Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)

1996-10-18 / 285. szám

6 Dünántúli Napló Politikai Vitafórum 1996. október 18., péntek A Magyar Szocialista Párt Országos Elnökségének állásfoglalása Tiszta és nyugodt közéletet A Magyar Szocialista Párt Or­szágos Elnöksége értékelte az elmúlt hetek belpolitikai ese­ményeit. 1. Az ÁPV Rt. - az eddigi vizsgálatok megállapításai szerint - szabálytalanul kötött megbízási szerződést az ön- kormányzatok megoldatlan vagyoni kérdéseinek rendezé­sére. Súlyos mulasztásra derült fény. Az elnökség egyetért a kormány gyors intézkedései­vel: az ügy tárgyszerű feltárá­sát biztosító vizsgálatok meg­indításával és a meghozott in­tézkedésekkel. A közvélemény meggyő­ződhetett arról, hogy amikor először merült fel bizonyított, súlyos szabálytalanság a köz­pénzek felhasználásával kap­csolatban, akkor a kormány azonnal intézkedett és a fele­lősségre vonás sem maradt el. Az elnökség bizonyos abban, hogy a kormány minden visz- szaélést elkövetővel szemben - pártállásra való tekintet nélkül - a legkeményebben kész fel­lépni. 2. Az elnökség értékelése sze­rint egyes ellenzéki pártok az emberek jogos felháborodását kiváltó ügyet - a vizsgálatok eredményeit meg nem várva ­politikai válság előidézésére, az ország politikai stabilitásá­nak megrendítésére kívánják felhasználni. Az MSZP Orszá­gos Elnöksége ezt a magatar­tást felelőtlennek tartja. Ez a politika sérti a Magyar Köztár­saság érdekeit, lelassíthatja a nemzetközi pénzügyi és gaz­dasági kapcsolataink fejlődé­sét, rontja az európai integrá­ciós szervezetekhez történő csatlakozásunk esélyeit. Különösen azoktól elfogad­hatatlan ez a hisztériakeltés, akik 1990-1994 között egyet­lenegy tárgyszerű - sikeres - vizsgálatot sem indítottak a korrupciós ügyek felderíté­sére. Az elnökség különösen el­ítéli a közvélemény indulatai­nak gerjesztését akkor, amikor az 1997. évi költségvetési ter­vezet szerint jövőre - hosszú idő után először - mód nyílik arra, hogy az emberek életkö­rülményei ne romoljanak to­vább. Ezt a lehetőséget már a nemzetgazdaság valóságos tel­jesítménye támasztja alá. Az MSZP támogatja a stabilizá­ciós politika és a reformok folytatását, mert ennek to­vábbra sincs ésszerű alternatí­vája. 3. Az országos elnökség meg­állapítja, hogy a koalíciós partnere igyekszik kibújni a közös kormányzás felelőssége alól. Az SZDSZ egyes politi­kusai a felelősséget egyedül az MSZP-re kívánják hárítani, miközben a szabaddemokraták képviselői is részesei a kor­mányzati döntéseknek. Az MSZP Országos Elnök­sége szükségesnek tartja, hogy a kormányzó pártok egysége­sen vállalják a felelősséget a kormányprogramban megfo­galmazott célok megvalósítá­sáért és a kormányzati dönté­sek végrehajtásáért. Az MSZP kész az új helyzet tanulságait koalíciós partnerével közösen elemezni. A Magyar Szocia­lista Párt az elnökség, a frakció és a kormány közötti egyezte­tési mechanizmus korszerűsí­tési folyamatával is hozzá kí­ván járulni a hatékonyabb kormányzati munkához. 