Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)
1996-10-18 / 285. szám
6 Dünántúli Napló Politikai Vitafórum 1996. október 18., péntek A Magyar Szocialista Párt Országos Elnökségének állásfoglalása Tiszta és nyugodt közéletet A Magyar Szocialista Párt Országos Elnöksége értékelte az elmúlt hetek belpolitikai eseményeit. 1. Az ÁPV Rt. - az eddigi vizsgálatok megállapításai szerint - szabálytalanul kötött megbízási szerződést az ön- kormányzatok megoldatlan vagyoni kérdéseinek rendezésére. Súlyos mulasztásra derült fény. Az elnökség egyetért a kormány gyors intézkedéseivel: az ügy tárgyszerű feltárását biztosító vizsgálatok megindításával és a meghozott intézkedésekkel. A közvélemény meggyőződhetett arról, hogy amikor először merült fel bizonyított, súlyos szabálytalanság a közpénzek felhasználásával kapcsolatban, akkor a kormány azonnal intézkedett és a felelősségre vonás sem maradt el. Az elnökség bizonyos abban, hogy a kormány minden visz- szaélést elkövetővel szemben - pártállásra való tekintet nélkül - a legkeményebben kész fellépni. 2. Az elnökség értékelése szerint egyes ellenzéki pártok az emberek jogos felháborodását kiváltó ügyet - a vizsgálatok eredményeit meg nem várva politikai válság előidézésére, az ország politikai stabilitásának megrendítésére kívánják felhasználni. Az MSZP Országos Elnöksége ezt a magatartást felelőtlennek tartja. Ez a politika sérti a Magyar Köztársaság érdekeit, lelassíthatja a nemzetközi pénzügyi és gazdasági kapcsolataink fejlődését, rontja az európai integrációs szervezetekhez történő csatlakozásunk esélyeit. Különösen azoktól elfogadhatatlan ez a hisztériakeltés, akik 1990-1994 között egyetlenegy tárgyszerű - sikeres - vizsgálatot sem indítottak a korrupciós ügyek felderítésére. Az elnökség különösen elítéli a közvélemény indulatainak gerjesztését akkor, amikor az 1997. évi költségvetési tervezet szerint jövőre - hosszú idő után először - mód nyílik arra, hogy az emberek életkörülményei ne romoljanak tovább. Ezt a lehetőséget már a nemzetgazdaság valóságos teljesítménye támasztja alá. Az MSZP támogatja a stabilizációs politika és a reformok folytatását, mert ennek továbbra sincs ésszerű alternatívája. 3. Az országos elnökség megállapítja, hogy a koalíciós partnere igyekszik kibújni a közös kormányzás felelőssége alól. Az SZDSZ egyes politikusai a felelősséget egyedül az MSZP-re kívánják hárítani, miközben a szabaddemokraták képviselői is részesei a kormányzati döntéseknek. Az MSZP Országos Elnöksége szükségesnek tartja, hogy a kormányzó pártok egységesen vállalják a felelősséget a kormányprogramban megfogalmazott célok megvalósításáért és a kormányzati döntések végrehajtásáért. Az MSZP kész az új helyzet tanulságait koalíciós partnerével közösen elemezni. A Magyar Szocialista Párt az elnökség, a frakció és a kormány közötti egyeztetési mechanizmus korszerűsítési folyamatával is hozzá kíván járulni a hatékonyabb kormányzati munkához. 4. Az országos elnökség kijelenti, tisztában van az ország gazdasági stabilitásáért, nemzetközi elismertségéért, társadalmi békéjéért és közéletének tisztaságáért viselt felelősségével. Ennek tudatában a párt mindent meg kíván tenni azért, hogy megtisztuljanak a közhivatalok a korrupciótól, megszűnjön a befolyással való visszaélés és visszaálljon az emberek bizalma a politikában és a politikusokban. Az MSZMP elvárja minden tagjától - függetlenül attól, hogy milyen tisztséget tölt be - munkájával, életvitelével és személyes magatartásával erősítse ezt a törekvést. A szocialisták az önmaguk számára megszabott erkölcsi normák alapján visszautasítanak minden, az MSZP-t és annak tagjait ért rágalmakat. A szocialista párt és tagsága az elmúlt két és fél év kormányzati munkájával bizonyította, hogy a párt választási érdekeit alá tudja rendelni az ország és a nemzet hosszú távú érdekeinek. Az elnökség elvárja, hogy az ÁPV Rt-nél kirobbant ügy a tisztulási és a rendeződési folyamat felgyorsulását jelentse. Az MSZP elnöksége támogatja a kormánynak a politikai stabilitás és a társadalmi béke megőrzéséért tett erőfeszítéseit. A tiszta és nyugodt közélet olyan érték, amelyre