk a fölösleges lomb és egyéb szennyeződéstől mint a sárgarépát. Ä szívleveleket azonban meghagyjuk és télen felhasználjuk. A petrezselyem nem fagyérzékeny, ezért a fel­szedést - ha a terület letakarí- tása egyébként nem sürgős - későbbre halaszthatjuk. A pet­rezselyemgyökér az erkélyen is tárolható a sárgarépánál is­mertetett módon és télen a zöldjéhez könnyen hozzáférhe­tünk, ha igény van rá. Van még egy gyakorlati jó tanács azok számára, akiknek a ház körül van a kertjük. Mivel a petrezse­lyem nem fagyérzékeny, egész télen a földben maradhat a na­gyobb hidegekben történő ta­karás mellett. Ebben az esetben egész télen szedhetjük a petre­zselyemzöldet, amely értékes C vitaminforrás, az egyéb bel­tartalmi értékek mellett. Összehasonlításképpen a té­len igen drágán beszerezhető zöldpaprikával, 100 gr/mg tisz­tított termény beltartalmi érté­két alábbi táblázatunk mutatja. Látható, hogy sok tekintetben a petrezselyemzöldje értékesebb a zöldpaprikánál. A zeller, a cékla, a pasztinák és a téli retek tárolása hason­lóan történik, mint a sárgaré­páé és a petrezselyemé. Itt is ügyelnünk kell, hogy csak egészséges termény kerüljön letárolásra. Dr. Tamcsu József Zöldségnövény C vitamin 61,62 vitamin Kálcium Foszfor Zöldpaprika 170 50 30 12 55 Petrezselyemzöldje 166 190 300 245 128

Next

/
Oldalképek
Tartalom