4. Az országos elnökség kije­lenti, tisztában van az ország gazdasági stabilitásáért, nem­zetközi elismertségéért, társa­dalmi békéjéért és közéletének tisztaságáért viselt felelőssé­gével. Ennek tudatában a párt mindent meg kíván tenni azért, hogy megtisztuljanak a közhi­vatalok a korrupciótól, meg­szűnjön a befolyással való visszaélés és visszaálljon az emberek bizalma a politikában és a politikusokban. Az MSZMP elvárja minden tagjá­tól - függetlenül attól, hogy milyen tisztséget tölt be - munkájával, életvitelével és személyes magatartásával erő­sítse ezt a törekvést. A szocialisták az önmaguk számára megszabott erkölcsi normák alapján visszautasíta­nak minden, az MSZP-t és an­nak tagjait ért rágalmakat. A szocialista párt és tagsága az elmúlt két és fél év kormány­zati munkájával bizonyította, hogy a párt választási érdekeit alá tudja rendelni az ország és a nemzet hosszú távú érdekei­nek. Az elnökség elvárja, hogy az ÁPV Rt-nél kirobbant ügy a tisztulási és a rendeződési fo­lyamat felgyorsulását jelentse. Az MSZP elnöksége támo­gatja a kormánynak a politikai stabilitás és a társadalmi béke megőrzéséért tett erőfeszíté­seit. A tiszta és nyugodt köz­élet olyan érték, amelyre mindannyiunknak vigyáznunk kell, mert az országnak to­vábbhaladáshoz rendre és nyugalomra van szüksége. Fidesz: A polgári Magyarországért A Fidesz-Magyar Polgári Párt helyi elnökeinek október 12-én megtartott harmadik országos tanácskozása széle körű nyilvá­nos társadalmi vitára bocsátotta a párt „A polgári Magyaror­szágért” című vitairatát. Az anyag a rendszerváltás óta eltelt időszak értékelését adja és segítséget nyújt a társadalmi gazda­sági és politikai folyamatok megértéséhez. Egyben körvona­lazza a felépíthető Magyarország Fidesz által elképzelt képét is. E 134 oldalas könyv tartalmáról - mely a Fidesz 1997. évi kongresszusán elfogadandó program alapját, vázát kívánja adni - a következő hetekben, hónapokban még bőven lesz szó. A tanácskozás utolsó napirendi pontként közfelkiáltással az alábbi felhívást fogadta el. A Horn kormány megbukott! A Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövet­sége hatalomra jutásuk érdeké­ben szinte semmilyen eszköztől sem riadtak vissza. Politikai el­lenfeleik kül- és belföldön tör­ténő lejáratásának kísérleteitől a taxisblokádon, az első szaba­don választott országgyűlés népszavazásos visszahívásának támogatásán, a közvélemény folyamatos manipulálásán át egyenes út vezetett a polgáro­kat tudatosan félrevezető vá­lasztási kampányukig. Azt ígérték, hogy a „szociális érzékenység és a szakértelem kormánya szívvel, ésszel, tisz­tességgel rendbe hozza az or­szágot”, két évnyi kormányzás után egyetlen ígéretből sem lett valóság. Két év után a polgárok döntő többsége már felismerte : „ez a kormány nem a mi kor­mányunk”. Ne engedjük, hogy a szocia­lista-szabaddemokrata kor­mány tovább rombolja a nem­zet jövőjét. Követeljük a kor­mánytól, hogy - ha segíteni nem akar - legalább ne súlyos­bítsa az ország bajait. Ezért felszólítjuk a kor­mányt: 1. Készüljön fel a kormány­zati hatalom átadására, legké­sőbb 1998. tavaszára kezdemé­nyezze a választások kiírását. 2. Az ellenzékkel kötött megegyezés nélkül ne fogadjon el új alkotmányt, a hatályban lévőt ne módosítsa. Csak az el­lenzéki pártokkal egyetértésben módosítsa a választójogi tör­vényt. 3. Az alkotmánybírák meg­választásának akadályozásával ne veszélyeztesse az Alkot­mánybíróság működőképessé­gét. 4. Tanúsítson következetes jogkövető magatartást. Minisz­tereit és a kormányzati szerve­ket szorítsa a jogszabályok be­tartására. 