mindannyiunknak vigyáznunk kell, mert az országnak továbbhaladáshoz rendre és nyugalomra van szüksége. Fidesz: A polgári Magyarországért A Fidesz-Magyar Polgári Párt helyi elnökeinek október 12-én megtartott harmadik országos tanácskozása széle körű nyilvános társadalmi vitára bocsátotta a párt „A polgári Magyarországért” című vitairatát. Az anyag a rendszerváltás óta eltelt időszak értékelését adja és segítséget nyújt a társadalmi gazdasági és politikai folyamatok megértéséhez. Egyben körvonalazza a felépíthető Magyarország Fidesz által elképzelt képét is. E 134 oldalas könyv tartalmáról - mely a Fidesz 1997. évi kongresszusán elfogadandó program alapját, vázát kívánja adni - a következő hetekben, hónapokban még bőven lesz szó. A tanácskozás utolsó napirendi pontként közfelkiáltással az alábbi felhívást fogadta el. A Horn kormány megbukott! A Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége hatalomra jutásuk érdekében szinte semmilyen eszköztől sem riadtak vissza. Politikai ellenfeleik kül- és belföldön történő lejáratásának kísérleteitől a taxisblokádon, az első szabadon választott országgyűlés népszavazásos visszahívásának támogatásán, a közvélemény folyamatos manipulálásán át egyenes út vezetett a polgárokat tudatosan félrevezető választási kampányukig. Azt ígérték, hogy a „szociális érzékenység és a szakértelem kormánya szívvel, ésszel, tisztességgel rendbe hozza az országot”, két évnyi kormányzás után egyetlen ígéretből sem lett valóság. Két év után a polgárok döntő többsége már felismerte : „ez a kormány nem a mi kormányunk”. Ne engedjük, hogy a szocialista-szabaddemokrata kormány tovább rombolja a nemzet jövőjét. Követeljük a kormánytól, hogy - ha segíteni nem akar - legalább ne súlyosbítsa az ország bajait. Ezért felszólítjuk a kormányt: 1. Készüljön fel a kormányzati hatalom átadására, legkésőbb 1998. tavaszára kezdeményezze a választások kiírását. 2. Az ellenzékkel kötött megegyezés nélkül ne fogadjon el új alkotmányt, a hatályban lévőt ne módosítsa. Csak az ellenzéki pártokkal egyetértésben módosítsa a választójogi törvényt. 3. Az alkotmánybírák megválasztásának akadályozásával ne veszélyeztesse az Alkotmánybíróság működőképességét. 4. Tanúsítson következetes jogkövető magatartást. Minisztereit és a kormányzati szerveket szorítsa a jogszabályok betartására. 5. Vizsgálja ki az ÁPV Rt. Felügyelő Bizottsága által a magánosítás folyamatában észlelt szabálytalanságokat és haladéktalanul módosítsa a privatizációs törvényt. A magánosítás folyamatát mindezek megvalósulásáig függessze fel. 6. Haladéktalanul fizesse ki a belterületi földérték után az ön- kormányzatoknak járó pénzt. Intézkedjen a privatizált köz- szolgáltató vállalatok önkormányzati tulajdonban lévő részvénycsomagjai kiadásáért és értékének megőrzéséért. 7. Vizsgálja felül a kistelepülések érdekeit sértő terület- fejlesztési törvényt. 8. Vessen véget az önkormányzatokat ellehetetlenítő finanszírozási gyakorlatának. 9. Vessen véget az oktatást és az egészségügyet érintő indokolatlan leépítéseknek. Vonja vissza a felsőoktatási tandíjra vonatkozó rendeletét. 10. Legalább a nemzeti össztermék 1,5 százalékát fordítsa a tudomány támogatására. 11. Gondoskodjon a családi pótlék értékállóságáról. Ösztönözze adókedvezménnyel a gyermekvállalást. 12. Térjen vissza a nemzeti konszenzuson alapuló külpolitika gyakorlatához. Hívja ösz- sze a magyar országgyűlés pártjai és a határon túli magyar szervezetek részvételével lebonyolítandó második magyar csúcstalálkozót. 13. Erősítse meg a korrupció és gazdasági bűnözés elleni fellépésre hivatott szerveket. Biztosítsa az igazságszolgáltatás kielégítő működésének feltételeit. Csendesen emlékezzünk! Tudomásunk szerint Pécsett a Munkástanács emlékműnél - a szokásoktól eltérően - nem lesz központi ünnepség. Sajnos a feszült gazdasági körülmények miatt olyan időket élünk, amikor nagy felelősséget vállal az magára, aki utcára szólítja az embereket. A Mecseki Munkástanácsok Szövetsége úgy határozott, hogy 1996 október 23-án csendes, minden külsőség nélkül helyezi el a koszorúját a Munkástanács emlékműnél. A fentiek miatt a sajtó hasábjain közöljük a megemlékezésünk szövegét. „Nehéz most az ünneplés! Nehéz most a megemlékezés! Nemcsak azért, mert a kiüresedés fenyegeti ünnepeinket, hanem azért is, mert egyre kevésbé van miért ünnepelnünk. 