5. Vizsgálja ki az ÁPV Rt. Felügyelő Bizottsága által a magánosítás folyamatában ész­lelt szabálytalanságokat és ha­ladéktalanul módosítsa a priva­tizációs törvényt. A magánosí­tás folyamatát mindezek meg­valósulásáig függessze fel. 6. Haladéktalanul fizesse ki a belterületi földérték után az ön- kormányzatoknak járó pénzt. Intézkedjen a privatizált köz- szolgáltató vállalatok önkor­mányzati tulajdonban lévő részvénycsomagjai kiadásáért és értékének megőrzéséért. 7. Vizsgálja felül a kistele­pülések érdekeit sértő terület- fejlesztési törvényt. 8. Vessen véget az önkor­mányzatokat ellehetetlenítő fi­nanszírozási gyakorlatának. 9. Vessen véget az oktatást és az egészségügyet érintő in­dokolatlan leépítéseknek. Vonja vissza a felsőoktatási tandíjra vonatkozó rendeletét. 10. Legalább a nemzeti össztermék 1,5 százalékát for­dítsa a tudomány támogatá­sára. 11. Gondoskodjon a családi pótlék értékállóságáról. Ösz­tönözze adókedvezménnyel a gyermekvállalást. 12. Térjen vissza a nemzeti konszenzuson alapuló külpoli­tika gyakorlatához. Hívja ösz- sze a magyar országgyűlés pártjai és a határon túli magyar szervezetek részvételével le­bonyolítandó második magyar csúcstalálkozót. 13. Erősítse meg a korrup­ció és gazdasági bűnözés el­leni fellépésre hivatott szerve­ket. Biztosítsa az igazságszol­gáltatás kielégítő működésé­nek feltételeit. Csendesen emlékezzünk! Tudomásunk szerint Pécsett a Munkástanács emlékműnél - a szokásoktól eltérően - nem lesz központi ünnepség. Saj­nos a feszült gazdasági kö­rülmények miatt olyan időket élünk, amikor nagy felelőssé­get vállal az magára, aki ut­cára szólítja az embereket. A Mecseki Munkástanácsok Szövetsége úgy határozott, hogy 1996 október 23-án csendes, minden külsőség nélkül helyezi el a koszorúját a Munkástanács emlékműnél. A fentiek miatt a sajtó ha­sábjain közöljük a megemlé­kezésünk szövegét. „Nehéz most az ünneplés! Nehéz most a megemlékezés! Nemcsak azért, mert a kiüre­sedés fenyegeti ünnepeinket, hanem azért is, mert egyre kevésbé van miért ünnepel­nünk. 1956 dicső napjainak megünneplését csak tovább nehezíti az emberek fásult­sága, a pártpolitika kuszasága és a társadalom elszegénye­dése. Régi és nehéz keresztje az nemzetünknek, hogy nem tudunk egységesek lenni. Mindig akadnak olyanok, akik valamilyen egyéni vagy hatalmi érdek kapcsán a meg­osztásra, a kirekesztésre töre­kednek. A kirekesztés, a megosztás alatt értem azt is, amikor valamilyen politikai erő megfosztja szabadságuk­tól és életüktől a számára nem tetsző embereket. Vagy a ha­talomra kerülő politikai párt nem teljesíti választási ígére­tét. A kormányunk körül kia­lakult korrupciós botrány­halmaz egyértelműen bebizo­nyította, hogy a jelenlegi hata­lom csak azon kevesek érde­keit képviseli, akiket a rend­szerváltás nyerteseinek szok­tuk nevezni. Hosszú évekig az önkény propaganda gépezete minden erejével gyalázta és ködösí­tette ezeket a sorsfordító na­pokat. Sajnos generációk nőt­tek fel úgy, hogy csak hamis képet láttak és hallottak ezek­ről - a világtörténelemben is jelentős - napokról. A családok sokaságában évtizedekig csak lehúzott re­dőny mellett mertek ezen a napon gyertyát gyújtani és emlékezni. Emlékezni halot- taikra, hőseikre és a dicső na­pokra! Most, amikor szabadon em­lékezhetünk, mindenki tudja, hogy milyen üzenete van a Színház téri emlékműnek? Mire is emlékezünk itt való­jában? Emlékezzünk! Vasárnap volt, 1956. októ­ber 28-a. Bátor és nemes szívű emberek gyűltek össze a Színház téri SZMT szék­házban, hogy kezükbe vegyék a munkahelyük, a sorsuk