1956 dicső napjainak megünneplését csak tovább nehezíti az emberek fásultsága, a pártpolitika kuszasága és a társadalom elszegényedése. Régi és nehéz keresztje az nemzetünknek, hogy nem tudunk egységesek lenni. Mindig akadnak olyanok, akik valamilyen egyéni vagy hatalmi érdek kapcsán a megosztásra, a kirekesztésre törekednek. A kirekesztés, a megosztás alatt értem azt is, amikor valamilyen politikai erő megfosztja szabadságuktól és életüktől a számára nem tetsző embereket. Vagy a hatalomra kerülő politikai párt nem teljesíti választási ígéretét. A kormányunk körül kialakult korrupciós botrányhalmaz egyértelműen bebizonyította, hogy a jelenlegi hatalom csak azon kevesek érdekeit képviseli, akiket a rendszerváltás nyerteseinek szoktuk nevezni. Hosszú évekig az önkény propaganda gépezete minden erejével gyalázta és ködösítette ezeket a sorsfordító napokat. Sajnos generációk nőttek fel úgy, hogy csak hamis képet láttak és hallottak ezekről - a világtörténelemben is jelentős - napokról. A családok sokaságában évtizedekig csak lehúzott redőny mellett mertek ezen a napon gyertyát gyújtani és emlékezni. Emlékezni halot- taikra, hőseikre és a dicső napokra! Most, amikor szabadon emlékezhetünk, mindenki tudja, hogy milyen üzenete van a Színház téri emlékműnek? Mire is emlékezünk itt valójában? Emlékezzünk! Vasárnap volt, 1956. október 28-a. Bátor és nemes szívű emberek gyűltek össze a Színház téri SZMT székházban, hogy kezükbe vegyék a munkahelyük, a sorsuk irányítását. Megalakították a Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsát. Mit is akartak ők? Követeléseiket 1956. október 31-én megtartott Országos Munkásparlamenten határozták meg. Követeléseikben szerepelt - többek között- a parlamenti demokrácia, az önkormányzatiság, a szabad választások, a gyülekezési szabadság, a munkásképviseletet a gyárak üzem vezetésébe. Olyan politikai rendszer kiépítésére törekedtek, amelyben nem létezik a kizárólagos, a korlátlan hatalom. Báli Sándor, a nagy-budapesti munkástanács vezetője ezt így fogalmazta meg: „Nem akarjuk a párt uralmát a munkástanácsok uralmára cserélni, nem akarjuk a munkástanácsok uralmát az egész társadalomra kényszeríteni.” Sajnos hamarosan eljött az az idő, amikor ezek a követelések nem tetszőek lettek egy magukat munkáspártnak is nevező hatalmi tömörülésnek, nem szerették a munkástanácsokat. A munkástanácsok politikai szerepe 1956. november 4-e után, az országunkon eluralkodó idegen hatalom teljes térnyerése után vált jelentőssé. Ezt Gosztonyi Péter így fogalmazta meg: „Hiába ültek a Parlamentben Kádár és miniszterei, hiába adták ki különböző határozataikat, intézkedéseiket - az országot gyakorlatban nem ők vezették, még csak nem is kormányozták. Az események alakítása és irányítása most egy olyan intézmény kezébe jutott, amely ugyan fiatal volt, négyhetes múltra nézhetett vissza, de valós, össznépi politikai erővé és egy erőszak nélküli ellenállás zászlóvivőjévé nőtte ki magát 1956. november 4. után. A magyar munkástanácsokról van szó.” A munkástanácsok fegyvertelen ellenálló tevékenységüket 1957 januárjáig folytatták. Addig, amíg az idegen megszállók és a hazai fegyveres különítmények be nem vonultak a gyárakba, üzemekbe. Elkezdődött a féktelen terror! A munkástanácsok vezetőit letartóztatták, bebörtönözték. Hét vezetőjüket kivégezték. órájuk is emlékezünk amikor, ezen a helyen elhelyezzük a hála virágait.” Perényi József Mecseki Munkástanácsok Szövetsége Visszaszorítani a bűnözést! A Néppárt olyan kérdések megoldására törekszik, amelyek az embereket leginkább foglalkoztatják. A bűnözés visszaszorítása mindenképpen ilyen. Kónya Imre, a Néppárt képviselője törvény- javaslatot nyújtott be a Büntető Törvénykönyv módosításáról. Ennek néhány elemét idézzük. 1. A vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár ösz- szege az utóbbi évek során rohamosan növekedett, és 1995- ben meghaladta az évi 62 milliárd forintot, szemben az 1990- ben mért 10 milliárddal. Ezzel párhuzamosan feltűnően megnőtt a kirívóan nagy, sokmilliós kárt okozó bűnesetek száma. A bűncselekményekkel okozott kár összegének jelentős növekedése, az egyes bűnesetek egyre magasabb elkövetési értéke indokolja, hogy azoknál a vagyon elleni és gazdasági bűncselekményeknél, amelyeknél gyakori a kirívóan magas károkozás, illetve ahol ennek lehetősége a jövőben valószínűsíthető, megszabjuk a különösen nagy értékre elkövetett, illetve különösen nagy vagyoni kárt okozó minősített eset felső határát is. Ez olymódon történik, hogy a különösen nagy elkövetési érték alsó határát többszörösen meghaladó érték- tartományra egy további minősített esetet fogalmazunk meg. Ugyancsak indokolt egy következő lépcsőt, azaz egy még súlyosabb minősített esetet létrehozni az előző értéktartományt is meghaladó kárt (vagyoni hátrányt) okozó, illetve értékre elkövetett bűncselekményre vonatkozóan. Az adócsalás, valamint a csempészet és vámorgazdaság esetén pedig a javaslat a különösen nagy kár, illetve a különösen nagy érték alsó határát legalább ötvenszeresen meghaladó kárt okozó, illetve értékre elkövetett bűncselekményre vonatkozóan egy harmadik minősített esetet is megfogalmaz. 2. A büntetőjogi szankciók meghatározása értékválasztást is jelent. Miután a javaslat a legsúlyosabb vagyon elleni és gazdasági bűncselekményekre kiszabható büntetés felső határát tizenöt évre emeli, az emberi élet kioltásával járó erőszakos bűncselekményeket ennél súlyosabb büntetéssel kell fenyegetni, amit más nyomós indokok is szükségessé tesznek. Ezek a bűncselekmények növekvő félelmet keltenek a társadalomban, a közvélemény aránytalanul enyhének és hatástalannak érzi az ilyen ügyekben kiszabott büntetéseket. Á halál- büntetés visszaállítását itt nem részletezendő okokból álmegoldásnak, az erre irányuló javaslatokat meglapozatlanoknak tartjuk. Ezzel szemben a javaslat a társadalomban növekvő riadalmat és felháborodást keltő kirívóan súlyos erőszakos bűn- cselekmények esetében kiszabható határozott ideig tartó szabadságvesztés büntetés felső határát tizenötről húsz évre (halmazati és összbüntetés esetén húsz évről harminc évre) emeli és módosítja a feltételes szabadságra bocsátás szabályait olymódon, hogy életfogytig kiszabott szabadságvesztés esetén huszonöt-harminc év elteltével legyen csak mód a feltételes szabadságra bocsátás (a hatályos jog szerint tizenöt-huszonöt évvel szemben). 3. Az utóbbi időben itthon és külföldön napvilágra került egyes bűnesetek ráirányították a közvélemény figyelmét a kiskorúak egyre nagyobb mértékű veszélyeztetettségére és hazai büntetőjogunk ezzel kapcsolatos hiányosságaira. Az erőszakos nemi közösülés, a szemérem elleni erőszak és a természet elleni erőszak fajtalanság körében súlyosabban javasoljuk büntetni azt az esetet, amikor a tizenkét éven aluli sértettel szemben tényleges erőszakot, vagy fenyegetést is alkalmaznak. 4. Magyarországon az utóbbi időben elszaporodtak az autólopások, amelyek nagy része szervezett bűnözés formáját ölti. E bűncselekmények felderítése ugyanakkor nehézkes, a tetten ért elkövető eredménnyel hivatkozhat arra, hogy nem az eltulajdonítás, hanem a jogtalan használat szándékával vette el a gépjárművet. Mindez szükségessé teszi a jármű önkényes elvétele (jogtalan használat) olyan új szabályozását, amely a fokozott társadalmi veszélyességet jelentő egyes elkövetési formákat minősített esetként súlyosabban rendeli büntetni. 5. Az Országháznál a Mátyás templomnál és másutt történt robbantások ráirányították a figyelmet arra, hogy az anyagi jogi szabályozás ezen a téren sem kielégítő. Ezeknél a cselekményeknél ugyanis a társadalomra veszélyesség nagyobb a rongálás más formáinál és nem függ a károkozás mértékétől. A javaslat ezért a robbanóanyaggal, vagy robbantószerrel elkövetett rongálás minősített esetként szabályozza és a károkozás mértékétől függetlenül öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. * A Néppárt Politikai Kávéházának október 18-i vendége dr. Kónya Imre. A beszélgetésre délután 5 órakor kerül sor a Royal Kávéházban (Széchenyi tér - Király u. sarok). Staub Ernő, MDNP i * A