irá­nyítását. Megalakították a Ba­ranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsát. Mit is akartak ők? Követeléseiket 1956. októ­ber 31-én megtartott Orszá­gos Munkásparlamenten hatá­rozták meg. Követeléseikben szerepelt - többek között- a parlamenti demokrácia, az önkormányzatiság, a szabad választások, a gyülekezési szabadság, a munkásképvise­letet a gyárak üzem vezeté­sébe. Olyan politikai rendszer kiépítésére törekedtek, amelyben nem létezik a kizá­rólagos, a korlátlan hatalom. Báli Sándor, a nagy-buda­pesti munkástanács vezetője ezt így fogalmazta meg: „Nem akarjuk a párt uralmát a munkástanácsok uralmára cserélni, nem akarjuk a mun­kástanácsok uralmát az egész társadalomra kényszeríteni.” Sajnos hamarosan eljött az az idő, amikor ezek a követe­lések nem tetszőek lettek egy magukat munkáspártnak is nevező hatalmi tömörülésnek, nem szerették a munkástaná­csokat. A munkástanácsok politi­kai szerepe 1956. november 4-e után, az országunkon el­uralkodó idegen hatalom tel­jes térnyerése után vált jelen­tőssé. Ezt Gosztonyi Péter így fo­galmazta meg: „Hiába ültek a Parlamentben Kádár és mi­niszterei, hiába adták ki kü­lönböző határozataikat, intéz­kedéseiket - az országot gya­korlatban nem ők vezették, még csak nem is kormányoz­ták. Az események alakítása és irányítása most egy olyan intézmény kezébe jutott, amely ugyan fiatal volt, négy­hetes múltra nézhetett vissza, de valós, össznépi politikai erővé és egy erőszak nélküli ellenállás zászlóvivőjévé nőtte ki magát 1956. novem­ber 4. után. A magyar mun­kástanácsokról van szó.” A munkástanácsok fegy­vertelen ellenálló tevékeny­ségüket 1957 januárjáig foly­tatták. Addig, amíg az idegen megszállók és a hazai fegyve­res különítmények be nem vonultak a gyárakba, üze­mekbe. Elkezdődött a fékte­len terror! A munkástanácsok vezetőit letartóztatták, bebör­tönözték. Hét vezetőjüket ki­végezték. órájuk is emléke­zünk amikor, ezen a helyen elhelyezzük a hála virágait.” Perényi József Mecseki Munkástanácsok Szövetsége Visszaszorítani a bűnözést! A Néppárt olyan kérdések megoldására törekszik, ame­lyek az embereket leginkább foglalkoztatják. A bűnözés visszaszorítása mindenkép­pen ilyen. Kónya Imre, a Néppárt képviselője törvény- javaslatot nyújtott be a Bün­tető Törvénykönyv módosítá­sáról. Ennek néhány elemét idézzük. 1. A vagyon elleni bűncse­lekményekkel okozott kár ösz- szege az utóbbi évek során ro­hamosan növekedett, és 1995- ben meghaladta az évi 62 milli­árd forintot, szemben az 1990- ben mért 10 milliárddal. Ezzel párhuzamosan feltűnően meg­nőtt a kirívóan nagy, sokmilliós kárt okozó bűnesetek száma. A bűncselekményekkel oko­zott kár összegének jelentős növekedése, az egyes bűnese­tek egyre magasabb elkövetési értéke indokolja, hogy azoknál a vagyon elleni és gazdasági bűncselekményeknél, ame­lyeknél gyakori a kirívóan ma­gas károkozás, illetve ahol en­nek lehetősége a jövőben való­színűsíthető, megszabjuk a kü­lönösen nagy értékre elkövetett, illetve különösen nagy vagyoni kárt okozó minősített eset felső határát is. Ez olymódon törté­nik, hogy a különösen nagy el­követési érték alsó határát többszörösen meghaladó érték- tartományra egy további minő­sített esetet fogalmazunk meg. Ugyancsak indokolt egy követ­kező lépcsőt, azaz egy még sú­lyosabb minősített esetet létre­hozni az előző értéktartományt is meghaladó kárt (vagyoni hát­rányt) okozó, illetve értékre el­követett bűncselekményre vo­natkozóan. Az adócsalás, va­lamint a csempészet és vámor­gazdaság esetén pedig a javas­lat a különösen nagy kár, illetve a különösen nagy érték alsó ha­tárát legalább ötvenszeresen meghaladó kárt okozó, illetve értékre elkövetett bűncselek­ményre vonatkozóan egy har­madik minősített esetet is meg­fogalmaz. 2. A büntetőjogi szankciók meghatározása értékválasztást is jelent. Miután a javaslat a legsúlyosabb vagyon elleni és gazdasági bűncselekményekre kiszabható büntetés felső hatá­rát tizenöt évre emeli, az em­beri élet kioltásával járó erő­szakos bűncselekményeket en­nél súlyosabb büntetéssel kell fenyegetni, amit más nyomós indokok is szükségessé tesznek. Ezek a bűncselekmények növekvő félelmet keltenek a társadalomban, a közvélemény aránytalanul enyhének és hatás­talannak érzi az ilyen ügyekben kiszabott büntetéseket. Á halál- büntetés visszaállítását itt nem részletezendő okokból álme­goldásnak, az erre irányuló ja­vaslatokat meglapozatlanoknak tartjuk. Ezzel szemben a javas­lat a társadalomban növekvő ri­adalmat és felháborodást keltő kirívóan súlyos erőszakos bűn- cselekmények esetében kiszab­ható határozott ideig tartó sza­badságvesztés büntetés felső határát tizenötről húsz évre (halmazati és összbüntetés ese­tén húsz évről harminc évre) emeli és módosítja a feltételes szabadságra bocsátás szabályait olymódon, hogy életfogytig ki­szabott szabadságvesztés ese­tén huszonöt-harminc év eltel­tével legyen csak mód a feltéte­les szabadságra bocsátás (a ha­tályos jog szerint tizenöt-hu­szonöt évvel szemben). 3. Az utóbbi időben itthon és külföldön napvilágra került egyes bűnesetek ráirányították a közvélemény figyelmét a kis­korúak egyre nagyobb mértékű veszélyeztetettségére és hazai büntetőjogunk ezzel kapcsola­tos hiányosságaira. Az erősza­kos nemi közösülés, a szemé­rem elleni erőszak és a termé­szet elleni erőszak fajtalanság körében súlyosabban javasol­juk büntetni azt az esetet, ami­kor a tizenkét éven aluli sértet­tel szemben tényleges erősza­kot, vagy fenyegetést is alkal­maznak. 4. Magyarországon az utóbbi időben elszaporodtak az autó­lopások, amelyek nagy része szervezett bűnözés formáját ölti. E bűncselekmények felde­rítése ugyanakkor nehézkes, a tetten ért elkövető eredménnyel hivatkozhat arra, hogy nem az eltulajdonítás, hanem a jogtalan használat szándékával vette el a gépjárművet. Mindez szüksé­gessé teszi a jármű önkényes elvétele (jogtalan használat) olyan új szabályozását, amely a fokozott társadalmi veszélyes­séget jelentő egyes elkövetési formákat minősített esetként súlyosabban rendeli büntetni. 5. Az Országháznál a Mátyás templomnál és másutt történt robbantások ráirányították a fi­gyelmet arra, hogy az anyagi jogi szabályozás ezen a téren sem kielégítő. Ezeknél a cse­lekményeknél ugyanis a társa­dalomra veszélyesség nagyobb a rongálás más formáinál és nem függ a károkozás mértéké­től. A javaslat ezért a robbanó­anyaggal, vagy robbantószerrel elkövetett rongálás minősített esetként szabályozza és a kár­okozás mértékétől függetlenül öt évtől tíz évig terjedő szabad­ságvesztéssel rendeli büntetni. * A Néppárt Politikai Kávé­házának október 18-i vendége dr. Kónya Imre. A beszélge­tésre délután 5 órakor kerül sor a Royal Kávéházban (Széchenyi tér - Király u. sa­rok). Staub Ernő, MDNP i * A

Next

/
Oldalképek
Tartalom